Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
EGY SZOT SEM..: Monoron a főtér esti fényben úszik. A hivatalok ablakai még világosak, a munkaidő végéhez közelednek. Az üzletek csillogó kirakatai árasztják csaloga- tón a fényt. Autók fénycsóvái suhanva cikáznak az esti utcán. A személykocsik parkirozóhelyei is egyre üresebbé válnak, helyet adnak az „átfutó’’ kocsiknak. Skoda áll meg csikor- dulva, ezüstróka galléros kabátú nő ugrik ki belőle. Meggyszínű Peugeot fékez, utasai, nyilván férj-feleség, kiszállnak, az illatszerbolt aznapi legjobb vevői lehetnek ... Csomagjaiknak, mire visszatérnek, se szeri, se száma. A cipőüzlet előtt kedves család tanakodik. Magdinak, Öcsinek, anyunak ... mindenki kinézi, mi tetszik, mi kell... Nagymami meleg cipőt kér, apu magasszárút szeretne ... Nemsokára csomagokkal megrakodva jönnek ki az üzletből. Nagy az öröm — de ugye nem vesszük fel karácsonyig? — Nem! De most már szót se karácsonyig — mondja a mama nevetve. Aztán a ruházati boltba mennek. — Anyu, azt a kék pulóvert, — nekem a csíkosat — nyafogja a kisfiú. Az apa nem szól, átveszi a csomagokat, kint az üzlet előtt megvárja a családot. — Na jó, most a könyvesboltot nézzük még meg... — Apu, lesz karácsonyfa? — Ha jók lesztek ... Anyu az önkiszolgálóba egyedül megy be ... A szaloncukros dobozt a táskájába teszi. Meglepetés is kell... A könyvesboltnál várják, mindnyájan bemennek. Magdi a babálcat nézegeti... Anyu jól megfigyeli melyiket... Öcsi egy kisbiciklit emleget... Anyu kezében a könyvcsomagokkal utolsónak köszön el, majd holnap még beugrók ... Hogy miért járja még végig az üzleteket, arról szót se lcarácsonyig! Fekete Gizella MOHOS XIV. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1972. DECEMBER 12., KEDD Jól dolgoztak a vöröskeresztes szervezetek BEFEJEZÉS ELŐTT A VEZETŐSÉG VÁL ASZTÁSOK EZÜSTVASÁRNAP Az ezüstvasárnapon Monoron is reggeltől délig nyitva tartottak a főtéri üzletek. A legnagyobb forgalmat az illatszer- és a vasbolt bonyolította le, de nagy volt a forgalma a ruházati kisáruh áznak Is. A vásárlók jobbára kisebb ajándéktárgyakért keresték fel ’ az üzleteket. MONOR Ifjú lakásépítők A monori MEZŐGÉP ifjúsági lakásépítő szövetkezete után a községi ifjúsági lakásépítési szövetkezet tagjai is megkezdték vasárnap a társasház építését. Mintegy húsz fiatal dolgozott az alap ásásánál. Élet és iskola MONORi-ERDEi HELYZETKÉP Az oktatásról beszélni manapság divat lett. Élet és iskola — összefonódó fogalmak, mindkettő egymásra utalt... Nézze milyen sokan jöttek el! — mondja Dallas Kornél, és egy zsúfolásig telt terembe vezet. Fehér asztalok melleti — szülők, nevelők. A terített asztal mellett könnyebben. beszélik meg a mindennapok egymást érintő gondjait. Mert gond itt Monori-erdőn is akad bőven. Az „egy üzem — egy iskola” mozgalomban sajnos, csak az iskola maradt, üzem, amely hatékony segítséget tudna nyújtani, nincs. Pedig az iskolába zömében fizikai dolgozók gyermekei járnak — és ezek nagy része hátrányos és veszélyeztetett helyzetű. Nem marad más hátra, mint helyben megoldani a problémákat, okosan, takarékosan gazdálkodni. A korszerű szemléltetőeszközök itt is egyre jobban tért hódítanak, az oktatás korszerűbb lesz. Gondjainkat meg kell beszélnünk