Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
1972. NOVEMBER 12., VASÁRNAP "‘iJCtrlap 7 A MODERN EMBER VILÁGÁBAN MIND NAGYOBB SZEREPET TÖLT BE AZ ELEKTROTECHNIKA S ANNAK IS EGYIK LEGÜJABB ÁGA, A SZÁMÍTÁSTECHNIKA. E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁVAL KÍVÁNJUK MEGISMERTETNI OLVASÓINKAT. A technika története úgy tartja számon, hogy számítógépek már a középkorban működtek, legalábbis a fogaskerék feltalálása óta. Majd pedig az önműködő sakkozógépet említik, mint a számítógép ősét. Ezek a gépek azonban legfeljebb összeadó masinák voltak, vagy — mint például az önműködő zenegépek — állandó programmal működtek. Igaz, volt „memóriájuk” is, rendszerint egy fahenger, szögekkel kiverve, s ezek húrokat pengettek, vagy lengő fémnyelvet pendítettek meg avagy sakkfigurákat mozgattak. Nem tudtak tehát „gondolkodni”, memóriájuk merev es kis kapacitású volt; nem versenyezhettek az emberi' aggyal. 18 ezer elekti öncső A mai elektronikus számítógépek megalkotói között több magyar ’ tudós szerepel, fizikusok és matematikusok. A legjelentősebb közöttük Neumann János volt. A penn- sylvániai egyetemen (Egyesült Államok) dolgozott, itt építették meg az ENIAC elnevezésű elektronikus számítógépet a második világháború alatt. A gépet elektroncsövekkel szerelték fel, de még mindig kézi kapcsolással volt működtethető. Hatalmas alkotmánynak sikeredett, több mint 70 négyzetméter helyet foglalt el. 13 ezer elektroncsővel kapcsolt és 150 kW villamos energiát fogyasztott óránként, 1 annyit, amennyivel 20 háromszobás lakást lehetne fűteni. Ezután két feladat várt megoldásra: a kézi kezelés gépesítése és a gép energiaigényének csökkentése. Az első feladatot Neumann János azzal oldotta meg, hogy felvetette az önprogramozás gondolatát. Két döntő gondolat Mit jelent az önprogramozás? Az önprogramozás gondolata szinte magától megfogalmazódik, ha megfigyelik, hogyan dolgozik az emberi agy. Így született Neumann korszakalkotó gondolata is: az ember ne csak külső információkat, adatokat közöljön a géppel, hanem azokat az előre látható összefüggéseket is, amelyek a feladat megoldásához szükségesek, és amelyeket tapasztalatból tud! Ezeket is lehet „kódolni’’ — számsorokká alakítani — és a (ráírtak megfelelően betáplálni a gép „fejébe’’: az ember fejében sem csak a most érkezett, űj információk vannak, hanem régiek is, amelyeket tapasztalatokká szűrt le, és amelyeket az emlékezetében raktároz el. Az ember tapasztalatból tudja, mit kell tennie bizonyos körülmények között, bizonyos feladatok előtt stb.; azt is tudja, milyen további kérdéseket kell tisztáznia, hogy ítéletet alkosson. Nos, a számítógép fejlesztésének újabb lépcsőfoka az volt, hogy emlékezőegységet szerkesztettek. Annak az embernek a „tapasztalatát”, aki korábban a gépet kezelte, most betáplálták a számítógépbe, amely így önmagát kezelte, önmagát programozta. Neumann János második gondolata az volt, hogy csökkentsék az elektroncsövek számát és a gép energiafogyasztását, az elektronikus számítógép egyes szerkezeti részegységeinek szakosításával. Azt javasolta, hogy válasszák külön a számoló- és a vezérlő- részeket, és a géphez olyan emlékezőegységeket csatoljanak, amelyek nem feltétlenül elektroncsövekből, hanem más, kisebb helyet elfoglaló és keI A Szovjetunióban egyre szélesebb körben alkalmaznak elektronikus számítógépeket a gazdaságirányítás szolgálatában. Kalinyingrádban létrehoztak egy számítóközpontot, amely azt a feladatot kapta, hogy a halászattal és a halfcldolgozó tevékenységgel összefüggő feladatokat koordinálja. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az év mindennapján a hatalmas országnak több száz halászhajója járja a világtengereket. A halász- szerencse lorgandó, ugyanakkor viszont a tengerparton épült halfcldolgozó üzemeknek folyamatos nyersanyagellátást kell biztosítani. A zsákmányukkal hazatérő hajók tehát nem tetszésük szerinti helyen kötnek ki, hanem abban a kikötőben, amelyet a komputer vezérelte információs központ megjelöl számukra. A halfehérje mind fontosabb szerepet tölt be a világ élelmezésében. Friss halhús, halkonzerv formájában jut el az értékes táplálék az cmbcrmilliókhoz, de közvetett úton is hasznot hajt a tengerek hálóba került élővilága, amikor halliszttel nevelik a szárazföldi haszonállatokat. A felvétel a kalinyingrádi információs központban készült a programozó berendezésről és annak kezelőjéről. Ijgsp a nagy atapmuveiei egyenkénti vagy kombinált elvégzésére alkalmas. Maximálisan tizenhat számjegyű eredmények produkálhatok vele, amelyeket két részletben jelez ki: nyolc-nyola számjegyet a felső eredménykijelző ablik felső, illetve alsó sorába. A kadmiumelemek 3—4 órás folyamatos működtetéshez szolgáltatnak energiát. Feltöl- tásük viszonylag gyorsan, 3— 5 óra alatt elvégezhető az elektromos hálózatról. A jövő íróasztala Az íróasztal, a világon sok-sok millió ember „munkapadja”, nem sokat változott a múló évtizedek során: ma is a konzervatív, téglalap alakú, egy- vagy több fiókos, lábakon álló típus az uralkodó, a hozzá tartozó jól-rosszul kiképzett székkel. A talán nem is olyan távoli jövő „megálmodói” a képen látható módon képzelik cl az „összkomfortos” íróasztalt. Teljes egészében műanyagból készülne egy hatalmas présszerszám segítségével. Csupán a ráépülő szék teherhordó részeit készítenék fémből, nagy szilárdságú alumíniumból. Az elforduló, párnázott szék idomul a test hajlataihoz, megtámasztja a gerincoszlopot az oly gyakori hátfájások elkerülésére. Az íróasztal mellett ülő személy bal keze ügyében, süllyesztett polcon kapott helyet a telefonkészülék. Alatta egy buktatható ajtajú rekeszben a magnetofon (diktafon), és a mikrofilmvetítő, illetve a mikrofilmtár található A jobb oldalon látható képernyő elmaradhatatlan lesz — mondják — a jövő irodájában. Részint a mikrofilmfelvételekcn tárolt iratok, akták megjelenítésére, részint a video-telefon részeként szolgál, ahol feltűnik majd a beszélgetőpartner arca. Ha a központi számítógéphez is csatlakoztatják az „összkomfortos” íróasztalt, a képernyőre akár az elektronikus úton tárolt információkat is „lehívhatja” az adatbankból a jövő irodistája. Számo ógép a tenyérben A kézi működtetésű — „te- k erős” — számológépek korszaka lassan lejár, de talán rövidesen az elektronikus gépeknek is búcsút mondhatunk. A mikrominiatűr elemekre építő elektronika ugyanis egyre újabb területeket hódit meg a technikában, az ipari terme- lőberendezések vonatkozásában csakúgy, mint a szellemi munka gépesítése vonalán. A neves japán Sanyo cég elektronikus számológépe nem nagyobb egy kisebbfajta könyvnél. Méretét tulajdonképpen a billentyűzet hely- szükséglete szabja meg. A kadmiumelemekből álló telemnél működtetett kis számoKomputervezérlés vesebb energiát fogyasztó elemekből épülnek fel. El is készült egy ilyen típusú gép, az EDVAC, amely gyorsabb volt az ENIAC-nál, és 2000 szorzást tudott elvégezni másodpercenként. Egy korszak megkezdődött Nemcsak az USA-ban, hanem például Angliában és a Szovjetunióban is készültek ekkor már elektronikus számítógépek azon az elven, amelyet fentebb ismertettünk. Néhány évvel később, mint az EDVAC, 1950-ben épült meg a( Szovjetunióban a Kijev elnevezésű gép, 1953-ban építették meg Lebegyev akadémikus irányításával a BESZM, majd Bazlevszkij mérnök tervei alapján a Sztrela számítógépeket, az Urál gépcsaládot, továbbá a Pagoda és a .Krisztáll különleges rendeltetésű gépeket alkották meg. Mindezeknek a gépeknek felépítése, áramköreinek elrendezése és működése új, nagy lehetőségeket tárt fel a gépen belül az információ feldolgozásában. A „számítógép-korszak” megkezdődött. Szluka Emil Ukrajnában a köztársaság egész népgazdaságára kiterjedő egységes, automatizált irányítórendszert hoznak létre. Ez egyesíti majd a gazdaság több különböző ágazatában korábban megteremtett irányítórendszereket. Számít és rajzol a gép Munka közben A lég- és vízszennyeződés problémáival foglalkozó harkovi tudományos intézet kutatói hasznos segítőeszköz birtokába jutottak, mely megkönnyíti a munkájukat és sok emberi munkát pótol. Régebben a számítások elvégzéséhez, a kapott eredmények grafikus ábrázolásában mérnökök, matematikusok és rajzolók egész hada vett részt. Ma a számításokat korszerű elektronikus számítógépen végzik, a grafikus megjelenítés pedig egy olyan automata segítségével történik, amely a számítógéppel egyidejűleg dolgozik és képernyőjén rövid idő alatt produkálja a megfelelő rajzot, grafikont vagy szöveget. Másodpercenként ezernél több grafikai elemet képes megjeleníteni ez az okos készülék. Ilyen elemnek nemcsak a pont számít, hanem az egyenes, a kör, az ellipszis és a különféle görbék is. A képernyőn a vonalak háromféle vastagságban mutatkozhatnak. Ha arra van szükség, hogy a számítások eredményét rögzítsék a későbbi fel- használás számára, a képernyőn lévő ábrát a gép önműködően lefényképezi. Mit tudnak? Robotok zsinatja Hogyan ismerik lel a tárgyakat? Az elektronika, kibernetika, általában a technikai fejlődés jóvoltából napjainkban elérkeztünk oda, hogy bizonyos műveleteket (pl. atomerőművekben) ember helyett robotgépek tudnak elvégezni. A robotokról mégis jóval többet hallunk a sci-fi irodalom hasábjain, mint a tudományos sajtóban. A tudományos-fantasztikus irodalom robotjai nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgyakat, esetleg sakkoznak, vagy kártyáznak, hanem tökéletes változataik túlszárnyalják az embert, sőt „fellázadnak az emberiség ellen”... Maradjunk azonban a jelenben. Mit tudnak ma a robotok, mire lehet felhasználni ezeket, általában hol tart a robot- technika napjainkban? Erre vonatkozóan bizonyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban tartott II. nemzetközi kongresszus. amelynek nemrégiben London volt a színhelye. A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi konszern kutatómérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgépet ismertette. Ez a gép kisebb tárgyakat felismer és össze is rak. A HIVIP televíziós szemek segítségével „lát”, egy Hitac 7250 típusú digitális számítógéppel „gondolkodik” és 7 fokozatú csuklós karszerkezetével markol meg kisebb elemeket, amelyeket úgy rak össze, mint a gyermek az építőkockákat. A HIVIP-hez az ember Fortran-nyelven szól. A robot memóriatára 400 szó tárolására képes, ennyi mindössze a szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellátására. A HIVIP lényegében felismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután ragadja meg manipulátorkarjai segítségével az elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és Vinograd amerikai mérnökök ismertették saját konstrukciójukat. A két mérnök ez esetben nem egy manipulációs robotgéppel rukkolt ki, hanem egy olyan elektromechanikus szerkezettel, amely egy számítógéppsl ösz- szekötött tv-képernyő segítségével szimulálja a robotgép feladatait. A két amerikai mérnök „Software-Planner” nevű szimulátora, a robot- fejlesztési kísérlet célját szolgálja. ' A londoni összejövetelen egyébként sok szó esett a robotok felismeröképességéről. Hogyan ismeri fel a robot azt a tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osztályozza ezeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberendezés? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban néhány tanulmány „trükkös” megoldást ismertetett. Az egyik ilyen megoldás szerint a tárgyat, tehát a robotgép célpontját különböző erősségű és színű fénysugarakkal világítják meg. Ä fény természetét, színét, hullámhosszát, beesési szögét a robotgépbe épített számítógép felismeri. Egy speciális szűrő- berendezés lokalizálja a tárgyak élidomait és analizálja a tárgyakról visszaverődött fénysugarakat. Egyébként a londoni konferencia visszatérő témája volt a formák felismerésének problémaköre. Hogyan olvas a robotgép? Nem könnyű kérdés ez technikai szempontból. A nyomtatott írást könnyebben felismeri a gép, a kézírás felismerésével azonban ma még komoly nehézségekkel kell számolni. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bizonyos egyszerűbb feladatok megoldására már alkalmasak, A robotok lázadásától azonban egyelőre nem kell tartanunk. H. M. Automatizált gazdaságirányítás Az elektronikus számítógép születése
