Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

I AZ MSZMP PEST MEGYEI,BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁ$ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1»72. DECEMBER 13., SZERDA Pest megyei képviselő a vitában A jövő évi költségvetés az országgyűlés napirendjén A pénzügyminiszter expozéja — A délutáni ülésen felszólalt Puilai Árpád Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Lösonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyban foglalt helyet a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.- Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg (a felső ké­pen), az elnök megemlékezett és elismerő szavakkal szólott a közelmúltban elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örö­kített meg. Apró Antal ezt követően be­jelentette, hogy az Elnöki Ta­nács az alkotmány rendelke­zéseinek megfelelően bemutat­ta az országgyűlésnek a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletről szóló jelentést. Ezt, valamint az 1973-ban esedékes tanácsvá­lasztásokról szóló elnöki taná­csi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés ezt köve­tően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O az 1973, éyi állami költ- . ségvetésről szóló törvény- javaslat; a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényjavaslat; az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöl­tése, az új építési és közleke­dési állandó bizottság megvá­lasztása, valamint a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése; Interpellációk. Ezután a napirendnek meg­felelően megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása és Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. (Expozéját a továbbialtban is­mertetjük.) Nagy tapssal foga­dott beszéde után szünet kö­vetkezett, majd Beresztáczy Miklós elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Elsőként az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsá­gának előadója, Varga Gyula kapott szót. Felszólalásában többek között aláhúzta, hogy az. 1973. évi költségvetési tör­vényjavaslat előkészítéséhez és a parlamenti bizottságok vitá­jához az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ál­lásfoglalása, határozata adta a politikai és a gazdasági ala­pot. A terv- és költségvetési bizottság nevében a képviselő az országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlotta a törvényjavasla­tot. A képviselők ezután egymás után kértek szót: dr. Gajdőcsi István (Bács-Kiskun megye), Szurgyi Istvánná (Szolnok me­gye), Magyar Sándor (a Pest megyei képviselő felszólalását a 3. oldalon ismertetjük). A szünet után Apró Antal elnökletével folytatódott a ta­nácskozás, s elsőnek Puilai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelke­dett szólásra. (A felszólalást lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A szünetig három képviselő kapott még szót: Fekszi István (Szabolcs megye), Aíréz Tibor (Borsod megye) és Fegyveres István (Vas megye). A szünet után Tóth István (Budapest), Tiliczki József (Heves megye), Sebest Lászlóné (Békés me­gye) és Fábián Márton (Szol­nok megye) vett részt a vitá­ban. Dr. Beresztóczy Miklós ez­után berekesztette a keddi ta­nácskozást. Az ülésszak ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen Faluvégi Lajos expozéja A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmat ad arra, hogy egy­szersmind áttekintsük a IV. öt­éves terv végrehajtását is. A lezárult időszak eredményei és a jövő év előirányzatai együt­tesen befolyásolják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, majd rá­mutatott : — Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fej­lődés bontakozott ki, bár ne­hézségek és feszültségek is elő­tűntek. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen; irányítási rendszerünk alapelvei helye­sek, kiállták a gyakorlat pró­báját. Ennek is köszönhető, hogy 1972-ben a gazdaság egyenletes fejlődéséről számol­mazó bevételek kereken 10 százalékos növekedését irá­nyozza elő. hatunk be. A termelés és for­galom, a nemzeti jövedelem gyarapítása és az elosztás te­rén tervszerű munka folyt. Különösen örvendetes, hogy A jövedelmek ÖSSZetétek exportunk novekedese messze ' meghaladta a várakozásokat. Változatlanul gondunk, hogy népgazdaságunk jövőbeni gyors növekedését egyelőre még nem alapozzuk meg kel­lően. A termelés gazdaságossá­ga nem javul kielégítő mérték­ben, a gyártmányszerkezet át­alakítása lassabban halad, mint szeretnénk. _A fejlődés előrevivő ténye­zőinek erősítése gazdasági munkánk legfontosabb felada­ta. Ennek programját adja az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1972. novemberi állásfog­lalása. Követelmények 1973-ra A gazdasági építőmunka fő követelményei 1973-ban a kö­vetkezők : O A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a haté­konyság további jelentős nö­vekedésével ; folytatódjék a gazdaság szerkezetének kor­szerűsítése. O A nemzeti jövedelem fel- használásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmo­zási alap még mindig csak mérsékelten növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon mó­dot életszínvonal-politikai cél­jaink valóra váltásához, min­denekelőtt ahhoz, hogy az ál­lami ipar és építőipar munká­sainak reálbére és reáljövedel­me az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. O Tovább erősödjék az or­szág gazdasági, külkeres­kedelmi és pénzügyi egyen­súlya. Az 1973. évi népgazdasági ten' a gazdaságfejlődést átfo­góan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos nö­vekedésével számol. A termelés bővülése a nem­zeti jövedelem 4,5—5 százalé­kos növekedését alapozza meg. Ez az előirányzat némileg ala­csonyabb az idei várhatónál, ami — az egyensúlyi követel­ményeket is mérlegelve — reálisabbá teszi megvalósulá­sát. Az egyensúly további szi­lárdítása most azt követeli, hogy a nemzeti jövedelem ter­melését biztonságosan tervez­zük, ne építsünk különösein jó mezőgazdasági évre, viszont a ráfordítások viszonylagos csök­kentését. minden ágazatban erősen szorgalmazzuk. A döntő szerepet ebben a termelés ha­tékonyságának fokozása, és a költséggazdálkodás javítása játssza. Erre alapoz az állami költségvetés is, amikor lénye­gében változatlan adórendszer mellett, a vállalatoktól szár­Módosul 1973-ban a vállala­toktól származó jövedelmek összetétele. A béremelkedéseik fedezetét több mint 50 száza­lékban az állam viseli, emiatt a költségvetés nyereségadó­bevételének növekedése 1 milliárd forintot meghaladó összeggel kisebb lesz. Az adók közül az illetményadó aránya növekszik, míg az eszköalekö- tési járüléké csökken. Ez össz­hangban van a szabályozási rendszer továbbfejlesztésére kialakuló távlati elképzelé­seinkkel. A költségvetés forgalmiadó­bevételeit a dohányáruk és az égetett szeszes italok fogyasz­tói árának elhatározott emelé­se több mint 1 milliárd forint­tal gyarapítja. Számolunk az­zal, hogy az áremelés társa­dalmi szempontból kedvezően befolyásolja a fogyasztási szer­kezetet és várhatóan valame­lyest mérsékli e cikkek keres­letét. A lakosságtól származó bevételek a jövedelmek bő­vülése alapján, és a gépjár­műadó emelése folytán nőnek. Az új adótételeket a kisebb és közepes műszaki teljesítmé­nyű gépkocsiknál — ilyen a kocsik 75 százaléka — havi 60 és 150 forint között állapítjuk meg. A lakossági adózás sza­bályainak túlnyomó többsége a már végrehajtott változta­tások után megfelel rendelte­tésének, a tervszerűbb jöve­delemszabályozáshoz azonban nagyon következetes alkal­mazásukra van szükség. Minden bevételt egybevetve, az államháztartás 1973-ban 229.5 milliárd forintra szá­míthat. A bevételek növekedé­se számottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások színvonalát. Öt nagy beruházás A nemzeti jövedelem 1973- ra tervezett elosztási folya­matai az állami költségvetés kiadási előirányzataiban is tükröződnek. A költségvetési kiadásoknak több mint az egy­ötöde a felhalmozással kap­csolatos. Ennek mérsékelt, mindössze 1—2 százalékos nö­vekedési előirányzatát nagy­mértékben az határozza meg, hogy az állami beruházások körében az egyedi nagyberu­házások kiadásai abszolút összegben csökkennek, a köz­ponti fejlesztési programokra viszont többet fordítunk. A költségvetés a tanácsi fejlesz­tési alapokba 11,2 milliárd fo­rintot