Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
2 *‘‘kJŰWap 1972. DECEMBER 1«., TASARNAB Kérjük vásárlóinkat, hogy a szükséges alkatrészeket lehetőleg még a leltározás megkezdése előtt szerezzék be. A brüsszeli NATO-főparancsnokságon tanácskozásra ült össze a NATO tervezési bizottsága a tagországok hadügyminisztereinek részvételével. Képünkön: Malvin Laird amerikai hadügyminiszter (balról) a NATO amerikai főparancsnokával, Andrew J. Goodpaster tábornokkal (középen) beszélget. PEST-NÓGRÁD-KOMÁROM MEGYEI AGROKER VÁLLALAT A leltározás idején Komárom megyei kirendeltségünk (Tata, Katona Jószef u. 45.) és Nógrád megyei kirendeltségünk (Balassagyarmat, Fáy A. u. 3.) a vásárlók rendelkezésére áll. Felhívjuk vásárlóink szíves figyelmét, hogy műszaki áruból, gördülőcsapágyakból, valamint az egyéb szakmába tartozó árukból a kiszolgálás a leltározás idején is zavartalan. f[<p]kusz Az emberi jogok napja A Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsa december 11-én, hétfőn az emberi jogok napja alkalmából ünnepi ülést tart Budapesten a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában. Az ülésen a nők jogairól hangzik el előadás, és ez alkalommal fogják bejelenteni, hogy az 1973-as esztendőt az emberi jogok évének nyilvánították. ESZTENDŐRŐL ESZTENDŐRE megemlékeznek december 10-én az emberi jogok napjáról. Huszonnégy esztendeje, 1948 óta, amióta az ENSZ kezdeményezésére az évnek ezt a napját ennek a fontos kérdésnek szentelik, sajnos, mindig akadt időszerű téma, vérforraló jogtiprás, ami ellen a jogászok és a politikusok, a társadalom különböző rétegeinek képviselői a világ számtalan országában felemelték szavukat. Minden alkalommal tiltakoznak az apartheid-politi- • ka, a fajüldözés, a színesbő- rűek jogfosztása, üldözése ellen, s teszik ezt most is, egy minden nnél barbárabb, pusztí- tóbb konfliktus: a vietnami háborúval kapcsolatban. A FELHÁBORODÁS hullámai joggal csapnak magasra az emberi jogok napján. Az alapvető emberi jogokhoz ugyanis magától értetődően hozzátartozik a lét elemi feltételeinek joga. Márpedig Vietnamban az amerikai agresszió, a meg-megisanétlődő légitámadások, a sokfelé bevetett „kísérleti” vegyi és bakteriológiai fegyverek következtében a lakosság számára a pu sírta létfenntartás is gyakran kétségessé válik. LEHET-E, SZABAD-E egyáltalán jogról beszélni ott, ahol a fennálló rendszer feltételezett ellenfeleit, sőt azokat is, akik Thieu elnök személyét nem tartják alkalmasnak, egyszerűen börtönbe vetik, megkínozzák, lemészárolják. Egybehangzó adatok szerint Dél- Vietnamban — beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat — a lakosság két százaléka koncentrációs táborokban, külön e célra létesített fegyintézetekben sínylődik. S fennáll annak a veszélye, hogy a békés rendezésről szóló megállapodás aláírását iszonyú vérfürdő követi, amelyben a saigoni bábrezsim valamennyi politikai ellenfelét egyszer s mindenkorra elhallgattatja. NOS, az emberi jogok napján erről is szó esik majd a világ négy égtáján rendezendő üléseken. Hétfő: Párizsban ismét megkezdődtek a bizalmas tárgyalások Vietnamról — Az ENSZ-ben: Allende beszéde, NDK-megfigyelő- misszió érkezése. Kedd: A magyar nagykövet felszólalása a helsinki előkészítő tanácskozáson — Katonai puccs Hon- durasban, ismét a korábbi elnök hatalmon. Szerda: Bejelentették Pompidou januári szovjetunióbeli látogatását — Szabadságharcos támadás a saigoni katonai repülőtér ellen. Csütörtök: Az Apollo—17 felbocsátása a Hold felé — Irán és Burundi elismerte az NDK-t, megbeszélések más országokkal is. Péntek: Brüsszelben befejeződött a NATO miniszteri tanácsülése — Tiltakozás a saigoni rendszer terrorcselekményei ellen. Szombat: Allende chilei elnök befejezte megbeszéléseit a Szovjetunióban. a HETEK TÖRTÉNT Hanguflathullámzás Kiszivárgott és kiszivárogtatott értssüiések — Laird hattyúdala Új diplomáciai negyed Berlinben — Allende: New York után Moszkvában Új zélandi, ausztrál és japán urnák Az idő nemcsak pénz, hanem élet is... Ha az Egyesült Államok tartja magát adott szavához és a közösen meghatározott időponthan aláírja a vietnami tűzszüneti egyezményt, már hetek óta hallgatnának a fegyverek. Nem így történt, s a hét minden napján változatlanul érkeztek a hadiKekkonen finn elnök (balról) fogadta Otto Winzert, az NDK kül- ügy miniszterét. Kissinger (balról) üdvözli Le Dúc Thót. Londonban tárgyalt Edward Heath angol miniszterelnökkel (balról) Pierre Elliot Trudeau, a kanadai kormány elnöke. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy erő- és munkagép-alkatrész raktárunkban december 11-től 23-ig leltározunk jelentések is. A szabadságharcosok több sikeres akcióval — mindenekelőtt a ssigomi katonai légikikötő elleni rajtaütéssel — bizonyították, hogy Washington és Saigon a jövőben sem lesz képes az erő nyelvén beszélni. Ugyanakkor az amerikai B—52-esek továbbra is szórják pusztító bombaterhü- ket Dél-Vietnamra, s a VDK déli körzeteire. Az idő múlása újabb emberi életek pusztulását, anyagi értékek megsemmisülését jelenti. A párÍ£SÍ jelentéseken állandó hangulathullámzás lett úrrá a héten. A bizalmas megbeszélések alighogy újrakezdődtek, átmeneti időre ismét abbamaradtak, majd különböző konzultációk után megint folytatódtak. Közben több ízben optimista, sőt, túlságosan derűlátó hírek láttak napvilágot : a megállapodás gyors pa- rafálását helyezték kilátásba. Ám cáfolatok is következtek, némiképpen lehűtve a túlzott várakozásokat Részletekbe menő tájékozottságunk már csak az eszmecsere titkossága miatt sem lehet. A kiszivárgott és kiszivárogtatott értesülések, valamint a nyugati sajtóvélemények olyan képet tükröznek, hogy nem egyszerűen fordítási vagy értelmezési viták folynak — ahogyan ezt korábban maga Kissinger állította —, de az amerikaiak igyekeznek a már aláírásra előkészített egyezmény lényegét megkérdőjelezni. A vietnami fél nagy rugalmasságot és hajlékonyságot tanúsít, de nem tud és nem akar beleegyezni abba, hogy semmissé váljanak hosz- szú, áldozatos harcának eredményei. Ebben.a kaotikus -időszakban a tű-szünet aláírása az amerikaiakon múlik, fel kell végre hagyni a rosszízű manőverezéssel. Mennyire bonyolult a délvietnami helyzet, arra fényt vetett a DIFK és a VDK komoly tiltakozása a saigoni börtönökben és koncentrációs táborokban végrehajtott mészárlások ellen. A Thieu-re- xsim több tízezer politikai foglyot tart rabságban, s a tűzszünet lehetőségének hírére máris száz és száz fogva tartott hazafit mérgeztek meg. A saigoni kormányzat így akar megszabadulni ellenfeleitől, az amerikaiak pedig ezzel a rendszerrel kívánják biztosítani a „demokráciát” Dél-Vietoam- ban ... Helsinkiben közben harmadik hetükbe léptek az európai biztonsági konferenciát előkészítő tárgyalások. A megbeszélések most már érdemi kérdésekről folynak. A szocialista országok — köztük a magyar nagykövet — konkrét javaslatokat tettek az értekezlet időpontjára, helyére, napirendjére vonatkozólag. A nyugatiak elsősorban a konferencia napirendi és eljárási ügyeit akarják tisztázni, s csak utána adnák hozzájárulásukat a színhelyhez és dátumhoz. Valószínűleg egyszerre fognak dönteni az összes problémákban, ami egyúttal azt jelenti, hogy az előkészítés várhatólag januárra is áthúzódik. Meglehetősen ellentmondásos volt ezzel kapcsolatban a NATO miniszteri tanácsülése, amelyet Brüsszelben tartottak meg. Ma már egyik atlanti állaim sem ellenezheti nyíltan az európai biztonság gondolatát, természetesen megpróbálnak azonban olyan kérdéseket előtérbe állítani, amelyek főként a nyugat érdekeit szolgálják. Nyitányként szolgált a hadügyminiszterek találkozója, akik hidegháborús húrokat pengettek, és öt-hat évre „betáblázták” magukat a fegyverkezési tervek fokozását illetően. Jellemző mozzanata volt az ülésnek, hogy a hivatalától megváló Laird amerikai hadügyminiszter az erőpolitikáról zengte hattyúdalát, s búcsútanácsként a militarizálás folytatását kötötte kollégái lelkére. A nyugati nagyhatalmak hagyományos „német-vacsorája” (ilyenkor az amerikai, francia, brit és nyugatnémet külügyminiszter értekezik a Bonnt foglalkoztató kérdésekről) alaposan eltért a megszokottól. Arról tanácskoztak, hogy milyen formában és ütemben történjék meg az NDK elismerése. Bonn szeretné, ha atlanti partnerei nem előznék meg; amerikai elképzelések szerint az elismerést esetleg csak bizonyos idő múltával követné a nagykövetek cseréje. A folyamatot azonban nemhogy megállítani nem lehet, még fékezni is nehéz. A héten Irán és Burundi ismerte el az NDK-t, Winzer külügyminiszter aláírta a kapcsolatlétesítési okmányt a finnekkel, jelentkezett Tunézia is, sikeresen folynak a megbeszélések Ausztráliával és Svédországgal. A demokratikus Berlinben nyilván kellemes gond lesz, hogy valósággal új „diplomáciai negyedet” kell majd létesíteni. S ne feledkezzünk meg New-Yorkról sem: az NDK UNESCO felvétele után megérkezett az ENSZ székhelyére a demokratikus német állam öttagú megfigyelői missziója. A hetet uraló két nagy témakör mellett, legalább távirati stílusban utalnunk kell néhány nagy jelentőségű fejleményre. Allende chiliéi elnök nagy hatású ENSZ-beli megnyilatkozása után Moszkvában tárgyalt, s útjának következő állomása Kuba lesz. Bejelentettek egy másik szovjetunióbeli utat: Pompidou januárban valahol Belorussziában kétnapos protokollmentes eszmecserét folytat Brezsnyewel és más szovjet vezetőkkel. S végül a választások folytatódnak: Új-Zéland után Ausztráliában is munkáspárti győzelem született; a két ország kilépésére számítanak a SEATO- ból, a délkelet-ázsiai katonai tömbből. Japán ma járul az urnák elé, pontosabban szólva, magyar idő szerint már szombaton éjfél előtt kezdődött a szavazás: Budapest és Tokio között nyolc és fél óra az időkülönbség ... Réti Ervin Salvador Allende, Chile elnöke az ENSZ-közgyűlésen tartott több mint egyórás beszédében leleplezte és elítélte az amerikai töke irányítása alatt álló nemzetközi monopóliumok Chile elleni tevékenységét. Képünkön Allende elnök az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényén. Az ausztráliai választásokon győzött — 23 év után először — az eddig ellenzéki munkáspárt. Képünkön: az új munkáspárti miniszter elnök, Edward Gough Whitlam, Sydney-ben leadja sza-r vazatát. Hét végi jelentések BOHUSLAV CHNOUPEK csehszlovák külügyminiszter befejezte romániai látogatását, és szombaton elutazott Bukarestből. HUSSZEIN jordániai uralkodó szombaton előre be nem jelentett látogatásra Szaud Arábiába utazott. A jövő hét Miközben a jövő héten folytatódik Helsinkiben a nagyköveti tanácskozás — diplomáciai körökben biztató jelnek tekintve, hogy a NATO miniszteri tanácsa elvben elfogadta a konferencia jövő évben Helsinkiben történő megrendezését —, új motívumnak ígérkezik a Vietnammal kapcsolatban, hogy Thieu saigoni elnök kedden beszédet mond a parlamentben és jólértesült források szerint felhatalmazást kér a háború befejezéséről szóló megállapodások aláírására. E felhatalmazás kiiktatna egy közbenső szakaszt — a saigoni parlament konzultációját — a tűzszüneti megállapodás aláírásakor. Az NSZK-ban szerdán ül össze első ízben az új Bundestag s ennek csütörtöki ülésén kerül sor Brandt hivatalos újraválasztására. További jelentős európai esemény a Bolgár KP KB hétfőn kezdődő háromnapos ülése és az NDK Népi Kamarájának csütörtökön kezdődő ülésszaka, valamint a Francia KP szerdán kezdődő kongresszusa. A német alapszerződés aláírását megelőzően valószínűleg kedden Bonnban találkozik Kohl és Bahr. Allende chilei elnök Moszkvába jövet ma késő délután érkezik Kubába, majd onnét szerdán Venezuelába látogat, s csütörtökön fejezi be külföldi körútját. A japán országos választások végeredménye hétfőre várható. Politikai front- áttörés nem valószínű, a Liberális Demokrata Párt a jelek szerint megőrzi „kényelmes” többségét a parlamentben. A hét eseményéhez tartozik még természetesen az utolsó Apollo űrhajó Holdhoz érkezése. Az asztronauták kedden lépnek a Hold felszínére s szombaton indulnak vissza a Földre. Alacs B. Tamás