a szülőkkel. Annyi sok fontos probléma, újítás jelentkezik az oktatásban, hogy a szülők segítsége nélkül nem megy! És a szülők igénylik az iskola hívó szavát. Kisebb területen — nem tudom, megfigyelték-e már — az iskolának még mindig „varázsa” van. Tehát azért, mert örökölt valamit a hőskorszak „missziójából”. Az iskolának Monori-erdőn még mindig küldetése van ... Egy teremmel arrébb, az ifiklub tagjai gyülekeznek. A mellette levő teremben zenekar próbál. Ezekben a napokban a monori-erdei gyerekek a településen viszik házról házra a könyveket. Könyvvásár! Az asztaliteniszezők ití találkoznak, ha valamelyik szervezet rendezvényt szeretne — ide jönnek. Szeretnék feltámasztani a helyi Vörös- keresztet — természetesen az iskolából indul a kezdeményezés. Élet és iskola. Milyen szép összetartozás ez, ha tartalom van mögötte. Az esti iskoláról se felejtkezzünk el, hiszen talán ez szimbolizálja legjobban az összefonódást. És ez így van jól. Sz. A. Jövő év áprilisában lesz a Magyar Vöröskereszt negyedik országos kongresszusa, a küldöttek itt az elmúlt négy esztendő munkájáról, eredményeiről számolnak majd be. A kongresszust megelőző időszakban mindenütt megtartják a taggyűléseket a Vöröskereszt-szervezetek. A monori járásban december 15-én zárulnak a vezetőségválasztó taggyűlések. Nagy részük már lezajlott. Hogyan? — erről kérdeztük Gajdos Józsefnét, a Vöröskereszt monori járási titkárát — Szeptemberben titkári értekezleten kaptak útmutatót a csoporttitkárok, hogyan bonyolítsák le a taggyűléseket. A járásban 44 alapszervezet van, 34 ezek közül már meg is tartotta a gyűlést, sikerrel. Elsőnek a Gyömrői Vasipari Ktsz-ben volt választás, a következő héten a még elmaradt taggyűlések is lebonyolódnak. — Mi a tapasztalat: új emberekből áll-e az új vezetőség, vagy bizalmat szavaztak a régieknek? — Csaknem mindenütt a régi gárda vezeti tovább a helyi csoportot. A titkárok az elmúlt négy évben jó munkát végeztek, s szívesen vállalták a következő feladatokat is. — A taggyűléseken a következő négy év programját is ismertették. Miből áll ez a program? — Tulajdonképpen ugyanazok a tennivalók, mint eddig, de ez nem kevés: a véradások jjvegszervezé-,. sc, a tisztasági mozgalom, a család- és ifjúságvédelem ... — A beszámolók és a taemelni egy-egy helyi csoportot, ahol különösen jó munkát végeztek az aktívák? — Nem. Ezt a munkát mindenki önszántából, díjazás nélkül végzi. Az iskolákban a vöröskeresztes tanárelnökök például sem órakedvezményt, sem szakköri dijat nem kapnak. Aki csinálja — lelkiismerettel, becsülettel végzi a dolgát. Ahol jobbak az eredményeik, ott a körülmények jobbak, a helyi adottságok. — Kik vesznek részt az országos kongresszuson? — Mi csak megyei küldötteket jelöltünk. A megyei értekezleten választják majd meg a kongresszusi küldötteket. — Lehet-e úgy summázni az elmúlt négy esztendőt: jó munkát végeztek a monori járás vöröskeresztes csoportjai? — Igen. Ezt bizonyítják. eredményeink (k. zs.) Falugyűlés Maglódon December 12-én, 18 órai kezdettel, a maglódi művelődési otthonban falugyűlés lesz. A jelölőgyűléseken felmerült kérések elintézéséről kívánják tájékoztatni a lakosságot és ismertetik a következő év feladatait is. A rossz vonat. „Személyvonat érkezik Al- bertirsáról Monorra. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll.” Ebben hát „megegyeztünk”, pontban 16.58-kor elindultunk Budapest Nyugati pályaudvar felé. Péteri következett, vele együtt a pánik. A Hosszúbe- rekpéteri állomás felirat jól láthatóan elsuhant mellettünk, azaz mi suhantunk el az állomás mellett. „Rossz vonatra szálltunk!” — hangzott kórusban. A péteri utasok a peronon állva csodálhatták községük messze hagyott fényeit. Aztán hirtelen mégis'm'eglaSsűlt és megállt a szerelvény. Az utasok leugráltak és ott maradtak, mert a vonat elindult visszafelé. „Még jó, hogy a kalauz nem pasztalatok alapján ki lehet-e I kéri a jegyet, mert egyszer Vasárnapi műszak Nélkülük megbénulna a forgalom, felboirulna a rend, nem tudnánk mit csinálni a szabad időnkkel. Vasárnap mindenkinek jólesik egy kicsit tovább nyújtózkodni a jó meleg ágyban, ök vasárnap is rendszeresen dolgoznak ... A BUSZVEZETŐ Lehoczki Sándor tíz éve teljesít szolgálatot a MÁVAUT vonalain. Az egyik legbiztosabb gépkocsivezetőként tartják őt számon. Nyáregyházán lakik, 1962 óta, nem is tudja megszámolni, hányszor volt szolgálatban vasárnap. Most a Monor—Budapest vonalon közlekedik. Ilyenkor jobbára kirándulók, rokonokhoz utazók ülnek az autóbuszon, ötször kell megjárnia a fővárost. Szolgálata reggel lel öttől hajnaii egy óra 30 percig tart. A MOZIGÉPÉSZ A monori filmszínházban a matiné keretében a Kobra akciót vetítik. Kiss Sándor, a mozigépész ott áll a gép mellett, figyeli a filmszalag per- gését... 1963 óta végzi ezt a Ittasan hátrányt okozott HÁROMEZER FORINTRA BÍRSÁGOLTÁK Mozgalmas este volt szeptember 17-én a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat gyömrői Kilencfa vendéglőjében. M. Géza és P. Ferenc gyömrői lakosok már ittasan tértek be Az üzlet vezetője megtagadta a kiszolgálást. Erre M. Géza vitatkozni kezdett az üzletvezetővel, aki kivezette őt az udvarra . . Nem telt el sok idő, M. Géza visszajött. A pulton levő korsókat lökdösni kezdte, majd öklével jókorát csapott a fémpultra. Az üzleiVezető hiába szólította fel ismételten a távozásra. M. nem hagyta el a helyiséget. Sőt, tettlegesen bántalmazta az üzletvezetőt és feleségét is. Ezután mint aki jól végezte dolgát, kiment az udvarra és elaludt. A Monori Járási Rendőrkapitányságon a közelmúltban tárgyalták M. Géza ügyét. A garázda fiatalembert háromezer forint bírság megfizetésére kötelezték. szerinte gyönyörű munkát, amelyet sohasem tudna abbahagyni. Most már hat nap vetít egy héten, s ez igen nagy elfoglaltságot jelent. Szombaton fél kettőkor ért haza az éjszakai előadás után, és vasárnap délelőtt fél kilencre már jönnie kellett a matinét előkészíteni. Tréfásan mondja: — A kilenc év során annyi filmet vetítettem le, hogy azzal hétszer körbe lehetne vonni a földet... Nagyon szereti munkáját. A nézőtéren csak annyiszor ült, hogy egy kezén is meg tudná számolni. AZ ÜGYELETES ORVOS Néhány hete került Kávára dr. Nagy Mária körzeti orvos. Ezen a vasárnapon ő az ügyeletes nemcsak Monoron, hanem a környező községekben is. Az egészségház „gyermek- osztályának” váróterme zsúfolásig megtelt. A doktornőt, az ajtón levő felírás tanúsága szerint — Bényére hívták. Már türelmetlenek a várakozók, elvégre vasárnap van... Az