Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
1972. NOVEMBER 19., VASÄRNAP 3 A mában formálódik a jövő nemzedéke Barinkai Oszkdrnénak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának a pártbizottság november 10-i ülésén elhangzott előadói beszédéből AMIKOR AZ MSZMP X. KONGRESSZUSA elhatározta az állami oktatás egész rendszerének megvizsgálását és továbbfejlesztését, s amikor a Központi Bizottság határozatot hozott az ifjúságpolitikáról, abból indult ki, hogy „társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése, szakképzettségének növelése”. A kongresszus útmutatása azt jelenti, hogy az ifjúság szocialista nevelése, színvonalas oktatása nélkülözhetetlen feltétele a szocializmus építésében előttünk álló valamennyi társadalmi, politikai és gazdasági cél elérésének. Nemcsak a távoli jövőről van szó, hanem a közvetlenül előttünk álló feladatok végrehajtásáról is. A Központi Bizottság idei júniusi ülésén átfogó határozatot hozott az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről. Ezt széles körű felmérő és elemző munka előzte meg, amelyben Pest megye pedagógusai közül is többen részt vettek. A Pest megyei Pártbizottság ennek szellemében fogadta el november 10-i ülésén a párt végrehajtó bizottsága által előterjesztett napirendet, amelyet azóta peda- gógus-aktivaüléseken ismertettek. Figyelembe vettük, hogy a KB határozata azt a leckét adja fel: ma a meglevő keretek között kell az oktatás és nevelés kérdéseit úgy megoldani, hogy közben nézzünk előre is, számoljunk a holnap és holnaputáni perspektivikus fejlesztés feladataival. Ezek megoldásához tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen helyzetben van, milyen helyet foglal el Pest megye életében a közoktatás. Az utóbbi évtizedet értékelve, megállapíthatjuk: ha ellentmondásosan és problémákkal terhelten is, de oktatási rendszerünk fejlődött, alapjában véve teljesítette hivatását. Pest megye sajátosságai intézménytípusonként érzékeltethetők a legjobban. A GYERMEKEK ÓVODAI ELHELYEZÉSE már hosszú ideje egyik legsúlyosabb társadalmi gondunk. Ezzel magyarázható, hogy szinte az egész megye megmozdult az óvodákért. A harmadik ötéves tervben 1065 óvodai hely szerepelt, és ezt két és félszeresen teljesítettük. A IV. ötéves tervben tovább gyorsul a fejlesztés. Beterveztünk 2005 újabb helyet, de már az első két évben az előirányzatot jelentősen túlteljesítettük. Mindezt a tanácsok anyagi erőinek jelentős koncentrálása, valamint a társadalmi összefogás, az üzemek, intézmények együttes erőfeszítése tette lehetővé. Mégsem lanyhulhat az erőfeszítés továbbra sem, mert az igények gyors növekedése meghaladta az óvodai befogadóképesség növekedését. Az óvodáskorúak ellátásának fontossága szociális jellegű tevékenység is, hiszen az igény a női munkaerő nagyarányú foglalkoztatása miatt nemcsak az iparban, a városokban, hanem a mező- gazdaságban is óriási. Nem kevésbé fontos azonban azért is, mert iskola-előkészítő feladatokat látnak el az óvodák. Tevékenységük kihat az általános iskolai nevelésre. az Általános iskolák fejlesztése a határozat egyik sarkköve. A megye elavult iskolarendszert örökölt, amelynek hibáit még nem sikerült megszüntetni. A 332 iskola mintegy 550 épületben kap helyet. Iskolahálózatunk szétaprózottságát mutatja, hogy egy iskolaépületben átlagosan 4—6 tanterem van. s jó néhány iskolánk (például: Lömsöd. Óesa, Mende) 3—4. va^v még több épületben működik. Megyénk egyik kínzó öröksége, hogy sok — mintegy 346 — a szükségtanterem. Osztálytermeink majd 35 százalékában több váltásban tanítanak. Napközi otthoni ellátásában a tanulók 17,7 1965-től 1971-ig az általános Iskolákban tanulók száma körülbelül 20 százalékkal csökkent, majd ismét növekedés kezdődött. A megye speciális helyzetéből adódik, hogy a csökkenés üteme nem egyenlő, sőt az agglomerációs övezetben és néhány városban ez idő alatt is emelkedett. Ezért sürgősek a fejlesztési feladatok ezeken a területeken is. Az általános iskoláknál az országosan igényelt minőségi fejlesztéssel egyidejűleg meny- nyiségi fejlesztés is szükséges. A megye önerejéből ezt megoldani nem tudja. A III. ötéves tervidőszakban az előirányzott 148 általános iskolai tanterem helyett 199-et építettünk. A IV. ötéves tervben 220-at irányoztunk elő, a helyi tanácsok 252 tantermet, 5 műhelytermet, 6 napközistermet és 2 tornatermet terveztek építeni. Ebből 1971-ben 94 tanterem készült el. Az idén kevesebb tanterem épül. Mindent meg kell tennünk a tanteremépítési prográm megvalósításáért, annál is inkább, mert jelenleg a beruházásokra fordítható pénz elégtelensége veszélyezteti tervünket. A tankötelezettségi törvény végrehajtásában lassan javuló eredményekről számolhatunk be; a 16 éves korig az általános iskola VIII. osztályát elvégzők aránya 91,1 százalékra nőtt. Kitartó munkával, körzetesítésekkel, a nagykőrösi és a vasadi általános iskolai kollégiumok létrehozásával 5,2 százalékra csökkentettük az összevont csoportban tanulók arányát. Ebben jó eredményt értünk el, jelenleg csak a főváros és Szolnok megye adatai jobbak. A MEGYÉBEN 32 KÖZÉPISKOLA működik. A VIII.. ál-, talánost elvégzők 77,4 százaléka tanul tovább, 40 százalékuk gimnáziumban, 60 százalékuk szakközépiskolákban. Az érettségizettek 20—25 százaléka folytatja felsőfokú tanulmányait. Mintegy 20 százalékuk közvetlenül munkába áll, a többiek egyéb tanulmányokat folytatnak. A tovább nem tanulók közül a gimnáziumot végző lányok munkába állítása okoz gondot. A szakközépiskolások kétharmad része a fővárosi, a gimnazisták döntő többsége a megyei intézményekben tanul. Súlyos gond mindkét területen a kollégiumi hálózat fejletlensége. Pest megye középiskoláiban a tanulók 41,4 százaléka bejáró, míg a kollégisták aránya mindössze 18 százalék. A kollégiumok fejlesztése, de mindenekelőti a betervezett váci és ceglédi kollégium megépítése ezért szükséges égetően. A 22 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETBEN 9340-en, a budapesti iskolákban 9800-an tanulnak. Az utóbbi években jelentős volt a fejlődés Gödöllőn, Cegléden, Kiskunlachá- zán és Nagykátán. összességében mégis mostoha körülmények között folyik a szakmunkásképzés. Kevés a tanműhely. A bázisüzemek messze esnek. A kollégiumi ellátottság mindössze 11,3 százalékos. A szakmunkásképző iskolákban az elméleti képzés tárgyi és személyi feltételei általában a középiskolai színvonal alatt maradnak. Sajnálatos, hogy az elsőéves tanulók 10—20 százaléka lemorzsolódik, 15—30 százalékuk megbukik. Mindezért kapott olyan szenvedélyes bírálatot a szakmunkás- képzés a megyei diákparlamenten. A következő években növelni kell a lányok alacsony (19 százalékos) képzési arányát és az oktatók felké-”’í,.lt«égét is. Megyénk közoktatási politikájának sarkalatos kérdése a közel tízezer, a fővárosi tanulókkal együtt húszezer ifjúmunkás képzésének helyzete, ök már a mi társadalmunkban tanulnak szakmát, ismerkednek a munkásélettel, s minden amellett szól, hogy jobb, méltóbb körülményeket teremtsünk számukra, hogy 1 tanult, s a szakmához értő munkásai legyenek társadalmunknak. A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEIT VIZSGÁLVA, mindenekelőtt a pedagógusokra kell gondolnunk, mert a közoktatásban a kulcsszerep az övék. A Központi Bizottság határozata is csak úgy és csak annyiban valósul meg, amenyire a pedagógusok magukévá teszik, s készek szellemében dolgozni. Tekintélyes számú nevelőgárda dolgozik megyénkben. Az alsó és középfokú oktatási intézményekben több mint hétezren, s ők a városokban, községekben a helyi közéletnek aktív és elismert személyei. A pedagógusok közül 389-en tanácstagok. Közéleti tényezői a megyei és helyi párt-, állami és társadalmi szerveknek. Pedagógusaink 26,6 százaléka párttag. Sokan — több mint 600-an — végezték el közülük a marxista—leninista esti egyetemet. Jelenleg is tekintélyes számban tanulnak. Az utóbbi években mindenekelőtt az általános iskolákban s az óvodákban bizonyult kevésnek a nevelők száma. A meghirdetett állások jelentős részét csak képesítés nélküli nevelőkkel tudtuk betölteni. Nem javult a helyzet az idei tanévben sem. A legfőbb gond, hogy a krónikus pedagógushiány leginkább falun, a tanyai iskolákban és az agglomerációs övezetben érezhető. Ott, ahol sok ipari és mezőgazdasági munkás gyermeke tanul, s ahol a legnagyobb szükség lenne képzett pedagógusokra, mert a szülői ház bizony csak kevéske útra- valót tud adni a művelődési tarisznyába. A szakmunkásképző iskolákban a személyi feltételek nem felelnek meg a követelményeknek, a megkívánt nevelői színvonal inkább csak a központi, nagyobb intézetekre jellemző. Középiskoláinkban kiegyensúlyozott, megnyugtató a helyzet. A nevelők mindegyike rendelkezik a szükséges végzettséggel. A pályáról való elvándorlás minimális. A fluktuáció aránya is jóval kisebb, mint az általános iskolákban, ez is főleg a főváros körül érezhető. A PEDAGÓGUSOK SZEMÉLYES ÜGYEI, erkölcsi megbecsülésük sem hagyható figyelmen kívül. Az elmúlt években több mint 170 szolgálati és 514 OTP pedagóguslakás épült. Néhány járásban — Cegléden, Dabason — pedagógus törzsgárdajelvényt alapítottak és ez kedvezően érezteti hatását az állandó letelepítésben és a fluktuáció csökkenésében. E kérdésben azonban többre van szükség, keresni kell a megoldást a „törzsgárda” egész megyére való kiterjesztésére. Meg kell teremteni egy megyei pedagógiai díj alapításának és adományozásának lehetőségét is. Évenként mintegy 20—25 pedagógus kap kitüntetést. Ez a szám megyénk pedagógusainak számarányához képest azonban alacsony. Ennél jóval többen végeznek elismerésre méltó munkát, ezért keressük azokat a módokat, amelyekkel elismerhetjük, jutalmazhatjuk az arra érdemes pedagógusokat, javíthatjuk a nevelők közérzetét, élet- és munkakörülményeit, a pedagógus pálya presztízsét. Régi igazság, hogy az iskolák életmek, légkörének, színvonalának meghatározója az igazgató személye. Ismerünk és számon tarturv a megyében nem egy mostoha körű1 menyek között dolgozó, de mégis kitűnő eredményeket elérő iskolát, ahol az igazgatónak a pedagógusközösséggel szorosan együttműködve van teremtő ereje. Az igazgatóidnak egy kisebb része azonban nem mindenben felel meg a követelményeknek; tudásban, képzettségben, vezetési módszerekben. Iskoláinkban kevés a női igazgató, pedig jogos az az igény, hogy olyan pályán, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak, neveljenek ki női vezetőket. Iskoláinkban az utóbbi években tudatosabb lett az iskolai demokratizmusra való törekvés. Jelentős számú az olyan iskola, ahol a vezetés igényli a tanárok véleményét az ügyek intézéséhez, de vannak formális vonások is, amelyek — tegyük hozzá — az üzemi demokráciánál sem ritkák. A többi között a Ceglédi Mezőgazdasági Technikumban és a monori gimnáziumban vezettek be sok helyes, követendő módszert. A legfontosabb mégis, hogy érdemi együttműködés alakult ki az ifjúsági szervezetek és a tantestületek között. Alkotóteret biztosítanak a diákönkormányzatnak. ISKOLÁINK MUNKÁJÁBAN egyik legfontosabb, egyben a pedagógusok oldaláról legnagyobb felkészültséget igénylő feladat az ifjúság világnézeti nevelése. A pedagógusok többsége érti és érzi személyének tantárgyának szerepét, jelentőségét, de a tantárgyból fakadó világnézeti nevelési konzekvenciák megfogalmazása helyenként még elmarad a követelményektől. A világnézeti nevelésben mutatkozik előrehaladás. Különösen a középiskolákban kell azonban nagyobb mértékben haszonsítanunk a tananyagban levő, világnézetet fejlesztő lehetőségeket, a határozottabb nevelői állásfoglalások és a tanulókat is állásfoglalásra nevelő aktivizáló módszerek segítségével. E nevelési terület jó lehetőséget kínál a szocialista tanár-diák viszony, a közvetlenebb emberi kapcsolatok kialakítására is. Az elmúlt években kiemelt politikai feladatként kezeltük a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását és továbbtanulását. Az országban elsőként tettük meg Pest megyében azokat az intézkedéseket, az első lépéseket, amelyek segítették e célok elérését. Egyetemi előkészítő tanfolyamokat szerveztünk 1967-től a Budapesti Műszaki Egyetem, az ELTE KISZ-bizottságával közösen a megye 12 középiskolájában. 1968-tól az SZMT évi 110—200 ezer forint támogatást ad a VIII. osztályosoknak a középiskolai felvételt előkészítő szakköri foglalkozások céljaira. Nagy jelentőségű és politikailag is jó hatást keltett a megyei tanács 2 millió forintos középiskolai ösztöndíj-alapítványa, amelyből évente 450—500 fizikai dolgozó gyermekének adnak havi 200—450 forint támogatást. Nagy segítséget adnak a továbbtanuláshoz a nyári tanfolyamok, a Studium generálék. Az utóbbi években fokozatosan javult a nevelők ez- irányú pedagógiai tevékenysége is. Az állami és társadalmi intézkedés, a segítés ösztönzően hatott, és sikerült a fizikai dolgozók gyermekeinek arányát megyénk középiskoláiban az országosnál magasabbra emelni. MINDEZEK ISMERETÉBEN mi a kommunisták és a pártFelhívással fordultak Dabason, a községi tanács építőipari költségvetési üzemének vezetői, dolgozóikhoz: vegyenek részt vietnami műszakon, hogy a harcoló Vietnam népének megsegítésére felajánlhassák a műszak termeléséből eredő jövedelmet. A vietnami műszak kezdeményezésének ötlete az üzem párt- alapszervezetétől származott, amelyet felkarolt a szakszerszervezetek tennivalója? Fontos, hogy továbbra is szervezetten ismertessék a Központi Bizottság határozatát. Az állami és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták kezdeményezzek, hogy testületeik kellő előkészítéssel tűzzék napirendre az oktatásügy aktuális kérdéseit és érdemi munkát végezzenek az intézkedések végrehajtásában. Az iskolák erősítsék kapcsolataikat a társadalommal, az üzemi kollektívákkal. Az oktatás feltételeinek további javítása érdekében, az állami források növelése és a személyi feltételek javítására teendő intézkedések mellett, kutassuk fel és vonjuk be minden helyben lévő forrást, beleértve az üzemek segítségét, a lakosság társadalmi munkáját és a szülői munkaközösségeket. Az oktatásügy fejlesztésének társadalmi segítése Pest megyében biztatóan fejlődik és elismerésre méltó eredményeket hozott már eddig is. Az idén bontakozott ki az egész megyében az „Egy iskola ■— egy üzem” mozgalom, amelyet a megyei pártbizottság indított el. A mozgalom a váci járásban a legeredményesebb, ahol az üzemek 10 ezer kísérleti és taneszközt gyártottak társadalmi munkában az iskoláknak. Hasonló kezdeményezések indultak útjukra Százhalombattán és Szigetszent- miklóson. A gödöllői járásban is szervezik a „taneszközakciót.” MEGKÜLÖNBÖZTETETT FELADAT hárul a pedagóguspártszervezetekre a Központi Bizottság határozata végrehajtásában. A pedagógus-pártszervezetek száma az elmúlt 5—6 évben nőtt, munkájuk minősége lényegesen javult. Különösen az önálló, egy iskolában működő pártszervezetekről lehet ezt elsősorban megállapítani. A határozat ismeretének azonban találkoznia kell ezenfelül a politikai felelősségérzettel és a pedagógiai módszertani találékonysággal. Szükséges például a túlterhelés okainak helyi elemzése, hiszen semmiféle központi in- tékedéssel nem megoldhatók azok a problémák, amelyek egyes tanárok módszereiből, túlzott követelményükből, vagy a szülői ház felfokozott ambícióiból erednek. A feladatok közé tartozhat az osztályzásban a szubjektivizmus kiküszöbölése is. A bukások, osztályismétlések csökkentésére is van még tennivalója a pártszervezeteknek. A megnövekedett feladatok tehát méginkább igénylik, hogy a pártszervezetek rendszeresen foglalkozzanak a pedagógusok továbbképzésével, marxista szemléletének erősítésével, az aktuális politikai kérdésekben való eligazodásukkal. Igényeljék a kommunista pedagógusoktól, hogy példamutatóan vegyék ki részüket az állami és társadalmi szervektől kapott, a Központi Bizottság határozata megvalósítására irányuló feladatokból; elgondolások kidolgozásából, tankönyvek bírálatából. Intenzív és konkrét munkát végezzenek, a már megjelent és folyamatosan megjelenő állami rendelkezéseknek a határozat sízellemében való értelmezése és helyes megvalósítása érdekében. Ez nélkülözhetetlen, hiszen gyermekeink jövőjéről, az új nemzedékről, a szocialista emberről van szó. A megyében most lezajlott pedagógusértekezletek is kifejezésre juttatták, hogy a pedagógusok bizalommal fogadták a Központi Bizottság határozatát, s legfontosabb feladatuknak az egyértelmű, következetes megvalósítást tartják. vezeti bizottság és a gazdasági vezetés is. A dolgozók beosztásra és szakmai képzettségre való tekintet nélkül ajánlották fel részvételüket, hogy november 18-án, szombaton — vagyis tegnap — és a következő szombaton is, november 25-én, ötórás műszakot teljesítenek. A tegnapi szabad szombaton a központi teiephe- lyen épülő szerelőcsarnok befejezésén dolgoztak. Gyártmányfejlesztés a HAGY-ban A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a gazdaságosság fokozása érdekében folyamatosan fejlesztik a termékeket és magát a gyártást is. Űj ferritanyagokat, ferrittechnológiákat dolgoznak ki, s ezzel egyidejűleg ügyelnek a selejt és önköltség csöikken- tésére. Korszerűsítik az anyagmozgatást, üzemi átszervezéseket, és új berendezések üzembe helyezését tervezik. Beruházásaikat igyekeznek gazdaságosan megvalósítani: például tőkés import berendezések helyett NDK-beli testvér vállalatuktól, a hermsdorfi ferritgyártól vásároltak értékes kemencéket. A HAGY a negyedik ötéves tervben évi 10—15 százalékos termelési felfutást tervezett. A vállalat vezetőinek véleménye szerint a mennyiségi eredményeknél fontosabb a gazdaságosság növelése, amely a korábbinál nagyobb sorozatok előállításán kívül csak a gazdaságtalan termékek megszüntetésével, hatékonyabb fejlesztéssel és a gyártmányösszetétel ésszerű változtatásával valósítható meg. Megkezdődött a szakmunkások új rendszerű tóvá bbképzése A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a kormány határozatának megfelelően a múlt héten több vállalatnál megkezdődött a szaikmunkások új rendszerű „ismeretfelújító-korszerüsitő” továbbképzése. A tanfolyamok célja a képesítésüket régebben szerzett szakmunkások szaktudásának emelése, a tanfolyamok átlagosan 150 órásak, s ezeken a munkaügyi és a szakmai minisztériumiban központilag előírt korszerű szakismereteiket, valamint e tananyagot megalapozó természettudományos, ideológiai-politikai tudnivalókat és a vállalatok által meghatározott, speciális, korszerű szakmai ismeretanyagot oktatják. A továbbképzőt eredményesen - befejező dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésének módjáról és mértékéről a vállalatok gondoskodnak. Két íróra emlékeztek a Szavoyai kastélyban „Szentendre és a szerb irodalom” cámen tegnap a ráckevei Szavoyai-kastélyban a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében kiállítás nyílt. A két Magyarországon élt XIX. századi szerb író, Jakov Ig- nyatovics és Joakim Vujics, munkásságát bemutató kiállítást Ognyenovics Milan országgyűlési képviselő a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára nyitotta meg. A következő alkalommal pedig a község III. kerületének óvodaépítkezésén és útépítkezésén dolgoznak majd. A teljesítményt a hétköznapi műszakokhoz hasonlóan számolják el és egy összegben befizetik a vietnami szolidaritási számlára. A munkában a szocialista címért versenyző brigádok jártak az élen, sőt, előzőleg írásban is jelezték a vietnami műszakra tett felajánlásukat. Vietnami műszak Dabason Szabad szombaton dolgoztak
