Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
HEGYE! kMífÍop 1972. DECEMBER 13., SZERDA A költségvetést tárgyalja az országgyűlés Kovács Istvánná és dr. Wild Frigyes Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítását illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő és a kereskedelmi vállalatok közvetlen érdekei gyakran eltérőek. A termelők költségeik, emelkedését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni. Ez azonban társadalmilag akikor jogos, ha a költségemelkedés magasabb technikai színvonalat, nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége, hogy árleszorításna törekedjék. Sajnos, korántsem ritka, hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem kockázatviselésének feltételeit szélesítsük. A jövő évtől a fo- gya&zfósicikk-keresfcedelem- ben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ez által több lehet az árkockázati alap. Másrészt azonban a vállalatok felelőssége is megnő, következésképp: még erőteljesebben érvényesítjük és szankcionáljuk ezt a felelősséget, beleértve az árak ellenőrzését is. Átgondolt beruházások A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva. A vállalatoknak tudniuk kell, hogy nekik is hozzá kell járulniuk egyensúlyi törekvéseikhez: a beruházási erőforrások koncentrálásával, gondosabb előkészítéssel, szervezetebb kivitelezéssel ; ellenkező esetben újabb intézkedésékre kényszerülünk. Az árszabályozás tervezett új intézkedései is — az építőiparban, de más beruházási , termékek szállítójánál is — hozzásegítenek a tervszerűbb munkához. Az építőipari teljesítmények mintegy 4 százalékos növekedése lehetővé teszi, hogy a keresletnek jobban megfeleljen a kivitelezők kínálata — hangsúlyozta az expozé, majd az adminisztráció csökkentéséről szólott a miniszter. minőségű gyermek tömegruházati cikkek árstabilitását hosszabb időszakra biztosítani.-Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljana-k, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíj járulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz- járadékok KK) forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz-tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíjmegállapítás feltételei, és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5—S százalékkal lesz nagyobb, mini ebben az évben. Az egész társadalom hasznára Intézkedések az életkörülmények tervszerű javítására I Győré Sándor Kovács Sándornak magyarázza véleményét ’ (Folytatás az 1. oldalról.) Hálás jellemezte, ezzel együttjárt a külföldi erőforrások nagymértékű igénybevétele. Az 1972. évben már a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának kedvező arányáról számolhatunk be. Az 1973. évi terv ezt a javuló egyensúlyt kívánja megerősíteni és ez nyilvánul meg a költségvetés helyzetének lassú javulásában is. Az állami költségvetés hiánya 1971-ben a tervezettet meghaladta és 3,3 milliárd forintot tett ki. 1973-ra a tervezett hiány 2,7 milliárd forint, ezt úgy fedezzük, hogy a hitelforrások egy részét az államháztartás veszi igénybe. A költségvetési hiány teljes megszüntetéséhez nem lett volna helyes mereven ragaszkodni, mert az a gazdasági növekedés lassulását eredményezné, vagy érzékenyen érintené az életszínvonalat. A jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligények változatlanul szigorú elbírálás alá esnek, és elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint a támogatott célok be- auházásaira összpontosulnak. Hitelképességünk jó A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi 'mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971. évhez, mind az 1972. évi tervhez képest jelentős javulást mutat. Az ország helyzete a külföld felé való fizetőképesség terén szilárd, mindenkinek megbízható partnerei a magyar vállalatok. Nemzetközi pénzügyi elszámolásaink rendezettek, hitel- képességünk jó, ezek megőrzését a jövőben is fontos feladatnak kell tekinteni. Terveink szerint 1973-ban a behozatal mind rubel, mind dollár viszonylatban növekszik. A behozatal növekedése némileg meghaladja ugyan a kivitelét, az ez évben kialakult kedvező kereskedelmi mérleghelyzet azonban lényegében 1973-ban is fennmarad. Külgazdasági kapcsolatainkban is hosszú távú gazdaság- politikát kell folytatnunk, külpolitikánk elveinek és gazdasági érdekeinknek megfelelően. Amint egész népgazdaságunknak, úgy a vállalatok szövetkezetek munkájának is szervező ereje a terv. A terv megvalósulása szempontjából nagyon fontos a szabályozó- rendszer. A gazdaságirányítás atapel- veinek tartós érvényesülése mellett természetesnek kell tekinteni, hogy a gazdasági helyzet egyes gazdaságpolitikai célók változásával szükségképpen együtt jár egyes szabályozók módosítása. Vállalati jövedelmek gyarapítását azonban elsősorban nem a szabályozórendszer gyakori megváltoztatásától, hanem a ;• vállalatok jobb ... munkájától, ta rtalékaik feltárásától, a termelési költségek csökkentésétől várhatjuk. Az expozé ezután az élő munka célszerű, , tartalékos . felhasználására hívta fel a figyelmet, majd bérkérdésekkel foglalkozott. A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelés- . re, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lennie — mondotta a miniszter. Sokszor hajiunk arra — folytatta —, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az egész élelmiszer-gazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Az eredmények ismertetése után Faluvégi Lajos leszögezte: az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben tapasztalható fejlődés mellett meg kell állapítani, hogy a cukorrépa-, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségleteik kielégítése érdekében. Versenyképes termékek Köztudott — mondta a továbbiakban —, hogy országunkban milyen fontos szerepe van a külgazdasági kapcsolatoknak. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az 1973. évi gazdasági növekedés dinamikája nagyrészt attól függ, hogy a nagyobb belföldi fogyasztás által támasztott kereslet mellett mennyire tudják vállalar taink exportjukat fokozni. Külkereskedelmi vállalatainkkal és kiviteli joggal rendelkező iparvállalatainkkal s-emben tehát természetes követelmény, hogy termékeink külföldi értékesítésekor használják ki a világpiaci áralakulás lehetőségeit. Ehhez elsősorban versenyképes termékekre van szükség. E kérdés részletezése után a miniszter így folytatta: Társadalmunkban. — a szocializmus építésének alapvető céljával egyezően — az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az életkörülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között, idejében közbe keli lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak* keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül ' sor az állami kivitelező építőiparban,< átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos béremelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Az ebből származó jövedelemtöbbleteket ugyanis a földadó- és a jövedelemadóemelés nem teljesen vonja el, e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előinyös ösztönzése miatt. Mindezek hatására — ösz- szasségében — megvalósul az az életszínvonalpolitikai cél, hogy társadalmunk két alap- ,vető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen. Életszínvonalpolitikai céljaink teljesítésének alapvető feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez. úgy érhető el; ha - a központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljes szerep hárul árhatóságainkra. Az I. félév folyamán sor kerül a textilfélék és ruházati cikkek árának leszállítására is, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állandó A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egyes területei a társadalmi fejlődéssel összhangban bővüljenek. A korszerűbb egészségügyi és kulturális szolgáltatásokra nagyobb összeget fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelítve a 30 milliárd forintot — kereken 10 százalékkal nő. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészségügyi törvény eredményeképpen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma már gyakorlatilag minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogy amíg a III. ötéves terv befejező évében egy állampolgárra kereken 790 forint egészség- ügyi kiadás jutott, a jelen javaslat már több mint 1000 forint kiadást irányoz elő. Művelődéspolitikánk jelentős állomása volt az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozat. Csaknem kétmillió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilyen formájában. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltetőeszközök beszerzésére 125 millió forint külön céltámogatás áll rendelkezésre részben a tanácsoknál, részben központi előirányzatból. Az igények teljesebb kielégítése érdekében, központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. Széles körű kívánságot teljesítünk azal, hogy 650 millió forint többletet irányoztunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egészségügyi intézmények élelmezésére. Ez a tej- és tejtermékek áremelkedésének ellensúlyozásán túl, lehetővé teszi az élelmezés minőségi javítását is, változatlan térítési díjak mellett. Kedvező lakáshitelek Az összes közületi kiadások több mint egynegyedével a tanácsok gazdálkodnak. A tanácsi gazdálkodás rugalmasabbá tétele érdekében megengedjük, hogy a megyei tanácsok a helyi tanácsokra vonatkozó szabályozókat, az eltelt időszak tapasztalatai alapján, szükség esetén módosíthassák. A lakásépítés finanszírozásából mind a központi költségvetés, mind a magánépítők kiveszik a részüket. 1973-ban a tervek szerint 81— 82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyhar- mada tanácsi építésű. Bár jövőre a hatósági árnövekedési összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének összehangolása sok anyagi és műszaki gondot okoz. ' A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás- építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Pénzügyi politikánk erőfeszítéseit az is mutatja, hogy 1973-ban a lakosságnak több hitelt nyújtunk, mint amennyi A Parlament folyosóján Ábonyban élnek a lehetőséggel • Fontos tartclékehp • Dr. Dhnény Imre válaszol egy interpellációra • llku Pál a Dunakanyar jelentős kuLurális fejlődéséről Tegnap az országgyűlés decemberi ülésszakának első napján, lényegesen több szám hangzott el, mint általában a parlamenti tanácskozásokon. Nem véletlenül. Napirenden az ország jövő évi költségvetése szerepelt. A holnap gazdasági számvetéséről pedig számok nélkül beszélni nem lehet. Érthető, ha a szünetek vitáiban, eszmecseréiben is gyakran lehetett számokat hallani. Mert amíg odabenn, az ülésteremben az egész ország költségvetéséről folyt a szó, addig a folyosókon ki-ki a maga szűkebb pátriájának a holnapjáról vallott. Győré Sándor, az abonyl Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnöke, Pest megye 9. választókörzetének ország- gyűlési képviselője, az általa vezetett gazdaság jövő évi számvetését ismertette a miniszteri expozé tükrében. — Élni kívánunk a kormány biztosította kedvező lehetőségekkel — magyarázna képviselőtársainak. — Ezért jövő évi tervünkben helyet kapott a két, kétszáz férőhelyes szarvasmarha-istálló rekonstrukciója. amelyre a szarvasmarhaprogram keretében ötvenszázalékos támogatást kapunk. Ugyancsak igénybe vesszük ezt a jelentős dotációt a tanácstól átvállalt kát kilométeres bekötő út felújítására. Ez a két terv már biztos. Másik két tervünk — egy hatszáz méteres, új bekötő út és egy víztároló megépítése — egyelőre az idei gazdasági év pénzügyi számadásának függvénye. Ha telik rá erőnkből, valóra váltjuk ezt a két tervünket is, amihez szintén ötvenszázalékos dotációt kapnánk. Dr. Dobrai Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára vendégként hallgatta végig a miniszteri expozét. Ott folytatja a szót, ahol Győré Sándor abbahagytál — Járásunkban négy szarvasmarhatelep1 áll befejezés előtt. A dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet 584 férőhelyes, a makádi Űj Élet, az áporkai Egyesült Törekvő és a ráckevei Aranykalász termelőszövetkezet pedig három- száz-háromszázas tehenészetet épített vagy épít. Ezek betelepítéséhez nyújt nagy segítséget a szarvasmarhaprogram keretében az állam, s ezek a gazdaságok élni is kívánnak eEzel a lehetőséggel. A másik dolog, ami szintén sokakat érint járásunkban: az ipari munkások nyolcszázalékos béremelése. Járásunk dolgozóinak a hatvan százaléka ugyanis nagyüzemi ipari munkás. Dr. Stark Janka, a Pest megyei tbc-gondozó intézet igazgató főorvosa, a megye 19. választókerületének képviselője annak az örömének ad kifejezést, hogy tíz százalékkal emelkedik az egészségügy fejlesztésére fordított összeg. 1— E jelentős emelkedés mellett van még egy igen fontos tartalékalapunk — magyarázza képviselőtársának, dr. Palotai Sándor dabasi körzeti orvosnak —, s ez a társadalmi összefogás. Így oldódott meg Gödöllőn egy tizenöt éves gond, a rendelőintézet megépítése, vagy Érdligeten, Érd-Parkvárosban, az öregek napközi otthona. — Nálunk pedig éppen tegnap, a kakucsi rendelőintézet — egészíti ki a főorvosasz- szonyt dr. Palotai Sándor. — Nagyszerű dolog, hogy egy kétezerhétscáz lelkes falunak négy munkahelyes szakorvosi rendelőintézete van. Ez is a társadalmi összefogásnak köszönhető. S. Hegedűs László, a Hazafias Hépfront Országos Tanácsának titkára, Pest megye 24. választókerületének képviselője, dr. Dimény Imre miniszterrel beszélget. A téma: S. Hegedűs László felszólalása, amely az országgyűlés előző ülésszakán hangzott el. S. Hegedűs László akkor arra kért választ a minisztertől: mit kívánnak tenni az olcsóbb hús- készítmények és zöldségfélék mennyiségének a növelése érdekében. Azóta dr. Dimény Imre levélben válaszolt a megyei képviselő felszólalására, közölve, hogy növelik az olcsóbb húskészítmények arányát az üzletekben, ugyanakkor arra ösztönzik a termelő-