orvosnő mosolyogva érkezik meg. A betegek között sok a kisgyermek, a kicsik nyűgösek, sírnak, ő azonban nagy türelemmel, kedvesen vizsgálja őket. Ezen a vasárnapon sok dolga akadt... A FELSZOLGÁLÓNÖ Mindennapi ismerősünk a cukrászdái felszolgáló. Lőrinczy Tiborné, a monori Hangulat presszó felszolgálója tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy ezt a szakmát választja. Azóta már nagyon sokszor volt „szolgálatban” vasárnap is. Ilyenkor legtöbbször már szombaton megfőzi férjének a vasárnapi ebédet. Vasárnap délelőtt nincs nagy forgalom. Lőrinczyné hétköznap is és vasárnap is udvariasan, mosolyogva teljesíti a vendégek kívánságait. A TELEFON- KÖZPONTOS A postahivatal emeleti helyiségében van a telefonközpont. Beck Jánosáé Vecsésről jár Monorra dolgozni. Most ő a telefonügyeletes. Sok a kapcsolás most is, pedig a vasárnap máskor „gyengébb” szokott lenni. Reggel 7-től délelőtt fél 11-ig 17-szer kellett kapcsolnia, s ebből 13 vidéki hívás volt. Beckék fiatal házasok, ő nyugodtan jött el otthonról, mert amikor szolgálatban van, a férje főzi meg az ebédet. Mire hazaér, már terített asztal várja ... Nagy öröm ez egy feleség számára a vasárnapi műszak után ... AZ ÜGYELETES TISZT Hayth Ferenc, a járási rendőrkapitányság ügyeletes tisztje. Örömmel újságolja, a csendes vasárnapok közé sorolja a mait. Soha több dolga ne legyen. Ebben megegyeztünk. már kezelte ma Monor felé!” — mondta egy tréfáskedvű útitársun-k. Azután, hogy a forgalmista és a masiniszta letisztelegtek a szolgálati szabályzat rendje és módja szerint, ismét Pest felé vettük utunkat. Üllő előtt aztán, hogy hogynem, leálltunk „pihenőt” tartani. Sportpályán az ilyent „időhúzásnak” nevezik. Semmi sem tart örökké, csak elindultunk Üllő állomáshoz. Aztán a vecsésiek készülődtek... Kiálltak a peronra, s jött az újabb meglepetés. Ker- tekalján az indulási oldalra érkeztek meg, az elválasztó drótkerítést épp hogy észrevették és idejében hátraarcot csináltak. Már a vonat indult, mire az utolsó utas is leugrott. Szerencsére minden ugrás sikerült, de nem sikerült a Pestre utazni vágyóknak a felszállás. Még ott ácsorogtak, mint a kőszobor a kivilágított oldalon, „lemaradva, mint a borravaló”, mikor a vonat nélkülük, éles füttyel a kanyarban Pest felé elrobogott. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll, jó lenne, ha úgy tenné, hogy fel is lehessen rá szállni és nemcsak utána integetni. t. g. Igv is lehet szórakozni Nem hiányzik az a régi légkör Bár szürke hétköznap este volt, mégis sokan jöttek át Gyömrőre, a szomszédos Maglódról, Mendé- ről, Sülysápról, sokan Budapestről, a környező községekből ... Este hét órára már zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme fiatalokkal. Igaz, Illések és a Tolcs- vay-együttes nem először látogatott Gyömrőre, s mint mindig telt ház előtt szerepeltek, mint most legutóbb is. És ezt bizony jó leírni. Jó leírni, hogy annyi rossz emlékű rendezvény után ez a koncert pontosan a meghirdetett hót órakor el , is kezdődött, hogy forró légkört teremtett mindkét együttes, tetszett jól összeállított zenei programjuk. Jó volt haliam a Tolcsvay- együttes régi és új számait, nem különben a műsor második felében fellépő Illóséket. Jó volt látni a megilletödött arcokat, a beat-koncerteken, szokatlan fegyelmet, amikor az „Európa csendes” című számot játszotta az Illés-együttes a készülő Petőfi-film betétdalaként. És jó volt hallani a fiatalok ütemes tapsát, a még ma is kedvelt „Kégli dal” hallatán. Különösen jó volt látni azt a több száz főnyi fiatalt így együtt, akik tetszésnyilvánításként ugyan fütyültek, olykor közbekiabáltak (miért is ne tehetnék!) — de mindvégig kuturáltan viselkedtek. Hol vagytok ti régi széktörő, fetrengésig extázisba ejtő beat-hangversenyek? __ Nem, igazán nem hi ányzik az a légkör már senkinek. S jó az, hogy legkevésbé a fiataloknak nem — erről győzött meg a gyömrői példa. (jandó) 1 Ml SOR Mozik Gyömrő: Lövés a lángokból. Maglód: A közvetítő. Mende: Az őrvezető hét menyasszonya. Monor: A lovakat lelövik, ugye? Nyáregyháza: Az oroszlán télen. Pilis: Valaki az ajtó mögött. Üllő: Tombol a hold. Vecsés: A tanú eltűnik. Nem ejtettünk szót a hírlapárusról, a forgalmi szolgálattevőről, a postásokról és másokról sem, akik vasárnap sem pihennek. Ugyanúgy dolgoznak, mint mi hétköznap. És lehet, hogy karácsonykor vagy szilveszterkor is ... Gér József VAN MEGOLDÁS Pmaszok a kenférhskhan A napokban kenyérért mentem a sülysápi péküzem szakboltjába. A helyiség tömve volt vásárlókkal. Nyugodtan várt mindenki a sorára, mert a polc köröskörül tele volt pirosra sült cipókkal. Az elárusító asszonyka gyorsan dolgozott. Először a pénzt vette el, majd előírásszerűén papírba csomagolta az árut, s kedves mosollyal nyújtotta át a vevőnek. — Látom — szóltam közbe —, minden rendben megy itt, bizonyára nincs semmi panaszuk. — Vevőim valóban elégedettek — mondotta az eladó —, azonban mégsincs minden rendben. Tessék nézni, alig vagyunk tízen, máris , tele a bolt. A vásárlók kénytelenek szorosan a polc mellé állni, mert másképp nem férnek el A vevők azonban nem egyformák. Olykor megesik, hogy egyikük észrevétlenül kenyeret csúsztat a szatyrába és fizetés nélkül csendesen távozik. — A napokban a közelben lakó Erzsi néni tréfált meg így bennünket. Vett egy kenyeret, aztán odasompolygott a polchoz és még egyet csent magának. Az egyik vevő azonban észrevette. „Mit csinál, kedves néni — kiáltotta — I nem is rossz! Egyet fizet, kettőt visz!” Természetesen mindenki ránézett. Erzsi néni nagy zavarba jött. „Ne haragudjanak rám — mondotta | könnybelábadt szemmel —, de i én magas vérnyomásban szen- ! vedek". Ezután szépen visz- szatette a kenyeret a polcra és sietve eltotyogott. így járom én meg. Olyan szűk a hely, hogy a foszlós kalácsot és a zsemlét nem tudom hová rakni. — Hát miért nem kerítik el ezt a kis részt? Hiszen mindössze talán csak kétméteres korlátot kellene ide emelni. — Egyszerű fakorláttal már kísérleteztünk, de szétfeszítették. Rendes vaskorlátot kell oda készíteni. Nem is kerülne sokba. Az ellenőrök a könyvecskébe állandóan beírják ezt a hiányosságot és tovább terjesztik a felügyeleti szervemhez. Sajnos, az intézkedés mindig elmarad ... A boltosnak teljesen igaza van. A korlát igazán sürgős. Hozzátesszük azonban, hogy nemcsak a korlátot kell megépíteni, hanem a helyiséget is sürgősen ki kellene bővíteni. Erre van is lehetőság. Az udvar felé bőven lehet terjeszkedni. A bolt nagy forgalma ezt megköveteli. K. L.
