Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
PEST t/PGYFI 1972. DECEMBER 1#., VASÁRNAP &Círltip TE C HNIKA E HETI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA LEGÜJABB ÉRDEKESSÉGEIT ÉS FURCSASÁGAIT KÍVÁNJUK BEMUTATNI OLVASÓINKNAK. Pontos vágőautomata Hengerelt lemezből készülő különféle alkatrészek legelterjedtebb előállítási módja a gáz- és a plazmavágás. A félkész termék pontossági követelményeitől és formájának bonyolultságától függően a vágás műveletét kézzel, vagy automatikusan végzik. Gáz és plazma segítségével vágó automata gépek irányító rendszere többféle lehet. Egyes gépek mechanikus sablon szerint működnek, mások pedig fotoelektromos másolókészülékekkel. Egy sor hiányosság „Árulkodó” buborékok Ez év januárjában új folyékony hidrogénes buborékkamrát állítottak üzembe a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet szerpuhovi részecskegyorsítójában. A „Ljudmila” elnevezésű buborékkamra segítségével évente mintegy félmillió felvételt készítenek majd azokról a folyamatokról, amelyek a különböző elemi részecskék hatására zajlanak le a cseppfolyós hidrogénben. képen a buborékkamra hatalmas mágneses berendezése látható. Mágneses képfelvevő Az utóbbi évben a lengyel elektronikai ipar intenzíven készült a népgazdaság valamennyi ágában szükséges elektronikai újdonságok gyártására. A munka gyümölcsei: a hazai és külföldi piacra szánt számos termék bemutatásra került az idei Poznani Nemzetközi Vásáron. Több termék a fejlődő nemzetközi kooperáció és gyártásszakosítás eredményeként jött létre. Néhány példa: a tengerészeti elektronikai berendezéseket Lengyelország az NDK-val közösen fogja gyártani, a Secam-rend- szerű színes tv-vevőkészüléket pedig a Szovjetunióval együttműködve dolgozzák ki. A lengyel elektronikai újdonságok jelentős részét licencek alapján gyártják, amely e termékeknek újabb felvevőpiacot biztosít. Képünkön: a Kasprzak Rádiógyár kisérleli üzemében előállított mágneses képfelvevő berendezés a tv-adások képének és hangjának regisztrálására. Az „Unitra” elnevezésű berendezés próbasorozata meg ebben az évben elkészül. Kereskedelmi ajánlat a KGST-országok számára. miatt azonban ezek az irányító rendszerek nem használhatók optimális üzemmódban. Kissorozatű termelés esetén például egyáltalán nem használják a viszonylag nagy számban szükséges — és ezért gazdaságilag nem kifizetődő — pontos sablonokat. A fotomásoló rendszerek viszont nem elég pontosak, lassúak és nem zavarbiztosak. A Volgográdi Gépipari Technológiai Tudományos Kutató- intézetben konstruált készülék lehetővé teszi a fenti két rendszer legtöbb hiányosságának kiküszöbölését. Az FŐSZ—4 nevű készülék a vezérlőegységet tartalmazó kisméretű feltétből, 1:10 és 1:9 léptékben dolgozó másolóasztalból és a mechanikai meghajtást biztosító egységből áll. A FŐSZ—4 gyakorlatilag valamennyi gáz- és plazmavágó berendezésben alkalmazható. Előnyös tulajdonságai azonban leginkább a volgográdi Petrov-gyárban kidolgozott Sztrela márkájú géppel párosítva mutatkoznak meg. Nagy, percenként több mint 2500 milliméter vágási sebesség, pontosság — az eltérések nem érik el az 1 millimétert — és zavarbiztosság teszik ezt a rendszert különösen kis sorozatú, illetve nagy pontosságot igénylő gyártás esetén pótolhatatlanná. A FŐSZ—4-ben tükrös, a rajz vonalát felölelő palásttal ellátott fix fotofejet alkalmaztak. Ez a lámpás kapcsolással ötvözött konstrukció egyszerűvé és könnyen kezelhetővé teszi a rendszert. A másolás a rajz középpontja felé haladva történik. A másolandó vonalak vastagsága változhat. Nagy előnyt jelent, hogy az elkészített alkatrészek méretpontossága nem függ a rajz megvilágítási viszonyaitól, kontrasztosságától, tisztaságától és a vonalvastagság megváltozásától. A FŐSZ—4 kézi ceruzarajz alapján is képes dolgozni. A FŐSZ—4 rendszerrel felszerelt gépek hossz- és keresztirányú tengelyeikre tükörszimmetrikus alkatrészeket tudnak kivágni, ami nagyszámú apró alkarész egy lemezből való előállítását teszi lehetővé — a vágószerszám átállítása nélkül. A FŐSZ—4 rendszert Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban és Japánban is szabadalmaztatták. A Licenzin- torg szovjet külkereskedelmi egyesülés a találmányra vonatkozó szabadalmak eladását tervezi. A parányiságok világrekordja Korunkban a legfurcsább dolgoknak is van már világrekordjuk. A ludwigsburgi Veronika Seider például Friedrich v. Schiller (1759—1805) egyik költeményének 20 versszakát írta le öt 7X7 milliméteres oldalra. Amit a 24 esztendős leány vékonyra hegyezett ceruzával, puszta szemmel leírt, azt egy normális halandó csak nagyitóüveg segítségével tudja elolvasni. Egy szemorvos szerint Veronikának hússzor olyan erős a látása, mint egy „normális” emberé. Betűi olyan kicsinyek, hogy 327 000 is elfér belőlük egyetlen levelezőlapon. Ezen a téren az eddigi világrekordot a magyar Ehmann Lajos tartotta 160 000 betűvel. A mikroírás első rekordját egy bajor egyetemista állította fel 1928-ban, aki 28 000 betűvel irt tele egy levelezőlapot. Évekkel később egy angol mérnök már 45 000-re „javított”, s ezután Ehmann következett, aki mielőtt beállította volna a csúcsot, először „csak” 56 000-re vitte. Veronika Seider most száz százalékkal szárnyalta túl magyar vetclytársát. Új papír A kínaiak által kétezer évvel ezelőtt feltalált papír egyeduralmát minden valószínűség szerint meg fogja törni a Q’-KOTE-nak nevezett, műszálrostból ^ készített „papír”, amelyet Japánban állítanak elő. A „piapír” — Amerikában máris új szót alkottak rá: plastic paper-piaper —, sok kiváló tulajdonsággal rendel- kazikt^elswkiiihátatlaa, xl..víz nem árt neki, sőt lemosható, nem fog rajta az idő sem. Éppen ezért különösen alkalmas maradandó dokumentumok, térképek, lexikonok, szótárak készítésére — a nyomtatás különlegesen szépen érvényesül rajta. A hagyományos papírnak egyelőre egyetlen előnye van a „plapirral” szemben: sokkal olcsóbb. Emeletes vagonok A Dnyeprodzerzsinszki Vagon- gyár megkezdte az emeletes — gépkocsik szállítását szolgáló — vagonok gyártását. A felmérés során megállapították, hogy az új személygépkocsik kétharmadát az értékesítés helyére vasúton kell szállítani. A jelenlegi négytengelyes platókocsikon mindössze három gépkocsi fér el, és ez a teherbírásnak mindössze egytizedét veszi igénybe. A gazdaságos szállítás biztosítása érdekében olyan emeletes platókocsit terveztek, amely alanmére- teiben nem különbözik a jelenleg használatos platókocsiktól, de mégis 17 személygépkocsi szállítható rajta. „Megkínzott" autóüiések A gépkocsik üléseinek minőségét két — egymásnak talán ellentmondó — tulajdonsággal lehet jellemezni: a statikus kényelem és a dinamikus stabilitás követelményével. A gépkocsiban három fő erőhatás éri a vezetőt: gyorsításkor és lassításkor a kiegyenlítési erő, kanyarodáskor a centrifugális erő, valamint a nagy amplitúdójú, kis frekvenciájú rezgések k{egyenlítését eredményező erők. A jő autóülésnek olyannak kell lennie, hogy az összes terheléseket elbírja, s amellett még kényelmes, egészségkárosító hatás nélküli is legyen (ne feledjük, hogy a hivatásos gépkocsivezetők ezreinek a gépkocsi vezetőülése napi 8—12 órán keresztül szolgál „munkahelyül”). A kutatók szerint a kényelmes ülőhely kialakításakor nemcsak az alátámasztást, hanem a hát megtámasztását is figyelembe kell venni. Csak így kerülhető el a hosszú vezetés közben fellépő fáradtságérzet. Ha a vezető túlságosan belesüpped az ülésbe, az ülőfelületét és combját egyenlőtlen terhelés éri, ez azután a fáradtságérzeten túl vérkeringési zavarokat is előidézhet. Ez is rávilágít arra, hogy milyen sokoldalúan kell kikísérletezni egy-egy üléstipust. Jól tudják ezt a híres nyugatnémet Mercedes-Benz gyárban is, ahol a kísérleti műhelyben a tartós használatot utánzó készülékkel vizsgálják — „fárasztják” — az elméleti és tapasztalati szempontok alapfán megtervezett gépkocsiüléseket. •>*) Leleplező hanglenyomat Az emberi fül eléggé tökéletlen szerv ahhoz, hogy csalhatatlan biztonsággal különbséget tudjon lenni a beszédhangok finom, egyéni árnyalatai között. Az erre a célra kifejlesztett műszert, a hangspektrográfot viszont nem tehet „becsapni” sem suttogással, sem mesterkélt selypítéssel, de még az orrhangon való beszéddel sem. A legújabb és egyben legmegbízhatóbb hangfelismerő készülék készítője, egy amerikai mérnök azt mondja, hogy egy- egy beszéd- vagy énckhangnak éppúgy megvannak az egyéni sajátosságai, mint az ujjlenyomatoknak, s elektronikus műszerével ezt ki Is tudja mutatni. A „hanglenyomat” analízise a rezgésszám, a hangmagasság és -mélység, valamint a hang- intenzitás vizsgálatára terjed ki. A vizsgálandó, összehasonlítandó beszédet először hangszalagra veszik fel, ahonnan a spektrográfba bármikor „bejátszható”. Az ábra jól szemlélteti, hogy milyen durva eltérések mutatkoznak az egymástól nagyban különböző hanghatásoknál: 1. emberi beszéd, 2. iskolázott szopránhang, 3. madárcsicsergés, 4. emberi nevetés, 5. sertés röfögése. A „hanglenyomatot” a bíróságok ma még csak kevés országban ismerik el hiteles bizonyítékként (pl. zsarolás esetén), de valószínűsítő funkciót máris betölt. Várható, hogy az analízis módszereinek tökéletesedésével rövidesen éppoly létjogosultságot nyer egy-egy bűnügyi bizonyítás, azonosítás során, mint az ujjlenyomat. ••A »immmi
