Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

1972. NOVEMBER 12., VASÁRNAP "‘iJCtrlap 7 A MODERN EMBER VILÁ­GÁBAN MIND NAGYOBB SZEREPET TÖLT BE AZ ELEKTROTECHNIKA S AN­NAK IS EGYIK LEGÜJABB ÁGA, A SZÁMÍTÁSTECHNI­KA. E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A SZÁMÍTÓGÉ­PEK VILÁGÁVAL KÍVÁN­JUK MEGISMERTETNI OL­VASÓINKAT. A technika története úgy tartja számon, hogy számító­gépek már a középkorban mű­ködtek, legalábbis a fogaske­rék feltalálása óta. Majd pedig az önműködő sakkozógépet említik, mint a számítógép ősét. Ezek a gépek azonban legfeljebb összeadó masinák voltak, vagy — mint például az önműködő zenegépek — ál­landó programmal működtek. Igaz, volt „memóriájuk” is, rendszerint egy fahenger, szö­gekkel kiverve, s ezek húrokat pengettek, vagy lengő fém­nyelvet pendítettek meg avagy sakkfigurákat mozgat­tak. Nem tudtak tehát „gon­dolkodni”, memóriájuk merev es kis kapacitású volt; nem versenyezhettek az emberi' aggyal. 18 ezer elekti öncső A mai elektronikus számí­tógépek megalkotói között több magyar ’ tudós szerepel, fizikusok és matematikusok. A legjelentősebb közöttük Neumann János volt. A penn- sylvániai egyetemen (Egyesült Államok) dolgozott, itt építet­ték meg az ENIAC elnevezésű elektronikus számítógépet a második világháború alatt. A gépet elektroncsövekkel sze­relték fel, de még mindig ké­zi kapcsolással volt működtet­hető. Hatalmas alkotmánynak sikeredett, több mint 70 négy­zetméter helyet foglalt el. 13 ezer elektroncsővel kapcsolt és 150 kW villamos energiát fo­gyasztott óránként, 1 annyit, amennyivel 20 háromszobás lakást lehetne fűteni. Ezután két feladat várt megoldásra: a kézi kezelés gé­pesítése és a gép energiaigényé­nek csökkentése. Az első fel­adatot Neumann János azzal oldotta meg, hogy felvetette az önprogramozás gondolatát. Két döntő gondolat Mit jelent az önprogramo­zás? Az önprogramozás gondolata szinte magától megfogalmazó­dik, ha megfigyelik, hogyan dolgozik az emberi agy. Így született Neumann korszakal­kotó gondolata is: az ember ne csak külső információkat, adatokat közöljön a géppel, hanem azokat az előre látható összefüggéseket is, amelyek a feladat megoldásához szüksé­gesek, és amelyeket tapaszta­latból tud! Ezeket is lehet „kó­dolni’’ — számsorokká alakí­tani — és a (ráírtak megfele­lően betáplálni a gép „fejébe’’: az ember fejében sem csak a most érkezett, űj információk vannak, hanem régiek is, ame­lyeket tapasztalatokká szűrt le, és amelyeket az emlékezetében raktároz el. Az ember tapasz­talatból tudja, mit kell tennie bizonyos körülmények között, bizonyos feladatok előtt stb.; azt is tudja, milyen további kérdéseket kell tisztáznia, hogy ítéletet alkosson. Nos, a számí­tógép fejlesztésének újabb lépcsőfoka az volt, hogy emlé­kezőegységet szerkesztettek. Annak az embernek a „tapasz­talatát”, aki korábban a gépet kezelte, most betáplálták a számítógépbe, amely így ön­magát kezelte, önmagát prog­ramozta. Neumann János második gondolata az volt, hogy csök­kentsék az elektroncsövek számát és a gép energiafo­gyasztását, az elektronikus számítógép egyes szerkezeti részegységeinek szakosításával. Azt javasolta, hogy válasszák külön a számoló- és a vezérlő- részeket, és a géphez olyan emlékezőegységeket csatolja­nak, amelyek nem feltétlenül elektroncsövekből, hanem más, kisebb helyet elfoglaló és ke­I A Szovjetunióban egyre szélesebb körben alkalmaznak elektronikus számítógépeket a gazdaságirányítás szolgálatában. Kalinyingrádban létrehoztak egy számítóközpontot, amely azt a feladatot kapta, hogy a halászattal és a halfcldolgozó tevékeny­séggel összefüggő feladatokat koordinálja. Ez nem is olyan egy­szerű feladat, hiszen az év mindennapján a hatalmas ország­nak több száz halászhajója járja a világtengereket. A halász- szerencse lorgandó, ugyanakkor viszont a tengerparton épült halfcldolgozó üzemeknek folyamatos nyersanyagellátást kell biztosítani. A zsákmányukkal hazatérő hajók tehát nem tetszé­sük szerinti helyen kötnek ki, hanem abban a kikötőben, ame­lyet a komputer vezérelte információs központ megjelöl szá­mukra. A halfehérje mind fontosabb szerepet tölt be a világ élel­mezésében. Friss halhús, halkonzerv formájában jut el az érté­kes táplálék az cmbcrmilliókhoz, de közvetett úton is hasznot hajt a tengerek hálóba került élővilága, amikor halliszttel ne­velik a szárazföldi haszonállatokat. A felvétel a kalinyingrádi információs központban készült a programozó berendezésről és annak kezelőjéről. Ijgsp a nagy atapmuveiei egyenkénti vagy kombinált el­végzésére alkalmas. Maximá­lisan tizenhat számjegyű ered­mények produkálhatok vele, amelyeket két részletben je­lez ki: nyolc-nyola számjegyet a felső eredménykijelző ablik felső, illetve alsó sorába. A kadmiumelemek 3—4 órás folyamatos működtetéshez szolgáltatnak energiát. Feltöl- tásük viszonylag gyorsan, 3— 5 óra alatt elvégezhető az elektromos hálózatról. A jövő íróasztala Az íróasztal, a világon sok-sok millió ember „munkapad­ja”, nem sokat változott a múló évtizedek során: ma is a kon­zervatív, téglalap alakú, egy- vagy több fiókos, lábakon álló tí­pus az uralkodó, a hozzá tartozó jól-rosszul kiképzett székkel. A talán nem is olyan távoli jövő „megálmodói” a képen látható módon képzelik cl az „összkomfortos” íróasztalt. Teljes egészében műanyagból készülne egy hatalmas présszerszám se­gítségével. Csupán a ráépülő szék teherhordó részeit készítenék fémből, nagy szilárdságú alumíniumból. Az elforduló, párná­zott szék idomul a test hajlataihoz, megtámasztja a gerincosz­lopot az oly gyakori hátfájások elkerülésére. Az íróasztal mellett ülő személy bal keze ügyében, sül­lyesztett polcon kapott helyet a telefonkészülék. Alatta egy buktatható ajtajú rekeszben a magnetofon (diktafon), és a mik­rofilmvetítő, illetve a mikrofilmtár található A jobb oldalon látható képernyő elmaradhatatlan lesz — mondják — a jövő irodájában. Részint a mikrofilmfelvételekcn tárolt iratok, ak­ták megjelenítésére, részint a video-telefon részeként szolgál, ahol feltűnik majd a beszélgetőpartner arca. Ha a központi szá­mítógéphez is csatlakoztatják az „összkomfortos” íróasztalt, a képernyőre akár az elektronikus úton tárolt információkat is „lehívhatja” az adatbankból a jövő irodistája. Számo ógép a tenyérben A kézi működtetésű — „te- k erős” — számológépek kor­szaka lassan lejár, de talán rövidesen az elektronikus gé­peknek is búcsút mondhatunk. A mikrominiatűr elemekre építő elektronika ugyanis egy­re újabb területeket hódit meg a technikában, az ipari terme- lőberendezések vonatkozásá­ban csakúgy, mint a szellemi munka gépesítése vonalán. A neves japán Sanyo cég elektronikus számológépe nem nagyobb egy kisebbfajta könyvnél. Méretét tulajdon­képpen a billentyűzet hely- szükséglete szabja meg. A kadmiumelemekből álló te­lemnél működtetett kis számo­Komputervezérlés vesebb energiát fogyasztó ele­mekből épülnek fel. El is ké­szült egy ilyen típusú gép, az EDVAC, amely gyorsabb volt az ENIAC-nál, és 2000 szorzást tudott elvégezni másodpercen­ként. Egy korszak megkezdődött Nemcsak az USA-ban, ha­nem például Angliában és a Szovjetunióban is készültek ekkor már elektronikus szá­mítógépek azon az elven, ame­lyet fentebb ismertettünk. Né­hány évvel később, mint az EDVAC, 1950-ben épült meg a( Szovjetunióban a Kijev elne­vezésű gép, 1953-ban építették meg Lebegyev akadémikus irányításával a BESZM, majd Bazlevszkij mérnök tervei alapján a Sztrela számítógé­peket, az Urál gépcsaládot, to­vábbá a Pagoda és a .Krisztáll különleges rendeltetésű gépe­ket alkották meg. Mindezeknek a gépeknek felépítése, áramköreinek el­rendezése és működése új, nagy lehetőségeket tárt fel a gépen belül az információ fel­dolgozásában. A „számítógép-korszak” megkezdődött. Szluka Emil Ukrajnában a köztársaság egész népgazdaságára kiter­jedő egységes, automatizált irányítórendszert hoznak lét­re. Ez egyesíti majd a gazda­ság több különböző ágazatá­ban korábban megteremtett irányítórendszereket. Számít és rajzol a gép Munka közben A lég- és vízszennyeződés problémáival foglalkozó harkovi tudományos intézet kutatói hasznos segítőeszköz birtokába ju­tottak, mely megkönnyíti a munkájukat és sok emberi munkát pótol. Régebben a számítások elvégzéséhez, a kapott eredmények grafikus ábrázolásában mérnökök, matematikusok és rajzolók egész hada vett részt. Ma a számításokat korszerű elektronikus számítógépen végzik, a grafikus megjelenítés pedig egy olyan automata segítségével történik, amely a számítógéppel egyide­jűleg dolgozik és képernyőjén rövid idő alatt produkálja a megfelelő rajzot, grafikont vagy szöveget. Másodpercenként ezernél több grafikai elemet képes megjeleníteni ez az okos ké­szülék. Ilyen elemnek nemcsak a pont számít, hanem az egye­nes, a kör, az ellipszis és a különféle görbék is. A képernyőn a vonalak háromféle vastagságban mutatkozhatnak. Ha arra van szükség, hogy a számítások eredményét rögzítsék a későbbi fel- használás számára, a képernyőn lévő ábrát a gép önműködően lefényképezi. Mit tudnak? Robotok zsinatja Hogyan ismerik lel a tárgyakat? Az elektronika, kibernetika, általában a technikai fejlődés jóvoltából napjainkban elér­keztünk oda, hogy bizonyos műveleteket (pl. atomerőmű­vekben) ember helyett robot­gépek tudnak elvégezni. A ro­botokról mégis jóval többet hallunk a sci-fi irodalom ha­sábjain, mint a tudományos sajtóban. A tudományos-fan­tasztikus irodalom robotjai nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgyakat, esetleg sakkoznak, vagy kár­tyáznak, hanem tökéletes vál­tozataik túlszárnyalják az em­bert, sőt „fellázadnak az em­beriség ellen”... Maradjunk azonban a jelen­ben. Mit tudnak ma a robotok, mire lehet felhasználni ezeket, általában hol tart a robot- technika napjainkban? Erre vonatkozóan bizonyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban tartott II. nemzetközi kong­resszus. amelynek nemrégiben London volt a színhelye. A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi konszern ku­tatómérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgé­pet ismertette. Ez a gép kisebb tárgyakat felismer és össze is rak. A HIVIP televíziós sze­mek segítségével „lát”, egy Hitac 7250 típusú digitális szá­mítógéppel „gondolkodik” és 7 fokozatú csuklós karszerkeze­tével markol meg kisebb ele­meket, amelyeket úgy rak össze, mint a gyermek az épí­tőkockákat. A HIVIP-hez az ember Fortran-nyelven szól. A ro­bot memóriatára 400 szó táro­lására képes, ennyi mindössze a szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellátá­sára. A HIVIP lényegében fel­ismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután ragad­ja meg manipulátorkarjai se­gítségével az elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és Vinograd amerikai mérnökök ismertették saját konstrukciójukat. A két mér­nök ez esetben nem egy ma­nipulációs robotgéppel rukkolt ki, hanem egy olyan elektro­mechanikus szerkezettel, amely egy számítógéppsl ösz- szekötött tv-képernyő segítsé­gével szimulálja a robotgép feladatait. A két amerikai mérnök „Software-Planner” nevű szimulátora, a robot- fejlesztési kísérlet célját szol­gálja. ' A londoni összejövetelen egyébként sok szó esett a ro­botok felismeröképességéről. Hogyan ismeri fel a robot azt a tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osztá­lyozza ezeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberende­zés? Ezzel a kérdéssel kap­csolatban néhány tanulmány „trükkös” megoldást ismerte­tett. Az egyik ilyen megoldás szerint a tárgyat, tehát a ro­botgép célpontját különböző erősségű és színű fénysuga­rakkal világítják meg. Ä fény természetét, színét, hullám­hosszát, beesési szögét a ro­botgépbe épített számítógép felismeri. Egy speciális szűrő- berendezés lokalizálja a tár­gyak élidomait és analizálja a tárgyakról visszaverődött fénysugarakat. Egyébként a londoni konfe­rencia visszatérő témája volt a formák felismerésének prob­lémaköre. Hogyan olvas a ro­botgép? Nem könnyű kérdés ez technikai szempontból. A nyomtatott írást könnyebben felismeri a gép, a kézírás fel­ismerésével azonban ma még komoly nehézségekkel kell számolni. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bi­zonyos egyszerűbb feladatok megoldására már alkalmasak, A robotok lázadásától azon­ban egyelőre nem kell tarta­nunk. H. M. Automatizált gazdaságirányítás Az elektronikus számítógép születése

Next

/
Thumbnails
Contents