Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

1973. DECEMBER 10., VASÁRNAP ”‘c’&Cértap 5 Ötvenéves a Szovjetunió EMLÉKÜLÉS A TANÁCSAKADÉMIÁN A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából szombaton tudo- viányos emlékülést rendezett a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala és a Tanácsakadémia. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezt köve­tően két referátum hangzott el: dr. Takács Imre egyetemi tanár, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezető­je, A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége megala­kulásának 50. évfordulója és a szovjet föderáció történetének \ tanulságai címmel, Leon Arsa- kovics Onyikov, az SZKP KB agitációs és propagandaosztá­lyának konzultánsa pedig A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének megala­kulása és a Szovjetunió társa­dalmi struktúrájában végbe­ment változások címmel tar­tott előadást. Az elhangzotta­kat dr. Kovács Tibornak, a Tanácsakadémia főigazgatójá­nak, dr. Nagy Ferencnek, a Ta­nácsakadémia tanszékvezető­jének és Takács Gyulának, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettesének korreferátuma egészítette M. Napirenden: az ifjúsági törvény (Folytatás az 1. oldalról.) ja, hogy az ifjúsággal való törődést csak anyagi prob­lémának tartják. Bár csökkent, de nem szűnt meg teljesen az ifjúsággal való foglalkozás kampányjellege. Van, ahol az ifjúsággal való foglalkozás csak az általános iskolás és a középiskolás ta­nulóifjúságra szűkül le és a munkás-, valamint parasztfia- talokkal, közöttük a munka­helyükre naponta bejárókkal jóval kevesebbet törődnek, holott erre éppen nekik ta­lán nagyobb szükségük lenne. Az ifjúsággal való törődés egyik legfontosabb színtere: a munkahely. Bár helyenként működnek a fiatal dolgozók érdekvédelmi bizottságai, a munkahelyi vezetők ifjúsági fórumokat rendeznek, de ez még korántsem általános. Sok fiatal nem látja megfelelőnek szakmai előmenetelét a mun­kahelyén; körükben ezért is nagy a fluktuáció. Dr. Mon­dok Pál megyéi tanácselnök észrevételében külön hang­súlyt kapott, hogy az eddigi­nél nagyobb figyelmet kell szentelni a fiatal tanácstagok munkájának segítésére. Az 1971. évi választások során a fiatalok számuk­nak megfelelően kaptak helyet a tanácstestü­letekben. Arányszámuk a községi ta­nácsoknál 14 százalék, a vá­rosi tanácsoknál 19 százalék, a megyei tanácsoknál 13 szá­zalék. Több helyen a párt­szervek, a népfront, valamint a tanácsi tisztségviselők — fiatal tanácstagok fórumának szervezésével, egyéni és cso­portos beszélgetések során — segítették a fiatalokat e fontos társadalmi tisztség eredmé­nyes betöltésében. A jövőben ezt mindenütt általánossá és az egész tanácsciklus folyamán fo­lyamatossá kell tenni. A megyei, járási és városi tanácsi vezetők értekezletén — melyen az ifjúságvédelmi törvény végrehajtásának ta­pasztalatain kívül a tanácsi munka néhány más aktuális kérdése is szőnyegre került — lerögzítették az ifjúsági tör­vény végrehajtásával össze­függő további feladatokat és tervbe vették, hogy azok vég­rehajtásáról egy év múlva is­mét tanácskozni fognak. A. I. Egymillió­hétszázezer hűtőszekrény A Jászberényi Hűtőgépgyár Vállalatnál jelentős szakaszá­hoz érkezett a háztartási hű­tőszekrénygyártás: elkészült az 1,7 milliomodik készülék. A gyár korszerű termékeiből négyszázezer különböző mé­retű készülék a külföldi pia­cokra került. A negyedik öt­éves terv hátralevő részében további egymillió hűtőszek­rény gyártását tervezik, amelynek háromnegyed része belföldön kerül forgalomba.