Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
4 Pt. »I .] O UEC»El TL, •« 1972. NOVEMBER 19., VASÄRNAP Névadó ünnepség — filmen „IGY CSINÁLJUK Javítás, bővítés, berendezés Többletkiadások, oktatásra A hagyományok kötése nélkül Négy év: 23 ezer előadás — Differenciált ismeretterjesztés MP A Pest megyei Népművelési Tanácsadó Goldman György Filmstúdiója így csináljuk mi címmel, módszertani filmet készített a névadó ünnepségek rendezéséről. A filmet e héten mutatták be nagy sikerrel a Népművelési Intézet országos konferenciáján, Özdon. A film kópiái rövidesen az érdeklődők rendelkezésére állnak: a Pest megyei Népművelési Tanácsadó filmtárából kölcsönözhetők lesznek. Annak ellenére, hogy a megyében csupán tavaly 95 általános iskolai osztályterem épült fel, az egy osztályteremre jutó tanulók száma még mindig felette van az országos átlagnak, ahogy a váltott rendszerben használt termek aránya szintén. A helyzet javítása állandó és a napirendről soha le nem kerülhető feladat — amire éppen a legutóbb a megyei pártbizottság határozata mutatott rá nagy nyomatékkai —, ugyanakkor nem szabad-----------------------------------------------------------------------------------s Eg yeztetve B a könnyed, csipkelődő szóval elintézhető témának tartanám, akkor azt írnám: nem akarok hinni a szememnek... Hiszek. Mert nem könnyed, csipkelődő szóval elintézhető téma ez. Hetvennégy érdekelt szervvel egyeztették Szentendre város általános rendezési tervét. Írjam le még egyszer? Nem, nem sajtóhiba, hetvennéggyel. Ki tagadná ennek a csöppnyi városkának sajátos, semmivel össze nem téveszthető arculatát, fontosságát, szépségét? Ki vonná kétségbe, hogy egy terv — főként egy általános rendezési terv — felelősséget, nagy alaposságot, körültekintést, elemzést, mérlegelést követel. A többi között. Mert még száz mást. Ám mégiscsak tudnunk kell, hogy 13 ezer léleír lakja, rangja, jövője részleges középfokú központ, ahogyan ezt hivatalosan, a területfejlesztési tervekben jelölik. Számítások szerint népessége az ezredfordulóig sem lesz több 18—20 ezernél. Igaz, nagy idegenforgalmat bonyolít le. Igaz, egyre gyorsabban kiépülő kul- túrcentrum. Ekkővároska. Múlt s jelen tenyérnyi ötvözete. Kincs, amelyre vigyázni kell. Tudom, tudom, tudom. Mégis: egyeztetés hetvennégy szervvel? Ha ennyiféle, fajta szervnek van lehetősége, módja I beleszólni a tervbe, ha ennyien képviselhetik a maguk i — minden bizonnyal tiszteletre méltó, de nem okvetlenül helyes, méltánylandó — szempontjait, akkor mit csináljanak a tervezők? Nyersanyagot készítenek? Jó terv lehet-e, maradhat-e az, amelynek megszületésénél ennyiféle bába sürgölődik? Vagy csak a presztízs, a rang, a „szabály” vitte, állította őket a szülőágyhoz? Az a képtelen, de mindennapjainkban sűrűn követett gyakorlat, hogy a szülésnél még tucatjával akadnak „papák”, ám ha netán picit szeplősre, kajla fülűre sikeredett a gyerek, akkor papa már egy sincs, senki nem vállalja, s a lurkó a mama, azaz a ' végrehajtó, a tanács nyakán marad. Ha meg nem így lenne, ha a tervbe nem erőltethetik be a maguk vélt, meg valódi igazságait — amik persze, nem okvetlenül általános, a közösség érdekét szolgáló igazságok, köny- nyen lehetnek szűk csoport-, szakmai érdekek is — miért szükséges egyeztetni velük? Talán csak nem valamiféle félreértett demokratizmus jegyében? Talán csak nem azért, mert így mindenki szólt, akit rangja, címe szerint e jog megillet; szólt, még ha nem is volt miről beszélnie. Talán csak azért történik ez így, mert a kormány határozatát a területfejlesztés irányelveiről és a településhálózat-fejlesztési koncepcióiról igyekeznek a legtöbb helyen a maguk kenyereként feltüntetni. Szó szerint kenyerükként, hiszen a véleményezésükhez státus, abba ember, annak bér, íróasztal, telefon... kell. Még egyszer leírom: tisztelem a rendezési terv fontosságát. Tudom jelentőségét. Értem szerepét. Mégis, jelképnek érzem, hogy egy cseppnyi, iparral, mezőgazdasággal alig rendelkező városka tervét hetvennégy szervvel — s azokon belül minden bizonnyal tárgyaltak előadók és főelőadók, csoportvezetők és osztályvezetők, főosztályvezetők és al- meg főigazgatók — egyeztetik. Mire rúghat az egyeztetések száma egy debreceni vagy akár székesfehérvári terv esetében? Mennyi idő mehet el ezzel, micsoda energia pocsékolódik? Bírjuk? Alijuk? Mert nemcsak Szentendrének van általános rendezési terve, hanem Vácnak, Ceglédnek, Nagykőrösnek ... az ország minden városának, nagyközségének ... Hány száz értekezlet, kiszállás, bizottságosdi! Hány ezer olyan ember, aki értékes munkát is végezhetne, aki a társadalomnak valóban hasznot hajthatna, s hajt is, amikor éppen nem egyeztet... amikor éppen nem képviseli cégét — hetvenhárom más cég mellett — az egyeztetéseken. Ha mindenki csak tíz percet beszél, az hetvennégyszer tíz; tizenkét óránál is több. Persze, tíz perc alatt lehet lényegeset mondani? Tehát többet mozdul az óra, míg mozog a száj... s a tervezők — hiszem — úgy érzik, hogy amihez végül is ők értenek a legjobban, abból már csak formátlanná gyúrt pép maradt. Idő, pénz ... idegek, energia. „A bürokrácia... nagy politikai, morális, és nemegyszer gazdasági károkat okoz, fékezi az ország fejlődését ...” — áll a párt X. kongresszusa határozatában. Igaz, igaz. Hiszen Szentendrének volt már egy általános rendezési terve. 1960-ban készült. Nyilván akkor is több tucat szerv véleményezte, észrevételezte, bírálta, bővítette, kurtította. Ha már lehetősége, s főként, ha joga volt rá. Miért ne beszélne bele? Megtette. Most mégis új terv kellett. Mert csak az élet tért el a régiben foglaltaktól. Lehet, hogy a sok tucat illetékes pont azzal nem egyeztetett? Mészáros Ottó V. ______________________________________________________/ el feledkezni a középisko- , Iák jogos igényeiről sem. Az év folyamán már elvégzett, illetve jelenleg folyó I munkálatok a megye jó néhány települését érintik, s természetesen — a tartalékok terhére — többletkiadásokkal járnak. Egyebek mellett például 60 ezer forintot kellett költeni a nyársapáti központi általános iskola tető- szerkezetének rendbehozatalára, amelyet erősen megrongált egy nyári vihar. Érden a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban ugyancsak a tető- szerkezet, valamint a kazánok javítása követelt soron kívül 120 ezer forintot, Pécelen viszont a gimnázium épületének korszerűsítése során bukkantak olyan födémszerkezeti hibákra, amelyek kiküszöbölése elengedhetetlen volt, ám így a teljes költség 1,2 millióról 2,2 millió forintra növekedett. Hasonló feladatok megoldása mellett maga a fejlesztés, fejlődés is szül új gondokat és igényeket, így például a ráckevei Ady Endre Gimnázium 3,6 millió forint fejében végrehajtott bővítése — két tanterem, egy laboratórium, szertár és tornaterem épült — során a pénzből magára a berendezésre már nem futotta. Az új létesítmények mielőbbi használatba vétele végül is 339 ezer forint értékű berendezés megvásárlásával járt, s a fedezetet megyei forrásból kapták meg a ráckeveiek. Ugyancsak berendezésre kellett kiadni 300 ezer forintot a Sülysápon fölépült — idén átadott — általános iskola esetében. A megyében az általános iskolások száma 90 ezer, a középiskolásoké pedig 8300 felett van. A majd százezerre rúgó tábor jobb oktatási körülményeinek megteremtése ugyanakkor nem támaszkodhat kizárólag a költségvetési forrásokra és a fejlesztési alapokra, hanem nagy szükség van arra is, hogy az egy üzem — egy iskola mozgalom keretében a széles körű társadalmi segítség sokoldalú legyen. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot 1841-ben alapították. 1952 telén pedig a Magyar Tudományos Akadémián megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amely, nevét 1958-ban ismét Tudományos Ismeretterjesztő Társulatra változtatta. A társulat, amely fennállásának első száz évében is megfelelt hivatásának, felszabadulás utáni újjáalakulásakor így bővítette ki végső célját: „Mi minden munkást és minden parasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni, és idővel el is érjük ezt.” E céljáért a TIT az elmúlt két évtizedben eredményesen munkálkodott. Tagjai csak Pest megyében, 23 ezernél több előadást tartottak az utóbbi négy évben. E szám alapján azonban már a megyei szervezet tevékenysége is rangsorolható. Az elmúlt négy esztendő alatt ugyanis Borsod megye után megyénkben hangzott el a legtöbb tudományos ismeretterjesztő előadás. MÁST fis másként Azonban ,,... A múlt befejezett, lezárt... Most, a szocializmus teljes felépítésének időszakában, mást és másként kell cselekednünk és dolgoznunk, más szinten és más színvonalon, ... s nem szabad, hogy megkössenek bennünket a hagyományok.” — szögezték le a TIT Past megyei szervezetének VI. küldöttgyűlésén a közelmúltban. Mi mindent értettek „a hagyományoktól eltérő elgondolásokon”, az. igények, az eszközök, a tevékenység, a közvetlen cél szükség- szerű változásain? Többek között a mennyiségre korlátozott szempontok és feladatok helyett, a minőségieket. (Már a mennyiségi eredmények is feljogosítanak erre.) Azután a differenciált ismeretterjesztést, amelybe a legújabb tudományos eredmények legmagasabb fokon való közreadása éppúgy belefér, mint az alapfokú ismeretterjesztés további bővítése, például az általános iskolát el nem végzett, vagy csak azt végzett számottevő réteg művelése. Vagy az ismeretterjesztés új módszereinek bevezetése, új formáinak meghonosítása — gondoljunk a szemléltető eszközök alkalmazására. És sorolhatnánk tovább. CSOPORTOK AZ ÜZEMEKBEN Tudnánk-e, érzékeltetésül, újszerű példákat, jövőbe mutató jegyeket találni a TIT megyei szervezetének eddigi tevékenységében? Ügy hisszük, igen — s hogy e példákból érdemes bemutatni párat. Ismert, hogy az utóbbi időben a munkások művelésére kevesebb energia, törődés és pénz jutott az üzemekben. Ezt mutatja az üzemi TIT-előadá- sok számának és hallgatóságának bizonyos csökkenése is. (Az elmúlt négy évben 119 ezren hallgattak ismeretterjesztő előadást megyénkben az ipari dolgozók közül, míg a parasztság köréből 546 ezren.) Ebbe nem lehet belenyugodni! — hangoztatták a megyei TIT- küldöttgyűlés felszólalói, a százhalombattai városi pártbizottság osztályvezetőjétől a szakszervezetek megyei kul- túrbizottságának vezetőjéig. De milyen út vezet a megoldáshoz? Mivel a munkások, de a vállalatok is a termeléssel leginkább összefüggő ismeret- szerzésben, ismeretterjesztésben érdekeltek, sokat segítene az üzemi TIT-csoportok megalakulása. Példát erre Vácról kapunk, ahol az építők művelődési háza mellett létrehozott TIT-csoport eredményesen munkálkodik. MEGNYERNI A HUSZONÉVESEKET A fiatalság bevonására a tudományos ismeretterjesztő előadások hallgatóságába sok példát találhattunk az utóbbi években. Említsük, kapásból, a kis matematikusok, kis fizikusok baráti köreit. Ám másféle példa Is akad. Cegléden az ipari szakmunkásképző iskolában (!), és máshol, igen nagy népszerűségnek örvendtek a történelmi ifjúsági altadémiák, amelyek között belépődíjas előadások is voltak. Ennél kevesebb okot ad már az elégedettségre a fiatalabb értelmiJÖVŐRE MÁR VALÓSÁG Ma: séta képzeletben Épül a szovjet kultúra és tudomány palotája A lengyel, bolgár kultúra és tudomány bemutatására alkalmas épület van már a magyar fővárosban. A szovjet kultúra és tudomány palotája most készül. Az emberek szeretnék még széles körűbben és alaposabban megismerni a kommunizmust építő ország tudományos és kulturális eredményeit, szeretnének a szovjet emberekkel még közvetlenebb kapcsolatokat teremteni. Énnek az igénynek kielégítésére született meg a terv: alkalmas helyen létrehozni a szovjet kultúrkombinátot. A Művelődésügyi Beruházási Vállalat, a LAKÖTERV, a Középületépítő Vállalat összefogásával — mintegy 90 millió forintos költséggel — épül a palota. Illetve átépül... Budapesten a Kossuth Lajos utcában, a valamikori Filharmónia helyén, egy műemlék- jellegű házban. Milyen lesz? Mikor készül el? Erre kértem választ a tervezőktől és kivitelezőktől. Rekonstrukció, URH-tolmács lattan udvarokat beépítik, a fűtés és világítás hálózatát kicserélik. Az első emeletein az igazgatási helyiségeket, tárgyalókat és a kamaratermet helyezik el. A kamarateremben filmeket vetítenek, előadásokat tartanak. Egyedülálló, több nyelvű tolmácsberendezés segíti megérteni a szónokok szavait, nem vezetékes, hanem URH-készülékek segítségével. Az érdeklődő zsebébe tesz egy parányi kis vevőt és az épület bármely pontján hallhatja az előadót. Könyvparadicsom tunk, megismerhetjük a palota programját. A magyar építészek sok technikai újdonsága teszi kellemessé az épületben tartózkodást. Emeletenként klimati- záló berendezések szolgálják télen a fűtést, nyáron a hűtést. Kiállítás — teabár Minden bizonnyal kedvenc hely lesz majd a földszinten levő teabár (a képen). A galériás kiképzésű, eredeti orosz berendezésű teabárban a romantikus szamovárokból lehet megízlelni a kitűnő „csáját”. A Kossuth Lajos utcai barokk palota érdekessége, hogy udvarán az egykori pesti várfal húzódik, ez képezi az épület egyik belső falát. A rondellának ezt a részét természetesen épségben hagyják. A gyönyörű díszítésű bejárat is megmarad eredeti formájában. Egyébként az egész palotát átépítik. Az utcai frontot ár- kádosítják, az eddig kihasznáA II. emeleten a könyvparadicsom a legkényesebb műítészek igényeit is kielégíti. Külön könyvtárban találják az érdeklődők a tudományos és technikai műveket, külön könyvtárban kap helyet a szépirodalom. A III. emelet a hivataloké. Itt lehet majd megtudni, mikor, milyen művészegyüttes vendégszereplésére számíthaUtoljára hagytam, de nem utolsónak említem, a földszinti kiállítási termet, ahol a szovjet ipar és kereskedelem termékeinek bemutatóit rendezik meg. A Semmelweis utca sarkán képzőművészeti bolt várja a vásárlókat, természetesen szovjet termékekkel. Befejezés: előreláthatóan 1973 végén, vagy 1974 elején. Sz. D. ségiek bevonása az ismeretterjesztésbe: az a tény, hogy a megyei TIT-szervezet 1141 tagjából mindössze 278 harmincöt évesnél fiatalabb. A helyze megváltoztatására, javításán is találunk elképzeléseket. / Gödöllői Agrártudomány. Egyetem fiatal oktatóiból ét hallgatóiból a közelmúltba!, megszervezték az ifjú agrár- | szakemberek TIT-szakcsoport- ] ját: részükre előadóképző tan- j folyam is indult, képviselőjüket beválasztották a gödöllői járási-városi TIT-szervezet elnökségébe. Államigazgatási rendszerünk továbbfejlesztése, az új tanácstörvény életbelépése, valamint alkotmányunk módosítása, de az is, hogy „a jelen légi jogi túlszabályozottságbai még a jogászok is alig tudna, eligazodni”, egyaránt a jogi is meretterjesztés szélesítésé sürgetik. Jelentős eredmény nek tekinthető, hogy a megye művelődésügyi szervek segít ségével közép- és szakközép iskoláinkban, országosan az el sok között, máris helyet bizto sítottak a jogi ismeretterjesz tésnek. Ezt a jövőben az ipar tanulóintézetekre is ki akarják terjeszteni. háttérben az ÚJABBKOR! TÖRTÉNELEM Országosan újfajta kezdeményezést vállalt magára az elmúlt időszakban a megyei TIT-szervezet történelmi szakosztálya: Ráckevén, s a ráckevei járásban, továbbá Cegléden és Nagykátán megvizsgálták különböző rétegek történelmi műveltségét, és érdeklődését. Megállapították, hogy kétszer nagyobb érdeklődés mutatkozik 1848 előtti, mint annál újabb kori történelmünk iránt. Ezzel nyilvánvalóvá váltak a történelmi ismeretterjesztésnek (illetve iskolai történelemtanításnak) olyan hiányai, amelyeket mindenképpen meg kell szüntetni. Végül említsünk meg egykét olyan TIT-kezdeményezést, amely a köznapok kultúráját közvetlenül építi. Vácott, a tanácsi dolgozók körében államigazgatási-jogi ismeretterjesztést folytatnak, Dabason és Vácott szónokképző előadói tanfolyamokat, a ráckevei járásban nyelvhelyességi, fogalmazási gyakorlatokat tartottak gyors-gépíróknak, ügyintézőknek, előadóknak. A KÖZMŰVELŐDÉS CJ FÓRUMA S szóljunk még befejezésül két felajánlásról, amelyek a megyei TIT-szervezet belső életét, a tagság igényes önművelését, az előadók továbbképzését, mindennek magasabb szintre kerülését segítenék. Az egyik, hogy együttműködve a TIT budapesti szervezetével, a Kossuth Klubót a budapestiek mellett a Pest megyei szervezetbe tömörült értelmiség számára is közművelődési-közéleti fórummá kívánják tenni. A másik, hogy az alsógödi biológiai állomás nagymérvű korszerűsítése lehetővé teszi a TIT-előadók ottani továbbképzését és konferenciáit. Mindezek kiragadott példák, e felsorolás nem a teljesség igényével íródott. Amiről szóltunk, nem fogja át, nem foglalja össze, csupán érzékeltetni szándékozik se tudományos ismeretterjesztés mai s ezutáni, újfajta lehetőségeit. Padányi Anna A népművelők tanácskozása A Pest megyei Tanács művelődési osztálya november 28-ára tanácskozásra hívja össze a járási népművelési felügyelőket. A tanácskozáson megvitatják a Művelődésügyi Minisztérium 105/1968-as, a művelődési házak besorolásáról szóló rendeletének végrehajtását, illetve azokat az elvi és gyakorlati intézkedéseket, amelyekkel a besorolási feltételeknek meg nem felelt művelődési intézmények helyzetét kívánják rendezni.
