Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

i 4 P tat HEG * 11 K/tétlop 1972. NOVEMBER 11., SZOMBAT Maguk szerkesztik a műsort Könyvespolc Zártláncú televízió a szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumban ANGOL A szentendrei Móricz Zsig­mond gimnázium az ország mintegy tíz-tizenkét középis­kolája között az egyik, amely­ben négy év óta az Országos Pedagógiai Intézet kísérleti módszereivel oktatják a ma­tematikát, a fizikát és az ide­gen nyelvéltet — a jövőben pedig a biológiát s a kémiát is. E kabinetrendszerü — szak­termi oktatásra állt — közép­iskolában a feltételek is adot­tak az új, korszerű metódu­sok bevezetéséhez. Fizikai elő­adójukat s szertárukat pél­dául nemcsak a legmodernebb oktatási elveket, hanem a lé­lektani-esztétikai kívánalma­kat is figyelembevéve, alakí­tották át. Az intézményben a pedagógus-továbbképzések ke­retében számtalan bemutató előadást tartanak. Képernyők saját stúdióra A közelmúltban egy 800 ezer forintos beruházás fejeződött be itt: egy „zártláncú iskola­televízió” épült. Az országban ma még csak mintegy öt kö­zépiskolában találhatunk ilyen berendezést. A ZITV lényege az, hogy valamennyi osztály- termük televízióval rendelke­zik: a készülékeket saját, köz­ponti stúdióra kapcsolják. E központi stúdiójukon kívül a fizikai és a matematikai ok­tatóteremből is közvetíthet­nek adást. — Mi mindenre alkalmas a zártláncú iskolatelevízió? — kérdeztük Víg Istvánt, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium matematika-fizika szakos tanárát. — A főbb lehetőségek, vál­tozatok a következők. Az ál­lami adás közvetítése mellett, élő iskolai adás közvetíthető egyenesben — képpel is, vagy csak hanggal — egy, több, vagy valamennyi osztályte­rembe. A tanár tantermi elő­adásához diaképek vetíthetők az iskolai stúdióból — e ké­peket hanggal szinkronizáltan is sugározhatják. Kikölcsön­zött 16 milliméteres, vagy há­zilag is előállítható nyolcmil­liméteres filmet vetíthet köz­pontunk. Képmagnetofonun­kon rögzített régi televíziós adásokat, vagy ugyancsak képmagnetofonon megörökí­tett iskolai előadásokat sugá­rozhat. Mindezek a változatok folyamatosan, gyorsan kom­binálhatok, összevághatok. Oktató technikusok Már ebből is kiderül, hogy a zártláncú televízióval vadó ok­tatásnál az előadás menetét, „forgatókönyvét” pontosan is­merő technikus segíti a tanár munkáját. Itt, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium­ban két technikust is találunk, Kőhalmi Sándort és Mikolics Milost. Mivel a ZITV még új­donság az iskolában, az ő ez- utáni munkájuk is most ala­kul. Eddigi tevékenységükből, eredményeikből az következ­tethető, hogy majd megfelel­nek jövőbeli feladataiknak is. Szovjet zenemű-kiállítás . Az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Zeneműkiadó rendezésében szovjet zenemű- kiállítás nyílt pénteken a Liszt Ferenc téri könyvklub­ban. A mintegy 250 művet fel­vonultató tárlat méltó módon kapcsolódik ahhoz az ünnep­ségsorozathoz, amellyel ezek­ben a napokban a szovjet könyvet köszöntj ü'k. A rangos kiállítást Sarlós László, a Zeneműkiadó Válla­lat igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének elnöke és D. J. Levcsenkó, a Szovjet­unió magyarországi kereske­delmi képviselője nyitotta meg. Újdonságok a gölöncsérfaluból Csákváron, a hajdani du­nántúli gölöncsérfaluban faze­kasrészleget létesített a helyi építőipari ktsz. A héttagú bri­gád a hagyományos csáikvári népművészeti tárgyak — a zöld mázas kancsók, tálak mel­lett — újdonságként kerémia- dísztárgyakat is készít. Válto­zatlanul népszerűek a hagyo­mányos csákvári fazekaster­mékek is: a zöld mázas, csák­vári motívumokkal díszített kancsók, tálak iránt rendkí­vül nagy az érdeklődés. A hét­tagú „gölöncsérbrigád” ha­vonta 700—800 népművészeti dísztárgyat készít. A két technikus ugyanis maga szerelte össze, építette meg itt