-jes ára 5650 dollár.) A vető­mag is importált, az első kül­demény zsákját az elnök meg­őrizte, elő is veszi, rajta az elnevezés fölirata: Maribo. — A betakarítási veszteség minimális volt, 5 százalékra te­hető mindössze — magyarázza Takács László. — Mindent ösz- szevetve most is azt mondha­tom, amit korábbi tapasztala­taim is igazolnak: a becsüle­tes munkáért a cukorrépa min­dig becsülettel megfizetett. — És a gazdaságosság? — Az egyelés ugyebár meg­szűnt, a sarabolás, a kapálás szintúgy. Hagyományos műve­léssel egy hold cukorrépa 71 munkanapba került — most mindössze egy munkanap szükségeltetik egyetlen hold immár gépi megműveléséhez, illetve betakarításához. Nagy különbség ez, de hát kézzel egy hónapig is eltartott egy embernek csupán egy hold ré­pa kiszedése, ugyanis 60 négy­szögölnél többet egy nap alatt nemigen tudott fölszedni a mégoly gyakorlott munkás sem. — De hát a gépek ára, no, meg a műtrágyázás, az öntö­zés költségei? — Kétszáz mázsás holdan- Iténti hozammal kalkulálva, a termelés költségeit megbe­csülve, 14 000 forint bruttó be­vételhez juttat bennünket hol­danként a répa. Levonván a költségeket, ennek a 20 száza­léka megmarad hozzávetőleg, ami háromezer forintnak fe­lel meg, s ezzel elégedettek vagyunk, jóllehet, később fi­nomodhatnak módszereink. ír­ja le mégegyszer: háromezer forint nettó eredmény hét aranykoronás földeken, ame­lyek nem is olyan régen há­rom mázsa búzát termettek. Túl a répán Az elnöki iroda régi-régi pa­rasztházban van, mennyeze­tén nehéz gerendák futnak. Balra egy félfalnyi fotó: föl­emelt kezek a vezetőségválasz­tó közgyűlésen. Hétszáz tag, valamint száz alkalmazott — ez alkotja a tököli Petőfi Szak- szövetkezet gárdáját, köztük 180 nyugdíjas és járadékos, akik havonta 300 forint kiegé-, szítást kapnak a szövetkezet­től. A cukorrépa, de maga a növénytermesztés is, csupán egyik részterepe a gazdálko­dásnak, amelynek végeredmé­nye, a nyereség így ívelt föl­felé az elmúlt években: 1967- ben 581 000, 1970-ben már 7,5 millió, tavaly 11,5 millió, s az idén várhatóan 14—15 millió forint ez az összeg, jóllehet, közben itt is megugrott az adó­zás. Fedezete ennek: 1972-re 50 millió forint termelési érté­ket terveztek, amit a december eleji becslés szerint 60 millió­ra teljesítenék. — Mennyi az átlagéletkor? — teszem föl szinte rutinsze­„Itt vagyunk a forrásnál" . $ * MUNKÁK . : ÉS'MINDEN NAPOK . vT Szabálytalan prológ Ha valaki azzai az elhatáro­zással kezd a ráckevei Ady Bndre gimnázium és szakkö­zépiskola latin-görög-német- orosz szakos tanarával, Fe- jérdy Győzővel beszélgetni, hogy majd igyekszik őt meg­ismerni, vigyázzon, meg ne botoljék a nyíltságában. Szin­te zavarbaejtő ugyanis tiszta és szerény, s nem is bőbeszé­dű közlékenysége. Kérdez­zék bár őt, a kérdező vizsgá­zik: meg tud-e felelni e fiú­sán sovány, hatvanadik évé­hez közeledő tanár nyíltságá­nak; rá tud-e kapcsolni az őszintesége ultrahullámhosz- szára? Térkép a tájékozódáshoz Áttekinthető vázlatot akar­tam életéről, s térképet adott a kezembe. A nyitott könyv első fejezete — egytömbű élet­szelet — szememben töretle­nül ível a férfikorig. Édes­apjából, a törekedő, legtehet­ségesebb fiát taníttató erdélyi nyomdászcsalád vármegyei hi­vatalnokot nevelt. Talán jobb lett volna, ha ő is nyomdász marad. Mert Trianon után, a huszas évek elején Veszprém­be költözött, s ott — reformá­tus ember a megyeházán, egy katolikus városban — hiába volt négy gyermeke, hamaro­san bélistázták. — Nagyon szegények vol­tunk, de otthon nagyon bol­dogan éltünk — emlékezik gyér-mekkorára Fejérdy tanár úr. A gyermekkorra, mely szá­mára korán, s erőszakos gyor­sasággal ért véget. Édesapját hamarosan el­vesztvén, a nagyhagyományú pápai református kollégium­ban kedvezményt nyert jeles tanulóként, szolgadiákként, s korrepetálással havi 130 pen­gőt keresvén, már testvérei ta­níttatásáról is gondoskodott. Sikerrel: négyük közül há­romból lett pedagógus. Deb­receni egyetemi hallgatóságát megszakítva, de tanulmá­nyait félbe nem szakítva, kol­légiumi nevelőtanárnak ment Szeghalomra: azután munka közben letette hátralevő vizs­gáit, megszerezte diplomáját. Kecskemét, majd Kisvárda következett, ahol kinevezett tanárként oktatott — nagy do­log a diplomás munkanélküli­ség idején. Behívás jött, ka­tonaság, aztán egy kolozsvári kinevezés: oda már nős em­berként utazott. (Feleségének ismerkedésükre fél órával megmondta, hogy el szeretné venni.) rűen, ám soha el nem hagyha- tón ezt a kérdést, amelynek megválaszolása tapasztalataim szerint közvetett tükre a gaz­dálkodás színvonalának. — Ha az öregeket nem szá­mítom, vagyis a dolgozó tag­ság átlagéletkora becsülésem szerint 40 esztendőre tehető — mondja Takács László. — Ha valaki tagnak jelentkezik, úgy 90 napi próbaidőt kell letölte­nie, s csak ezután dönt a ve­zetőség, vajon fölvegyük-e? Az alkalmazott számára nincs ilyen kikötés — de tagnak len­ni, ez már rangot jelent. Kazareczká Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a megyei ta­nácsok illetékeseinek tartott minapi tanácskozásán azt mondta, hogy korábban, a foglalkoztatási gondok idején, a tagság növénye volt a cu­korrépa, ma viszont a szövet­kezetek vezetőségének ügye. Kevesebb a kézi munkaerő, dönteni kell a gépek megvéte­léről, s eközben nem pusztán egy szűkebb közösség, hanem az egész ország érdekeire cél­szerű figyelni. Tökölön, a Pe­tőfi Szakszövetkeretben azt láttam, hogy az itteni vezető­ség így cselekszik, nem saj­nálván a ma még más forrá­sokból, így a melléküzemekből származó pémt a cukorrépára, erre a mind jövedelmezőbbé váló növényre Iwlteni. Keresztényi Nándor Az országnak, benne nem­zedékének, s egy egész értel­miségi generációnak hányó­dását, hányattatását elgon- dolkoztatóan jelzik pályájá­nak eddigi, s további állomá­sai: Kolozsvár után, a fel- szabadulást követően Komá­rom, majd Tatabánya követ­kezett. Fiatal ember volt még, egész lénye állandóságot akaró, ke­reső, mégis, már tanárként, öt vá- " rost, öt otthont hagyott el. Sze­génység, árvaság, szolgadiákság; az egyetemi hallga­tóság kényszerű megszakítása, vándorlás város­ról városra: egy sor csapás, komp­romisszum, sőt visszavonulás. Miért látom mégis töretlenül íveié­nek ezt a férfi­korhoz vezető életszakaszt? Mert közben hol le­gyűrve a körül­ményektől, hol fe­lül kerekedvén, elkészült, kihord- ta, felépítetté magát egy ember, ki pontosan tudta, mit akar. Kisdiákként ko­molyan, hittel imádkozott, de a hittanórák és a kötelező temp­lomba járás megutáltatta vele a vallást. Egyetemi hallgatóként Baj csy-Zsilinszky Endréért lelkesedett. A felszabadulást követően Tatabányán a helyi kommunista pártszervezet megbízásából gimnázium ala­pításába fogott. Megbízott gimnáziumigaz­gatói állását s Tatabányát is otthagyván: a gödöllői gim­náziumba ment, majd 1951- ben Ráckevéra. Itt az Ady Endre gimnázium és szakkö­zépiskola egyik alapító tanára. Négy osztály, négy alapítvány A diák tanárában — a szak­ember mellett — az egész em­bert is keresi, látni akarja — vallja. O is tanítványait nem egyedül szaktanári felkészült­ségével, de sokoldalúságával, egész emberségével nyerte meg. A Balaton átúszását ta­núsító diákköri sportéremmel például... Vagy hogy diákjait minden nyáron táborozni vitte szokott helyükre, amely a Ba­laton partján, egy forrás mel­lett található ... És hogy meg­hívására Németh László tartott falaik között irodalomórát. — Táborozás előtt mindig munkát vállaltunk az állami gazdaságban, így kerestük meg a hozzávalót. Igaz, volt olyan szülő, aki inkább a maga zsebé­ből fizette volna: de azt mond­tam, ha dolgozni nem jön, ak­kor táborozni se jöjjön a gye­rek. (Elgondolkozik, majd arról beszél, hogy nem szabad az if­júságot kivattázni: ne akarja­nak helyettük megcsinálni mindent, mondván, hogy fél­tik őket. És egykori, korrepe­tálást, kedvezményeket szerző, a saját éléskamrájukból a so­vány diáknak még fejadagot is kiutaló tanárai jutnak eszébe, kik úgy tudták felkarolni, hogy azért ő közben egyenrangúnak érezte magát.) Négy okiratot mutat: Ady Endréről, Bolyai Jánosról, Ko­dály Zoltánról s egy, életmen­tés közben életét vesztett ki­váló sportoló diákjukról, Bruszt Mihályról elnevezett alapítványokat. Négy érettsé­gizett osztály ötezer-ötezer fo­rintot helyezett bankba, hogy | a kamatából évente megjutal­mazzák a gimnázium iroda­lomismeretben, matematiká­ban, a magyar nyelv és népdal szeretetében, valamint a tor­nában legkiválóbb diákjait. Mind a négy tanulócsoportnak ő volt az osztályfőnöke. Az idén először nem vezet osztályt: a nyugdíjkorhatár fe­lé közeledik. De nyugdíjba is akarna vonulni már? Nem nyugdíjas-, szinte diákos vá­laszt kapok. Egyetemi éveinek megszakításakor egy disszertá­cióját is félbehagyta annak idején: „A trákokra vonatkozó néprajzi adatok a görög iroda­lomban” — ezt kívánná befe­jezni. Egy év elég lesz hozzá, de akkor csak ezzel foglalkoz­hat. — Pedig valójában most sze­retném kezdeni a pályát: ami­kor majd nem szorítják a ta­nárt paragrafusok közé, de en­gedik dolgozni a legjobb tudá­sa, képessége szerint. Ékes János felvétele A diákok közül, kiknek az osztályfőnöke, vagy ötven en választották a pedagógusi pá­lyát. Volt olyan osztálya, amelynek a fele tanárnak vagy tanítónak ment. Családi Háttér Az anyagiakra terelődött a szó: hogy mennyi pénzre, mek­kora fizetésre van szüksége egy tanárnak? — Annyira mindenképpen, hogy a maga művelésére, gya­rapítására, a felkészülésre való idejét ne kelljen eladnia, ne kelljen bérmunkát vállalnia. Megtudom, hogy egy időben neki is kellett. De ahogy a három gyermeke felnövekedett, s a felesége dolgozni ment, az­után a fia s lányai is önálló­sultak, az anyagi kérdés el­vesztette számára régebbi je­lentőségét. Három gyermeké­ből egy mezőgazdász, egy pe­dagógus, egy pedig vegyész. Egyikük sem egyoldalú szak­ember: vegyész lánya például énekkar tagja, szavalóverse­nyek szereplője. S velük együtt a családból már négyen tagjai a járási TIT-szervezetnek. Találkozás a TIT-tel O maga 1950 óta tart törté­nelmi, pedagógiai és országjá­rásokhoz kapcsolódó tudomá­nyos ismeretterjesztő előadáso­kat. Csupán érzékeltetésül, hogy a 154 tagot számláló járási TIT-szervezet, amelynek tit­kára, csak az elmúlt négy év­ben milyen eredményeket mu­tatott fel. Évente mintegy 1000—1200 előadást tartottak. Tizenegy falusi TIT-csoportot alakítot­tak. A szinte mindegyik köz­ségben elhangzott előadások közül emeljük ki a Tanács- köztársaság művelődéspoliti­káját, a Nagy Október ihletű­jét, Lenint, a ráckevei járás felszabadulásának történetét, a magyar államalapítást, vala­mint a Bartókot és Kodályt ismertetőt Pedagógiai szabad- egyetemeket indítottak; 'a Ose- pel Autógyárban gyártástech- nikai és közgazdasági előadás­sorozatokat; Ráckevén külön ismeretterjesztő előadássoroza­tokat a cigány lakosságnak, — Milyennek képzeli a tu­dományos ismeretterjesztés jövőjét? — Bizonyára bevezetnek egy sereg új módszert, és for­mát. A másik oldalról, a kö­zönség felől meg az élő beszéd, előadás iránt véleményem szerint új igény, érdeklődés várható. A személyes előadást, részvételt, kapcsolatot, a kér­dezés, hozzászólás, a vita lehe­tőségét nem pótolja a televí­zió. Szabályos utószó S a többire — a gimná­ziumban évi 35 ezer forint ér­tékű napilap, hetilap, folyó­irat terjesztésére; népfronrtak- tívaként az általános iskolát be nem fejezett, mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok szá­mára nyári olvasótábor szer­vezésére; az elnöki tiszt ellá­tására a dömsödi Petőfi Iro­dalmi Társaságban — hogyan jut ideje? Ki azzal az elhatá­rozással kezdtem vele beszél - getni, hogy igyekszem megis­merni, úgy érzem, szavak nél­kül is megkaptam erre a ki­művelt és megépített, meg is szenvedett emberségében rej­lő választ. November 30-án, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat VI. országos kongresszusa megnyitásának napján, a Ma­gyar Tudományos Akadémián dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, a TIT elnöke, a tudomá­nyos ismeretterjesztésben ki­fejtett tevékenységéért a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát nyújtotta áf dr. Ács Ernő­nek, a Távközlési Kutatóinté­zet nyugalmazott igazgatójá­nak, a TIT ellenőrző bizottsá­ga volt elnökének és Fejérdy Győző gimnáziumi tanárnak, a ráckevei járási TIT-szervezet titkáráinak. Kitüntetése után rengeteg lapot, levelet, táviratot kapott barátoktól és ismerősöktől, munkatársaktól és tanítvá­nyoktól. Ez nagy örömöt szer­zett/ de nem lepte meg na­gyon, hisz általában sok leve­let visz neki a posta. Köztük az egyik legszebbet, legemlé­kezetesebbet a Balaton mellől küldték. Egy volt tanítványa írta, aki feleségével 'az eskü­vőjük után, felkereste a diák­köri táborhelyet. Csak ennyi áll a kártyán: „Itt vagyunk a forrásnál”. Padányi Anna A FŐVÁROSI FAIPARI ÉS KIÁLLÍTÁS KIVITELEZŐ VÁLLALAT sürgős felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra ÁCS ÉS ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT FÉRFI GÉPMUNKÁSOKAT szerződéses viszonyra is. Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi Osztályán, 8 és 15 óra között Budapest IX„ Gyáli út 3/b.

Next

/
Thumbnails
Contents