Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

/ T 2MÉ$S >_Pi8T/*lEfrYEr HÍRLAP K^ÖNKIADAS^ XVI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1972. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Szabadság Tsz Szántanak, törik a kukoricát Túl a szüreten — Zeller, exportládákban A Szabadság Termelőszö­vetkezetben felkerestük Feke­te József elnököt, s megkér­tük, beszéljen az őszi betaka­rításról. — A kedvezőre fordult őszi idő jelentősen elősegíti a szeptemberi sok eső következ­tében eltolódott munkát. — A hangácsi szölőtelc­pen mikor végeznek a szürettel? — Az utóbbi hetekben nagy lendülettel nekiállt a tagság, és a szüretet szerencsésen már befejezte. — Elégedettek az ered­ménnyel? — Azzal sosem vagyunk elégedettek, mindig többet szeretnénk. Szőlőnk hektáron­ként 52—53 mázsát adott.. A nyársapáti pincészetbe beszál­lított szőlőnk átlagosan 15— 16 cukorfokos volt, a kövidin­ka utolja pedig elérte a 17,1 fokot. — Mennyi vetni való ga­bonájuk van még? — Ezernegyven hold őszi kalászos vetéstervünkből már csak 100 hektárnyi búzavetés maradt hátra. Ha az idő en­gedi, a héten a teljes tervet teljesítjük. — Hogyan állnak a ku­koricatöréssel? — Azzal maradtunk el a legjobban. A sok eső késlel­tette a beérést, s a szokottnál későbben fogtunk a munká­hoz. Ha az idő kedvező ma­rad, két hét alatt végzünk vele. Jelenleg két kombájn és egy csőtörő végzi a törést. A 260 hektár kukoricából még 150 hektárnyi betakarítatlan. A töréssel párhuzamosan dol­gozik Feketén nemrégiben be­állított szárító berendezésünk, amely naponta 4—5 vagon termést szárít, májusi, mor­zsolt minőségűre. — Milyen őszi munkákat keli még elvégezniük? — Szabad gépeink teljes erővel folytatják az őszi mély­szántást. A kertészetben tag­jaink szorgalmasan szedik és tisztítják a zellert, a sárgaré­pát és a petrezselyemgyöke­ret, s a héten végeznek is. Egyidejűleg a zellert export­ládába csomagolják és címké­zik, hogy a MEK a Német Demokratikus Köztársaságba szállítsa. A betakarítási mun­kák, novemberben, a fejes- és a kelkáposzta felszedésével fejeződnek be — mondotta az elnök. K. L. November 6-án: Közgyűlés a Szabadság Tsz-ben November 6-án, reggel 9 órai kezdettel, az Arahy Já­nos Művelődési Központ Szín­háztermében, a Szabadság Ter­melőszövetkezet tagsága köz­gyűlést tart, amelyen az alap­szabály módosításáról, illetve a harmadik negyedévi mér­legről tárgyalnak. Kiválóan felkészültek Sikeres Ifjú Gárda akció Október 29.. vasárnap, reg­gel 6 óra. A város még alszik ilyenkor, az utcák néptelenek. A KISZ-bizottság irodájában Szomolányi István, az Ifjú Gárda parancsnoka, a zászló­aljnak eligazítást tart. A rendőrség segítségüket kérte a Pálfája erdőben garázdál­kodó huligánok megfékezé­sére. 6 óra 15 perc. Elhangzik a riadó, indulnak a riadólánc emberei. 6 óra 45 perc. Hetvenszá­zalékos a mozgósítás. Katonai gépkocsik kanyarodnak az épület elé, megérkezik a rend­őrség parancsnoki autója is. Rövid eligazítás után el­hangzik a parancs: gépkocsi­ra, irány a Pálfája erdő. A nyolcvannégy gárdista körbefogja a területet. Síp­jelre megindulnak. A kör egy­re szűkül. Tizenkét perc múlva bilin­csek kattannak a garázdálko­dó huligánok csuklóin. Az akció sikerrel befejeződött. Bertalics Lajos rendőr szá­zados megköszöni a fiatalok segítségét, értékeli az akciót. Az Ifjú Gárda tagjai ezúttal is bebizonyították: kiválóan felkészültek. Bár ebben az esetben csak elképzelt ellen felek ellen küzdöttek. Pallai József KÖLTÖZÉS MIATT Ma zárva a gázcsereteíep Ma, csütörtökön, november 2-án, költözés miatt, a gázcse­retelepen propán-bután gáz­palackot nem cserélnek. Hol­naptól, november 3-tól, már az új gázcscretelepen, a Zen- tai utcában (a bokrosi temető mellett) folytatódik a palack­csere, reggel 8 órától délután fél négy óráig. GAZDAG VÁLASZTÉK Megérketettta első gyümöksholtvány-széHítmány A kecskeméti Szikrai Álla­mi Gazdaság borbási faisko­lájának Petőfi utcai lerakatá- ba a hét elején megérkeztek az első gyümölcsfacsemete- szállítmányok. Pesti Dénesnétől megkér­deztem, mit tud ajánlani az érdeklődőknek ? — öt éve vezetem ezt a lé- rakatot, de ilyen szép gyöke­res oltványokat még sohasem kaptam. A cseresznyéből és meggyből 5—5 féle legjobb fajta érkezett, köztük önter­Megérkezett a péksütemény Városszerte híresek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak­iskola tanműhelyének készítményei, a kenyér, a kifli, a zsemle s a különféle sütemények. A vásárlók legjobban a mákos beiglit szeretik. Szeműk Péter megérkezett a triciklivel a Dózsa György utcai új boltba, s már rakja is műanyag ládába a várva várt szállítmányt. Fakan Antal felvétele Bőrművesség a XIX, században a Duna—Tisza közén A múzeumi hónap kiállítása mékenyülő, korai Meteor meggy is. — Kajszibarackból 4 fajta jött. Kapható most a nagykő­rösi óriáskajszi-újdonság és a ceglédi bíborkajszi is. Gazdag választék van nemes korai és kései körtéből, és a napokban érkeznek a legjobb almafaj­ták. — Rózsafák kaphatók-e? — Igen. Tíz legnemesebb bokorrózsa és öt futórózsa fajta érkezett. Megrendelésre egyébként mindenféle díszfát beszerzek a telepről. A gyümölcsfaoltványok ára 14—20 forint. Főleg zárt- és hétvégi telkek tulajdonosai vásárolják, mert az őszi ülte- tésű fák egy évvel korábban fordulnak termőre. Kopa László , Országos úttörőparlament Nagy Attila utazik Székesfehérvárra A minap, a Pest megyei út­törők tanácskozásán, megvá­lasztották az országos úttörő­parlament küldötteit. Pest megyéből több kisdiák utazik majd Székesfehérvárra, ahol az országos tanácskozást tart­ják. Nagykőrös fiataljait Nagy Attila, a 920. számú, Hunyadi János úttörőcsapat tagja kép­viseli. NÉPÜNK ÉLETÉBEN az ál­latok bőrének felhasználása mindvégig jelentős szerepet játszott. A honfoglalást meg­előző időszakban, a nomád ál­lattenyésztő magyarság ruha­darabjait, lószerszámait, de még a lakóhelyéül szolgáló sát­rakat is bőrből készítette. A honfoglalás után, a különbö­ző táji adottságoknak megfe­lelően, a Kiskunságon, a Hor­tobágyon továbbra is megtar­totta jelentőségét az állatte­nyésztés. A Duna—Tisza közének leg­fontosabb haszonállata a juh. A juhász az elhullott vagy le­vágott juh bőréből maga ké­szítette a legfontosabb eszközö­ket, a bicskatartót, dohány- zacskót, tarisznyát, ostort, de ruhadarabjait is, a subát, a csizmát. A pásztorok által ké­szített tárgyak, a használat céliainak megfelelően, egysze­rűek. Szerény megjelenésre kötelezte a pusztai embereket a városhatóság is. A FÖLDMŰVELŐ PA­RASZTEMBER számára szin­tén nagy fontosságú volt az állatbőr, azonban kikészítésé­vel csak ritkán foglalkozott. Tgénvének és vagyoni helyze­tének megfelelően, mester­emberrel készíttette ruhada­rabjait, használati eszközeit, így a módosabb gazda számá­Szomorú fűzek, gyertyafényben TTnott mosoly kíséretében ^ ugranak be a számok a pénztárgépbe: tíz szál gyer­tya, húsz szál gyertya, ezer szál gyertya mond búcsút a dohszagú polcoknak. Fáradt kezek kötnek fekete nyakkendőt, húznak fekete harisnyát, kabátot, szoknyát, tipegő léptek érik el 'a temető nagykapuját. Halottak napja. Felszökik a krizantémok ára. A kertészek november elsején-másodikán tárják elénk a teljes virágpompát. S utána dagadó kebellel, vala­mint bukszával, távoznak ki­mustrált furgonjaikon, ele­gáns Opeljaikon. Ifi tudja, miért, a halottak napja csendes ünnepét a vásározók az élők zajos ün­nepévé teszik. A temetők ka­puin belépve, stelázsidesz- kákon, vadászasztalkákon kí­nált kegytárgyakat vehet, aki akar. Meg gyertyát, ha netán megfeledkezett róla. Továb­bá mézeskalácsot, pingpong- labdát, gyufát, pattogatott ku­koricát. Ez utóbbit a temető előtt készítik ügyes kezű gye­rekek. Nem kell hozzá más, mint néhány fadarab, egy rossz hordó, melynek alján aj­tószerű lyukat vágtak, meg lábas. És természetesen né­hány száz zacskó. A többi jön magától. Az öregasszonyok óvatosan kerülik ki a félméteres, ke­ményre dagasztott sarat, a katolikus temető bejáratánál: áhitatos lelkűk nem viselné el, ha akár egy rossz szót is ejtenének ellene. A sírokon pedig sokasodnak a virágok. A betonkereszt fö­lött kőgalambok búslakod­nak. Tlyenkor, halottak napja ■*- táján, mindig szeretet költözik szívünkbe. Ilyen­kor mindig segíteni akarunk egymáson. Régen elhunyt sze­retteink sírjára virágot te­szünk, illendőségből gyertyá­kat gyújtunk. A kis sírokon aprók, nyolcvanfilléresek ég­nek, a tekintélyes fekete már­ványokon kétforintosak. A halottaknak sokszor nagyobb a rangjuk, mint az élőknek. Legalábbis az élők előtt. Mert mit szólna a szomszéd? Sokan jólesően tekintenek végig a parcellák hantsorain, megnyugodva törölnek el egy- egy könnyet a szemükben. Sokan azért, mert úgy illik. A családnak meg kell láto­gatnia szeretteit, s a család­nak lehetőleg látványosan kell látogatnia. Persze, most nem lehet kocsival behajtani a ka­pun, mert azt az árusok el­torlaszolják, és a sár is nagy. A békés sétálás helyett né­melyek sietős vágtába kezde­nek: ki ér előbb a sírhoz? Az öregasszonyok, a fehér bajuszú öregemberek, a kisírt szemű feketeruhások lassan bandukolnak a sírok között. A kereszt alá helyezik a virágot, gyufa sercen, gyertya gyúl. Vannak, akik már mennek is. A fájdalomból, a visszaemlé­kezésből ennyi is elég. Tj'ste rőt fénnyel lobognak a gyertyák, és vörösek­nek látszanak a szomorúfű­zek, a kripták falai. Az élők önmagukat engesztelik. Ballai József ra a szűcs 12 darab juh bő­rét is felhasználta a subához, s gazdagon díszítette szebbnél szebb kivarrott és rátétes dí­szítéssel. A Duna—Tisza közén Sze­ged, Kiskunfélegyháza, Kis­kunhalas, Kecskemét és Nagy­kőrös jeleskedett híres szűcs­mesterekkel. A nagykőrösi szűcsmesterek 1628-ban hozták létre céhszervezetüket. Kez­detben a várostól vásárolták a szükséges bőrmennyiséget. Ta- nárky Gedeon, a város juhál­lományát 1840-ben mintegy 40 ezerre becsülte. A körösi szű­csök hosszú szőrű magyar bá­rány- és juhbőröket, valamint rókabőrt dolgoztak fel. Subá­ból a XVII—XVIII. század­ban s a XIX. század elején négyfélét készítettek: nyerst betört subát, 5—7 fehér juh bőr felhasználásával, paraszt­subát, a gazduram subájához 7—10 juhbőrt használtak föl, az irhássubát pedig kereszt­tányér és vállirha rátéttel, fe­hér báránybőrből varrták. A szűcsök készítették a színpom­pás, művészi kidolgozású sal- langos kostök dohányzacskókat is, a hozzájuk tartozó taplós- zacskóval együtt. A SUBA, KISBUNDA, köd- mön, kostökzacskó értékét a színpompás díszítés is emelte. A legáltalánosabb díszítési mód a színes, többnyire se­lyemfonalas kivarrás. Kőrösön főként a rózsa, rozmaring, sas­köröm, makk díszítőelemeket használták. A szíjeszközök is művészi értékű, változatos megmunkálásról tanúskodnak. A nagykőrösi szíjgyártók 1837- től tömörültek céhekbe. A múlt század végére azon­ban, kivetkezéssel, háttérbe került a szépművű bőrruhada­rabok viselete. A MÜLTBELI RUHADARA­BOKBÓL, használati eszkö­zökből nyílt most gazdag kiál­lítás az Arany János Múzeum­ban, a múzeumi hónap ren­dezvényeinek sorában. A kiállítást, hétfő kivételé­vel, mindennap 10—12 óráig, illetve délután 1 órától 5 óráig lehet megtekinteni, december végéig. Mit látunk ma a moziban? A betyárkapitány kincse. A népszerű román kaland­filmsorozat legújabb alkotása. Kísérőműsor: Aloha Hawai. Indiai emlékek. Kanadában. Előadások kezdete: délután 3, 5 és 7 órakor. Betakarították a kendert Az alföldi táj őszi képéhez tartozó, jurtákra emlékeztető kenderkúpok kevés kivétellel eltűntek a határból. Ez azt jelenti, hogy lényegében befe­jezték a kendertermés beta­karítását. Több mint 600 ezer mázsát raktak óriási asztagok- ba, ezenkívül jelentős mennyi­séget szállítottak egyenesen a kendergyárakba, ahol megkez­dődött az új termés tömeges áztatása. Nőkről nőknek Előadás a konzervgyárban A vendég: Dr. Hirschler Imre főorvos A munkásakadémia soron következő előadását a kon­zervgyár kultúrtermében no­vember 3-án, pénteken, dél­után 2 órai kezdettel, dr. Hirschler Imre nőgyógyász tartja, Nőkről nőknek, a nők védelmében címmel. Az előadás előtt az érdek­lődők zárt borítékban tehet­nek fel kérdéseket az ismert főorvosnak. SPORT Sárosi, Dányi és Varga birkózósikere Egerben, az ottani Vasas, 72 indulóval, országos, I. osz­tályú, kötöttfogású birkózó­versenyt rendezett. Az 57 ki­logrammos súlycsoportban ki­lencen léptek szőnyegre. Sá­rosi ' Tibor (Nk. Kinizsi), 4 győzelem után, a döntő talál­kozón, az utánpótlás váloga­tott Kisstöl (Bp. Vasas), szo­ros találkozón, vereséget szen­vedett, de így is az igen érté­kes II. helyen végzett. Nehéz­súlyban (5 induló) Dányi Ist­ván tussal legyőzte Paulovsz­kyt (Szondi SE), majd, sérülés miatt, visszalépett. Ennek el­lenére a harmadik helyet sze­rezte meg. Mindkét fogásnemben, Szol­nokon rendezték meg a terü­leti serdülő egyéni birkózó­bajnokságot. A Kinizsi öt in­duló versenyzője közül Varga Gyula szerepelt legjobban: a szabadfogásúnk 42 kg-os, 4 tagú súlycsoportjában, máso­dik helyen végzett, és ezzel továbbjutott a vidéki bajnok­ság mezőnyébe. Jó eredmények az atlétikai idényzárón Az Abonyi TSZ SK, a Ceg­lédi Vasutas és az Nk. Ped. sok indulójával, Cegléden folytatták a járási atlétikai bajnokság küzdelmeit. Az egyik kategóriában a felnőt­tek, ifjúságiak és a serdülő A-korcsoportosak, a másikban a serdülő B-sek és a gyer­mekkornak, együtt indulhat­tak. Nők 100 m gát (4): 1. Kingl 15,8; 2. Hanny Katalin 16,9 mp. 100 m (5): 1. Horváth Ilona 13,3; 2. Hanny K. 13,3 mp. 300 m (6): 1. Klingl 42,9; ... 4. Hanny K. 44,8 mp. Férfiak 100 m gát (4): 1. Simó 16,2; 2. Zolnyan 16,3 mp. 5 km gyaloglás (8): ...2. Katona Ottó 27:21,4, 3. Bátor András 30:15,2 perc. Serdülő B-kat. lányok 60 m (12): 1. Holi 8,3; 2. Pálfi 8,4 mp. 100 m (4): 1. Dobó 13,4; 2. Holi 13,9; 3. Pálfi 14,1 mp. Távol (15): 1. Dobó 446; 2. Pálfi 440; 3. Holi 417 cm. Gyermek fiúk 60 m (11 évesek, 12 induló): 1. Villám Vilmos 9,1; 2. Gu- lácsi Ferenc 9,3 mp. 60 m (12 évesek, 8): ...2. Stefánkovits Gábor 9,2 mp. Távol (11 évesek, 12): 1. Gulácsi 370; 2. Villám 331 cm. Távol (12 évesek, 14): ...3. Stefánkovits 344 cm. Ezzel a körösi atléták befe­jezték sikerekben gazdag ez évi nyilvános szereplésüket. Csütörtöki műsor Kézilabda Toldi tornacsarnok, 16 óra: Nk. Toldi ITSK—Kecskeméti TE barátságos női mérkőzés. Kosárlabda Gimnázium 14,45: Nk. Ped. —Monor Gimn. férfi ifjúsági, 15.45: fiú serdülő, 16.30: leány serdülő megyei bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 14.30: Petőfi II—Rákóczi II, kispá­lyás, 15.10: Petőfi—Rákóczi nagypályás általános iskolai bajnoki és úttörő olimpiai, mérkőzés. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents