Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

PCS T MEGYEI 1973. DECEMBER 13., SZERDA kJCÍvÍhp A költségvetést tárgyaljjá caz országgyűlés betétet várunk tőle. Mivel a lakásépítési hitelek túlnyomó részét kedvezményes kamat­feltételekkel folyósítjuk, a költségvetés sok százmillió fo­rint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben válto­zatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását jelentő liázadókedvezménye- ket. A gazdasági haladás emelői nemcsak a tervek, a költségve­tés és a szabályozók, hanem a közgondolkodás is. összefogás és a közös érté­kelés igénye nem zárja ki, hogy gazdasági fejlődésünkről többféleképpen vélekedhes­sünk. Eredményeink számot­tevőek, mind nemzetközi ösz- szehasonlításban,' mind pedig korábbi gazdasági helyzetünk­höz képest. Az elégedettséget azonban nem szabad túlozni, mert az elfedné a tennivalókat, viszafogná az erőket. A másik véglet sem kevésbé hátrányos, az olyan türelmet­lenség, amely a lehetőségeket meghaladó igényeket támaszt, s irreális feladatok kijelölésé­re késztet. Közös terveink szempontjából haladó felfogás és magatartás az, amely tár­gyilagosan értékeli helyzetün­ket, a társadalmi és az egyéni törekvésekre alapozva, reális célokért lendít jobb munkára mindenkit. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irá­nyító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden polgára te­het és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai ered­ményeink megalapozzák az or­szág holnapi gyarapodását. Belpolitikánk a közvélemény figyelmének középpontjában Pullai Árpád felszólalása Eseményekben gazdag idő­szakban ülésezik parlamen­tünk. Közvéleményünk belpo­litikai életünket fokozott fi­gyelemben részesíti. Ez nem­csak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jö­vő évi munkára is — kezdte beszédét Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. — A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: t Mindannyiunk maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, né­pünknek szóló megtiszteltetés­nek tekintjük, hogy a küldött­séget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet ki­emelkedő személyisége, a ma­gyar nép jó barátja vezette. — A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Köz- ság ezen az ülésen át tekintet- ponti Bizottságának novembe- te a X. kongresszus óta vég- ri ülése. Mostani vitánkat se- aett társadalmi és gazdasági gíti, hogy a Központi Bízott- építőmumkát. Előbbre léptünk a szocializmus útján — A tények sokoldalú vizs­gálata alapján pártunk Köz­ponti Bizottsága arra a követ­keztetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfog­lalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Nép­gazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint, lendü­letesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. A továbbiakban Pullai Ár­pád a munkának, s eredmé­nyeink becsületének, egyértel­mű, hiteles értékeléséről be­szélt, majd így folytatta: — A kongresszusi határoza­tok, a IV. ötéves terv megva­lósítása közben vannak gond­jaink is. A gondok egy része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellentmondás szüle­tik például abból, hogy nép­gazdaságunk anyagi lehetősé­gei nem engedik meg egyszer­re valamennyi jogosnak minő­szövetkezeteket és állami gaz­daságokat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben foglalkoz­zanak terményeik értékesíté­sével, mert így nemcsak köz­vetlenül, hanem olcsóbban is juthat el az áru a vásárlók­hoz. S. Hegedűs László most ar­ról biztosítja a minisztert, hogy egyetért Válaszával és a minisztérium törekvésével, amely segítséget jelenthet a kisebb keresetű dolgozók jobb áruellátása érdekében. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter és helyettese, Orbán László, már a tanácskozás el­ső szünetében Cservenka Fe­rencnét, az MSZMP KB tag­ját, a Pest megyei pártbizott­ság első titkárát, a megye 4. választókerületének képvise­lőjét keresi. A rádió Reggeli krónikájában ugyanis Marton Frigyes rendező a Van kérdé­se, tegye fel sorozatban azt kérdezte Ilku Páltól, mit kí­vánnak tenni a Dunakanyar jobb kulturális ellátottsága ér­dekében. Ilku Pál arról beszél, nem egészen érti a kérdést, mivel éppen a Dunakanyar az, amely kulturális vonatkozás­ban talán a legtöbbet fejlődött az elmúlt néhány esztendő alatt. És bizonyításként sorol­ja is mindazt, ami hirtelenjé­ben az eszébe jut: — Négy esztendeje kezdte meg működését a Szentendrei Teátrum. Az idén avatták fel Verőcén a Gorka Géza Kerá­mia Múzeumot. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum nemcsak múzeumiként tölti be feladatát, hanem nyaranként képzőművészeti szabadiskola­ként is jelentős tevékenységet folytat. — Alig néhány hónapja avattuk Szentendrén a Fe- renczy család múzeumát, amely a maga nemében egyet­len egész Európában — veszi át a felsorolást Orbán László. — De jelentős a város új mű­vésztelepe csakúgy, mint a nemrég felújított, s már négy évtizedes múlttal rendelkerő, régi szentendrei művésztelep is. S ugyancsak itt nyílik a Kossuth-díjas Kovács Margit Kerámiamúzeuma. Amit felsorolnak, az való­ban csak a legutóbbi néhány esztendő kulturális újdonsága a Dunakanyarban. Ezek mel­lett még egy egész sornyi, ér­dekesebbnél érdekesebb kul­turális intézmény várja az érdeklődőket a Dunakanyar minőikét oldalán: a Szerb Egy­háztörténeti Múzeum, a Szo­borkert, a Kőtér Szentendrén, Móricz Zsigmond háza Leány­falun, Visegrádon a Mátyás király Múzeum és a Fellegvár, művésztelep Nagymaroson, esztendeje avatott művelődé­si ház Szobon, s ugyanitt a Börzsöny Múzeum. Mindebből világosan kitűnik: nincs miért szégyenkeznie Pest megyének a Dunakanyar kulturális programjaiért. Ilyen és ehhez hasonló gon­dok is szóba kerülnek a Par­lament folyosóján — az az élet rendje. Prukner Pál síthető igény kielégítését. Kö­zöttük rangsorolnunk kell. — A gondok másik csoport­ja a végrehajtás folyamatai­hoz kapcsolódik í ezekben munkánk fogyatékosságai, hi­bái és bizonyos következetlen­ségeink tükröződnek. — Alapvetően a fejlődés so­rán keletkező ellentmondások­kal, a végrehajtás gondjaival állunk tehát szemben. Ezek — összeségükben — azonban politikai kihatásúak is. Ennek tudatában kell megítélni őket és kell dolgoznunk megszünte­tésükért. — A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gondjaink más természetűek, mint 5—10 évvel ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kezdetén. Nagyok az önmagunk elé állított köve­telmények. Az iparilag köze­pesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk fel­emelkedni. Minden a tetteken múlik — A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most min­den a tetteken múlik! Olyan állomáshoz érkeztünk a kong­resszusi határozatok megvaló­sításában, amikor a munkában tanúsított egységes, fegyelme­zett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cse­lekedet. A lényeg a jó végre­hajtás! Általános vélemény, az országban, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása időben történt, pártunk jól ismeri az ország helyzetét, döntéseiben realizmus érvényesül, s azok összhangban állnak a tömegek mindennapos tapasztalatával. Méltányolják, hogy az embe­rek véleményét, jogos kritikai észrevételeit a Központi Bi­zottság figyelembe veszi és kellően épít rá. Ez szilárd, biztos alap a további munká­hoz. A Központi Bizottság no­vemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította ál­láspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést — mondotta a KB titkára —, hogy a terv irányelveit a költ­ségvetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. — A költségvetés — helye­sen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsékeltebben növekedjék a nemzeti jövede­lem emelkedésénél. Ennek megfelelően 1973-ban is fenn kell tartanunk az idén életbe lépett beruházási gyakorlatot. Ezután Pullai Árpád mél­tatta külkereskedelmi ered­ményeink jelentőségét, a KGST szerepét, majd felhívta a figyelmet a tervszerűség további erősítésének és fej­lesztésének fontosságára. Eredményesebb gazdálkodás — A terv mennyiségi telje­sítése önmagában nem elég­séges az országnak — mon­dotta —, az új költségvetési esztendőben az illetékes ál­lami szervek mind szélesebb és megbízható nemzetközi összehasonlításban kérjék számon a vállalatoktól ter­mékeik jó minőségét, s mun­kájuk gazdaságosságát. A mennyiségi tervmutatók és a pénzügyi előirányzatok összhangja fontosságának hangsúlyozása után így foly­tatta: — A nagyobb tervszerűség­nek ma elsősorban az ered­ményesebb gazdálkodásban kell testet öltenie. Az ered­ményes gazdálkodás pedig mindenekelőtt a javuló haté­konysággal azonos. A továbbiakban a Központi Bizottság határozatára utalt, amely kimondja: a miniszté­riumoknak kiemelten és folya­matosan kell foglalkozniuk tárcánként mintegy 6—8, az állami iparban összesen 40— 50 nagyvállalat legfontosabb kérdéseivel. — E kérdések beható vizs­gálata azért nagy horderejű — mondotta —, mert a nagy- vállalatokon keresztül az egész magyar ioar és közvet­ve az ipar útján a népgazda­ság szervezettebb, tervszerűbb munkáját lehet előmozdítani. A végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni — A vállalati önállóságot továbbra is biztosítjuk. Vi­szont az illetékes minisztériu­moknak nem szabad e válla­latokat olyan mértékben ma­gukra hagyniuk feladataikban és gondjaikban, ahogyan azt az elmúlt években tették. Ezután Pullai elvtárs a csa­ládok költségvetésével és az életszínvonallal összefüggő kérdéseket taglalta, majd hangsúlyozta, hogy a párt nagy figyelmet fordít az életkörül­mények rendszeres javítására, s néhány jellemző konkrét példát említett. — A nagyüzemi munkások keresetének növekedése az utóbbi években viszonylag las­súbb volt, mint más rétegeké. Ismerjük a sokgyermekes csa­ládok gondjait is. Helyzetük javítása érdekében megtettük és megtesszük a szükséges in­tézkedéseket. — Az elhatározott béreme­lés megfelel pártunk általá­nos politikájának — mondot­ta —, amely megkülönbözte­tett figyelmet fordít társadal­munk vezető osztálya, a mun­kásosztály helyzetének javítá­sára. Az árintézkedésekkel kap­csolatban a többi között szólt a tej- és tejtermékárak eme­lésének szükségességéről, de hangoztatta: a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, többgyermekes családok és öregek részére az áremelke­dést az állam kompenzálja. Szólt árrendszerünkről is, amely alapvetően betölti ren­deltetését ám állandó szigorú ellenőrzést és fejlesztést igé­nyel. Külön szólt a part nő-, valamint ifjúságpolitikájából adódó közvetlen feladatokról, majd a Központi Bizottság no­vemberi határozatának végre­hajtásáról elmondotta: — Minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét kö­vetkeztetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell e tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően ja­vuljon. A végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni, ezen politikánk hatékonysága múlik. Hangsúlyozta: a párt által megszabott feladatok talál­koznak a dolgozók személyes érdekeltségével. Részletesen foglalkozott a határozat vég­rehajtása során a vezetőkre háruló feladatokkal is. — A párt, a kormány csak a társadalmi fejlődés fő irá­nyát határozhatja meg — mondotta befejezésül —, a te­endők pontos megállapítását és megoldását mindenütt he­lyileg kell biztosítani. Ez nagy szakértelmet, ügyszeretetét, jó vezetői és emberi tulajdonság- gokat feltételez. A tervezett intézkedések az intenzívebb termelés irányába hatnak Magyar Sándor felszólalása Az előterjesztett törvényja­vaslatot — amely az 1973. év állami költségvetését tartal­mazza — megalapozottnak és reálisnak ítélem meg — kezdte felszólalását Magyar Sándor, Pest megye 20. választókörze­téneit képviselője. — Ez a költségvetés is a X. kongresz- szus és a IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek, elhatározásainak megvalósítását tartalmazza. — Százhalombatta — ahol képviselő vagyok — fiatal, szocialista város, s lakói is többségükben fiatalok — mon­dotta a továbbiakban Magyar Sándor, majd a százhalombat­tai üzemek népgazdaságunk­ban betöltött szerepét méltat­ta. — Bátran kijelenthetem — folytatta —, hogy a százha- lombattaiakra bízott nagy ér­tékű termelőeszközök hozzá­értő, jó kezekben vannak, azokkal a százhalombattaiak jól gazdálkodnak. A Duna- menti Hőerőmű, amelynek dolgozója vagyok, a hazai vil- lamosenergia-rendszer legbiz­tosabb termelőegysége, és a legjobb hatásfokkal dolgozó erőművek közé tartozik. A Magyar Villamos Művek Tröszt által előírt terveket az első évektől kezdve mind mi­nőségben, mind mennyiség­ben túlteljesítettük, s ezért a vállalat két alkalommal ka­pott kiváló vállalat címet. Ezután Magyar Sándor a Központi Bizottság határoza­tából adódó feladatokról, in­tézkedésekről beszélt. — Választókörzetem dolgo­zói — őszintén kijelenthetem — összességében megelégedés­sel fogadták a határozatot, nagyon sokan meg is fogal­mazták: nagyon időszerű és nagyon várt állásfoglalásokat tartalmaz. A nagyüzemi mun­kásokon belül a vülamos- energia-iparágban mintegy 38 ezer dolgozó külön örömmel fogadta azt a megkülönbözte­tett gondoskodást, amellyel rendezik a jövedelmek nem kevés problémát okozó kérdé­seit. Kijelenthetem, hogy a tervezett intézkedések a jobb, intenzívebb termelés irányába hatnak és biztosítékul szolgál­hatnak az 1973. évi költségve­tés eredményes teljesítéséhez. A továbbiakban a Pest me­gyei képviselő a jövő évi és az elkövetkező évek százhalom­battai fejlesztési terveivel fog­lalkozott. — A IV. ötéves terv folya­mán az ipari létesítmények 12 milliárd forint értékkel to­vább bővülnek, s több, mint kétszeres teljesítményre lesz­nek képesek. November 7-én volt a műszaki átadása az évi 3 millió tonna kapacitású — hazánk legnagyobb teljesítmé­nyű — kőolajlepárló üzemé­nek, amely a bővítési program első alapvető üzeme. Munká­ba állásával az összfeldolgozó kapacitás ■ megkétszereződik. Ez az üzem KlSZ-védnökség- gel épült, örülünk, hogy ép­pen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. évfordu­lójára készült el, mintegy jel­képezve a két nép közötti ba­rátságot, együttműködést, szo­ros kötelékeket. Ugyancsak er­re az alkalomra készült el a Barátság II. kőolajvezeték. Az első időszakban évenként mintegy 10 millió tonna kő­olajait szállít a Szovjetunióból Százhalombattára. A kapcso­latnak ez a formája a követ­kező ötéves tervben, az olefin- program keretében tovább bő­vül. — A Dunamenti Hőerőmű második szakaszának építésé­ben a jövő év fontos állomás lesz — folytatta felszólalását Magyar Sándor. — Jövőre he­lyezik ugyanis üzembe a 215 megawattos egység első gép­egységét, amely Közép-Euró- pa legkorszerűbb erőműve lesz. Az építés ütemé a nehéz­ségek ellenére biztató, a jelek szerint az egység a tervezett időpontra megkezdheti próba­üzemét — fejezte be felszóla­lását a képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents