Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

6 PEST ßlEOf k/CívBop 19*2. DECEMBER 10., VASÁRNAP P», L megyei oarcingo 47. = fdóoL PILIS A Beleznay—Nyáry kastély: tézet Kezdjük megint a legjob­ban szembeszökő kérdéssel: a község nevének etredeztetése- veL Ismételjük el a hivatalos megállapítást, hogy ennek az Alföld táji nagyközségnek a dunai Pilis hegységhez és a Dunazugban gyakori Pilis kezdetű helységneveikhez; tör­téneti köze, kapcsolata nin- «s©n. A Monor és Albert irsa közti Pilis falut 1326-ben Piljf Pous fia Petheuv) átengedte nővére fiainak; úgy tűnik, hogy a XIV—XV. századi Pi­lisi család adott a település­nek nevet. De akadnak olyan vélemények is, amelyek a thelység elnevezését a „síkság ó-szlovák jelentésére vagy ép­pen a papi tonzura — a „P1" lis” magyar megjelölésére próbálják visszavezetni. A tör­ténészek, nyelvészek dolga eb­ben igazságot tenni, oivaso, író, barangoló ember csak fennakad az efféle furcsa egyezésen és magyarázatot ke­res... Ami régi helytörténeti mun­kában meg olvasható, de biz­tosan téves adat, az eppen a dunáninneni-dunántúli Pilis- települések összekeveredésé­ből adódott. Tudniillik, hogy IL. Endre király meggyilkolt feleségét, a merániai uertru- dot a Iff. Béla által 1184-ben iít alapított cisztercita apát­ságban temették eL Gertrud halálhelye körül még folyik a tudósok vitája (s nemcsak a tudósoké!), de annyi bizonyos, hogy a merénylet és a temetés csakis valamely dunántúli pi­lisi kastélyban és apátságban történhetett A tatárjáráskor elpusztult itteni templomot IV. Béla ugyan újraépíttette, de a török már 1526-ban fel­égette és kirabolta. Pilis népe egy ideig még küszködött kín­lódott, ám 1690-ben a falut már elhagyott helyként tart­ják számon. A XVIII. szazad huszas éveiben a Somogyból származó Beleznay János, ké­sőbbi tábornok, majd altábor­nagy felvidéki telepesekkel népesíti be a községet, valójá­ban hozzá és leszármazottai­hoz fűződik Pilis megújítása. A második pilisi „honalapítás” egyben egy gátlástalanul gaz­dagodó feudális főtiszt, főúri família üstököspályáját is el­indította. Beleznay János, aki hadi pályáját II. Rákóczi Fe­renc seregében kezdte, nem sokat viaskodott a lelki ismere­tével. A kuruc rebellió ha­nyatlásakor átálüott a császár pártjára, a szatmári béke évé­ben ezredet alapított a Habs­burgoknak. Rásugárzott a csá­szári kegy, s emlékét máig őr­zi az általa építtetett kéttor­nyú kastély, de sokáig őrizte a „jajgató domb” is a község ha­tárában. Itt szenvedett kín­vallatást és kötélhalált Prócz- ki Dániel pilisi jobbágy, aki 1735-ben Vértesi Mihály bé- késszentandrási bíró hívásara többedmagával elindult Sze- gedinác Férő felkelői közé, de Cegléd alatt utolérték az ura­sági hajdúk és visszahurcolták Pilisre. Beleznay János ötszáz lovassal indult az újkurucok ellen, s oly buzgón tevékeny­kedett a parasztlázadók kiir­tásában, hogy a császártól aranyláncos hűségérmet ka­pott vertaranyból, s hamaro­san Mária Teréziának is.ked­I lámán Kató Leánynevelőin- A fotoszakkör felvétele veit híve, lelkes védelmezője, tábornagya lett. A templom- és kastélyépítő, hadakozó, haj­bókoló és szerző Beleznayak báróvá, gróffá emelkedtek, zsákmányból, pereskedésből gazdagodtak, s nem utolsósor­ban az 1805-ben vásártartási jogot nyert és mezővárosi rangra emelt Pilis jobbágyai­nak dézsmájából, robotjából. 1818-ban szörnyű folt frecs- csent a nagy tekintélyű, dús vagyonú Beleznayak nevére. Július 5-én Beleznay Sámuel gróf és azonos nevű fia között perpatvar támadt, a fiatal gróf fegyverhez kapott és agyon­lőtte apját Anyja a halálos ítélet után kegyelemért for­dult a császárhoz, de ifjabb Beleznay Sámuel gráfot ez sem mentette meg a hóhér bárójától. Az üstökösfény még egyszer fellobbant: Beleznay Ferenc honvédszázadosként küzdötte végig a szabadság- harcot s a kiegyezés évében halt mag. Ekkorra a Beleznay família már elszegényedett, majd a múlt század végén tel­jesen kipusztult..* A kéttornyú Beleznay-, utóbb Nyáry-kastély ma, tel­jesen restaurálva, több mint 100 „túlkoros” kislány oktató- és gandozóhélye: a Hámán Kató Leánynevelőotthon. Mondjam-e, hogy az egyetlen hagyomány, amely a kastély mai hivatását múltjával egy­beköti, az a néhány hét, ami­kor 1793-ban az itt vendéges­kedő ifjú Kármán József, a pilisi éjszaka csendjében meg­alkotta a XVIII. század gyön­géd leánylélekxajzát: a tanny nagyomanyai című kisregényt. Az ódon falak között és a hoz­zá csatlakoztatott, pompás, új iskolában most is leányalkato­kat formálnak, nehéz sorból kikerült gyermeklányokat ne­velnek életre, munkára. Ta­núsíthatom, hogy nehezebb al­kotás ez mint az íróé, mert itt eleven anyagot, élő lényeket érlelnek, fejlesztenek, s nem is akármilyen, gyakran nehe­zen idomuló, csak gonddal, ér­telemmel, szívvel hajlítható leányemberkéket. Láttam isko­la- és hálótermeiket, varró- és szövőműhelyeiket (prémsző- nyegeik bravúrosak!), tanuló- és társalgószobáikat, láttam őket munka és pihenés köz­ben. Megismerkedtem okosan beosztott életükkel, jövőjük tervezésével, gazdálkodásuk­kal, szórakozási és sportlehe­tőségeikkel. Ha egyébb hagya­ték alig maradt a Beieznayak- tól, csak ez a kastély, erre a jelentős munkára, erre a fon­tos célra, akkor egy tisztes fő- bólintás mégis kijár az örök­hagyóknak ... Minden egyéb, amit Pilisen találunk — a jó is, a rossz is — karunknak a múlttól igen­csak független terméke. A majdnem 10 000 lakosú nagy­község két termelőszövetkeze­te: az Üj Élet és a Hunyadi a járás legjobb agrárüzemei kö­zé tartozik, s azok az ipari dol­gozók, akiknek munkaerejét nem kötik le a helyi telepek, azok budapesti gyárakba zó- názmak napi 45—45 kilométert oda-vissza. De korszerű és jó az iskolai ellátás, s ami orszá­gos ritkaság, a három pilisi óvoda minden helyigényt ki tud elégíteni. A hajdani csend­biztosi épületből, börtönből, Hangyaboltból alakított .műve­lődési házzal ugyan nincs mit dicsekedni, de a községi könyvtár állománya több kö­tet, mint amennyi lakosa van a községnek. A kölcsönzési forgalom erős, az állomány nö­vekedése biztosított, s az olva­só nép, az olvasó »ifjúság fe­ledteti báhkódásomat a kas­télykönyvtárak szétszóródott, elveszett kincseiért. Békés István Korábban kezdik építeni az észak—déli metróvonalat Mint ismeretes, a kormány legutóbbi ülésén jóváhagyó­lag tudomásul vette a kelet— nyugati metróvonal építésé­nek befejezéséről szóló jelen­tést, valamint az észak—déli metróvonal meggyorsításáról előterjesztett javaslatot. A kormány hozzájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági le­hetőségek figyelembevételé­vel a teljes vonalat a terve­zett időpontnál két évvel ko­rábban, 1982-ben, a Nagyvá­rad tér—Deák téri szakaszt pedig 1976 végén helyezzék üzembe. A terv megvalósítá­sához szükséges pénzügyi, mű­szaki feltételeket biztosítani kell. Aranyalma, szemétvödör, almafa vagy szemétgödör? Csendes otthon — ítéletekben Az Arany János elévülhetet­len névadó verse óta fülemüle­pernek becézett perpatvarok napjainkban is elárasztják a hatóságokat, bíróságokat. De hogy al- vágj' felperes olyan ténykedésre szánja el magát, amelynek következményekép­pen törvényileg kötelezzék vi­rágok ültetésére — ilyennel most találkozom először. Eb­ben a fellebbezésekkel, vi- szontkeresetekkel, följelenté­sekkel, bírsággal, helyszíni jegyzőkönyvvel tarkított törté­netben. Tizenöt napon belül íme a történet. Helyszín: a festői Dunaka­nyar, annak is egyik legszebb üdülőközsége, V., abban is egy hagyományos stílusban épült, hangulatos, tomácos ház nyú­lik hátra a kert 'hosszában ... Kishíján virágos kertet írtam, ám ez esetben minden jelző változékony. A telek ma virá­goskert, holnap csatatér, ma parlag, holnap alkalmi szemét- dombocsfkák „új hullámos” rendezői ihletről árulkodó te­repe. Itt hol rontanak, hol bontanaik, hol toldanak, hol alakítanak, hol ültetnek, hol eíhordanak — hol meg lehor­danak. Az alperes birtokháborító: mert közös tulajdonú házas in­gatlanuk tornácán közvetlenül a felperes lakószobájának ab­laka alatt villanyrezsón főz, szemétvedret tárol. Kivágatott egy almafát, lebontatott egy disznóólát, mindkettőt szó nél­kül elvitette, a felperes hasz­nálatában levő telekrészen szemétgödröket ásott, vala­mint a felperes ültette dísz­cserjéket ikitépte... További ily magatartástól a bíróság az alperest eltiltja, s kötelezi, hogy konyhaasztalát, szemét­vödrét, főzőalkalmatosságát 15 napon belül távolítsa el, s a felperesnek 15 napon belül ül­tessen két tő futórózsát — egy pirosat, egy rózsaszínt — négy tő hóbogyót, egy tő japánbir­set, egy tő aranyalmát, két tő aranyesőt; összesen tizenöt tő díszcserjét. Holmiját távolítsa el a felperes udvarrészéről... Földrajzi alapon Az ezt tartalmazó járásbíró­sági ítéletet az alperes özvegy­asszony megfellebbezte. Kitért azonban az ítélet a felperesre: a ház kisebb, hátsó szobájában lakó négygyermekes mérnökre is. A járásbíróság megállapítja, hogy felperes, mivel a padlást, a pincét, a fészert az alperes­től elzárja, birtokháborítást valósít meg. További ily ma­gatartásától tehát eltiltja, és kötelezi az alperest: szakértő előírta helyen létesítsen saját költségén kamraépületet, közös költségen vécét és padlásfeljá­rót. Elkészültük után az alpe­res kizárólagosan használhatja a lakása feletti padlásteret, a felperes pedig a lakásbejá­ratától hátrafelé eső udvar­részt. A tél a gépkocsit is kemény próbára teszi! üzembiztos lesz a gépkocsija, és zavartalanul közlekedhet vele, ha most, a tél küszöbén gondoskodik az ALAPOS SZERVIZRŐL, KARBANTARTÁSRÓL, A TÉLI ÜZEMRE TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÍTÁSRÓL, illetve leállítás esetén A TÉLI PIHENŐ ELŐTTI JAVÍTÁSOKRÓL. Mindezt - és ha szükséges, a karosszéria javítását is rövid határidőn belül, szakszerűen elvégezzük. Címünk: Nagykőrös, Ceglédi út 2l/b. (Az ÁFORT-kúttal szemben.) Eszerint a járásbírósági íté­let logikus földrajzi adottsá­gai alapján osztja meg a közös tulajdonú kertes ház használa­tát: aki az elejében lakik, az a tornác és a kert elejét hasz­nálja, aki a végében, az hasz­nálja a saját bejáratától hát­rafelé eső tornácot és kert- [ részt. Nemcsak logikus, meg­nyugtatónak is felfogható íté­let. Jogos önhatalom? Külső szemlélő számára — talán. De a sajátságos erővi­szonyokról árulkodó mérkőzés ez esetben túl egyszerűen ért volna el a finisig. A hattagú család négy gyereke békén játszhatna az özvegyasszony szemétdombjaitól megtisztí­tott, s általa ismét beültetett kertrészben, az özvegy pedig ott főz, ahol addig: a teakony­hában, nem a másik család or­ra alatt — ki-ki élvezi a szép környezet kínálta csendes örö­möket. így lett volna, ha — ha az egyfönyi kontra hatfőnyi érdek nemcsak a bíróságon hanem az érdekeltek között is elfogulatlanul esne latba. De- hát „ha per, úgymond, hadd legyen per” — ha már elkezd­tük, ne adjuk fel túl simán. Objektív ok is akadt — így hát mindkét peres fél fellebbe­zett. A kifogyhatatlan ötlettárú özvegy ugyanis nem érte be a mérnökcsalád által ültetett díszcserjék kitépdesésével, egy Ptk-paragrafusra hivatkozva jogos önhatalomnak titulálta e nem is tagadott ténykedé­sét... De adjuk át a szót a hivata­los papíroknak. Az alperes nem adott meg­bízást az iparosinaík, hogy az a felperes szobájának ajtaját felnyissa. S hogy alperes boj­lerét hova helyezzék, az a kisiparos és az alperes külön perében dönthető el — állapít­ja meg a járásbíróság ítélete. A mérnök fellebbezésében elő­adja: hatodmagával egyetlen szobát laknak a házban, s ép­pen az azzal közös falra kel­lett helyeznie az özvegynek az újonnan építtetett fürdőszobá­ja vécéjét, víztartályát, boj­lerét? Még három másik fal­ra tehette volna, s akkor nem okoz csendháborítást! S a jog­talan behatolásért sem a kis­iparos felel! Mielőtt a fürdőt fölszerelte, tervrajzot készí­tett, ismerte a terepet, sem oka, sem joga arra, hogy a másik tulajdonos lakásának ajtaját feltörje. Az alperes fellebbezésében azt állítja, hogy ő nem is főz, hogy nem is ő vágatta ki az almafát, hogy a díszcserjéket a társtulajdonos nem is a sa­ját ablaka elé ültette, hanem arrébb, a szemétgödör viszont szántén odább, azaz idébb esik. „Tudomásul nem veszem” A Pest megyei bíróság ítéle­te október 31-én született meg. k fürdőszobaépítés körül, menyeit illetően új határozat nozataiára utasítja az eú>ólo ku pu-osagoi; egyeb r®^ zéseit részben megváltoztatja, megállapítva, hogy mindkét lel fellebbezett, alperes alaptala­nul, felperes részben megala­pozottan. Kétségtelen tortok- háboritás — mondja az ltelet — a felperes szooaajtajanaü megrongálása. Kérdés viszont; hogyan szüntethető meg az al­peres fürdő-, vécéberendezesi tárgyainak leiperes szobafalá­ról való átszerelése, vagy hangszigetelése. Szól meg jó néhány kérdésről, majd megállapítja a megyei bíróság ítélete, hogy szakértő bevom- sával bizonyítást kell lefoly­tatni, ami hosszabb eljárást tesz szükségessé, s csak ennek eredményeként hozhat a bíró­ság új határozatot. fis az élet megy tovább. S mart vannak, akik szántára a pereskedés jelenti az élet só­ját, a pereskedés sem áll meg. Egy médiákéit tűzoltópa­rancsnok! igazolás feljelentés- előzményt sejtet. Egy helybeli asszony igazolása, amely sze­rint az alperes özvegy nem főz: új fogalmat, a nemleges főzésigazolást dobta be. A felperes ügyvédjének levele az alpereshez: „Szíves továbbí­tásra mellékelem az új fás­kamra kulcsát, mely ügyfeie tüzelője és kertibútora tárolá­sára szolgál ’. És a válasz. „Jogtalan építkezéseit tudomá­sul nem veszem, a kulcsot visszaszármaztatom.” Az alpe­res különiratot is benyújt, eb­ben viszontkeresetének fele­melését kéri. A megyei bíró­ság közli, hogy érdemben nem foglalkozik a kéréssel, mert az önálló birtokháborítási cselek­ményre vonatkozik, s a bizo­nyítás és tényállás-megállapí­tás csak elsőfokú eljárásban lehetséges. És egy bordatörés... Történt valami más is a fel­peres mérnökkel a pereske-, dés utolsó fejezetének idején* S ha ez nem is hozható kap­csolatba a falon belüli határ­villongásokkal, szintén érzé­kelteti, mennyire zajlik arra­felé az élet. Idézem a járás- bíróságnak az Állami Biztosí­tóhoz intézett igazolását. „Hi­vatalosan igazoljuk, hogy X mérnök testi sértés miatt fel­jelentette N-et és társát, 19J2- szeptember 23-i bordatörésé miatt. Az ügy megítélésünk szerint közivádra üldözendő bűncselekménynek látszik, s nyomozás végett áttettük a járási ügyészséghez.” Dátum: 1972. október 23. Vagyis — komplikációkat okozó közjátékkal tarkítva folyt. köv. Majd elfelejtettem: mindkét télnek van pesti lakása is. A közös tulajdonú házba főleg üdülni járnak ... Pérclli Gabriella Zavartalan ellátás Téli étrend a háztartásokban Az idei télre összesen 18 730 vagon burgonya, zöldség, gyü­mölcs tárolására kaptak meg­bízást a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tag­vállalatai. Zöldségfélékből sikerült tel­jesíteni az előirányzatot; vö­röshagymából, almából annál több is került a tárlókba, bur­gonyából pedig megközelítet­ték az előzetesen tervezett mennyiséget. Fennakadás az ellátásban előreláthatólag nem lesz, burgonyából egyébként tavasz­ra még importszállítmányt is várnak. Az utóbbi hetekben „télies­re” fordult a forgalom szer­kezete: a háziasszonyok vál­toztattak az étrenden. Nőtt a petrezselyem- és a sárgarépa­fogyasztás, több főzelékféle; kelkáposzta, káposzta, karalá­bé fogy. A karfiol szezonja vé­get ért. Ebből jóval többet vá­sároltak, mint a múlt év ha­sonló időszakában, s az egész idényben másfél-két forinttal volt olcsóbb kilogrammja, mint tavaly. Novemberben például 4,80 volt az ára, a ta­valy ilyenkori 7 forinttal szemben. Egyébként az összes zöldség­féléknél kedvező a múlt évi és az idei árlisták egybevetése. Novemberben egyetlen cikk sem volt drágább, mint a múlt év 11. hónapjában. A zöldség általában 60—80 fillér­rel olcsóbb volt, a burgonya azonos áron kelt el, az I. osztá­lyú alma olcsóbb, a III. osztá­lyú alma ára pedig megegye­zik a tavalyival.

Next

/
Thumbnails
Contents