Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
risr MIL KjCh'itUi 1972. NOVEMBER 19., VASÁRNAP P. eöl La megyei barangolaáo fdóoL 44. UROM Állok a széles főutcán, a Ta- aácsház előtti magaslaton, és figyelem a tájat. Figyelem az életet is, de a napos őszi délelőtti időben a környék szinte néptelen. Egy korosabb férfi ballag lassú léptekkel Boros- jenő felől, de mielőtt köszönésközeibe érne, elkanyarodik. Egy kicsi asszonyka óriás szatyrot cipel, s egy távolabbi sarkon eltűnik egy kerítésajtóban. Meglepően kevés jármű. A felnőttek nyilván munkában, a gyerekek az iskolában, az idősebbek meghúzódnak a házak mélyén. Hivatalbéli emberrel sem sikerült összeakadnom. Üröm Pilisborosjenővel közös tanácsú község, egy vezető két helyen egyszerre nem lehet. Ahonnan nézelődöm, a rezgő fényben olyan Borosjenő dombra húzódó házsora, mint egy finoman színezett neopri- mitív festmény. Ha realizálom a képet, akkor mintegy másfél kilométer távolságot mérhetek be térben, s számolhatok előre néhány esztendőt, amikor majd Üröm és Borosjenő szépen összeépül és egybekapcsolódik. Az üres utcák azért leptek meg tulajdonképpen, mert előzetes tájékozódásaim szerint Üröm majdnem 4000 lakosával, egy 1968-as felmérés szerint, népsűrűség tekintetében a járás második községe. Igaz, hogy ez a népsűrűség csak akkor mutatkoznék, ha egyszerre mindenki otthon lenne, dehát az ürömiek mintegy 90 százaléka a fővárosban dolgozik. S ezt a hatalmas arányszámot az sem egyenlíti ki, hogy a község szövetkezetei és állami vállalatai a helybélieken kívül a környék munkásait is foglalkoztatják. Mit is csinálnának az ürömiek a munkanapon a községben, amikor legalább háromszázan a Magyar—Bolgár Barátság Tsz földjein gondozzák a kalászosokat, a szőlőt, a gyümölcsöst és nevelik a jószágot. Legalább feleannyi kőfejtő és kőfaragó tevékenykedik a község legrégebbi üzeménél: a Kőfaragó Vállalatnál, amely — külföldi feldolgozásra is — termeli az értékes budakalászi tömbkövet, az ürömi bárdolt követ és az ezüsthegyi bánya haszonköveit. S az ürömi asszonyok közül talán kevesebb járna Budapestre munka után, ha a PEMÜ helyi részlege bővítené fésű, hajcsat, haj tű, cipőtalp s egyéb műanyag áru előállítására specializált műhelyét... Ha kora reggel, ha késő délután jártam volna az ürömi utcákon, akkor alighanem láttam volna a kismamákat, amint csecsemőiket, apróságaikat a napközi otthonba, az óvodába viszik, s onnan hazahozzák, láttam volna a nagyobbacska gyerekeket, ahogy az általános iskolába sietnek. Szombat este vagy ünnepnap tanúja lehettem volna a községi művelődési otthon életének, hallhattam volna előadásokat, tanfolyamokat, figyelhettem volna a szakkörök, művészeti csoportok ügyeskedését, s örvendezhettem volna a könyvtár könyveinek és olvasóinak. Ha 'pedig bevetődtem volna a moziba, megelégedéssel tapasztalhattam volna: az ürömieknek is már szélesvásznon pergetik a filmet... Azokban az órákban, amikor Üröm utcáin barangoltam, találkozásokkal nem volt szemcsém. Azért tudom, hogy a község lakossága az utóbbi időben ugrásszerűen növekszik, és ez a fejlődés tempóját szükségszerűen megfeszíti. Szaporítani kellett a felvásárolható és beépíthető parcellákat, meg kellett szervezni a lakásépítés különböző formáit. Az Óbudába beszögellő — mondhatnék belekönyökölő Üröm vérkeringését mindinkább felgyorsítja majd a főváros üteme. Óbuda sikátorainak eltűnése, s az égnek szökellő toronyépületek közelsége, a hatalmas lakóháztömbök urbani- záló ereje kisugárzik majd Üröm felé is. S lehet, hogy akkor a főutca hétköznapi csendjét sürgő-forgó nép és gépkocsik robogása veri fel... rómaiak temetkeztek, s a Kőhegyen eleink a X—XI. században, ősrégi település, az Árpádok korában Óbudához tartozó királyi biréves nádor 1800. február 1-én megözvegyült. Első felesége, aki nyilván az 1798. évi franciaellenes-reakciós koalíció politikai szövevényei kapcsán került a Habsburg-főherceg oldalára, I. Pál orosz cár leánya: Alexandra Pavlovna hercegnő volt. József nádor az Üröm előtti temetőben két esztendővel hitvese halála után udvari építészével empire stílusú, copfelemekkel díszített görögkeleti sírkápolnát építtetett a cárlány végső nyughelyéül. A II. Sándor cár által 1883-ban renováltatott épület ma is árAnna Pavlovna orosz cár leány sírkápolnája Holies Gyula felvétele tok, 1212-ben egy ürömi szőlő elajándékozásának okiratában EWRIM néven említik. A XIV —XV. században az óbudai apácák birtokolják, a XVI. században a budai szandzsákhoz tartozó „jövedelmező puszta”. 1800-ban megvásárolja Ürömöt József Antal Habsburg-főherceg, aki a magyar történelemben József nádor néven ismert. II. Lipát császár fiát alig húszéves korában választották nádorrá, s e magas tisztet 51 éven át, haláláig viselte. Mi most nem a hazai gazdaságszervezés, műszaki oktatás, városfejlesztés terén végzett érdemes tevékenységéről, hanem egy ifjúkori családi tragédiájáról ejtünk szót. A 24 nyas fák sűrűjében áll, s nemcsak régi ábrázolatokon, metszeteken, hanem napjainkig Üröm egyik múltbéli nevezetessége. A sírkápolna ép, de környéke eléggé elhanyagolt, bejutni nehéz, nekem például nem sikerült. Így csak éppen bekukucskáltam az ablakán, s csupán leírásból tudom, hogy a restauráláskor a klasszici- záló ízlésben készült ikonfal helyére bizánci stílusú tölgyfa ikonosztáziont állítottak. Bár, egy jelenbéli barangolásnak legnagyobb élménye nem okvetlenül egy ódon pravoszláv sírkápolna megtekintése, mégis sajnálom — ahogy mindig sajnálom —, amit láthattam volna, s mégsem láttam... Békés István Üzemi próbák a szmtetikusszál-üzemben Jelentős állomásához érkezett a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban a paliakrilnit- ril- (pan) gyár — a negyedik hazai szintetikusszál-üzem építése: megkezdték a termelési próbákat az úgynevezett konverterrészlegben. A negyedül ötéves terv egyik jelentősebb egyedi vegyipari beruházásának építését 1970-ben kezdték meg, mivel a szintetikus szálakból készült termékek iránt egyre nő a kereslet, az új gyárral a szálimportot kívánják csökkenteni. Az új üzem évi 4600 tonnásra tervezett termelésével a legnagyobb hazai szintetikus- szál-gyár lesz. UJ FELADATKOR Tisztább lesz Aszód A gödöllői járás nagyközsége hathatós erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ne csak központja, de a település ehhez kapcsolódó részei is egyre inkább megfeleljenek külső képükben is a mai követelményeknek. A nagyközségi tanácsnak eközben nemcsak olyan gondokkal kell szembenéznie, mint például az évente épülő 18—20 lakás villannyal és lehetőleg vízzel való ellátása, hanem azzal is, hogy a háztartásokban felgyülemlett szemét rendszeres elszállítása nem volt halasztható, mivel a lakosság egy része már az utcára, a közterületekre hordta azt. így született meg a döntés arról, hogy a nagyközségi tanács építőipari költségvetési üzeme bővítse ki feladatkörét, s a háziszemét elszállításán kívül lássa el a közterületek tisztántartását is. A szemét- szállítást idén vezették be a nagyközségben, jövőre pedig megteremtik annak feltételeit is, hogy a költségvetési üzem másik új teendőjét szintén elláthassa, s a közterületek — ami ma még nem mondható el — tiszták, gondozottak legyenek. Ä halál oka: mérgezés Balesetek, bűnügyek — Fokozottabb gondosság Orvos őrnagy a toxikológiai tapasztalatokról A ráckevei járás egyik községében nemrég halálos baleset történt. A rendőrségi vizsgálat megállapította: az egyik gazda a földeken találkozott ismerősével, akinek felajánlotta, húzzon egyet a borosüveg- I bői, amit a szekéren megtalált, i A kocsin két borosüveg volt, a férfi találomra ivott az egyikből. Hamarosan rosszul lett, majd meghalt. A felkínált bort a másik üveg tartalmazta, az első palackban permetezőszer volt... Az üggyel és még sok hasonló esettel a Pest megyei I Rendőr-főkapitányság orvosi hivatala is foglalkozott. Dr. Várnai László orvos őrnagy, a hivatal vezetője, a toxikológia szakértője, e témakörben folytatja kutatásait és készíti kandidátusi disszertációját. A mérgezéses balesetekről, bűnügyekről beszélgetünk. • Miért választotta kutatásai tárgyául a toxikológiát? — Néhány évvel ezelőtt egy súlyos bűncselekmény irányította rá a figyelmet. Egy 23 éves asszony, H.-né meg akarta mérgezni férjét, s a mérget előbb egy ötéves kisgyermeken próbálta ki. A kísérlet a gyermek halálával végződött, a mérgező azonban nem leplező- dött le. Még akkor sem, amikor haragosával, szomszédasz- szonyával végzett hasonló módon, majd pedig férje halálát okozta. Negyedik esetben állapotos nővérét mérgezte meg. Ebben az ügyben szakértőként dolgoztam, s á toxikológiai vizsgálat leleplezte a gyilkost. Ettől kezdve foglalkozom tudományos kutatásokban is a toxikológiával. Ilyen bűn- cselekmények egyébként ritkán fordulnak elő. A mérgezés kimutatása vegyvizsgálat- tai ma már olyan magas fokú, hogy a „méregkeverők” nem kerülhetik el a felelősségre vonást. ünnepek előtti jó tanácsunk: Nagy választék várja Őrt a soroksári DOMINÓ Áruházban (Budapest XX., Hősök tere, telefon: 477-115.) Bútorok, lakberendezési tárgyak Divat-, kötöttáruk, cipők, televíziók, rádiók, háztartási gépek HELYI OTP-UGYINTÉZÉS BOY-SZOLGÁLAT Nyitva: hétköznap 10 és 18 óra között szombaton 9 és 15 óra között • Az előfordulás gyakoriságát tekintve ilyen kedvező lenne a helyzet a balesetek terén is? — Sajnos, nem. A mérgezéses balesetek száma az utóbbi években következetesen emelkedik. Az agrártechnika fejlődésével, a kemizálás elterjedésével egyre több, évente sok tízezer tonna mérgező anyagot használ fel a mezőgazdaság növényvédő szerek formájában. Magyarországon 130—140 féle növényvédő szert használnak. Nemegyszer figyelmen kívül hagyva a szabályokat, s ezek az esetek tragédiához vezethetnek. • Tapasztalata szerint, melyek a leggyakoribb szabályta- lanságok? — A kerttulajdonosok közül például sokan nincsenek tisztában a permetezőszerek biztonságost. tárolásának szabályaival. Á veszélyes mérgeket gyermekek által is könnyen hozzáférhető helyen tartják, a tartalmat nem jelző üvegekben, edényekben. Nem veszélytelen a szakszerűtlen megsemmisítés sem= előfordul, hogy az udvaron kiöntött mérgező anyag a kútba szivárogva, illetve onnan az ivóvízzel a szervezetbe jutva okoz egészségkárosodást. A mérgek házilag történő megsemmisítése helyett egyébként is jobb megoldásnak tartom, ha lehetőség adódna a megmaradt anyagok leadására a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok méregraktáraiban. A megelőzést szolgálná ezenkívül a mérgek vásárlásának további szigorítása is. ♦ Milyen következményei lehetnek a baleseteknek? — Legjobb esetben egy rö- videbb-hosszabb kórházi ápolás. Rendkívül veszélyes anyagokról van szó, amelyekből olykor egy „kortynyi” is halált okozhat. A mérgek természetének nem ismerete olykor szinte hihetetlen tragédiákat okoz. Egy idős ember például önmaga fertőtlenítésére metil para- thiol tartalmú permetezőszerrel szórta be magát. A méreg néhány órán belül végzett vele. Egy másik megyében történt: a hagyma permetezése után nem tartották be a szabályokban rögzített várakozási időt, s a művelet után nyomban nekiláttak a kapálásnak. A szomorú következmény: hetven ember tömeges mérgezése, megbetegedése. • Gyakran hallani mérgezésekről öngyilkosságok kapcsán is. — Az elmúlt hetekben Nóg- rád megyében tartott orvosnapokon több előadás is foglalkozott az ilyen okból bekövetkezett mérgezésekkel. Aggasztó jelenség ez a legfiatalabbak körében is, a Heim Pál Kórház toxiológiai osztálya például az elmúlt tíz év alatt 8 ezer, mérgezéssel bekerült gyermeket kezelt, közülük 1200 öngyilkosságot kísérelt meg. A szülök felelősségére hívja fel a figyelmet a gyógyszermérge- zéses gyermekbalesetek növekvő száma is, különösen a 2—6 évesek körében. Okkal beszélünk sokszor arról, hogy „divat” lett nálunk az orvosi kiírástól függetlenül a gyógyszerszedés, -gyűjtés. S mivel könnyen hozzáférhetőek a tabletták, a káros „hobbynak” gyermekek is áldozatul eshetnek. • Melyek lehetnek a megelőzés leghatékonyabb eszkft- zei? — A megelőzés az utóbbi időben szervezett állami feladat lett. Kormányrendelet is kötelezővé tette az országban történő valamennyi mérgezés bejelentését. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet toxikológiai tájékoztató szolgálata végzi többek között a mérgezések okainak, fajtáinak felmérését, a védekezés sokrétű módszereinek kidolgozását. Az igazságügyi orvostan kutatásai a megelőzés, védekezés hatékonyabbá tételét is szolgálják. Az állami intézkedések azonban természetesen nem pótolhatják sem a mezőgazdaság, sem az ipar területén vagy az otthonokban a fokozottabb elővigyázatosságot, gondosságot. Szitnyai Jenő Hegyi legelő lesz Gyűrűfű helyén A zselici dombok között fekvő Gyűrűfű — a híressé vált „elnémult falu” — sorsa beteljesedett: hegyi legelő lesz a helyén. Mint ismeretes, 1970 novemberében lakóinak elvándorlása folytán teljesen elnéptelenedett a kis baranyai település. Az országban ez volt az első falu, amely azért halt ki, mert népe megelégelte a világtól való elzártságot. A falu területét az illetékes szervek határozata alapján a közelmúltban hozzácsatolták az ibafai tsz-hez. A gyűrűfűi határban eddig is a termelőszövetkezet gazdálkodott és most további földek — hajdani kertek, szérűk, szőlők — kerülnek nagyüzemi művelés alá. A közös gazdaság természetesen megváltja a birtokába jutott területet, s árát kifizeti, a Pécsett, Szentlőrincen, Bük- kösdön, Szigetváron és másutt élő tulajdonosoknak. A Petőfi Tsz a zselici táj legnagyobb, legkorszerűbb juhászatát alakítja ki, és Gyűrűfű lesz az egyik hegyi legelő.