juttat, amely túlnyomó- részt az állami lakásépítés fi­nanszírozását szolgálja. A jövő esztendőben is vál­lalnunk kell, hogy egy-egy in­dokolt és önmagában szüksé­gesnek látszó beruházás meg­kezdését későbbre halászijuk. Az erőforrások koncentrált felhasználását igazolja, hogy a terv és a költségvetés 1973- ban 23 egyedi nagyberuházás befejezésével és mindössEe 5 új indításával számol. Az in­duló beruházások a követke­zők: magyari—szovjet gőzve­zeték építése, a székesfehér­vári szélesszalag-hengermű II. üteme, a leninvárosi kőolajfí- nomító, a dunaújvárosi hul­lámpapírgyár, a kiskörei víz­lépcső II. üteme. Ezek gazda­ságunk távlati fejlesztése szempontjából egytől-egyig meghatározó és sok irányba kisugárzó vállalkozások. A költségvetési támogatások összege 1973-ban kereken 7 milliárd forinttal növekszik. E kiadások negyede termelési és forgalmi támogatás. Az eddi­ginél nagyobb terhet vállal a költségvetés az importáruk drágulásának (pl. bőr, gyapjú stb.) közömbösítésére vagy mérséklésére. Ez alól kivétel az importfa drágulása, amely­nél a világpiaci árak emelke­dését érvényesítjük a hazai árukban. A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gép­alkatrészekre és műtrágyára jutó költségvetési dotáció. A termelés ösztönzése érdekében jelentősen növekszik a szarvasmarha, kisebb mérték­ben arc élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat fel­dolgozó iparágak termelői ára és ennek folytán, az állam ré­széről nyújtott fogyasztói ár­kiegészítés. Sződd'politikai intézkedések Továbbra is vallott gazda­ságpolitikai elvünk, hogy a fo­gyasztói árarányokat közelíte­ni kell a termelői árarányok­hoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfo­gadható legyen. Bár több me­zőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag in­dokolt lenne, csak a tej- és tejtermék fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kan­natejé 3 forint helyett 4 fo­rint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtokéT") 10—15 százalékkal emelkedik.pri E cikkek fogyasztását az ár-l J emelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A la­kosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illet­ve a jövedelemszínvonal szem­pontjából leginkább érintet­tek, szociálpolitikai intézke­déssel ellensúlyozzuk az ár­emelkedés hatását. A nyugdí­jakat, családi pótlékot, gyer­mekgondozási segélyt és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió ál­lampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emel­jük. Ennek mérlege a költség- vetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej- és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális .intézkedések 2,3 milliárd fo­rinttal növelik az állami ki­adásokat. A tejáremeléssel érintett termékek köziül a tejes péksü­temények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrá­szati' és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valame­lyest emelkedik. Kilencvenhét milliárd a közös fogyasztás céljaira A költségvetés kiadásainak mintegy kétötöde — kereken 97 milliárd forint — a társa­dalmi közös fogyasztás céljait Szolgálja. E kiadások több, mint 9 százalékkal növeked­nek, ezáltal fokozatosan meg­teremtjük a társadalombizto­Pest megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben sítás, az egészségügyi törvény, valamint az állami oktatás fejlesztéséről hozott határoza­tok végrehajtásának anyagi feltételeit és a legtöbb terüle­ten az ellátási színvonal eme­lésének lehetőségét. ’ A költségvetés az úgyneve­zett gazdasági feladatok ellá­tására 12,6 milliárd forintot irányoz elő. E kiadósoknak majdnem a fele — kereken 6 milliárd forint — az utak karbantartását, felújítását, a forgalombiztonságot segíti elő. Az igazgatási kiadások sze­rényebb aránya jelzi azt a szándékunkat, hogy e téren takarékosság érvényesüljön. A határozottabb irányításra vo­natkozó követelményt az al­kalmazottak létszámának emelése helyett jobb szerve­zéssel, felkészültebb munka­társak segítségével- kell ke­resni. Javuló egyensúly A népgazdaság egészét az 197,1. évben még a túlfelhasz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents