Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

Ute &£ú‘iap 1972. NOVEMBER 17., PÉNTEK KUSZ Tv-párhaj A Tv-vita résztvevői: Willy Brandt kancellár, az SPD vezető­je és Walter Scheel külügyminisz­ter, a Szabaddemokrata Párt kép­viselője . • • . .. Franz-Josef Strauss, az ellen- ; zéki kereszténydemokrata párt és Rainer Barzel az ugyancsak el­lenzéki kereszténydemokrata párt vezetője, A NYUGATNÉMET politi­kai pártok vezetői: Willy Brandt (SPD), Walter Scheel (FDP), Rainer Barzel (CDU) es Franz-Josef Strauss .(CSU) szerdán este több mint két­órás tv-vitaban összegezték ál­láspontjukat az NSZK. belpoli­tikájáról, gazdasági helyzeté­ről és az úgynevezett belbiz­tonsági kérdeseirőL A JOBBOLDAL két vezére, Barzel és Strauss élesen tá­madta a szövetségi kormány keleti politikáját és kivált az NDK-val parafáit- alapszerző­dést, amely szerintük „szente­sítette Németország megosz­tottságát”. Mindketten „szó­szegéssel” vádolták Brandtot, mert elismerte az NDK álla­miságát. Strauss szerint egy CDU-kormány legfeljebb „el­viselte volna”, hogy az NSZK mellett van egy másik német állam is, de semmiesetre sem ismerte volna ed. A keleti po­litika „alapvető hibája”, hogy az egész vüág elismerésben ré­szesíti az NuK-t — panaszko­dott a bajor párt vezetője. SCHEEL válaszában alá­húzta, hogy a legkedvezőbb időpontban, a helsinki bizton­sági előkonferencia előestéjén történt meg a két német ál­lam alapszerződésének parafá- lása. Ha az NSZK kormá­nya nem folytatja az enyhülési politikát, kívül rekedt volna a nemzetközi fejlődésen, elha­ladt volna fölötte a történelem — mondotta a külügyminisz­ter. MIND BRANDT, mind Scheel megállapította, hogy az alapszerződés „nyitva hagyja a német kérdést” és a két né­met állam között „sajátos kap­csolatok” létesülnek. „Ade­nauer valaha a mindent, vagy semmit elvét hirdette, mi vi­szont a lehetségesét” —mon­dotta a kancellár. BARZEL ismét óva intette a Szövetségi kormányt a szerző­dés aláírásától és bejelentette, hogy, ha ő kerülne november 19-ét követően a kancellári székbe: „jobb” szerződést köt, és nem írja alá a jelenlegit. A TV-PÄRBAJ — a vára­kozással teljes ellentétben — két meglepetést hozott. A vi­tában nyoma sem volt az utób­bi napokra jellemző gyűlölkö­désnek, hanem mindkét fél, te­hát a jobboldal politikusai is a nyugodt, higgadt érvelést he­lyezték előtérbe. A másik meg­lepetés, hogy elmaradt a ke­reszténydemokrata körökben szerdára jósolt választási szen­záció. Sokan várták, hogy há. rom nappal a szavazófülkék megnyitása előtt Rainer Bar­zel ellenzéki kancellárjelölt „valamit az asztalra tesz” még. Most már aligha tartják valószínűnek, hogy az elkövet­kező három nap bármit is tar­togasson, ami bármelyik fél lovára megváltoztatja a köz­vélemény álláspontját. Az 1226-os számú törvény alapián..» Kubai kormánynyilatkozat a repülőgépek erőszakos eltérítéséről A kubai forradalmi kor­mány szerdán Havannában nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismételten javasol­ja az Egyesült Államoknak, hogy kétoldalú megállapodás útján vegyék elejét a repülő­gépek erőszakos eltérítésének, valamiint a szigetország ellen irányuló erőszakos cselekmé­nyeknek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Kuba olyan magatartást tanúsít, amely semmiképp nem ösztönzi az erőszakos cselekedetek elkövetését, de a problémát nem lehet egyol­dalúan megoldani, az Egyesült Államok részéről szükséges kölcsönösség nélkül. A forradalmi kormány 1969. szeptember 16-án az 1226-os számú törvényében, rögzítette a gépeltérítéssel és hasonló bűncselekményekkel kapcso­latos álláspontját. Kuba az érdekelt országokkal kötendő kétoldalú megállapodások alapján kívánja elérni a ren­dezést, amiben az egyik leg- érdekeltebb ország éppen az Egyesült Államok. A kubai kofmány vélemé­nye szerint a gépeltérítések és a nem kevésbé súlyos egyéb erőszakos cselekmények elkerülésének egyetlen alkal­mas, gyors és hatékony mód­ja kétoldalú megállapodás megkötése, s ezt két héttel ezelőtt az Eastern Air Lines egyik Boieng—727-es gépének eltérítésekor a kubai kor­mány az Egyesült Államok kormányának tudomására hozta. A nyilatkozat a továbbiak­ban ismerteti az Egyesült Ál­lamok kormányának Svájc havannai nagykövetségén ke­resztül a kuibai kormánnyal történt levélváltásait. Ezekre, mint ismeretes, azért került sor, mert az elmúlt napokban köztörvényes bűnözők az Egyesült Államok területén hatalmukba kerítettek egy repülőgépet és az utasok éle­tének veszélyeztetésével, ha­talmas út megtétele után a gépet Havannába irányítot­ták. Az Egyesült Államok kor­mánya kérte, hogy eltérítőket Kuba bocsássa az Egyesült Államok joghatósága alá. A kubai kormány válaszában közölte, hagy a bűnösöket le­tartóztatták, és az eljárást Kubában folytatják le elle­nük. A kubai kormány már ak­kor hangsúlyozta, hogy sem­miféle érdeke nem fűződik a géprablások és a hasonló il­legális behatolások előmozdí­tásához, de a kubai kormány nem oldhatja meg a kérdést egyoldalúan, az Egyesült Ál­lamok részéről megnyilvánuló kölcsönösség nélkül. A nyilatkozat kifejti, hogy az „Egyesült Államok terüle­tén olyan elemek tevékeny­kednek, amelyek brutális ak­ciókat hajtanak végre a ku­bai nép és Kuba területe el­len. Ennek dicstelen bizonyí­tékai a Boca de Sama kikötő elleni tavalyi kalóztámadás, amely több kubai állampol­gár életébe került. Florida Államban nyíltan toboroznak, szerveznek és képeznek ki olyan személyeket, akiket a kubai halászhajók elleni tá­madásra használnak fel, mint Öt pár téli cipő... Másfél évesek Rycherték gyermekei, a gdanski ötös- ikrek, akik most éppen új téli cipőjüket gusztálják-próbáljak. Egyébként, mint minden eddigi lábbelijüket, ezt is ajándékba kapták a lukóioi cipő­gyártól. például a közelmúltban az Ágúja és a Plataforma—IV. halászhajók elleni barbár tá­madásra. Ugyancsak ebből a szövetségi államból gyakorta érkeznek hajók Kuba felség­vizeire és a szigetországból az Egyesült Államokba visznek személyeket mindkét állam törvényeinek megsértésével. A Kubából való illegális tá­vozást az évek hosszú során a legkülönbözőbb formában segítették elő, s mindez része volt az Egyesült Államok Kuba ellen irányuló politiká­jának.” A dokumentum állást fog­lal amellett, hogy mindkét ország szempontjából közös érdek a kérdés mielőbbi meg­oldása. „A kubai hprmány a maga részéről kész komolyan és halogatás nélkül lépéseket tenni egy megállapodás létre­hozása érdekében, ha az Egye­sült Államok kormánya ha­sonló készséget mutat e té­ren.” „Amennyiben az Egye­sült Államok kormánya úgy kívánja, az említett megálla­podást a gépeltérítésekre, a halászhajók megtámadására, a két országból való illegális távozásra vonatkozóan a kép­viseletét Kubában ellátó sváj­ci nagykövetségen keresztül lehet létrehozni.” A kubai kormány abból a célból tette nyilatkozatát, hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény megismerje ál­lásfoglalását e súlyos problé­mákkal és megoldásukkal kapcsolatban, megismerje azokat a módozatokat, ame­lyek szerinte alkalmasak e problémák hatékony megol­dására. A fenti eszközöket azonnal alkalmazni lehet az Egyesült Államok kormánya válaszától függően. A washingtoni kor­mány azonban Kuba irányá­ban egyelőre a blokád és az agresszió politikáját folytatja és az Egyesült Államok népe, valamint a nemzetközi köz­vélemény iránti" nagyrabecsü­lésünk az, ami konstruktív állásfoglalásra késztet ben­nünket e kérdést illetően — fejeződik be a kubai forra­dalmi kormány nyilatkozata. Lapzártakor érkezett: A géprablások elleni harcra vonatkozó megállapodás meg­kötését célzó kubai javaslattal kapcsolatban Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium sajtószóvivője kijelentette, hoigy az Egyesült Államok le­hetségesnek tartja aiz ilyen irányú tárgyalásokat. JUAN PERON volt argentin elnök párthíveinek több mint 120 főnyi kíséretével csütör­tökön este indult el Rómából Buenos Ainesbe, hogy 17 évi száműzetés után ismét részt vegyen az ország politikai éle­tében. Fondorlatos kombinációk Sztane Dolanc, a JKSZ elnökség Végrehajtó Irodá­jának titkára nyilatkozatot adott a Tanjug hírügynök­ség idegen nyelveken meg­jelenő kiadványának, azok­kal a külföldi lapokban megjelent írásokkal össze­függésben, amelyek az or­szág jövőjével, kül- és bel­politikájának állítólagos változásaival foglalkoznak. „Egyesek képtelenek felfog­ni — mondotta többek kö­zött —, hogy az önigazgatá­son alapuló szocialista tár­sadalmunkban végbemehel- nek az ismert politikai fej­lemények és közben bel- és külpolitikánk változatlan marad”. A Végrehajtó Iroda titká­ra a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy „a jugoszláv szocialista társadalom és ál­talában a szocializmus — amelynek célja az osztály­nélküli társadalom megte­remtése — sem mentes a konfliktusoktól. A probléma lényege abban rejlik, hogy a társadalom, jelenlegi fej­lettségi fokán, elég erős-e ahhoz, hogy ezeket a konf­liktusokat demokratikusan oldja meg anélkül, hogy közben veszélyeztetné belső fejlődését és külpolitikai irányvonalát”. Dolanc hangoztatta, hogy a rendszerrel szemben álló erők két csoportból kerül­nek ki: egyrészt azokból, akik a régi dogmatikus vi­szonyokat óhajtják, más­részt azokból, akiknek a polgári demokrácia a pél­daképük. Ez utóbbihoz tar­toznak azok is, akik „a for­radalom győzelme után menekültek el az országból és külföldön a szélsőséges fasiszta jobboldalhoz csat­lakoztak. Számukra minden áramlat elfogadható, amely a szocialista Jugoszlávia el­len irányul. Ezek a meg­nyilvánulások egyébként a nemzetközi fasizmus két­ségbeesett kísérletei *z Európában és a világban végbemenő enyhülési folya­mat megakadályozására”. Dolanc ezzel összefüggés­ben elmondotta, hogy most azok „védelmezik” elsősor­ban a jugoszláv önigazga­tást, akiknek a jugoszláv szocializmushoz soha sem­mi közük sem volt. ,,E- mögött átlátszó kombiná­ciók húzódnak meg. Azt a nézetet terjesztik ugyanis, hogy Jugoszlávia szovjet befolyás alá kerül és hogy a Varsói Szerződés felé tart” — mondotta Dolanc, majd így folytatta: „Isme­retes, hogy Jugoszlávia el nem kötelezett szocialista ország és az is marad. Ne­künk jelenleg a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta, valamint egyéb más or­szággal Is rendkívül jók az állami, gazdasági, a kultu­rális és a politikai kapcso­lataink és ezt a jövőben még fejleszteni is fogjuk. Ha a Szovjetunióhoz fűződő jó kapcsolatainkat egyesek úgy akarják feltüntetni, hogy Jugoszlávia ismét szovjet befolyás alá kerül, ezt nem tekinthetjük más­nak, mint fondorlatos, rosszindulatú politikai kom­binációnak” — hangsúlyoz­ta a Tanjug kiadványában megjelent nyilatkozatában Sztane Dolanc, JKSZ Vég­rehajtó Irodájának titkára. 3+2 HÉT Rendkívüli katon gyorssegély Felduzzasztják Saigon arzenálját Cj léglökéses F—5 típusú vadá szbombázók — Saigonban. A Washington Post értesü­lése szerint a Pentagonnak még további két hétre van szüksége, hogy befejezze a saigoni rezsimnek előirány­zott rendkívüli katonai gyors­segély leszállítását. A három hete megkezdett fegyvetrszól­Új opus — új utópia... Alternatíva? Egy áruló önvallomása Fjooor Konsztantyinov akadémikus a csütörtöki Pravdában elemzi Roger Garaudy „Alternatíva” című új brosúrájának alapvető tételeit, és ennek során megállapítja: „Korszakunk nagy harcában Garaudy végérvényesen a reakciós erők oldalára állt. A marxianus—leninizmus egyes tételeinek bírálatától el­jutott a misztikum, az antikommunizmus és a szovjetellenesség hirdetéséig”. Garaudy új esszéje nem más, mint egy áruló önvallomása, amely megmutatja, hogy szerzője milyen messze jutott az árulás és a renegátság útján. Garaudy buzdításai a marxizmuson belüli ekletikus „ész­szerű” pluralizmusra, a burzsoá filozófiával való „nyílt pár­beszédre” azt a törekvést leplezik, hogy a proletárelméletet, a kommunista világnézetet összebékítse a burzsoá ideológiával. A tudományos-műszaki forradalomról vallott nézetei mögött az rejlik, hogy tagadja a jelenkornak, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korának marxista—leninista meghatározását. A „történelmi kezdeményezés” koncepciója azt leplezi, hogy megtagadja a proletáriátus osztályharcának marxista—leninista elméletét, a szocialista forradalom szüksé­gességét. A „történelmi kezdeményezés módszertana” mögött az rejtőzik, hogy elhajlott a marxizmus alapelveitől. A „civi­lizációs fokozatok koncepciója” iránt tanúsított odaadása azt jelenti, hogy megtagadja a társadalmi-gazdasági formációkról szóló marxista—leninista tanokat. A Garaudy féle bírálat mindenekelőtt a szocializmus ellen irányul, amelyet azzal vádol, hogy „nem demokratikus”. Neki nem felel meg a meglevő szocialista társadalom, viszont igyek­szik elkendőzni, elleplezni a kapitalizmus gyógyíthatatlan bajait. Elsősorban az ifjúság felé orientálódik, teljesen figyel­men kiyül hagyva annak osztályhovatartozását. A misztikum­mal teli vallásos hitről szóló fejtegetéseiben nemcsak a marxiz­must akarja kibékíteni a kereszténységgel, a tudományt a hittel, hanem a népeket, különösen az ifjúságot, az egyik íeg- reakciósabb idéológiával, általában a vallással, egyebek között a keresztény vallással — mutat rá Konsztantyinov. Mint a cikk szerzője írja: maga a marxizmus és a keresz­ténység összehasonlításának és összekapcsolásának ténye durva rágalom a marxizmus ellen. Ezt a rágalmat még tetézi, hogy Garaudy „mechanicizmust” és „pozitivizmust” tulajdonít a marxizmusnak. A marxizmus megteremtői nagyszerű tettet hajtottak végre: utópiából tudománnyá emelték a szocializmust. A renegát Garaudy új „opusában” új utópia megteremtését hirdeti. Po­litikailag Garaudy —, akit kizártak a Francia Kommunista Párt soraiból — hulla. Eszmei-elméleti vonatkozásban egy reakciós utópia újsütetű megteremtője — írja Fjodor Konsztan­tyinov. A burzsoázia a kommunizmus ellen, a marxizmus—leniniz- mus ellen Intézett támadásaiban különös reményeket fűz a jobboldali és a „baloldali” revizionizmushoz. A revizionizmus bevonása az imperializmus globális stratégiájába újabb tanú­bizonysága annak, hogy mély válságban van a jelenlegi bur­zsoá ideológia, amely nem mindig merészel saját zászlaja alatt megjelenni. Mint Konsztantyinov hangsúlyozza, ennek fényé­ben kell vizsgálni Roger Garaudy tevékenységét, aki átállt a kommunizmus ellenségeinek táborába, a burzsoá ideológia hívévé vált. latások, az úton levő tételé- kel együtt a következő fegy­verzetekkel d'uzzasztják fel Saigon arzenálját: 120 daralb F—5-ps vadász­bombázó, 90 darab A—37-es és A—1-es taktikai vadász­gép, 200 darab helikopter, 30 darab C—130-as csapatszállí- tógép, 60—70 tank, 80—100 páncélos kocsi, 40—50 darab 105 milliméteres ágyú és 8 darab 175 milliiiméteres nagy hatósugarú ágyú. Eszak-Irországba utazott Ed- ward Heath brit miniszterel­nök, s Belfastban koszorút he­lyezett el a háborús emlékmű­vön. Koszorúja — a felirat sze­rint — mindazok emlékének szól, akik az elmúlt évek za­vargásai ».Iáit haitak meg ., .

Next

/
Thumbnails
Contents