Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
#»t vr tIKGiF.I 1972. NOVEMBER 12., VASÁRNAP Fővárosi színházi esték Az utolsó utáni éjszaka Maróti Lajos drámája a Nemzeti Színházban Maroti Lajos valóban „abszolút történelmietlen játékot” írt, amint azt ki is nyilvánította a színlapon. Ugyanis a darab nem Giordano Brúnóról szól, még csak filozófiai és csillagászati eszméiről sem. De a drámának a XVI. század végéhez sincs sok köze, pedig ekkor játszódik. Sőt VIII. Kelemen pápa, Bellarmini bíboros, a különböző egyházi személyiségek, vagy a velencei pátriárka is csak rekvizítum- szereplök, hitükkel, világnézeti elkötelezettségeikkel együtt. Mert Maróti Lajos nem száll perbe az egyházzal, Giordano Bruno gondolatait sem eszményíti, kortörténeti dokumentumot sem nyújt. Jól tudja, megtették ezt már előtte sokan, minek tegye akkor ő is. Maróti egészen másról szól Giordano Bruno és a katolikus egyház összeütközésének ürügyén. Maróti az eszmék, gondolatok — általában a koncepciók — érvényesülésének mechanizmusáról beszél, arról, hogyan kerülhet egy-egy gondolatrendszer uralomra, hogyan nyomhatja el a másikat, az összes többit, vagy hogyan léphet az egyik koncepció a másikkal szövetségre, hogy legyőzze a többit, hogyan választja ki az egyik eszmerendszer a másikat harcostársul — hogy aztán, ha győztek, megvívj anale a hegemóniáért. Az író tehát a politikába, a politikai és hatalmi mechanizmusok működésének általa feltételezett kulisszatitkaiba avatja be a nézőt. A darab szerint Giordano Bruno eszméi azért veszélyesek, mert mindenben megkérdőjelezik az uralkodó ideológiát. Nemcsak megkérdőjelezik, hanem cáfolják is. Ezért veszélyes Bruno. Az uralkodó eszmerendszer egyik elvakult védelmezője és dogmatikus apostola Bellarmini bíboros, Brúnót nem eszméinek tartalma miatt akarja máglyára juttatni — nem a gondolatokkal harcol —, hanem egy látszólag kisszerű célért: hogy Bruno vonja vissza tanait. Mivel erre nem tudja rávenni, kieszeli saját koncepcióját, amely a közvélemény előtt lehetetlenné tenné Brúnót eszméivel együtt. Politikai elképzelésének az a lényege, hogy a máglyán, a halál előtti vógórák- ban Bruno visszatér a hegemóniát élvező gondolatrendszerhez, csupán azzal az aktussal, hogy nem bírván tovább a tűz okozta embertelen fájdalmakat, a feszület előtt visszavonja tanait. De Bellarmini tudja, hogy Bruno még túl fiatal és erős ahhoz fizikailag, hogy ezt akár a máglyán is megtegye. Azt gondolja, hogy várni kell még, hat-hét évig, amikor Bruno már gyengébb lesz, öregebb lesz, majd akkor megtörik. Bellarmini koncepciója tehát: hogy a fizikai kényszer hatására mondjon le valaki „eretnek” nézeteiről, ha másképp nem megy. A többi egyházi ember másképp gondolja: az ő koncepciójuk sokkal egyszerűbb, világosabb, átláthatóbb, ezért kevésbé hatásosnak is tűnik. Őket nem érdekli, hogy Bruno visszavonja-e világról való felforgató gondolatait, hanem csak az, hogy elpusztuljon, mert ha nem lesz többé, nem lesznek eszméi sem. VIII. Kelemen pápa azonban tudja, hogy Bruno megégetése semmit sem old meg, mert felfogása fennmarad. Annál is inkább — s ez Maróti legmerészebb gondolata —, mert ő is — vagyis az uralkodó eszme megtestesítője is — tudja azt, amit Bruno, ő is rájött arra, amire Bruno — de rájött még másra is: nevezetesen arra, hogy az ő általa is igaznak tartott új világfelfogást a hatalomnak kell győzelemre vinnie, hogy a hatalom szájaíze szerint ismerjék meg. Arra vár, hogy mint pápa, a hatalom csúcsáról szerezzen érvényt az újnak. S ehhez kapóra jön számára bíborosának elképzelése, amelynek sikerében nem hisz. Sőt azon drukkol, hogy a máglyán Bruno ne vonja vissza tanait, mert akkor ezek a tanok elsüllyednek, holott szükség van rájuk. Éppen ezért ő, vagyis a pápa irányítja, mozgatja hátulról a Bruno ellen készülő akciót, felhasználva ehhez embereit, köztük a bíborost is, akit megtéveszt, aki ugyanis azt hiszi, hogy ő mozgatja a pápát, VIII. Kelemen viszont azt gondolja, hogy ő mozgatja a bíborost. Ezen a ponton Bruno n\ár nem számít. Maróti azonban még kettőt „csavar” a drámán. Amikor a pápa rájön arra, hogy koncepcióját nem tudja végrehajtani, hogy nagy a veszélye annak, esetleg Bruno visszavonja tanait, akkor szökésre inspirálja. így akarván a közvélemény figyelmét felhívni, az új eszmék képviselőin keresztül, az új eszmékre. Azonban Bellarmini is résen van, mert nem bízik a pápában — pápa akar lenni —, és saját koncepciójának megfelelően keresztülhúzná a szökést, ha erre sor kerülne. Az író mesterien ábrázolja a hatalmon levők közötti ellentétek természetét. Meglepően érett alkotással állunk szemben, kitűnően szerkesztett darabbal. Marton Endre rendezése az író koncepciójával való azonosulással jellemezhető legjobban. Az utóbbi időben éppen az ő általa meghonosodott „nemzeti színházi” sítlus- ban vitte színre a darabot, amelynek a jellemzői a gondolatokra való koncentrálás, minden elterelő „hadmozdulat” nélkül, mégis hús-vér jellemekkel és helyzetekkel, ami a színészi játékra való erőteljes koncentrálást vonja maga után. Marton színpada egyszerű, mégis dekoratív. Az egyszerűséget a jelzett díszletekkel éri el, a dekorativitást a jellegzetessége hangsúlyozásával. Puritán, mégis frappáns és kifejező díszletek — Csá- nyi Árpád gyakorlott munkája — és jelmezek — Schaffer Judit invenciózus alkotása — segítik a „nemzeti színházi” stílus kifejeződését, amely a gondolatokat pontos játékkal hitelesíti. Talán csak a pápa dekoratív palástja alól kibújó álomfigurákkal való jelenetet éreztük kevéssé megoldottnak, nehézkesnek. Avar István Bruno szerepében rendkívül természetes embert — így nagybetűvel Embert — formált meg, minden stilizálástól mentesen, olyan alakot, aki bármikor élhetett a földön, s ez a leglényegesebb a darab szempontjából. Kálmán György Bellar- minije a dogmatikus ember típusát rajzolta elénk, megszokott, eszköztelennek tűnő játékával. Básti Lajos pápája hatásosan ötvözte a szerepjátszó ember többarcúságát: amikor hatalmat gyakorolja, merev, mint Bellarmini, amikor Brúnóra akar hatni, olyan mindennapi emberként igyekszik ezt megtenni, mintha Bruno bőrébe bújt volna. Berkovits György Otelló A Magyar Állami Operaház Erkel Színháza november 19-én újítja fel Verdi Otelló című operáját. Rendező: Mikó András. A képen Sudlik Mária és Szőnyi Ferenc. Petőíi-kiadványok, 1/ J könyvek a Szovjetunióról A tizenegyedik politikai könyvnapok országos megnyitója Győrött A tizenegyedik alkalommal megrendezett politikai könyvnapok országos megnyitóját szombaton a győri Rába Művelődési Központban tartották meg a könyvterjesztés társadalmi aktivistái, a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek képviselői — közöttük dr. Móna Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- propaganda osztályának helyettes vezetője — jelenlétében. A megnyitón Port Árpád, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy a Kossuth Könyvkiadó elődje, a Szikra Sajtó Szegeden 1944. november 7-én Közönségtalálkozók A 32 nevem volt nagy sikere Országszerte nagy érdeklődés kíséri Keleti Márton filmjét, a 32 nevem volt című alkotást. Az eddig rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a filmet, a bemutatótól napjainkig csaknem 200 ezren nézték meg. Országszerte több helyen rendeztek ünnepi bemutatókat, közönségtalálkozókat. Bemutatták az alkotást premier előtt többek között Székesfehérvárott, Szolnokon, Tatabányán, Kecskeméten, Szombathelyen és Szekszárdon. Meghívták az alkotókat, az orA diákházaspár szágos ifjúsági kori tagjait és nütt ünnepélyes között folyt. bizottság egy- a vita minde- külsőségek Pedagógus aktívaülések Az MSZMP Pest megyei Bizottságának november 10-i ülésén jóváhagyott feladattervet az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztésének megyei feladatairól, november 14—16 között területi pedagógus aktívaüléseken ismertetik a mesében. Az aktívaüléseken az iskolaigazgatók, a pedagógus pártszervezeti és szakszervezeti titkárok, valamint a szak- felügyelők vesznek részt. kezdte meg működését, amikor a Dunántúlon még javában szóltak a fegyverek és a fasiszta sajtó méielyezte e terület lakosságát. Ezt követően elemezte a kiadó csaknem 30 éves tevékenységét. Mint mondotta — hazánkban milliók nevelkedtek s nevelkednek a Kossuth Kiadó marxista —leninista tartalmú politikai és társadalomtudományi művein. A politikai könyvnapok eredményeit mutatja, hogy míg 1962-ben, az első politikai könyvnapok alkalmából 445 községben tartottak rendezvényeket, amelyeken félmillió forint értékű könyv talált gazdára — addig tavaly már 2467 rendezvényt tartottak a politikai könyvnapok idején, amikor is hárommillió forint értékű könyvet vásároltak. Az idei politikai könyvnapok rendezvényei összefonódnak a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójával, a Petőfi- évfordulóval, a Dózsa-év- fordulóval, valamint a nemzetközi könyvévvel. A Kossuth Kiadó mindezeket figyelembe véve a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából hat művet jelentet meg, összesen százezer példányban. A Petőfi- évfordulót 82 000 kötet kiadásával ünnepük. Ebben az évben az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak írásait is számos kiadásban közreadják. A kiadó az idén először arany-, illetve ezüst jel vényekkel tünteti ki azokat a párt- aktivistákát, akik a Kossuth Kiadó kiadványait 5, illetve 10 éve, vagy ennél hosszabb idő óta eredményesen terjesztik. A férj másodéves főiskolai hallgató, a feleség első gimnazista. A megyei levéltár kutatótermében figyelek fel rájuk, a múlt emlékeit rögzítő öreg akták tanulmányozásába elmerült két fiatalra. Kiülünk aztán hárman a dohányzóba, de csak egyedül füstölök, holott mindketten annyira felnőttek, hogy kislányuk, Lilla már nem is anyatejen él, ötödik hónapját betöltötte. Az apa viszont huszonharmadik esztendejét tapossa, és az anya éppenhogy elmúlt tizenhét. Szegeden tanulnak, de állandó lakóhelyük Ráckeve. Ha vakációra vagy mint most tanév közben, egykét napra hazamennek, a szülők adnak szállást a kis családnak. Helytörténet Mészáros László „rosszkor született”, szeptember 27-én, és ezért csak egy esztendővel később iratkozhatott az általános iskolába. Szülei, nagyszülei mesélték hát neki a magyar mondakört. — Már kisiskolás koromban a kölcsönkönyvtárba jártam. Akkor még nem volt szabadpolcos, nekem mégis megengedték, bemehettem, magam válogattam a könyvet — meséli. — Történelmi regényeket kerestem. Utóbb történelmi munkákat. — Mióta az eszemet bírom, a történelem érdekelt a legjobban. Ráckevei fiú, ott járt a honismereti szakköréről nevezetes Ady Endre Gimnáziumba. Tudvalevő, hogy a helybeli Árpád Múzeum anyagának nagy részét annak idején ennek a szakkörnek a tagjai gyűjtötték össze, és az évről évre megújuló gimnazista nemzedékek azóta is gyarapítják. Fáradhatatlan kutatói a helytörténetnek, amely iránt az érdeklődés úgyszólván a község egész lakosságát átható hagyomány. — Magam sem értem — így Mészáros László —, miért nem lettem tagja a szakkörnek. Pedig már akkor régen érlelődött bennem az elhatározás, hogy pedagógus leszek, méghozzá magyar- és történelem- tanár. Most némi kitérővel ugyan, és göröngyös úton, de a katedra felé halad. Mindjárt érettségi után behívták katonának. Katonáskodása első éve tavaszán Szegeden felvételi vizsgát tett, és előfelvételivel bejutott a Tanárképző Főiskolára. Múlt esztendő februárjában leszerelt. Addig is, amíg ősszel megkezdődnek az előadások, keresőfoglalkozás után kellett néznie a szűkpénzű, nyugdíjas kőműves fiának. Elment a Pestvidéki Gépgyárba, betanított marós-esztergályos lett. A műhelyben, a szomszéd gépen, egy kis gyereklány dolgozott. Különös, egy helységbe, Ráckevéra valók mind a ketten, mégis csak itt az üzemben ismerkedtek össze. Egymásra találtak. Műhelyből gimnáziumba Az esztergályos kislány — Hausfatter Katalin — életútja a gyárig sem volt sima. Budán, az építőipari szakközép- iskolába járt, de már az első osztályból kimaradt. Apja halála miatt munka után kellett nézni. Nyár végén, 1971-ben, a szomszédos gépen dolgozó fiúval együtt kérte ki a munkakönyvét. Házasember és nagyon fiatal menyecske indult el Szegedre. S mialatt a férj a főiskola előadásait hallgatta, az asz- szony megint az eszterga mellé állt, most a szegedi Kéziszerszámgyárban. Egy esztendővel egybekelésük után, megszületett a pici Lilla. Akkor az anya kimaradt a munkából, azóta kap 600 forint neveié«! segélyt. A háromtagú család havi jövedelme segélyből, ösztöndíjból tevődik össze, és fejenként mindössze havi 546 forint 66 fillér, s az albérlet elviszi jövedelmüknek csaknem felét. Matematika A főiskolán az első félévben stúdium a helytörténeti kutatás módszertana is. Ezeken az előadásokon támadt fel Mészáros Lászlóban az érdeklődés szülőföldje története iránt. Félév végén kötelező szakdolgozatát „Ráckeve gazdasági, társadalmi és nemzetiségi viszonyai 1886—1872” címmel írta meg. Olyan jól sikerült, hogy a pedagógus- képző intézetek, legutóbb Pécsett tartott XI. országos konferenciája alkalmából hirdetett pályázatra is beküldte. Első díjat, 800 forintot nyert vele. Most, ezt a dolgozatot kiegészíti, ahhoz keres adatokat Pesten, a megyei levéltárban, Szegeden a Somogyi-könyvtárban. Közben néhány tanulmánycikke is megjelent, kettő éppen lapunk hasábjain. — A feleségem nagyon sokat segít, kimásolja könyvekből, iratokból, ami szükséges, és kézirataimat gépeli — dicséri élete társát, munkája részesét, aki idén szeptember óta első osztályos gimnazista levelező tagozaton. Tehát tanul is, miközben a kislányát gondozza, a férjének segít, pedig félkézzel nagyon nehéz pelenkát mosni. Az asszony érettségi után műegyetemre készül vagy az ELTÉ-re; mérnök vagy matematikus akar lenni. A férj két és fél év múlva diplomázik. akkor, mint ösztöndíjas, köteles lesz Rá"kevén vasy a járás valamelyik iskolájában tanítani. — Közben jut időm a helytörténeti kutatásra — mondja. Igen. igen, de mire tanár lesz belőle, a felesége még csak a harmadikat feíezi be. — Egyszerre végzünk! — mondta a gyerekass^ony. — Jövő nváron me?tan"lom ? másodikos a"vágót, ősszel levizsgázom belőle és én is harmadikos leszek. Szokoly Endre Napirenden a társadalmi ünnepségek Tavaly: ezer névadó Pest megyében A családi ünnepségek társadalmi megrendezéséről — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felkérésére — széles körű tanulmányt folytattak Pest megyében, az érintett szakigazgatási szervek, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének a részvételével. így megvizsgálták, hogy a kormányhatározat óta milyen változások történtek. Pest megye hat városa közül kettőben (Nagykőrösön és Vácott) működik családi ünnepségeket rendező iroda. Szentendrén ezt a feladatot a I városi tanács mellett működő albizottság, Cegléden egy tiszteletdíjas szakreferens végzi. Gödöllőn megfelelő helyiség és a szükséges béralap hiánya miatt megoldatlan ma is ez a fontos kérdés. Vácott már megtartották az ezredik névadó ünnepséget, melyet a televízió is közvetített. A szentendrei városi társadalmi bizottság 20 tagú, s minden jelentősebb munkahelyen van képviselője. A monori járás valamennyi községében működik társadalmi ünnepeket rendező albizottság. Pest megyében 1971-ben majd háromezer társadalmi jellegű házasságkötést, mintegy ezer névadót és háromszáz polgári temetést rendeztek. November 14-től 16-ig a 700 éves jubileumát ünneplő Óz- don rendezik a családi és társadalmi ünnepek rendezői és szervezői VII. országos konferenciáját. Rendezője a Minisztertanács Tanácsszervek Hivatala és a Népművelési Intézet. Pest megyéből i§ ott lesznek az irodavezetők, a városi tanácsok igazgatási osztályának a vezetői s a népművelési tanácsadó munkatársai. Nyolc előadás, korreferátum hangzik el a két nap alatt. Levetítik a Pest megyei Gold- mann Filmstúdió által készített kisfilmet is, melynek témája: a névadó ünnepségek. Papp Rezső A gyermekbalesetek ellen Nyolcvanezren vetélkedtek Néhány évvel ezelőtt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészetének kezdeményezésére sok tízezer általános iskólás részvételével rendezték meg a kerékpárosok nagyszabású KRESZ-vetélke- dőjét, amely a legifjabbak biztonságos, balesetmentes közlekedését kívánta szolgálni. A közlekedésrendészet, a megyei úttörőelnökség és a Közúti Balesetelhárítási Tanács nemes hagyományt elevenített fel az elmúlt hetekben, amikor megyeszerte ismét elkezdődtek a kerékpáros iskolások KRESZ-versenyei. Október végéig az iskolánként, őrsönként rendezett elméleti és gyakorlati vizsgákon több mint 80 ezer pajtás mérte össze tudását a közúti közlekedés szabályaiból, s közülük a legjobbak vettek részt a tegnap befejeződött járási selejtezőkön. A középdöntők után kialakultak az iskolák és úttörőcsapatok „KRESZ-válo- gatottjai”, amelyek tagjai a decemberben sorra kerülő megyei döntőn, a Magyar Autóklub székházában vetélkednek majd az értékes díjakért.
