Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1972. NOVEMBER 11., SZOMBAT 4JJ ß 3 ULO1 if UJ ERDŐ SZÜLETIK !v«, a < <■> ' 'ígrií *' . A Gödöllői Erdőgazdaság gépei szállítják el a túrái er­dőből kitermelt fát. A „letisztított” 12 hektáros területre 100 ezer akáccsemetét ültetnek el. Szebb lesz az erdő, mint volt... Gábor Viktor felvétele Vezetés- és szervezés- tudományi kiállítás Országos vezetés- és szerve­zéstudományi kiállítást rende­zett Szolnokon, a Városi Ga­lériában a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezete, az MTESZ megyei elnöksége és a Damjanich János múzeum. A kiállítás pénteki megnyitóján részt vett dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese. Magyar—francia gazdasági tárgyalások Pénteken maigyair—francia vegyesbizottsági tárgyalások kezdődtek Budapesten az 1970. januárjában aláírt hosszú le­járatú kereskedelmi és gazda­sági megállapodás keretéiben. Parkettázzák a szobákat Szállás Feke Kívülről egyformák a Nagy­kőrösi Állami Gazdaság mun­kásszállásai, belülről azonban egyszerre mutatják a jelent és a jövőt. A gazdaság központ­jában huszonötén laknak szál­láson, s a másik két üzem­egységben is lehetnek ugyan­ennyien. A hatszáz állandó dolgozó mellett két-háromszáz időszaki munkást is foglalkoz­tatnak. Többségük azonban már hazaköltözött Szabolcsba, Békésbe, csak néhányan szedik még a cukorrépát, aztán ők is útrakelnek. Ellentmondások Sárik Mihály gondnokkal járjuk a szállásokat. Látszik, hogy frissen mosták a követ, még a levegőben a fertőtlenítő szaga, a folyosón az öltöző- szekrények letört ajtajai azon­ban sivár képet mutatnak. — Milyen szép volt itt min­den márciusban, amikor ide­költöztünk — menti a helyze­tet Farkas Gyuláné takarítónő. — Most viszont rá sem lehet ismerni semmire. Igazat adunk neki s benyi­tunk az egyik szobába, ahol egy fiatal lány ül az ágyon. Orgován Margit. — Beteg vagyok, azért ma­radtam itthon. A szobában hét ágy, az egyik emeletes. A falon szö­gek, férfi és női ruhák lógnak rajtá vegyesen. — Hányán laknak itt? — Nem is tudom — így a beteg — én a szomszédban vagyok; a szüleim alszanak ezen az ágyon. — Tízen laknak ebben a szobában — mondja Farkasné, majd látva megdöbbenésemet, magyarázólag hozzáteszi: há­zaspárok. Tervek Az épületben nyolc szoba van, a folyosó végén fürdő hi­deg-meleg vízzel. Amint kife­lé'megyünk, a gondnak észre­veszi, hogy megint a szekrény tetejére tették a tányérokat. Elfutja a méreg. — Hányszor mondtam, hogy az ebédlőben étkezzenek s ne vigyék a szobába az ételt... Közben Farkasné készsége­sen magyaráz: a férje brigád­vezető s tavasszal nyolcvan emberrel jött dolgozni a gaz­daságba. Ók püspökladányiak, de vannak köztük szabolcsiak is. Két-három hét múlva men­nek haza. Lehet, hogy jövőre ismét ide jönnek, ezt a férfiak döntik el. A szállásért havonta negyven forintot fizetnek, a koszt — teljes ellátás — na­ponta tizenkét és fél forint. A másik épület hasonló az előbbihez, azzal a különbség­gel, hogy itt — miért, miért nem — az ablakokon megvan­nak a függönyök. — Mi Is tudjuk, hogy ezek a szállások elavultak — mondja Sárik Mihály. — Éppen most kaptam meg a terveket: jövő­re korszerűsítjük az épülete­ket; a szobákat parkettázzuk, kicseréljük a bútorokat. A gaz­daság 350 ezer forintot költ er­re. „Tiszti szálló” Megnézzük a műszakiak szállását is, a „tiszti szállót”, ahogy itt emlegetik. Modem bútorokkal berendezett, egy­két személyes szobák, szőnyeg­gel, rádióval, akár egy szállo­dában. Eszembe jut, hogy Százhalombattán, a szerelőipa­ri munkásoknak ugyanilyen szállásuk van. A különbség túl nagy itt, Fe­ketepusztán. — Ahhoz, hogy mind ilyen legyen — mondja az időközben hozzánk csatlakozott Bencze Béla párttitkár — még be­vetnünk kell az embereket. Az az igazság, hogy sokan csizmástul fekszenek az ágyba. Otthon ilyen meg olyan házuk van — dicsekszenek, de itt nem becsülnek semmit. — Mivel tölthetik szabad idejüket? — Megnézik a tévét a klub­Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága pénteki ülésén megvitatta azt a munkaanya­got, amely a Belső üzemi tar­talékok érvényesítése a terme­lőszövetkezetben címet viseli. Az Agárdi Állami Gazdaság­ban megtartott tanácskozáson —■ amelyen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, va­A jó fog — jó egészség hó­napja, Pest megyében pénte­ken hagyományos módon, Gö­döllőn kezdődött a IV. fogá­szati egészségnevelési konfe­renciával, amelyen a megye egész területéről részt vettek fogorvosok, járási, városi és rendelőintézeti főorvosok. A konferenciát dr. Süpek Zol­tán, a Gödöllői Járási Hivatal elnöke nyitotta meg, üdvözöl­ve a megjelenteket és mél­tatva az értekezlet fontossá­gát. Utána dr. Tengelyi Vil­mos megyei főorvos szólalt fel, majd az elnöki széket dr. Weidl József, a járás főorvo­sa foglalta el és megkezdőd­tek az előadások. Dr. Métneki János, az Egész­ségügyi Felvilágosítási Köz- poht igazgatója, dr. Dikó Ist­ván monori járási főorvos, dr. Gyarmati Gyula nagykátai fo­gászati csoportvezető főorvos előadása után dr. Kővári Fe- 1 renc megyei főstomatológus — részletesen beszámolt arról, j hogy több vidéki fogorvosi rendelőt aránylag kevesen ke­resnek fel, holott o fogszúva­ban, ez minden — tájékoztat a párttitkár. — Könyvtárunk ötszáz kötetét az időszaki dol­gozók közül kevesen forgatják. Sajnos, az eszpresszónak, az italboltnak annál nagyobb a látogatottsága. Ráadásul úton- útfélen mérik a bort a bögre­kocsmákban. Az időszaki dolgozók között sok a fiatal, jó részük azonban éppen csak a nevét tudja le­írni, vagy azt sem. A napi tíz­órai munkaidő mellett persze nehéz volna bármilyen tanfo­lyamot is szervezni számukra. Előre lépni A Szakszervezeteik Megyei Tanácsának felmérése szerint az állami gazdaságok munkás- szállásainak kétharmadában a szociális és kulturális körülmé­nyek nem felelnek meg a kö­vetelményeknek. Mindez azon­ban nem lehet indok arra, hogy a tényeket elfogadjuk és ne lépjünk előre. Soós Ibolya larnint Bencsik István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára is — dr. Bélák Sándor, a bizottság el­nöke fűzött szóbeli kiegészítőt a jelentéshez. Vita után a bizottság úgy döntött, hogy az anyagot, s a vitában elhangzottakat aján­lásként juttatja el az érdekel­tekhez, a főhatóságokhoz és a tsz-ekhez. sodás a megyében is népbeteg­ség. A megelőzés, mint kifej­tette, az iskolás korúak fogai­nak orvosi gondozása. Dr. Je- ney János nagykátai fogorvos az orvos és a pedagógus kap­csolatáról beszélt, az iskolafo­gászatban, dr. Csorba László monori és dr. Makra Csaba gö­döllői fogszakorvos szintén a gyermekfogak épségének meg­óvását tárgyalta előadásában. Délután kerekasztal-konfe- rencia következett, amelyen fogszakorvosokon kívül az egészségnevelés megyei, járá­si, városi vezetői, a rendelő- intézetek igazgatói és pedagó­gusok vettek részt. Megvitat­ták a fogbetegségek megelőzé­sének problémáit, valamint az iskolafogászat fejlesztésére vo­natkozó számos javaslat is el­hangzott. A kerekasztal-konfe- rencián dr. Tóth Zoltán, Gö­döllő város főorvosa elnökölt, a moderátor dr. Bágyoni At­tila volt. A tanácskozás előtt Benedek János, a városi ta­nács elnöke üdvözölte a részt­vevőket. Napirenden a belső tartalékok Ülésezett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Megyei fogászati konferencia Sokoldalúan művelt, szocialista ifjú nemzedék neveléséért Az állami oktatás továbbfejlesztésének Pekl megyei feladatai Az MSZMP Pest megyei bizottságá­nak november 10-i ülésén elfogadott feladatterv — amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk — megállapít­ja, hogy a III—ÍV. ötéves terv idősza­kában, az oktatás javítására tett me­gyei erőfeszítések eredményeként fejlő­dő tárgyi és személyi feltételek megbíz­ható alapot adnak a Központi Bizott­ság június 14—15-i határozatának vég­rehajtásához. I I- I Az iskolai nevelőmunkában az oktatás, a tanítási órákon végzett munka tartalma és szervezettségének biztosítása a legjelentősebb feladat — állapítja meg a megyei pártbizott­ság feladatterve, s kitűzi, hogy az iskolai ok­tató-nevelő munkával biztosítani kell a sok­oldalúan művelt, szocialista erkölcsű és vi­lágnézetű, társadalmi célkitűzéseinket vállaló, azért aktívan munkálkodó ifjú nemzedék ne­velését, a tanuló ifjúság ismereteinek stabil megalapozását, az egyéni képességek, hajla­mok, szabadabb, gyorsabb kibontakozását. Fontos, hogy az oktató-nevelőmunka min­den fázisában a személyiségformálás céltuda­tos pedagógiai szendéka váljon meghatározó­vá. Az iskolai nevelőmunkában tovább kell erősíteni a munkára nevelést, a tanulók ér­zelmi, erkölcsi, hazafias nevelését. Középis­koláinkban általánossá kell tenni a világné­zetünk alapjai tantárgy bevezetését. Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a tanuló ifjúság testi nevelésére. Az iskolában a neve­lőmunkát még jobban össze kell kapcsolni a társadalmi-mozgalmi és a gazdasági élettel is: egységesebb nevelési hatásrendszer kiala­kítására kell törekednünk. A megyei pártbizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a központi határozat végrehajtá­sához Pest megye sok tekintetben sajátos vi­szonyait is figyelembe kell venni. Ennek meg­felelően fokozottan szükséges, hogy a telepü­léseken a művelődésügyi intézmények olyan célszerűen összehangolt fejlesztését kell meg­tervezni, amely pedagógiailag és pénzügyileg gazdaságos működésüket és együttműködésü­ket elősegíti. Az óvodás korú gyermekek intézményes ne­velése elengedhetetlen. Az óvodai hálózat fej­lesztési ütemét úgy kell kialakítani, hogy — a megyei településhálózat-fejlesztési tervvel összhangban — a jelenlegi 63,6 százalékról, 1985-ig elérjük az óvodás korúak 80—85 [száza­lékos óvodai ellátottságát. A mennyiségi fej­lesztéssel együtt az óvodai nevelőmunkának, az általános iskolára történő előkészítésnek is megfelelően javulnia kell. Az általános iskolai oktatás színvonalá­nak emelése Pest megyében is a legtöbb ten­nivalót tartalmazó legfontosabb feladat. Ez kétirányú: iskolahálózatunk további koncent­rálását kell megvalósítani, valamint az álta­lános iskolák közötti színvonalbeli különbsé­geket kell csökkenteni. Az 1985-ig szóló isko­laépítési programot úgy kell elkészíteni, hogy területileg differenciált megvalósításával csökkenjen a zsúfoltság, a korszerűtlen épüle­tek, a szükségtantermek fokozatos felszámo­lásra kerüljenek, a tornatermek és tornaszo­bák építésével, a felszerelések bővítésével ja­vuljanak a testnevelés feltételei. Csökkente­ni kell a tanévvesztést mindenütt, lényegesen javítani kell a 8. osztályt 16 éves korig elvég­zők arányát. Biztosítani kell a túlterhelés le­küzdésére hozott központi intézkedések vég­rehajtását. Nevelési és szociális szempontból egyaránt sürgető feladat az általános iskolai napközi otthonos hálózat fejlesztése és korszerűsítése. A korszerű oktatási-nevelési eljárások, pe­dagógiai kísérletek támogatására jól felsze­relt bázisiskolákat kell kialakítani. -Általá­nos iskoláink eszközéllátottságának javítására hosszabb távú tervet kell kidolgozni. Szükségesnek tartja a megyei pártbizottság az általános iskolát végzettek között a to­vábbtanulók arányának növelését a jelenlegi 75—80 százalékról 1985-ig 90 százalékra. Ezen belül emelni szükséges a középiskolákban to­vábbtanulók arányát, a budapesti lehetőségek nagyobb értékű hasznosításával is. Szakmunkásképző iskoláink a munkásosz­tály fő utánpótlási bázisai, ezért fontosnak tartja a feladatterv, hogy megyénk közép és hosszú távú oktatáspolitikai programjában ki­emelten kezeljék a szakmunkásképzést. A me­gye távlati munkaerő-szükségleti tervén és a demográfiai változásokon alapuló hosszú távú beiskolázási tervnek tartalmaznia kell a me­gyei szakmunkásképzés profiljait, arányait, összehangolva a szakközépiskolák képzési cél­jaival. Ezen belül konkrét tennivaló egyebek között, hogy a szakmunkásképző iskolák tár­gyi és személyi feltételeinek fokozatos javítá­sával együtt elsősorban a nem önálló iskolák (Dabas, Monor, Szentendre) képzési feltételeit kell biztosítani. Aszód, Cegléd, Nagykáta, Nagykőrös, Vác szakközépiskoláiban bővíteni kell a szakmunkásképző iskolákra épülő befe­jező oktatást (érettségi), és ki kell alakítani a szakközépiskolákhoz kötött oktatás rendsze­rét. Meghatározta a pártbizottság a szakközép- iskolák megyei intézményhálózatának fejlesz­tési elvét is. E szerint a gimnáziumokban biz­tosítani kell: az általános korszerűsítés kere­tében az ellátottsági szintek kiegyenlítését; a gyakorlatiasabb képzést segítő feltételek fej­lesztését; a fakultatív oktatás általános be­vezetésének előkészítését. A szakközépisko­lák megyei hálózatát — fővárosi szakközép­iskolai és a megyei szakmunkásképző iskolák hálózatával egységben szemlélve — az oktatá­si céloknak megfelelően kell korszerűsíteni. Meg kell vizsgálni a gépipari szakközépisko­lák gazdaságosabb működtetésének lehetősé­gét, és a koncentráltabb képzés feltételeit Aszódon és Vácott kell biztosítani. A kollégiumi helyek további növelése szük­séges. A kollégiumi fejlesztéseket megyei köz­ponti feladatként kell kezelni. Továbbra is fontos a fizikai dolgozók gyermekeinek segí­tése, elsősorban a tanórákon. Ezt ki kell egé­szíteni az egyéb segítő formákkal, elsősorban a korrepetálás, a szakkörök, szaktáborok, egyetemi előkészítők szervezésével, ösztöndíj- rendszerek alkalmazásával. Megfelelő javaslatokat foglal magában a határozat az alap- és középfokú oktatás sze­mélyi feltételeinek javítására, s a pedagógus­továbbképzés rendszerének továbbfejlesztésé­re is. Megállapítja, hogy az iskolák pedagó- gustestülete és a társadalom kapcsolata dön­tően befolyásolja a pedagógusok közérzetét. Ezért a párt-, tanácsi és társadalmi szervek vezetői erősítsék e kapcsolatokat, segítsék a nevelőmunka erkölcsi és anyagi megbecsülé­sét. A kiemelkedő nevelőmunka, az alkotó pe­dagógusok elismerését nagyobb számú kitün­tetéssel kell biztosítani. Ennek érdekében kezdeményezi a megyei pártbizottság megyei pedagógiai díj alapítását és rendszeres ado­mányozását. Állást foglal a feladatterv a pe­dagógusok lakáshelyzetének javítása mellett is. Elő kívánja segíteni a megyei pártbizottság, hogy a megye gimnáziumai és szakközépis­kolái közvetlen megyei fenntartásban és irá­nyítás alatt működjenek. Fel kell azért ké­szülni a szaktárcáktól a szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák fokozatos átvéte­lére. Ezzel, együtt az igazgatási apparátusban és a szakfelügyeletben magasabb politikai, szakmai, pedagógiai követelményeket kell tá­masztani, az iskolaigazgatók határozott időre Szóló kinevezésének bevezetését gondosan kell előkészíteni. I II. I A feladatterv megszabja a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervekben dolgozó kommunisták feladatait. Leszögezi, hogy az összes pártszerv színvonalas irányító, szerve­ző és ellenőrző munkája, a megye társadal­mának széles körű mozgósítása, az állami és gazdasági szervek aktív közreműködése szük­séges. A területi pártszervek alapvető feladata, hogy segítsék a határozat további ismerteté­séi, egységes értelmezését és a koordinált vég­rehajtást helyi feladattervekkel, kommunista aktívaülésekkel és hasonlókkal. A pedagógus pártszervezeteknek kell elsősorban a KB-ha- tározat aktív és megyőző agitátorainak lenni­ük. A KISZ megyei bizottságának is meg kell jelölnie majd a KB-határozat és a megyei feladatterv alapján azokat a tennivalókat, amelyek megvalósítása tartalmasabbá, haté­konyabbá teheti az iskolák ifjúsági szerveze­teinek mozgalmi munkáját, a tanulók önkpr- mányzati jogainak és kötelességeinek érvé­nyesítését. A megyei pártbizottság kéri, hogy a gazda­sági egységek vezetői a KB-határozat és a megyei pártbizottság feladatterve alapján munkálják ki a dolgozók általános és szak­mai műveltsége növelésének feladatait és a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosí­tását. Az iskolai nevelőtestületek pedig nyújt­sanak segítséget az üzemi dolgozók műveltsé­gének emeléséhez. Felkéri a megyei pártbizottság a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsát, hogy hívja fel a munkahelyi vezetők, az szb-k figyelmét a dolgozók tanulásával, képzésével összefüggő feladatokra, dolgozzon ki javaslatot az egyé­ni és kollektív igények kielégítésére. Különö­sen kísérjfe figyelemmel, segítse az ‘„egy isko­la — egy üzem” akció keretében az iskolák és üzemek közötti kapcsolatok erősítését. A pedagógus szakszervezet megyei bizottsága kí­sérje figyelemmel, segítse és kezdeményezze a megyében dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményeinek kialakítását, javítását célzó intézkedéseket. Kísérjék figyelemmel és kiemelten foglalkozzanak a pedagógus pá­lyára készülő és pályakezdő fiatal nevelőkkel, különösen a képesítés nélküli nevelők tovább­tanulását segítsék. A Hazafias Népfront-bizottságokat arra ké­ri a megyei pártbizottság, hogy kezdeményez­zék, segítsék a szülők és nevelőtestületek kö­zötti hatékonyabb kapcsolatot, az óvodák, isko­lák fejlesztését szolgáló társadalmi akciókat. A tanácsi szerveknek kell kidolgozniok a Központi Bizottság határozata végrehajtásá­nak feladatrendszerét és szervezni, koordinál­ni ahhoz a társadalom erőit. Ennek megfele­lően javasolják, hogy a megyei tanács készít­se el a határozat végrehajtásának intézkedési tervét, amelyet 1973. I. felében testületi ülé­sen kívánatos megtárgyalni. A határozat értelmében a járási, városi, községi pártbizottságok 1973. első negyedében megtárgyalják saját területük intézkedési ter­vének végrehajtási feladatait, a megyei párt­végrehajtóbizottság pedig 1974. I. félévében elemzi a határozatok végrehajtásának a ta­pasztalatait.

Next

/
Thumbnails
Contents