Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
19T8. DECEMBER 10., VASÄRNAP ::^Ctrlap 3 Pártmunka a községekben TÖBB CEMENT Hogyan szerveznek a DCM-ben? A KÖZSÉGI PARTMUNKA alapvetően nem tér el a párt egészében érvényesülő feladatoktól, elvi és gyakorlati módszerektől. Ellenkezőleg, oz általános elvek és módszerek a községi pártmunkára is vonatkoznak. Vannak azonban bizonyos sajátosságok, amelyeket a községi pártmuinkában feltétlenül figyelembe kell venni. A pártmumka tartalma a községekben igen szerteágazó. Az egyes termelői egységekben folyó gazdaságszervező munka mellett olyan, döntően községi szintű gazdasági, vagy részben gazdasági feladatok is vannak, mint a községfejlesztés; a helyi szolgáltatás, aszociális és kommunális ellátás; a mezőgazdasági termeléshez szorosain kapcsolódó igazgatási jellegű feladatok; az egész lakosságra kiterjedő egészségügyi ellátás; a közoktatás; a szélesebb körű népművelés és szórakoztatás; az állami élet olyan speciális eleme, mint a vagyonvédelem és közbiztonság. Ezek a társadalmi élet szélesebb körére terjesztik ki a párt politikai tevékenységét, irányító, ellenőrző munkáját. A PART KÖZSÉGI SZERVEI IS — mint általában a de- ! mokratikus centralizmus alapján — területi és üzemi elv szerint épülnek fel. A községi pártszervezetek felépítését három tényező befolyásolja; a község nagysága, a párttagok létszáma és munkahelyi megoszlása. Azokban a községekben, ahol a lakosság létszáma alacsony — főleg kisközségekben —, a lakosság munkahelye elsősorban egy termelőszövetkezet, kevés a párttag, ezért egy párt- szervezet működése indokolt. Felépítésében kimondottan a területi elv érvényesül, jellegét tekintve községi pártszervezet. Ezeket a pártszervezeteket közvetlenül a járási párt- bizottságok irányítják. A községi pártalaipszervezetek jogait a szervezeti szabályzat írja élő. Hatáskörük kiterjed a község egészére. Politikailag irányítják területük egész társadalmi életét, az ott működő állami szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak tevékenységét. Munkájukban közvetlenül összefonódik a lakóterületi és üzemi pártpolitikai tevékenység. Ezt a hatáskört nem gyakorolhatják a községi területi, vagy körzeti alapszervezetek, ha a köcsögben több alapszervezet van, és, ha azokat a községi pártbizottság, vagy a községi csúcsvezetőség irányítja. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert több községi alapszervezet (mint pl. a gyömrői) olyan követelésekkel állt elő, hogy ők hivatottak és kötelesek a községi tanácsnál a pártirányítás megvalósítására — p>edig a községben több alapszervezet, s tagfelvételt megerősítő és fegyelmi jogkörrel rendelkező párt- bizottság működik. Azokban a községekben, ahol a lakosság száma több ezer fő, munfcahelyileg több termelőszövetkezetre, üzemre, intézményre és hivatalra oszlik, több pártszervezet van. Felépítésükben a területi és üzemi elv együttesen érvényesül. Jellegük szerint üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, hivatali pártszervezetek. Konkrét megnevezésüket, jellegüket munkaterületük határozza meg. Az egyes párt- szervezetek hatásköre csak saját munkaterületükre terjed ki. Ennek ellenére ezek a pártszervezetek egységet alkotnak, együttesen képezik a párt községi szervezetét, együttesen hivatottak a községi szíhtű politikai feladatok ellátására. Munkájukat azonban ma már egyre több helyen választott községi pártbizottság, vagy csúcsvezetőség irányítja. Ez a helyes szerveceti felépítés nagyközségek és összevont közös tanácsú községele esetén is. A községi pártbizottságot vagy -csúcsvezetőséget működési területe pártszervezeteinek egész tagága, illetve küldöttei közvetlenül vagy közvetve választja. E vezető szervek hatáskörét és felelőságét a szervezeti szabályzat, valamint a párt legfelső vezetésének határozatai szabják meg. A községi pártbizottság, -csúcs- vezetőség hatáskörébe tartozik a területén működő valamennyi pártszerv irányítása, mégpedig szervezett irányítása. (A szervezettség tekintetében különösen jól dolgozik a vecsési, a bugyi, az érdi, a gödi pártbizottság.) A községi pártbizottság, -csúcsvezetőség irányítását a pártszervezetek kötelesek elfogadni. Ez vonatkozik a több közigazgatási egységre kiterjedő gazdaságok, minit pl. az állami gazdaságok üzemegység-pártszervezeteire is. Kivételek csak azok a pártszervezetek, amelyeknek felépítését és hovatartozását a Központi Bizottság külön határozatban szabályozza (a fegyveres erők és fegyveres testületek, valamint az olyan speciális állami szervek, melynek pártirányítása felsőbb párt- szervek feladata), vagy amelyeket a járási pártbizottság közvetlen hatáskörébe rendel. A KuZSEGI PARXBIZOXT- SAGOiv, CsüCb V ÉZETuSE- i_it.iv hatásköre kiterjed a községiben működő összes állami és társadalmi szervezet tevékenységének partiranyítasára is. iaecarto.dk a helyi tanács és azoknak a tömegmozgalmaknak, tömegszervezeteknek pártirányítása, amelyek a község egészére kiterjedően egyetlen szervezettel rendelkeznek. Közvetlenül kapcsolódnak hozzá a községi KiSZ-bizottsá- gok vagy csúcsvezetőségek, amelyeknek munkahelyi szervezeteit az adott területen lévő pártszervezet irányítja. Irányításuk alá tartozik azoknak a KISZ-alapszervezeteknek párteilenőrzése is, amelyeknek hatásköre az egész községre kiterjed, vagy olyan területen dolgoznak, ahol még nincs pártszervezet. Ezen hatáskörök ellátása jól halad az Örkényi, gyomrod nagyközségi pártbizottságoknál. A községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek határozati joggal is rendelkeznek, amely azonban nem lehet ellentétes a párt politikai irányvonaíá- val, a felsőbb" pártszérveknek az adott kérdésben érvényben lévő határozatával. Határozatokat csak saját testületükre, a hatáskörükbe tartozó pártszervezetekre és kommunistáikra, valamint — a tömegszervek közül, mint szervezetre — a KISZ-re hozhatnak. Dönthetnek a pártbizottság tagjainak — akik nem tagjai felsőbb pártszerveknek — fegyelmi ügyeiben, ha fegyelmi jogkörrel rendelkeznek. A csúcsvezetőségek azonban tag- felvételi, fegyelmi ügyekben határozatot nem hozhatnak, de kezdeményezhetnek, javasolhatnak — állásfoglalásukat azonban kötelesek az irányító felsőbb pártszervhez továbbítani. Arra kell törekedniük, hogy határozataik lehetőleg konkrétek legyenek, a legfontosabb problémák megoldására irányuljanak. A GAZDASÁG PÁRTIRA- NYÍTÁSÁNAK fontos köve- tedmónye a párt politikájának helyi alkalmazása, a községi politika kialakítása. Ezért helyes, ha a községi pártszervek a főbb helyi gazdasági kérdéseket előzetesen — mielőtt még az illetékesek döntenek — megtárgyalják és kialakítják álláspontjukat. Különösen indokolt, hogy (ha van) o pártbizottság, csúcsvezetőség összevont taggyűlésen foglaljon állást a községfejlesztés távlati tervében, a végrehajtás párt- politikai feladataiban. A végrehajtó bizottság és csúcsveze- tőség tárgyaljon meg minden nagy jelentőségű helyi beruházást. De egyetlen kérdésben se vegye át a döntés jogát az illetékes állami vagy gazdasági szervektől, csak elvileg, politikailag foglaljon állást, s annak képviseletére kötelezzék a kommunistákat. A POLITIKAI TÖMEGMUNKÁBAN kétirányú feladatuk van a községi pártbizottságoknak és csúcsvezetőségeknek. Egyrészt az ilyen irányú tevékenység összefogása és irányítása, másrészt a községi szintű tömegpolitikai feladatok közvetlen irányítása és megoldása. Ebből következik, hogy feladatuknak kell tekinteni a lakosság rendszeres tájékoztatását a felsőbb szervek határozatairól, a fontosabb kül- és belpolitikai eseményekről, a község lakosságát érintő helyi kérdésekről. E feladatok ellátását szolgálják a taggyűlések, kommunista aktívák és pártnapok. Továbbá: a pártszervek irányításával, de a tanács és a Hazafias Népfront közvetlen szervezésében megtartott képviselői és tanácstagi beszámolók, a különböző tömegszervezetek gyűlései. A politikai oktatás szükségessé teszi, hogy a közbeeső községi pártszervek dolgozzák ki és hagyják jóvá a politikai oktatási tervet. A járási párt- bizottság segítségével végezzék a propagandisták kiválasztását és elosztását. A járási pártbizottság útmutatásának megfelelően biztosítsák felkészülésüket és az oktatási év során segítsék őket a feladatok ellátásában. A PARTSZERVEZETEK MUNKÁJÁNAK FEJLESZTÉSE szükségessé teszi, hogy a helyi ismeretek birtokában a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek irányítsák, segítsék a pártépítő munka feladatainak megoldását is. Ezért kísérjék figyelemmel azokat a területeket, ahol még nincs pártszervezet, s ha szükséges, a választott testület tagjai közül küldjenek ki oda szervezőket, hogy segítsék az új párt- szervezet létrehozását. Ezek a szervezők közvetlenül készítsék elő az alakuló taggyűlést és vezetőségválasztást. A községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek állandóan kísérjék figyelemmel a pártszervezetekben a pártcsoportok létrehozását is. Segítsék a pártvezetőségek és párttagok munkájának megszervezését, az alapszervezetek belső életének fejlesztését. A hatáskörnek megfelelően segítsék a párt- alapszervezetek tagfelvételi munkáját. A községi pártbizottságok és csúosvezetoségeknek nagy feladata a - községi— tanácson pártirány Itásának megvalósítása. Azokban a községekben, ahol a pártnak egy, tehat községi területi szervezete van, a tanács pártirányításának jogkörével e pártszervezet rendelkezik, ahol több pártszervezet van, és községi pártbizottság, vagy csúcsvezetőség működik, a tanács pártirányításának joga őt illeti. A pártirányítás a pártszervek részéről a tanácsokban doigoeó kommunistákon keresztül valósuljon meg. Terjedjen ki a tanácsi munka egészének, vagy egyes munkaterületeinek átfogó elemzésére, a nagyobb jelentőségű és hosszabb távú feladatok megjelölésére, a főbb elvi és politikai jellegű kérdésekben szükséges pártállásfoglalásra, a lakosság igényeinek s a helyi lehetőségeknek tanulmányozására stb. A pártbizottságok és csúcsvezetőségek fordítsanak nagy gondot arra, hogy a tanácsok olyan munkamódszereket honosítsanak meg, amelyek biztosítják nagy tömegek véleményének meghallgatását, elősegítik aktív közéleti tevékenységüket. A tanácsok párt- irányítása terén Öcsa, Örkény, Szigetszentmiklós, Szob községi — összevont, közös tanácsi — pártbizottságai az átlagtól eltérő magasabb szintű tevékenységet fejtenek ki. A MEGVÁLTOZOTT körülményeket FIGYELEMBE VÉVE a községi pártbizottságok, -csúcsvezetőségek feladataiknak csaik akkor tudnak eleget tenni, ha a Politikai Bizottság 1972. március 21—i határozata, valamint a megyei pártbizottság 1972. szeptember 26-i intézkedési terve alapján — amely minden érintett pártszervhez eljutott —, továbbfejlesztik munkamódszerüket, munkastílusukat, ha munkaterv alapján dolgoznak, ha tartalmilag jobbam, rendszeresebben megtartják testületi üléseiket, titkári és reszortfelelősi értekezleteiket, az aktívák tanácskozását. Piszter István, az MSZMP Pest megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa A Cement- és Mészművek váci gyárát már december első napjaiban elhagyta az egymil- liomodik tonna cement, erre 1968 óta nem volt p>élda. Még egy példátlan szám is ismert: az idén hatvan dolgozóval nőtt létszámuk. Az eredmények sokféle munkát összegeznek: tervszerűen folyik a műszaki fejlesztés, nagyobb gondot fordítanak a gépek karbantartására, javítására És a sikerek egyik összetevője a munka- és üzemszervezés. Nézzük, hogyan szerveznek a DCM- ben! Javítanak a munkakörülményeken Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium júliusban tizenhat vállalatot, köztük a Cement- és Mészműveket is minta szervezési program elkészítésére kötelezte. A DCM vezetői időben hozzákezdtek a módszerek kidolgozásához, a programtervezet megvitatásához, sőt, néhány feladatot már teljesítettek is. Hogyan szerveznek a DCM- ben? Legelőször magát a szervezést kellett „megszervezni”. Még idén májusban összevonták a munkaügyi és a szervezési csoportot. Ezt követően hosszútávú szervezési programot állítottak össze, amelyben célul tűzték, hogy jobban kihasználják a termelőberendezéseket, fokozzák a technológiai színvonalat, növelik a termelékenységet, minimálisra csökkentik a túlórákat, modernizálják a belső anyagmozgatást, továbbfejlesztik az anyagi ösztönzés rendszerét, javítanak a kedvezőtlen munkakörülményeken, a felesleges adminisztrációt megszüntetik, a dolgozók szakmai ismereteit fokozzák — és a célok még részcélokkal egészülnek ki. A hosszútávú programot a váci gyrában az 1972-es évre lebontották. Legnagyobb munkát a részletes technológiai utasítások elkészítése, a gyár szervezeti felépítésének kidolgozása, a munkaköri utasítások meghatározása jelentette. Hogy ez mennyire fontos? Nos, technológiai fegyelmet követelni, felelősségre vonni, a munkavégzést optimalizálni psak technológiai utasítás birtokában, annak ismeretében lehet. Ismerjék a technológiát! Hozzáláttak hát a munkához. Elkészítették ’a kezelési utasításokat, kidolgozták a biztonságtechnikai előírásokat, a gépek működési elvét nemcsak szövegesen, de ábrák segítségével is bemutatják. Arra törekedtek, hogy egy mindenki számára érthető, a felelősségeket elhatároló utasítás álljon rendelkezésre. A dokumentumok nyolcvan százaléka július 15-ig egy példányban elkészült. A gyár szakvezetői az anyagot megkapták, megvitatták, ahol szükséges volt, kiegészítették. A zsűrizett példányok sokszorosítását augusztusban elvégezték. A még el nem készült technológiai utasításokát is legkésőbb december 15-ig kiadják. Ugyanilyen fontosnak tartják a gyári szervezet felépítését is, az alkalmazottak munkaköri utasítása az érintett gazdasági vezetők bevonásával készült. Arra törekedtek, hogy a munkaterületek elhatárolhatók, a feladatok konkrétak és egyértelműek legyenek. Takarékoskodni kívánnak az emberi munkával. Idén a korábbi gyakorlattól eltérően figyelmen kívül hagyták az úgynevezett „technológiai létszámigényt”, a termelésnövelés ellenére 132 dolgozóval kevesebbet vettek számításba, e döntést nem követték létszámviták. Ez az új ösztönzési rendszernek is köszönhető: az üzemek létszámához kötött bérszínvonala munkaerő-takarékosságra. túlóracsökkentésre ösztönöz. Nagyobb teljesítmény — több bér Hogyan változtattak a gyári bérpolitikán? Elkészítették a munkakörök törzsalapjait, rendezték a bérkategóriákat, felülvizsgálták a normákat. Augusztus 1-től új teljesítményrendszert dolgoztak ki a raktározásra és a szállításra, általánossá tették a teljesít- ményes bérformákat. A kere- setingadozások csökkentése növelte a DCM dolgozóinak biztonságérzetét, kevesebben hagyták ott a gyárat. Idén még több fontos szervezési feladatot kívánnak megoldani: a belső anyagmozgatást korszerűsítik, több műszakossá alakítják át a zsákgyári munkát, felülvizsgálják T avaly Pest megyében több mint kétmilliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a szocialista szektorban, azaz a gazdaság, az infrastruktúra állami meg szövetkezeti területén. Idén, az eddig számba vehető tíz hónap tényeit összegezve a befektetések további, de lassuló mértékű növekedését állapíthatjuk meg, s ez utóbbi, azaz a lassúbbodás miatt nem kell sopánkodni. Vannak, akik mégis ezt teszik. Panaszkodnak pénzhiányra, hitelmegtagadásra, kapacitásgondokra, behozatali megszorításokra. Általában és elvben helyeslik mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tavaly az év végén, illetve az idén tett a beruházási piac lázának enyhítése érdekében, ám amikor a maguk portájára terelődik a szó, egyszeriben méltatlankodásra változik az eddigi igenlés. Ügy osztályozzák tehát a dolgokat, hogy vannak tények, amelyek nem érintik őket, ezek „jók” s azok, amelyekhez maguknak is igazodniuk kell, csakis „rosszak” lehetnek. Az idézője indokolt. Ilyesfajta felosztást nem ismer a gazdasági szükségszerűség, o központi intézkedések megítélése és végrehajtása nem függhet csoport- érdekektől. Ha csupán vállalati körben tapasztalnánk e magatartást, ha az ip)ar, a mezőgazdaság dinamikusan fejlődő részterületein hallanánk a zokszót, a termelői türelmetlenség megnyilatkozásának tarthatnánk. Ám látszólag furcsa — valójában természetes — módon ott a legtöbb a p>anasz, ahol ugyan o meglevő lehetőségeket sem aknázták ki, de új és újabb tervezgetések- kel álltak elő, s most e „szép” elképzeléseket siratják. S nem tartozik a ritka esetek közé, hogy az elégedetlenkedés a közhangulat mezét ölti fel. Joggal és félreérthetetlenül fogalmazta meg tehát a p>árt Központi Bizottsága november 14—15-i ülésén elfogadott határozatában: „A kérdés nagy népgazdasági horderejűt számba véve, a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok — külön-kü- lön bármennyire is indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit”. A témáról beszélgetve ugyancsak joggal mutatott rá a megyei tanács gazdasági felügyeletet ellátó elnökhelyettese, hogy nagyon sok helyen elsősorban nem a pénzügyi lehetőségeken, hanem a tehetetlenkedésen, a rossz szervezésen, a silány előkészítésien fenekük meg a beruházási tervek hajója. Azaz panaszkodás helyett jobban kellene dolgozni! M inden tekintetben. Magyarázat, indok ugyanis szép számmal fölsorakoztatható például a megyebeli állami a kőbányai szállítás helyzetét, szabályozzák a beruházási "folyamatot. A Cement- és Mészművek váci gyára végre újra egymillió tonna cementet adott a népgazdaságnak. A DCM a stabilizálódás évét éü. Most kell mindent megtenni, hogy a termést gátló problémákat kiküszöböljék. A munka- és üzemszervezés itt is sok feltáratlan tartalékot hozhat felszínre, a módszerek végül is a gyakorlatban kamatoznak: a jó szervezésből több cement lehet. F. P, lakásépítésnél mutatkozó elmaradás esetében, de végül is arról van szó, hogy a megyei állami építőipari vállalat vezetésének radi- ! káüs megújítása vetett — vethet — csak véget az áldatlan helyzetnek. Ahogy a solymári cserépgyár üzem- i be helyezésének elmaradására, a beruházás kacs- karingós útjaira sem nehéz szavakban magyarázatot adni, ám az előbbi meg az utóbbi esetben is a tény tény marad: lakásait, cserepek helyett a mondatok nem vigasztalnak senkit sem. így valahogy haladhatunk végig a példák szegélyezte úton, s legyen szó a tönk szélére jutott, éveken át beruházások után áhítozó s közben a tényleges fejlesztési lehetőségeket kihagyó Gyapjúmosó- és Szövőgyárról, a hosszú évek óta ígérgetett, de még ma sem kész váci gépkocsikarbantartó állomásról, újra és újra azzal kell szem- j benéznünk, hogy míg csillapíthatatlannak tűnik a beruházási éhség, a rendelkezésre álló javakat is nehézkesen, sokféle veszteséggel használják fel. Kétségtelen, vannak olyan helyek, ahol a beruházási korlátozások, a tényleges lehetőségek szigorú tiszteletben tartása remek elképzeléseket kérdőjelezett meg, megvalósításukat későbbre halasztva, ám az esetek nagy többsége nem ilyen. Sokkal inkább arról van szó, hogy széles körben dívott s dívik a beru- házáscentrikusság, a minden feladatot építkezésekkel, új termelőterületek létesítésével megoldani kívánó vezetési gyakorlat, de maga a beruházás folyamata, s még inkább a befektetett eszközök működtetése, hasznosítása alig kap valamennyi figyelmet. Azaz, míg egyik oldalon gyarapszik a siránkozók, a pa- naszkodók, a való helyzetet meg nem értők száma, addig a másikon még mindig kevesen vannak azok, akik fölismerik, értik és hasznosítják a tényleges lehetőségeket. I t sup>án kárhoztatnánk . a meglévő, föntebb vázolt helyzetet, s nem remélünk haladást? A kárhoztatás — a legkülönbözőbb fórumokon — már régóta hangzik, de hiányzik az utolsó láncszem: a helyi számvetés. Végül is mindenütt ott vannak a politikai testületek, elsősorban a pártszervezetek, s ezek dolga, kötelessége szétválasztani az ocsút, a búzát, a megalapozatlan igényeket s a tényleges lehetőségeket, s erre nyomatékosan figyelmeztetni az érintett vezetőket. Mert végsősoron nem lehet sem helyes, sem hasz- 1 nos az a helyi szándék, ami szemben áll az össztársadalmi érdekeket képviselő közp>onti akarattal; az igényeket nem szabad összetéveszteni a tényleges lehetőségekkel. Mészáros Ottó — A tényleges lehetőség
