Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
1912. OKTOBER 8., VASÁRNAP PEST HECYF.I v/(iiriap Schönherz Zoltán emléke 7G//0 október §-én nogy- * szerű kommunistát kísértek utolsó útjára a Margit körúti jegyház bazaltkövei kirakott udvarán. A joglyok zárkáikban összeszorított ököllel adták meg az utolsó néma tiszteletet Schönherz Zoltánnak, a iKommunisták Magyarországi Pártja titkárának. Schönherz elvtárs utolsó szavaival a bitó- ija alatt is a független, szabad, demokratikus Magyarországot Keltette. Meggyilkolása előtt néhány nappal felemelt fejjel és bátran nézett bírái szemébe és 'hallgatta végig halálos ítéletét. Bátor ember volt, előre tudta, mire számíthat, nem kért kegyelmet Horthy osztály- i bíróságától. Schönherz Zoltán elektro- rmérnök volt, már egyetemi évei alatt eljegyezte magát a Kommunista Párttal. A polgári demokratikus Csehszlovákiában a legálisan dolgozó Csehszlovák Kommunista Pártban vált hivatásos forradalmárrá. Gazdag tapasztalatokra tett szert a gyakorlati népfrontpolitika megvalósításában. 1936— 38 között megszervezi a szlovák és magyar szervezetek antifasiszta szövetségét. Az első bécsi döntés után a Magyar- országhoz csatolt területen marad és többedmagával hozzákezd az illegális kommunista szervezetek létrehozásához és a Kommunisták Magyarországi Pártjával való kapcsolatok megteremtéséhez. 1940-ben a Kommunista lnternacionálé- tól azt a megbízást kapja, több társával egyetemben, hogy hozza létre a Magyarországon működő központi bizottságot, és kezdjen hozzá a nemzeti összefogás politikájának gyakorlati megvalósításához. A Szlovákiából jött kommunista vezető és az illegalitás körülményei között dolgozó hazaiak, így Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán nagy szerepet játszottak a népfrontpolitika megszervezésében. Schönherz elvtárs felelős a Központi Bizottságon belül a Függetlenségi Front szervezésével kapcsolatban is a feladatokért. Tekintve, hogy járatlan az illegális munkában, ezért társaitól messzemenő segítséget kap. Ochőnherz Zoltán nagyszerű emberi magatartása mégis áttöri az illegalitás vonta határokat. Nagyszerű tulajdonságai nemcsak a párt tagjaira és a vele együttműködőkre hatottak, de még börtönőreire is. A kommunisták kérésére sok közéleti ember személyesen, vagy levélben kért kegyelmet Schönherz Zoltánnak. Bajcsy- Zsilinszky Endre a honvédelmi miniszterhez írt levelet. Nagybaconi Nagy Vilmos felkereste a vezérkari főnököt, ugyanis a vezérkari főnökség bírósága ítélte halálra. Hallatta szavát Schönherz Zoltán érdekében a nagynevű történész és tudós Szekfü Gyula, sőt még Serédy hercegprímás | is. Mindez hiába, mert Szom- ; bathelyi vezérkari főnök ok- : tóber 8-án aláírja a halálos ítéletet és október 9-én reggel ! S óra 20 perckor Schönherz j Zoltánt a Margit-körúti fegy- j ház udvarán kivégzik. Nem félt a haláltól, bátran vállalta azt, tudta, hogy nem | kap kegyelmet. Erről beszélt harcostársának is, az október | 3-án kivégzett kárpát-ukrajnai kommunista vezetőnek, Borke- I nyuk Alexnek, amikor az meglátogatta a siralomházban. Tisztában volt azzal, hogy azt \ a munkát, azt a harcot, amelyért fiatal életét adja, elvtársai folytatják majd. Tf' rröl ír abban a levélben, amelyben elbúcsúzik szü- ! leitől, húgától és a párttól: „Én nem cselekedhettem másképpen, mint ahogy cselekedtem, mikor felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársaimat Magyarországon. Nem hallgathattam, meg kellett szólalnom, nem tehettem másképpen... Nem hal meg azért mindenki, akit földbe tesznek. Sokat dolgoztam és abban a hitben halok meg, hogy munkámban tovább élek. Ha még egyszer születnék és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni. Ahogy éltem, úgy is halok meg.” A Kommunisták Magyarországi Pártját és az egész magyar ellenállási mozgalmat 1942 nyarán és őszén súlyos csapás érte, de a párt nem adta fel a harcot. A belügyminiszter bejelentése a felsőházban, hogy a KMP megsemmisült, tiszavirág életű. Még október hónapban megjelentek Budapest utcáin a párt röpcédulái. Az egyik röpcédulán az alábbi felhívást olvashatjuk: „Hiába kísérlik meg Kállay és vérebei pártunk elsöprését, a szabadságharcosok kiirtását, Magyarország népeinek szabadságvágyát nem lehet megölni. Pártunk él, harcol, és harcba hív mindenkit Hitler zsarnoki uralma, Kállayék országáruló politikája ellen.” A párt rendkívül súlyos ál- dozatok árán vitte győzelemre a független, szabad, demokratikus Magyarországot, amelyért pártunk és a nemzeti felszabadító mozgalom mártírjaival együtt 30 évvel ezelőtt Schönherz Zoltán is fiatal leletét adta. Fölmentés - kinevezés A Népiköztársaság Elnöki Tanácsa Kurtán Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemeinek elismerése mellett — felmentette hazánk bécsi nagykövet- ségénék vezetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg dr. Nagy Lajos rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízta hazánk bécsi nagykövetségének vezetésével. KATEDRA ÉS KUTATÁS MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Amikor a napokban Aszódon a Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen Asztalos István iskolaigazgató, Petöfi-emlékbizottságunk titkára ünnepi beszédét elmondta, három dolgot került el: a frázissá üresedhető nagy szavakat, s hogy arról szóljon, amit mindenki ismer, meg hogy csak a beavatottak érthessék. E negatív körülhatárolással könnyebben jellemezhető egyszerű, keresetién előadása, amelyre odaadón figyelt az aszódi, ikladi, dlomo- nyi tanár, traktoros, orvos, kőműves — mindannyian jelen voltak. (Egyszer sem ejtette ki ezt a szót: lánglelkű. Egy diákról beszélt, aikit édesapja az aszódi latin iskolába íratott, mivel a fiú Pesten „sokat ólálkodott a színházak körül”. Azért épp Aszódra esett a szülők választása, mert mindkettőjük családja innen származott — a költő nagyapja a domonyi öregtemetőben nyugszik —, de ők is visszatértek, itt kötöttek házasságot, s szívüknek kedves maradt e mezőváros. Kis dolgokról, helyi érdekességekről beszélt az előadó — mindenki feszülten figyelt. A társaitól Könyves Sándornak nevezett diák magyar, német, latin, francia olvasmányai mellett egy kékfestő özvegyéről szólt, kinél kosztos- diák volt Sándor. Az Aszódon is élő földbirtokosról, Podma- niczky báróról, Kossuth reformkori főkorteséről, akinek hatalmas könyvtárába az elődök francia felvilágosodást csempésztek. A leendő költő tanáráról, a nagytudású Koren Istvánról, kit irígyei a forradalom előtt pánszláv ér- .zelmekkel, a^után48-as farra - dafmisággal vádoltak. A már 17. században is működött Scola Latináról, ahol két tanteremben vagy negyven tíztizenhat éves diákot a tárgyak seregére egymaga oktatott Koren. Az evangélikus algimnáziumról beszólt, ahol . Petőfi három esztendőt, diákéveinek leghosszabb, legnyugalmasabb szakaszát töltötte, s amelynek egyszerű, szép, józan épületéből az ünnepi tanácsülés Pe- tőfi-múzeumot csinált tákig... Az intézmény kisugárzása, népművelő-tevékenysége attól fogva, hogy 1961- ben a felszabadulás után először több százas tömeget gyűjtöttek egybe egy Petőfi-ren- dezvényre... Az ásatások: Asztalos István, a csatlakozó dr. Kalicz Nándor régésszel 1959- ben Közép-Európa egyik legnagyobb későkőkorszakbeli felépülését lelte meg s tárta fel. Hogy jutott Ideje minderre a tanítás mellett — az ő titka marad. Az bizonyos, hogy környezetét is megnyerte, fellelkesítette, és buzgalma előtt szinte elsimultak az akadályok, kezessé váltók a körülmények. Az aszódi gimnázium diákjai Kudos Győző igazgató vezetésével Petőfi aszódi tartózkodásának és a gimnázium történetének emlékeit kutatták fel. A kiállításokat Jászói Béla aszódi kirakatrendező tervezte, a fotókat Zádor László helybeli amatőr fényképész Asztalos István a fővárosban, Rákosfalván született, nevelkedett. Édesapja cipész- mester volt, édesanyja varrónő, majd ápolónő, ö tanítani készült gyermékikarától fogva. A budapesti tanárképző főiskola elvégzése után, 1955-ben kán kell felmenni, azért nincs lépcső, mert akkor nem lenne útja a szénhordó talicskáknak. Odabent húsz fokkal melegebb van, mint kint, néhol harapni lehet a széngázt. Alulról pedig különös zaj hallatszik. Az égetőkamráktoa rakják be a nyerstéglát. A tüzelés azután felülről történik. Innen, a padlástérből. A padlózatot legalább száz lyuk borítja, az épület hajszálerei, ezeken töltik le a kis darabokra tört szenet. — Alattunk most nincs tűz ;— mondja Vén Ferenc. De odébb már van, forrósodik a cipő talpa. Gondolom, télen lehet itt jól dolgozni! — Télen? Gondolkodás nélkül kiadom az embereknek a pufajkát. Olyan huzat jár itt, mint sehol másutt. A tűz körbesétál a tizenkét kemencén, s ahol már elvégezte munkáját, onnan hamar kihordják a kész téglát, berakják a nyerset, s ha megint oda ér a tűz, van mit csinálnia. Fentről körbelátni a gyárat. Odalenn, a szárítószínek körül asszonyok forgolódnak. A nyerstéglával megrakott csillesorból szedik a téglát, ket- tessével viszik a rakáshoz, száradni. Hamar kiürítik a kocsikat, de közben néhány kilométert megtesznek. Menet jó néhány kilóval, vissza üresen. Pihenni való idő nem sok adódik, mert sűrűn zörög elő a kanyarból a megrakott csillesort húzó kuli-mozdony. Van aztán egy másik csillevégállomás is. Ennek sínéi a távolba vesznek. Egy kilométerre, a hegyoldalban van az agyagbánya, s folyamatosan, kötélpályán érkezik le onnan a tégla alapanyaga. Idelent pedig két asz- szony, faácsolatú árkád Matt, kötelek sokasága között, félautomatával dönti meg a csillét, hogy tartalma a föld alatt húzódó futószalagra ömöl- | jön. Közben szenet is kevernek hozzá, feljebb meg vizet Is, azután már lehet belőle nyerstéglát készíteni. — Mindig is hagyományos gyár volt a mienk. Csak az utóbbi három esztendőben léptünk előre sokat. Többet, mint azelőtt két évtizedig. Újdonság itt a futószalagos megoldás is. Azelőtt a nyerstéglát is kézi erővel vitték ki a színekhez, és kézi erővel szállították száradás után a kemencékbe, s hozták ki az égetés után. — Van, aki egy hétig dolgozik itt, és azt mondja, ha sose kap kenyeret, se csinálja tovább. Így szólt Dömölki István, az elszedő. Ez a beosztása, a munka pedig benne van a nevében. A nyerstéglát gyártó berendezés szalagba készíti el a tégla anyagát, s ebből egy lecsapódó kés megfelelő méreteket vág le. Olyan sűrűn ám, hogy kapkodni kell, nehogy torlódás legyen, meg ott áll már a várakozó csille is, üres deszkapolcaival. Meg kell rakni. Ennyi az elszedő dolga. Dömölki István belépése után még fél esztendeig kerékpár- 1 ral járt dolgozni, Vácegresről. Aztán megindult az autóbuszközlekedés. — Huszonharmadi'k éve dolgozom ebben a munkakörben. Akkoriban még kézzel vágtunk méretre, most már automatikusan, ami óriási különbség. Nem kell minden másodpercben nagyot hajolnom, mert percenként egy-két mázsát megemelek. Amióta itt vagyok, legalább 120 ember megfordult mellettem, hiába, nem voltak idevalók. Nekem például már egészen más a közérzetem, ha megérzem az agyagszagot. Ezt biztosan sokan nem fogják megérteni. A téglák meg jönnek szüntelenül, s kilépés előtt, a futószalag fölött elhelyezett kis hengerről minden egyes téglára felkerül a cégjelzés, a nagybetűs felirat: EKERTES. Fehér Béla rögtön Aszódra került — az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen a történelem—földrajz szakot később levelezőként végezte el. Aszódon persze, fiatal tanár, sokáig albérletben ólt. Egy Petőfi-emlétoetoben bővelkedő község a költő — századvégén bővített — iskolájával, a népművészeti kincsekben gazdag Galga völgyében! S itt nem gyűjtenek, itt nincs egy múzeum! —csodálkozott. Amikor elkezdte a gyűjtést, majd szóbahozta a múzeum tervét, kinevették. Az. utóbb intemátusként használt épületbe az államosítás után hét családot költöztettek barlanglakásokból, földkunyhókból. A házról aztán a vakolat tégláig lemállott. Gyűjteménye . növekedett. Egyszer aztán a helyi szervek — leginkább néhai Kovács László Kossuth-díjas járási népművelési felügyelő, Krajcs Sándor, a járási tanács elnöke, Kiss Károly községi tanácselnök — felkarolták az ügyet. A járási pártbizottság határozata nyomán a lakókat folyamatosan kiköltöztették. 1958-ban megkapták az első termeket — de akkori kiállításaikat a penész miatt hamar le kellett bontani. A Művelődésügyi Minisztérium nem tartotta életképesnek a vállalkozást. A gyűjtemény azonban évről évre tovább gyarapodott. A szabaddá vált termek és a kiállítások száma nőtt. Az utolsó lakó tavaly költözött. Egy család kivételével mindnek utalt lakást a tanács. Múzeumért kevés helyen tett ennyit egy község. A gyűjtemény gyarapítása a Székely Bertalan-rajzoktól a Scola Latina tanrendjéig, a Petőfi-korabeli év végi iskolai búcsúbeszédekig, a tizenkétezer darabig... A feldolgozások sokasága, a Lloyd Repülőgép-, és Motorgyár Rt aszódi gyárának, az itteni munkásszervezkedésnek történetéig... Kiállítások serege Vincze László helybeli pedagógusfestőművész első bemutatkozásáig ... Múzeumi füzetek megjelentetése a túrái húnzésminkészítette. Az ásatásokra felvett alkalmi munkások — szakértő munkatársaivá nevelődtek. Asztalos Istvánt 1965-ben az akkor épült, új aszódi 2-es számú általános iskola igazgatójává nevezték ki. Kollégái szigorú igazgatónak ismerik — a tanári kar mégsem vándorol. Nem kell képesítés nélküli pedagógust alkalmazniuk, a szaktárgyakat nyolcvan százalékban szaktanárok oktatják. (De a helyi tanács sem fukar pedagóguslakással, iskolai beruházással.) Az iskola diákjaihoz is szigorú. Az elmúlt hét év alatta felső tagozatban csupán két alkalommal töltöttek ki bizonyítványt tiszta kitűnőre. Elvük: ha kegyelemből kerekítenék kitűnőre a jó tanuló átlagát, néki hazudnának, a többiekkel igazságtalanok lennének. Különben az a nehézsorsú, túlkoros fiú, elvált szülők gyermeke, ki már-már kimaradt az iskolából, de ösztönzésére mégis befejezte, s most leghőbb vágya teljesedik: parkettásnak tanul — szivének éppoly kedves, pedagógiai eredménynek, szinte egyenrangú, mint egy eminens. Nem a tanulmányi átlagon, a versenyeken méri elsősorban az iskola munkáját, de diákjai tanulmányainak és sorsának alakulásában. Valamennyi továbbtanuló tanítványának iskolájával levelez. A szülők nehezen fogadták el az iskola szigorát. Azután megszerették az intézményt, ahol hetenként fogadónapot tartanak számukra. Legutóbb sportpályát építettek szomszédságába. Az aszódi Petőfi-emlékbi- zottságnak — amelynek titkára — sokféle terve közt a Pe- tőfi-évre szerepel irodalmi est, múzeumbaráfckör-szervezés, úttörő- és ifjúsági klubvetélkedő, országos diáktalálkozó, szavalóverseny, „Petőfi a néphagyományban'’ pályázat és Ko- ren-emléktábla avatása. A legközelebbi esemény a Petőfi-évre újjáalakított múzeumnak, állandó Petőfi- és galgavölgyi-néprajzi, valamint régészeti, és pincéjében berendezett szőlészeti-borászati kiállításának megnyitása és néhai dr. Mezősi Károly Pető- fi-kutató, megyei múzeumigazgató emléktáblájának felavatása. Tulajdonképpen ezután gyümölcsözik igazán Asztalos Istvánnak és segítőinek lassan két évtizedes tevékenysége az aszódi Petőfi-múzeumért. A községnek egy másik régi kívánsága is teljesül majd e napon. Petőfi-szobrot lepleznek le a múzeum előtti kis téren. A már felállított szobor a még szinte gyermek Petőfit ábrázolja. Talapzatát virágok borítják. Hazai kőből, piroxin- andezitböl készítette a szobrot a művész. Az emlékbizottság Aszód polgárait a község szépítésére I hívta fel. A kis tér körül is sok házat beállványoztak, va- j kolr.ak, festenek. Asztalos István felesége ugyancsak pedagógus. Egy gyermekük van. Családjától sok megértést és segítséget kíván, nagy és sokrétű elfoglaltsága. Asztalos István több éve tanácstag. írással is foglalkozik. S nem csupán múzeológiai tanulmányoknak, hanem különböző irodalmi műsoroknak is ösz- szeállítója, sőt, szerzője. Legutóbb a megyei Goldmann György Filmstúdiónak — amatőr filmeseknek — készített forgatókönyvet egy tervezett Petőfi-filmhez. Nem a világrengető nagy dolgokért — hanem a helyi kis ügyekért való fáradozását becsülöm benne leginkább, tartom példájában követendőnek. Padányi Anna Kilenc hónap alatt több mint 80 millió tonna árut szállított a vasát Teljesítette feladatát, a szállítási igényeket kielégítette, s időnként még fölös kapacitással is rendelkezett a vasút, teljesítménye mégis alacsonyabb volt a tavalyinál — állapította meg a MÁV-ve- zérigazgatóság háromnegyed évi gyorsjelentése. A vasút az év első kilenc hónapjában — szeptemberi előzetes adatok alapján — 86 millió 50 ezer tonna árut szállított. A fuvarteljesítmény 1.8 millió tonnával marad alatta az előirányzott mennyiségnek, emelkedtek viszont az exportszállítások. A forgalom növekedését jelzi, hogy hétközben az igényel! torlódása miatt naponta mintegy 350 vagont nem tuilbtt megrendelői rendelkezésére bocsátani a MÁV. Változatlanul szükség van tehát a fuvaroztatók részéről a szombati, s főleg a vasárnapi rakodások fokozására. Az év utolsó három hónapjában a MÁV szállítási feladata 30,1 millió tonna. A terv és az információk alapján októberben és novemberben 11— 11 millió tonna árut kell elfuvarozni, s ez az előző hónapoknál nagyobb feladatot ad a vasútnak.
