Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
1972. NOVEMBER 12., VASÄRNAP ‘“Z/firlap 3 Több mint nyolcvanmillió az építkezőknek Forinttal, anyaggal segítenek a gyárak Valamennyiünk életének egyik legnagyobb eseménye a költözködés az önálló, új lakásba. Nemcsak azért i mert — bár javul — még mindig rossz a lakáshelyzet, hanem, mert egy-egy lakás sokba kerül. A hozzá szükséges anyagiak csak hosszú évek szorgalmas munká- í jával teremthetők elő. Ebben sokszor a vállalatok igyekeznek segítséget nyújtani dolgozóiknak. Hogy mekkora és milyen jellegű ez a támogatás, arról néhány megyei vállalatnál érdeklődtünk. Kilencvennyolc lakás a DCM-hen A PÁRTMUNKA BÁZISAI AZ ALAPSZERVEZETEK — Mi minden második, lakásgonddal küszködő dolgozónknak segítséget nyújtunk — mondja Laky László, az Igazgatási osztály vezetője. — 1970-ben egymillió, tavaly 1,65 millió forintot osztottunk szét kamatmentes hitelként építkező dolgozóinknak. Az idén csupán 400 ezer forinttal támogatjuk őket, s emellett állami hitelből 96 új lakást építünk. Ezek szétosztásakor előnyben részesítjük azokat, akik cserélni szeretnének, ugyanis a hatvanas években a deákvári lakótelepen felépített vállalati bérlakásokat a családok egy része „kinőtte”. Jelenleg 41 kisebb lakásban lakó dolgozónk kér nagyobb lakást. A most épülő házakban 80 két- és 8 háromszobás lakás van, s csupán 8 az egyszobások száma. Mintegy ötven lakásba még az idén beköltözhetnek a a lakók. — A családiház-építőknek 60—100—140 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújtunk, amelyet 25 év alatt kötelesek visszafizetni. A kölcsönön kívül persze — amennyiben lehetőség van rá — az építőanyag kedvezményes szállításáról is gondoskodunk, sőt gyárunk termékéből, a cementből is termelői áron vásárolhatnak. (Ez mázsánként 20—25 forint megtakarítást jelent.) A PEMŰ telket vesz és közművesít — Korábban 5—10 ezer forintos kamatmentes kölcsönnel támogattuk a családiház-épí- tőket — mondja Mátyus Vendel, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat szervezési osztályának vezetője —, az elmúlt két év alatt azonban módosítottuk a támogatás formáját. Jelenleg a gyár tőszomszédságában új lakótelep épül, amelyhez a telket a vállalat vásárolta és közművesítette. 1975-ig itt 400 lakás készül el, s ezekhez mérnökeink csinálták meg a kivitelezési terveket. Eddig csaknem 5 millió forintot költöttünk a leendő lakótelepre, pedig a csatornázás még hátravan. Ne gondolja, hogy ezt a jelentős támogatást ugyanilyen mértékben érzik dolgozóink is, ugyanis a lakások még így is nagyon drágák, négyzetméterenként ötezer forintjába kerülnek a vevőnek. Ezért a 66 átadás előtt álló lakás közül csupán 50-re akadt vásárló, pedig dolgozóink közül 200—300-an várnak lakásra. S ez nem is csoda, hisz egy 2 gyermekes családnak 80 ezer forintot kell befizetnie a kétszobás lakásra. A vállalat vezetői most azt tervezik, hogy a vevő nélkül maradt két-háromszobás lakásokat az OTP útján értékesítik, természetesen a telekárat és a közművesítést felszámítva. — Gondoskodtunk arról, hogy a lakótelepen időben legyen óvoda és üzlethelyiség is. A tanács terveiben szerepel egy új üzlet építése, amennyiben ez határidőre nem készülne el, a gyári üzletben utcára nyíló ajtót vágunk. A papírgyárban 3 millió forint — 1969 óta több mint 3 millió forinttal támogattuk a lakásépítőket — mondja Cziffe- ri József, a Papíripari Vállalat szentendrei gyárának szb-tit- kára. — Ebből az összegből 5 öröklakás vásárlásához és 28 kislakásépítéshez járultunk hozzá 70—100 ezer forinttal. Ezenkívül teherautót, szállítószalagot és saját dolgozóink által készített betonkeverő géHosszabb ideje szűkös munkahelynek bizonyult a monori járási MHSZ jelenlegi székhelye: a honvédelmi neveléssel, elő- és utóképzéssel foglalkozó szövetség fejlesztési programjának fontos feltétele lett egy új székház építése. A monoriak régi gondja a közeljövőben megoldódik. Mint Kovács László, az MHSZ járási titkára elmondta, az új székház érdekében valóságos társadalmi mozgalom indult meg: anyagi támogatást nyújtottak a járásbeli termelő- szövetkezetek, gyáregységek, ktsz-ek és AFÉSZ-ek. Félmillió forintos költséggel a monori Petőfi utcában 20 helyiségből álló épületet vásároltak meg, s alakítanak át székházzá. A tervek előkészítését a járási hivatal műszaki osztálya vállalta el társadalmi munkában, az építkezés kivitelezője a nagyközségi tanács költségvetési üzeme lesz. Az új székházban kap majd helyet a rádiós-, a modellező-, a technikai és a tartalékosklub. Itt tartják majd a tervek szerint a honvédelmi előképzés módszertani oktatását, s audió- vizuális oktatóberendezés is a tanulók rendelkezésére áll. Az pet adunk kölcsön, nem egy esetben pedig az építőanyag beszerzéséhez nyújtunk segítséget. Mi azokat a dolgozóinkat részesítjük előnyben a kamatmentes kölcsön odaítélésekor, akik a folyamatos üzemben dolgoznak, mivel őket szeretnénk a leginkább megtartani. Azt is megvizsgáljuk természetesen, milyen fegyelmezett, hogyan dolgozik az igénylő és nem utolsósorban, hogy milyen a lakáshelyzete. Még sorolhatnánk a példákat. A Mechanikai Művek támogatása nyomán a budaörsi lakótelepen körülbelül 10 százalékkal olcsóbban juthattak lakáshoz a dolgozók. A Csepel Autógyár fejlesztési alapjából évente egymilliókétszázezer forintot fordít a lakásépítés támogatására, ugyanakkor a részesedési alapból is kaphatnak kölcsönt a dolgozók. Valamiképp a megye minden második gyára, gyáregysége segíti dolgozói lakásépítését, amelyekre a vállalatok a IV. ötéves tervidőszakban 83,9 millió Ft-ot adnak kölcsön. Czibor Valéria szerint az épületben rendezhetik meg az iparitanuló-lntézct és a gimnázium diákjainak honvédelmi osztály- főnöki óráit, s itt kapnak otthont a gépjárművezető-képző iskola tanfolyamának hallgatói. A távlati tervekben szerepel még az autósiskola számára épülő új előadóterem és egy jól felszerelt hibaelhárító műhely is. Az építkezés hamarosan megkezdődik, a monori MHSZ már tavasszal elfoglalhatja új székhelyét. Tokaj-hegyalján Az évszázad aszútermése Tokaj-hegyalján az évszázad aszútermése lelassította a szedés ütemét, ezért a vártnál tovább tart a szüret. A tokaj- hegyaljai állami gazdasági borkombinát eddig már csaknem tizennyolcezer mázsa aszúszemet vett át. Ez több, mint amennyi az utóbbi tíz évben összesen termett. A X. PÁRTKONGRESSZUS beszámolójában a pártmunka fejlesztésével kapcsolatban Kádár János elvtárs a következőket mondotta: „o párt- munka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősítésének és az alapszervezeti munka fejlesztésének.” A kongresszusi határozat azért tulajdonít nagy jelentőséget az alapszervezeti munka fejlesztésének, mert a párt- alapszervezetek tevékenységének a párt előtt álló feladatok megoldásában felmérhetetlen a jelentősége. A pártszervezetek felelősségének állandó növekedése szükségszerűen ösz- szefügg a párt és a társadalom előtt álló feladatokkal. Az alapszervezeteknek kiemelkedő jelentőségük van a párt politikájának a tömegeikhez történő eljuttatásában és megvalósításában. Az alapszervezetek és tagjaik közvetítik, magyarázzák a párt politikáját, célkitűzéseit. A politika megértetése mellett — miközben maguk is példát mutatnak —r mozgósítják a párttagokat, a dolgozó tömegeket, a párt politikájának megvalósítására. Az alapszervezetek érvényesítik a párt vezető szerepét, a pártnak a tömegekkel való kapcsolatát. Jelzéseikkel segítik a vezető szervek tevékenységét, mely nélkül elképzelhetetlen a helyes politika kialakítása. Egyszóval az alapszervezetek mindenekelőtt politikai irányító és gyakorlati végrehajtó egységek, amelyek az adott területen vezetik, szervezik és maguk is végzik a politika megvalósítását. _Az eddigiekből világosan kitűnik: először, hogy az alapszervezet a párt szerves részét alkotó, önálló politikai szervezet,. tevékenysége a párt politikáján alapul, annak megvalósítását segíti, és ebből következik, hogy az össztársadalmi szocialista érdekek szolgálatára irányul. Másodszor az alap- szervezetek helyi szervezetek, amelyek a szervezeti szabályzat alapján határozati joggal vannak felruházva. Ennélfogva állást foglalnak a szocializmus építése, valamennyi — politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai — feladatának helyi megvalósításában. Döntenek a végrehajtás során felmerülő helyi problémák megoldásában. Irányítják, koordinálják a helyi állami és társadalmi — tömegszervezetek és tömegmozgalmak — tevékenységet. Harmadszor az alapszervezetek működési területükön a pártot jelentik, azt képviselik, megvalósítják a párt vezető szerepéből reájuk háruló feladatokat. AZ ALAPSZERVEZETEKNEK igen sokrétű, bonyolult feladatokat kell megoldaniuk. E feladatok sorában kiemelkedő helyen áll az ideológiai, politikai nevelő tevékenység, amellyel biztosítani és állandóan erősíteni kell a párttagság eszméli, politikai és cselekvési egységét. Ez állandó jellegű és folyamatos feladat, amely legtöbbször a konkrét feladatokra való mozgósításon keresztül történik. Az alapszervezeteknek ugyancsak fontos feladata a gazdasági munka pártirányításárrak megvalósítása, a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek érvényre juttatása. Ennélfogva állást kell foglalniuk a legfontosabb — valamennyi dolgozót érintő — kérdések eldöntése előtt. Az alapszervezetek előtt nagy feladat áll a pártépítés terén is. Különös figyelmet kell fordítaniuk a tagfelvételi munkára, a káderek nevelésére, a pártélet szervezésére, a pártmegbiza tások rendszerességére, a pártrendezvények előkészítésére, a pártcsoportok munkájára. Az alapszervezetnek valamennyi olyan kérdéssel foglalkoznia kell, amely működési területén politikai kérdés, vagy azzá válhat. A fenti elvárásoknak alapszervezeteink csak akkor tudnak eleget tenni, ha jól képzett, tapasztalt emberekből áll a vezetőség, élvezik a tagság bizalmát, amely segíti a 1 vezetőséget a feladatok végrehajtásában. Az alapszervezetek zöménél ilyen a vezetőség. Tapasztalataink szerint a ve- csési Vízépítő Vállalat, a Pestvidéki Gépgyár, a Váci Gumigyár, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyára, az ácsai Ü) Barázda Tsz alapszervezetei a fenti elvárásoknak megfelelően dolgoznak. Rendszeresen — és politikai tartalommal megtöltve — tartják vezetőségi üléseiket, taggyűléseiket. Jól szervezik a pártoktatást, intenzíven foglalkoznak a termelés pártellenőrzésével és segítésével, segítik a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkáját, példamutatóan foglalkoznak a párttagok és pártonkívüliek problémáival. MÉG NEM MINDEN TEKINTETBEN KIELÉGÍTŐ az alapszervezeteinkben végzett pártpolitikai munka színvonala. A közelmúltban mintegy ötven alapszervezetben végzett vizsgálat és személyes tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a kongresszusi célkitűzések megvalósításáért, az alapszervezeti pártmunka színvonalának emeléséért még igen sókat kell tennünk. Ahhoz, hogy e téren nagyobb eredményeket érjünk él, fontos szerep hárul az alapszervezetek vezetőségeire. A megvizsgált alapszervezetek 61.5 százaléka pl. kéthetenként, 12,5 százaléka háromhetenként, 26 százaléka havonta tart vezetőségi ülést. Ez a rendszertelenség nem jó, ellentmond a szervezeti szabályzatnak és a pártban kialakult helyes gyakorlatnak. Sablont adni arra, hogy mikor és milyen témában tartsanak vezetőségi ülést, nem lehet, de a gyakorlat azt mutatja, ott megy jól a munka, ahol a pártvezetőség rendszeresen — muhkatervben előre rögzített témákkal — kéthetenként tartja vezetőségi üléseit. A VIZSGALAT TAPASZTALATAI azt mutatják — és ezt hibának tekintjük —, hogy legtöbbször a termelési és a vele összefüggő kérdéseket tűzik napirendre. Esetenként elhanyagolják az olyan fontos -kérdéseket, mint a pártdemokrácia fejlesztése, a párt vezető szerepének helyzete, az ideológiai munka, a pártfegyelem. A vezetőségi üléseken az előterjesztések általában szóban hangzanak el, nagyon ritka az az alapszervezet, ahol a beszámolót írásban terjesztik a vezetőség elé. A munkatervek, a tagfelvételek azonban minden alapszervezetben írásban kerülnek előterjesztésre. A napirendek előadói a vizsgált alapszervezeték többségében az alapszervezet titkára, a vezetőség tagjai és az illetékes gazdasági vezetők voltak, örvendetes, hogy a napirendre tűzött témákat nem elvi, hanem az alapszervezet jellegének megfelelően konkrét gyakorlati módszerrel tárgyalták. POZITÍV JELENSÉG, hogy a megvizsgált alapszervezetek túlnyomó többségében határozatokat is hoznak, amelyek elsősorban a helyi feladatok megoldására irányulnak, de kapcsolódnak a párt felsőbb szervei által hozott határozatokhoz. A határozatok végrehajtását általában vezetőségi ülésen, taggyűlésen való beszámoltatás útján ellenőrzik. Azonban a határozatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése nem általános gyakorlat, csak ott érvényesül, ahol a pártvezetőség világosan felismerte a határozatok végrehajtásának jelentőségét. Arra kell törekedni minden alapszervezetben, hogy a felsőbb pártszervek által hozott határozatok végrehajtására intézkedési feladattervet készítsenek, ne pedig új határozatot hozzanak. Az alapszervezeti pártmunka javítása szempontjából nem közömbös, hogy a pártvezetőségnek, az alapszervezet titkárának milyen a kapcsolata a tömegszervezetek vezető testületéivel, funkcionáriusaival. A jó elvtársias kapcsolat segíti, erősíti a párt vezető szerepének érvényre jutását, a párt tömegkapcsolatainak fejlesztését. Igen pozitív tapasztalat — és ez tanulság is lehet minden pártvezetőség számára —, hogy a megvizsgált alapszervezetek 74,6 százalékában jó a pártvezetőség és a tömegszervezetek vezető testületéinek, funkcionáriusainak kapcsolata. A pozitív vonások mellett meg kell említeni, hogy jó néhány alapszervezetünkben a munka messze elmarad a követelményektől. Az alapszervezetek 25,4 %-ában sem a választott vezetőségnek, sem az alapszervezet titkárának nincs kapcsolata egymással vagy nem megfelelő a kapcsolat. Ezért igen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a gyengén dolgozó alapszervezetek munkájára és aktív helyszíni, módszertani segítségadással javítsuk tevékenyNEM SZABAD FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI, hog' a munkát javítja az is, ha s pártvezetőségeknek jó az elvtársi, emberi kapcsolata a gazdasági vezetőkkel. Az ő segítségükkel valósítjuk meg apák gazdaságpolitikai célkitűzéseiből adódó helyi feladatokat. Tapasztaltuk, hogy a vizsgál: alapszervezetek 85,4%-ában — és ez igen kedvező — a pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolata igen jó, a gazdasági vezetők többsége tagja a pártvezetőségnek. Az alapszervezetek 14,6%-ában — és ez kedvezőtlen jelenség — a pártvezetőségnek és a gazdasági vezetőknek rendszertelen a kapcsolata. Az alapszervezeti munka javításában, a színvonal növelésében igen jelentős szerepet tölt be az alapszervezeü taggyűlés, mint az alapszervezet legfelsőbb fóruma. Ezért nag% gonddal, körültekintéssel kell előkészíteni minden taggyűlést. Fel kell készíteni a tagságot a taggyűlésre, ennek érdekében ismertetni kell az alapszervezet tagságával (és e munkába bevonni a párteso- portokat is) azt, hogy miről lesz szó, milyen kérdéseket kíván a vezetőség a tagsággal megvitatni. TAPASZTALATOK SZERINT jó gyakorlat, ha a vezetőség a beszámoló elkészítése előtt a pártcsoportokon keresztül összegyűjti a tagság, a párton kívüliek véleményét, és felhasználja azt a beszámoló elkészítéséhez. A tanulmányozott alapszerveaetek 55,6%- ában havonta, 35,6%-ában kéthavonta, 4,2%-ában háromhavonta tartottak taggyűléseket. A háromhavonta, rendszertelenül megtartott taggyűlések sértik a szervezeti szabályzatban rögzített elveket. Legcélszerűbb havonta tartani taggyűlést. Ezt igényli a tagság is. A mezőgazdasági üzemekben — főleg a nyári, őszi nagy betakarítás idején — megengedhető a taggyűlések kéthavonkénti megtartása. Az alapszervezeti munka színvonalának javítása érdekében még igen sokat kell tenni ahhoz, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a X. konresz- szusnak az alapszervezetékre vonatkozó határozatát. Ennek érdekében az irányító párt- szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk az alapszervezeti munka színvonalának javítására. AZ ALAPSZERVEZETI VEZETŐSÉGEK törődjenek többet — legyenek magukkal szemben igényesebbek! — a munkaokmányok (jelentések, beszámolók) színvonalának növelésével, a párthatározatok feldolgozásával, a végrehajtás szervezésével. Bátrabban tűzzenek napirendre elméleti, ideológiai témákat. A kommunista humanizmus szellemében foglalkozzanak a kommunisták, a párton kívüliek problémáinak megoldásával. Természetesen — az eredmény érdekében — tegyék a munkát kollektívvá, rendszeressé, úgy, hogy a feladatok végrehajtásába vonjanak be minden kommunistát. Arató András, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bízott ágának tagja Szekrények alkonya? BÚTOR 800 MILLIÓÉRT A különféle termékek idei keresettségét vizsgálták a közelmúltban a BUBIV-nál. Megállapították: kevésbé kapós már a két-, illetve háromajtós szekrény: Javítani kell a DKV-nál az egészségügyi ellátást Az egészségügyi helyzetet, a betegellátást vizsgálta a Dunai Kőolajipari beruházás-szakszervezeti intéző bizottsága. Megállapították, hogy a beruházás orvosi rendelője korszerűtlen s a legminimálisabb felvételekkel sem rendelkezik kétezer ember orvosi ellátásához. A váró- és a fektetőszobák is felújításra szorulnak. A tapasztalatok alapján az intéző bizottság felkereste az illetékeseket, hogy közösen, valamennyi érintett vállalat anyagi támogatásával minél előbb újítsák fel az egészség- ügyi intézményeket. A szak- szervezet ezenkívül hatékonyabb egészségügyi propagandát is végző: filmvetítésekkel kísért baleseti, orvosi előadásokat szervez. a lakáskultúra általános fejlődése —i a beépített szekrények elterjedése — nyomán a korszerűbb garnitúrák a kelendőbbek. Árubemutatók sora tanúsította: az „M” bútorcsalád és az úgynevezett BU- BlV-szisztem különféle változatai a legnépszerűbbek. Az idén a legtöbb BUBIV- bútor augusztusban kelt el. amikor a múlt év havi 11—12 millió forintos átlagával szemben mintegy 14 millió forint értékű áron talált gazdára. Most újabb forgalomnövekedésre számítanak: az év utolsó hónapjaiban nagyobb méretű lakásátadósok lesznek, különösen a vidéki városokban. A vállalat 1973-ban mintegy 810 millió forint értékű készáru kibocsátását tervezi, a termékválaszték kialakításánál már figyelembe veszik a felmérés tapasztalatait, Új MHSZ-székház — összefogással Audiovizuális oktatás — Bővül az autósiskola MHSZ vezetőinek elképzelése