a zártláncú televíziót. A vál­lalattal végeztetett szerelés és a házi készítés között a fo­rintkülönbség 1 millió 200 ezer. Munkájuk révén ennyi a megtakarított összeg. A gép — felszabadít / — A zártláncú iskolateleví­zió milyen lehetőségeket nyit meg, s előreláthatóan, milyen jelentőséggel bír, tért hódít-e majd az iskolai oktatásban? — ezzel a kérdéssel Kocsordi Károlyhoz, a szentendrei gim­názium _ igazgatójához fordul­tunk. — A zártláncú televíziós oktatás, illetve az iskolai „házi” kép-, film- és hangfel­vételek révén, a legsikerül­tebb kísérleteket, a legjobb előadásokat nyújthatjuk a ta­nulóknak: már ezzel is emel­kedik az oktatás színvonala. A zártláncú iskola televízió mentesít a kísérleti eszközök, a vetítőberendezések stb. hor­dozásától, felszabadít egy sor felesleges tevékenységtől. Mentesít az ismétlésektől. Rengeteg tanári munka, ener­gia szabadul fel így, amely más, jobb célra koncentrál­ható. Az álló- és mozgókép, a fölvett hang, s az élő beszéd kombinálásával, sokoldalúvá tehető az oktatás. A műsorok készítése, összeállítása aktivi­zálja a tanárokat, s a készí­tésbe kapcsolódó diákokat. A zártláncú televízióval és a megfelelő felvevőkészülékek­kel, valamint egy nagykapa­citású laboratóriummal — az utóbbival intézményünk még nem rendelkezik — ellátott iskola audiovizuális központtá válik. Filmet, hangfelvételt kölcsönöz a környező oktatási intézményeknek, falai között segíti a pedagógus-továbbkép­zést. Ezek a ZITV legfőbb mai lehetőségei — de a perspek­tíva, amelyet megnyit az ok­tatásban, egészében még szin­te beláthatatlan. Annyi bizo­nyos, hogy e gépek a tanár munkáját nem gépesítik. Az új lehetőségek a pedagógust aktivizálják. A tanár ener­giájának nagy része a gépek révén felszabadul, s elmélyül­tebb munkára fordítható. Két világhírű angol klasszi­kus: Villiam Shakespeare és Charles Dickens örökségét ápolja a legutóbbi hetek könyvtermésében az Európa Könyvkiadó. E két név egy­beesése természetesen nem szándékolt, mégis hadd jegyez­zük meg e véletlen egyidejű megjelentetés alkalmából, hogy karakterteremtő zsenia­litásában igen nagy a rokon­ság az angol irodalmi múlt két, korban és időben egyéb­ként olyannyira távoleső egyé­nisége között. Egyes irodalom- történészek joggal állapítják meg, hogy Dickens alakjai a világirodalom olyan értékei, mint Shakespeare vagy Balzac, Dosztojevszkij figurái. SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI új kiadásban a Helikon Klasz- szikusok sorozat részeként je­lentek meg. Ezúttal egyelőre két kötetet tarthatunk kézben: az első a királydrámákat, a má­sodik a vígjátékokat foglalja magában. A királydráma, más néven krónikás színjáték — mint is­meretes — az angol reneszánsz jellegzetes műfaja volt. Ez hú­zódik végig Shakespeare pá­lyájának első szakaszán azzal, hogy valójában nem egymástól független király drámákat al­kotott, hanem azok láncolatát, így valójában egész történelmi korszak művészi megeleveníté- sét nyújtotta át a korabeli ol­vasóknak, nézőknek, s az utó­kornak. A tíz királydráma — az egy János király kivételé­vel, amelynek cselekménye a 13. század elejére nyúlik vissza — végeredményben egyetlen összefüggő nagy müvet jelent, s a Tudor-monarchia kialaku­lását megelőző évszázados kor­szak drámai megjelenítése: kezdve II. Richarddal, folytat­va a két részben megírt IV. Henrik drámával, majd az V. Henrikkel, a VI. Henrik- trilógiával, III. Richarddal és Vili. Henrikkel lezárva. A vígjátéki kötet kilenc mű­vet tartalmaz, igazi vidám já­tékokat, a reneszánsz életelv derűs, szépséget, örömet ked­velő, romantikus, friss alkotá­sait. A fiatal Shakespeare élet­öröméből fakadnak ezek a vígjátékok, ám egyben az Er- zsébet-kori Anglia látványos P. A. A mese ifjú mestere Közeledik az év vége. PETŐ JANOS KIÁLLÍTÁSA Ne hagyja készletben a selejtes villanymotorokat! Hivatalos áron átveszik a Közép-Magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat telepein átvevőhelyei, a megye városaiban és nagyobb községeiben. VEVŐSZOLGÁLATI KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László utca 32. Telefon: 494-396, 494-397, 494-398. A KULTURÁLIS KAPCSO­LATOK INTÉZETÉNEK V. kerület, Dorottya utcai kiál­lítási termében láthatók ezek­ben a napokban (november 19-ig) egy fiatal grafikus, Pető János litográfiái. Egyetlen, kö­zepes méretű terem ez, már ezért is meghitten vonzó, a falain most egymás mellett sorakozó harminchárom li­tográfia és három rajz azon­ban ritkán élvezhető, különös, megkapó-édes hangulattal töl­ti meg, olyanfélével, amilyen­nel csak gyermekkorunk me­séiben találkoztunk, vagy ha az ember felnőtt fejjel akár ébren, akár álmában megidéz­heti az elszállt, boldog gyer­mekkor varázsos világát, vagy szabadjára engedhetjük csa­pongó fantáziánkat. Miként ezek az élmények-emlékek nem kitalált, s nem különckö­dő, erőltetetten eredetieskedő Pető világa sem. MIT IS JELENÍT MEG gra­fikái lapjain? íme képcímei: Két gyermek, Halász, Házaló, Három zenész, Esti beszélgetés a városkr. szélén, Régi kút, Nógrádi utazás, Emberpár, Kincskereső, Ravatal előtt, Vidéki mulatozók, Koron- gozó fiú. Nincs köztük egyet­len egy sem, melynek té- máját-figuráját, s főként hangulatát ne gyermekévei kiapadhatatlan emlékkútjá- ból hozta volna föl. A mi kis országunkban is külön vi­lágban, Matyóföldön, Mezőkö­vesden született 1940-ben, ott is élt tizennégy éves koráig, amikor onnan egyenesen Bu­dapestre került, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, onnan a Képzőművészeti Főis­kolára. Nehéz életsorsú embe­rek földje volt Matyóföld, sok­szorosan nehéz a nincstelen parasztoké, summásoké, ez ju­tott osztályrészül Petőnek is, ez a környezet. Itt megélni az első tizennégy évet annyi, mint eltéphetetlenül, örökre idekötődni, az emlékekkel mindenképpen. Pető azonban a főiskola elvégzése után, mert rajztanári diplomát is szerzett, még vissza is tért, s öt esztendőn át pályakezdő emberként tanárkodott Mező­kövesd több iskolájában, to­vább gyarapítva, beérlelve gyermekkora kincseit. 1969 óta él Miskolcon, a művésztele­pen. A mostani az ötödik ön­álló hazai kiállítása, de mint képcímei is elárulják, lélek­ben ott lakik ő már mind­örökre az ő külön érzelmi- tudati világát megalapozó Matyóföldön. AZ ELMÜLT KÉT ÉVTI­ZEDBEN sok hazai és külföl­di elismerést aratott, magá­nak nemzetközi rangot kiví­vott magyar grafika esemé­nyei között is ritka élmény, hogy ilyen határozott karak­terű, ßzuggesztiv hangulatú művészettel találkozhatunk, különösen az egészen íiatal, induló művészek között. Hogy milyen elemekből épül föl egy-egy ilyen, általában nagy­méretű (30—60x50—80 centi- méteres) litográfia jellegzetes atmoszférája? Futtában már említhettem a forrásvidéket, a KLASSZIKUSOK Würlz Ádám rajza a Szentivánéji álomhoz sikereinek és bizakodásának, optimizmusának talajából is. Mindezekre az indítékokra egyébként kiválóan mutat rá tanulmányában Kéry László, aki 'az első kötetben a király- drámák, a másodikban a víg­játékok korát értően elemzi a shakespeare-i mű háttereként. Hasznos, értékes eligazítás ez a mai olvasónak, hasonlóan a mindkét kötethez igen gazda­gon csatlakozó jegyzetanyag­hoz. Shakespeare halhatatlan hő­seinek szavai a magyar »olva­só elé azon a műfordítói szín­vonalon kerülnek, amelyet — a többi között — Arany János, Radnóti Miklós Szabó Lőrinc, Devecseri Gábor, Németh László, Weöres Sándor neve fémjelez. A SZENTIVÁNÉJI ALOM bibliofil kiadásban — a Ma­gyar Helikon gondozásában — külön is megjelent. A Shakes­peare első remekművei közé tartozó vígjáték méltó kiállí­tást kapott, s az Arany János-i nyelv ízei a magyar olvasónak külön örömöt jelentenek a tündér játék mellé. A mostani kiadás teljes művészi öröméhez méltán já­rulnak Würtz Ádám egész ol­dalas rézkarcai: bájos, a nép­kimerílhetetlen kincsesbányát. Említésre méltó még: Pető kétségtelenül tehetséges em­ber, kitűnően rajzol, sok lap­ján máris bravúrosan, és mindez egy nálunk kevesek által művelt grafikai eljárás­ban, a litográfiában (kőrajz) jelenik meg. Hogy e grafikai eljárásnak milyen különleges, sajátos értékei-lehetőségei vannak, ez a kiállítás is iga­zolja. Pető ennek a techniká­ját máris jól tudja, szinte csakis ebben a műfajban dol­gozik, ez pedig elárulja fiatal kora ellenére is magas fokú művészi tudatosságát. Mert egy művész pályáján minden azon múlhat, hogy sikerül-e rátalálnia a maga egyéni mondanivalójára, témavilágá­ra, elsajátítja-e az ennek ki­mondásához szükséges kifeje­zési eszközöket, és végül, hogy megtalálja-e a mindehhez kí- vánatos-adekvát műfajt, for­mavilágot is. Pető máris meg­találta, ennek köszönheti, hogy noha csupán néhány éve ki­állító művész, de ha egy lap­jával is találkozik az ember kollektív tárlaton, hogy az Pető Jánosé, határozottan rá­ismer, ha már látta két-há- rom munkáját. MI TESZI TEHÁT lapjait oly megkapóakká, különleges hangulatúvá? Talán különös arcú, testtartású figurái? Ta­lán mindig emlék-mese at- moszférájú jelenetei? Talán a máris erőteljesen, gyorsan érő, általánosításra, filozofikus át­tételre képes megoldásai? Szerencsésnek mondható fiatal művész Pető: nála már­is együtt vannak e jeles eré­nyek, ezért érdemes őszinte érdeklődésünkre, szeretetünk- re. Gergely Mihály mesék hangulaitát idéző jele­neteikkel. ÖRÖKÖSÖK Charles Dickensnek erről a művéről jogosan állapítja meg az újabb irodalmi felfogás, hogy az életmű csúcsát itt kell keresnünk. A Twist Olivért és a Copperfield Dávidot (leg­ismertebb és eddig legelis­mertebb műveit) az irodalmi rangsorban egyre inkább meg­előzi az Örökösök (eredeti cí­mén: A fekete ház), a Kis Dorrit és a Szép remények cí­mű regényei. Most az Örökösöket máso­dik magyar kiadásban, két kö­tetben jelentette meg az Euró­pa Könyvkiadó, Ottlik Géza hű és élvezetes fordításában. E kiadás adósságot is törleszt, már csak azért is, mert Di­ckens e művének háttérbe szo­rulása is hozzájárulhatott ah­hoz az egyoldalú szemlélethez, mintha csupán egy érzelmes emberbarát, megkönnyeztető ifjúsági íróval állnánk szemben. Napjaink irodalmi értékelése egyre inkább látja, hogy való­jában a modern regény ki­emelkedő előfutára volt, amely különösen megmutatkozik e művében is. DICKENS VILÁGA címmel — az Írók világa soro­zatban megjelent új kötet — jelentékenyen segít hozzá 'az igazi dickensi életmű megis­meréséhez. A kitűnő sorozat­nak ez az új darabja, Taxner- Tóth Ernő tollával végigvezet az író gyermekkorától haláláig, s nemcsak pontos ismeret- anyaggal szolgál, hanem meg­mutatja alkotásainak hátterét, indítékait, társadalmi rugóit is. E monográfia legfigyelemre­méltóbb — és elfogadható — törekvése, ahogyan átfogóan és részleteiben is bizonyítani igyekszik: Dickens ma is kor­szerű, és regényei modem iro­dalmi alkotások, amelyekét „modernné” tesz az író „inge­rült szembeállása az ipari társadalom elidegenedett in­tézményeivel, az emberi maga­tartásformák elmechanizálódá- sával”. I­VASKORI Keszthelyen meszesgödör ásása közben kora vaskori sír maradványai kerültek felszín­re. A további kutatások során tizenegy bronzfigurát, négy karperecét, hat agyag ruha­díszt és négy díszes urnát ta­láltak. Árpád-kori falu Paks határában Árpád-kori falu nyomait fedezte fel régé­szeti terepbejárás közben dr. Mészáros Gyula, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum igaz­gatója. A tudomány számára értékes réz- és bronzvereteket, köztük csatlemezt és kódex- veretet, azonkívül hazai és ausztriai kerámiaemlékeket gyűjtött össze a Duna menti nagyközség határában. A szek­szárdi múzeum a helyszínen próbaásatásokat folytat majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents