Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

\ 2 PEST HEGYEI s-MMup 1972. OKTOBER 8., VASÁRNAP fókusz 420 Hirosima A SZOVJETUNIÓ javasla­ta az erőszak alkalmazásának kiiktatásáról a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges eltiltásáról, amelyet Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter fejtett ki az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlésén, elvi je­lentőségű. Hiszen világos: a háborús konfliktusok oka mindenekelőtt az, hogy az egyik állam területi hódítás es gyarmati leigázás céljából erőszakot alkalmaz a másikkal szemben. Tragikus illusztrá­cióként szolgál ehhez a té­telhez az Egyesült Államok indokínai intervenciója. KISSÉ KÜLÖNÖSEN hang­zott az ENSZ falai között William Rogers amerikai külügyminiszter beszéde, amelyben az Egyesült Ál­lamok akciói majdnem olyan színezetet nyertek, mint Wa­shington „békéltető politi­kájának” diadala. Rogers nem célravezető érvekkel ope­rált, amikor a Dél-Vietnam- ban állomásozó amerikai csa­patok létszámcsökkentésére hivatkozott és ismét említést tett arról a bizonyos ígéret­ről, hogy az amerikai kor­mányzat a „háború utáni helyreállításban segítséget nyújt a vienami népnek”. Helyreállítási segélyről beszél akkor, amikor az amerikai légierő annyi bombát szór le Vietnamra, amely 420 hirosimai atombomba erejé­vel egyenlő. ROGERS azt is kijelentette: „nehezen érti meg”, hogy az ellenfél miért ragaszkodik továbbra is a hadműveletek folytatásához. Márpedig a DIFK szeptember 11-i javas­lataiban kimerítő magyará­zattal szolgált. E javaslatok lényege, hogy az Egyesült Ál­lamok tartsa tiszteletben a vietnami nép önrendelkezési jogát és ismerje el a dél­vietnami politikai realitást. EZT A BÉKÉS TERVET csupán annál az egyszerű ok­nál fogva „nehéz megérteni”, mert Washington a vietnami kérdésben továbbra is az erőszak alkalmazásának po­litikájához ragaszkodik. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS XXVII. ülésszaka elé terjesz­tett új szovjet kezdeménye­zés pontosan meghatározta a Szovjetunió állásfoglalását az Egyesült Államoknak a viet­nami nép ellen folytatott há­borúja kérdésében: a Szov­jetunió képmutatónak tartja a Vietnamban állomásozó amerikai gyalogság létszá­mával folytatott statisztikai játékot, miközben ennek lep­le alatt zavartalanul folyik a hadműveletek eszkalációja, s a hadműveletek egyre kegyet­lenebbek és embertelenebbek lesznek. WILLIAM ROGERSNEK a vietnami kérdésben elfoglalt álláspontja azonban nem jel­lemző arra a politikai vitára, amely jelenleg folyik az ENSZ-ben. Az államférfiak beszédeiből általában az ál­lamközi kapcsolatok új ten­denciái, az enyhülésre és a békére irányuló törekvések tükröződnek. Stanislaw Trep- czinski, a jelenlegi ülésszak elnöke mégis aggodalmát fe­jezte ki amiatt, hogy a ked­vező változások szele sajnos még nem ért el mindehová. Indokínában tovább folyik a vérontás, ártatlan emberek pusztulnak, az ősi civilizáció emlékművei dőlnek romba. Maurice Schumann francia külügyminiszter felvetette: nem lenne-e időszerű, hogy az ENSZ széles körű kam­pányt indítson az indokínai háború^ áldozatai iránt. MIKISZ THEODORAKISZ világhírű görög zeneszerző pénteken megerősítette, hogy szándékában áll visszatérni Görögországba. GHANA képviselője pénte­ken kérte, hogy az ENSZ pénz­ügyi problémáinak megoldása érdekében szervezzen az egész világra kiterjedő lottójátékot. PORTUGÁLIÁBA érkezett Ian Smith, a fajüldöző rhodé- siai kormány miniszterelnöke. A hét krónikája Hajsza - határ Utóvédharcok után — Éjszaka Camp Davidken — Helsinki derülátó Norvég „sokkéra dán „igen” — Az NSIK: Hamburgból nézve Zárkózotté Nixon? — Ha tárháborúk em sokkal ezután furcsa látványra let­tek figyelmesek a környék parasztjaid az egyik földdarabon aszfalthenger „va­salta” a szántót. De úgy, hogy botot sem le­hetett leszúrni a hengerelt földbe. Egyesek bizalmatlanul csóválták a fejüket. Az ősz azonban eloszlatta kételyeiket: a „kivasalt” szántón hektáronként 20 mázsa termett, mig a szomszédos földeken — szo­kás szerint — kevesebb. Következő tavasz- szal a szomszédos földket is „tömörítették”, a z intenzív módszerek után kutató gaz- jiI daság másik problémája a siló volt. z Saját „receptet” dolgoztak ki. Az egyik szántón csíkokban, egymás mellett zabot, borsót, napraforgót vetettek. Mint ismeretes, ezek a kultúrák különböző időben érnek be, mégis az egészet egyszerre kaszálták le. A még zöld napraforgó nedvdússá tette a zöld masszát, amelyből tápláló és ízletes siló lett. A kolhoz ezzel a takarmánnyal tehenenként évi 3 ezer literes tejhozamot ér el, ami ke­let-szibériai viszonylatban igen jó eredmény. T ermészetesen a szövetkezet nem szorul rá mindenben a „spanyolviasz” felfe­dezésére. Az alkotó kedv és a lelemé­nyesség itt a mezőgazdaság tudományos eredményeinek és legújabb tapasztalatainak hasznosításával párosul. Ttidósak és szakem­berek javaslatai szerint kezelik az őszi szán­tást és az ugart, így határozzák meg a vetés és a betakarítás, valamint a műtrágyaki­hordás időpontját is. A fenti együttműködés hatékonyságát a gazdaság mérlege is bizonyítja. Évi jövedel­mük 2 millió rubel. Ennek kapcsán nemrég teljesen átépítették a szövetkezet központi gazdaságát. A távoli szibériai faluban ma már van telefonautomata, nagy könyvtárral felszerelt kultúrház, szálloda, bölcsőde és óvoda is... Szolomon Aneroin az APN tudósítója Edward Gierek, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn, a kora délutáni órákban ötnapos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett. Képünkön: Geor­ges Pompidou francia államelnök fogadta Edward Glereket (jobbra) az Elysée palotában. Tun Abdul Hazak, Malaysia mi­niszterelnöke háromnapos hivata­los látogatásra Moszkvába érke­zett. Képünkön: Koszigin minisz­terelnök üdvözli a vendéget a re­pülőtéren. Zöld folt a szürke aszfalton j z ember lába alatt az örök fagy birodal- ma. A hőmérséklet évente 8 hónapon áit a fagypont alatt van. Az utolsó hó után, az októberi viharók kezdetéig eltörpül a tavasz, a nyár és az ősz is. Júniusban ta­lajmenti fagyok és tomboló szélviharok ural­kodnak errefelé. A „Lenin útján” nevű ir- kutszki kolhozban azonban a mostoha vi­szonyok ellenére is van idő a vetésre, ara­tásra. Kenyérgabonából például hektáron­ként legalább 20 mázsát takarítanak be. Ilyen eddig ismeretlen volt ezen a vidéken. Amerikai békeharcosok Hanoiban. Pham Van Dong, a VDK mi­niszterelnöke amerikai háborúellenes aktivistákkal találkozott. A szövetkezet elnöke néhány évvel ezelőtt éppen a területi központba utazott értekez­letre. Hirtelen a szürke aszfalton maroknyi zöld foltot — egy fűcsomót pillantott meg. Az idegen vállránditva fogadta volna ezt az „eredményt”, ö viszont megállította a kocsit. F urcsa: a felszántott, műtrágyázott és vetés előtt kezelt földben, a fiatal növé­nyek nem tudnak erős gyökeret verni. Egy hevesebb szél, és a felső termékeny ré­teg a rozshajtásokkal együtt porhóhoz ha­sonlóan eltűnik a szántóföldről. Itt viszont a fedetlen aszfaltúton, amely ki van téve a szelek kényének-kedvének, a fű szinte beleláncolódott a földbe. Megpróbálta ki­húzni a fűcsomót, de csak szárak maradtak a kezében, a gyökerek szilárdan tartották magukat. És az elnök ekkor felidézte egy hajdan felmerült, de meg nem valósított ötletét: mi lenne, ha c szántót tömör réteggel fed­nék be. Ezzel megvédenék a vetést a pusz­tító széltől, visszatartanák a nedvességet, és Alexander Haig tábornok, Kissinger helyettese (baloldalt) Saigon­ban Tlüeu elnökkel tárgyalt. 144 óra Hétfő: Nixon—Gromiko tárgyalások Washington­ban — Gierek megkezdi pá­rizsi látogatását. Kedd: A SALT-okmányok cseréjével életbe lépett a két egyezmény — A dán népszavazáson a Közös Piac mellett döntenek. Szerda: Heves összetűzé­sek Chile fővárosában — A Brit Munkáspárt konferen­ciáján Blackpoolban. Csütörtök: Békemegálla­podás Uganda és Tanzánia között — ENSZ-jelent és a leszerelési világkértekezlct lehetőségeiről. Péntek: Súlyos harcok Saigon szomszédságában — Egyiptomi—líbiai—szíriai csúcsértekezlet. Szombat: Határháború a két Jemen között — Előké­születek Balír moszkvai út­jára. Washingtonban megtörtént a szerződési okmányok ünnepé­lyes cseréje, s ezzel hatály­ba lépett a stratégiai fegyver­zetet korlátozó SALT-megálla- podás. Mindez több volt, mint egyszerű vagy megszokott dip­lomáciai aktus: a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­tették az első gyakorlati lépé­seket a fegyverkezési hajsza mérséklésére, pedig már-már úgy tűnt, hogy ennek a ver­senynek nincsenek határai. Az események nem okoztak meglepetést, hiszen a kompro­misszumos megegyezés még májusban, Moszkvában, Brezs- nyev és Nixon tárgyalásain formálódott ki. Csakhogy az amerikai katonai-ipari komp­lexum képviselői erőteljes utó­védharcokat folytattak, szeret­ték volna utólag a saját javuk­ra fordítani a szerződéseket. Erre azonban, éppen az erő­viszonyok változása következ­tében nem volt módjuk, s az első SALT-forduló lezárása után most már megkezdődhet Genfben a második szakasz. Nem lehetnek illúzióink a gyors sikert illetően, valószí­nűleg még az eddiginél is bo­nyolultabb megbeszélésekre kerül sor. Nem hat kedvezően a légkörre, hogy más fegyver­zetcsökkentési tárgyalásokon az amerikai álláspont túlságo­san is negatív, Waldheim ENSZ-főtitkár a héten közzé­tett jelentésében kénytelen volt megemlíteni, hogy Wa­shington egyelőre nem mutat érdeklődést a leszerelési vi­lágértekezlet megtartása iránt. A SALT-mérleg — minden nehézség figyelembevételével is — biztató, s a jelek szerint folytatódik a szovjet—amerikai párbeszéd. Gromiko washing­toni tartózkodása során „fel­borult” a protokoll, a Camp David-i elnöki nyaralóban va­ló éjszakázás eddig afféle ál­lamfői kiváltságnak számított. A Nixon—Gromiko megbeszé­lések lehetőséget adtak a két­oldalú kapcsolatok (kereske­delmi és gazdasági együttmű­ködés!), valamint több nemzet­közi probléma, így az európai biztonság és a közel-keleti válság megtárgyalására is. Ami az európai fejlődést il­leti, Karjalainen finn külügy­miniszter, nyilván házigazda­ként is, a héten igen derűlátó nyilatkozatot tett. Azt hang­súlyozta, hogy november 22-én minden valószínűség szerint megkezdődnek Helsinkiben a sokoldalú előkészítő megbeszé­lések. Emellett állt ki a len­gyel—francia nyilatkozat is, amelyet dereknek, a LEMP első titkárának franciaországi látogatása és Pompidouval folytatott tanácskozásai után írtak alá az Elysée palotában. (Közben a nyugat-európai tá­bor is valamennyire rendezte sorait, a múlt heti norvég „sokk’Vot némileg helyrehozta a dániai népszavazás igen-je. A brit Munkáspárt Blackpool­ban megrendezett konferenciá­ján pedig egy annyira meg­foghatatlan határozatot fogad­tak el, hogy a vitázó felek mindegyike saját álláspontját magyarázhatja bele.) Három nappal a tervezett helsinki nyitány előtt lesznek a nyugatnémet választások s az NSZK kampánya egyre he­vesebbé válik. Magom is ta­núja lehettem: az elmúlt na­pokat Hamburgban töltöttem, s lépten-nyomon azzal a vé­leménnyel találkoztam, hogy az ország egyik legnyíltabb választása előtt áll. Talán egy­százalékos előnye lehet a je­lenlegi szociáldemokrata-sza­baddemokrata koalíciónak, de még az utolsó negyvennyolc órában is döntő - események történhetnek. Egy újságíró kollégám az olimpiai úszó­számra célzott, ahol végül az ezredmásodpercek alapján hirdették ki a győztest... Jel­lemző egyébként, hogy a ke­reszténydemokrata * ellenzék maga is tisztában, van Brandt külpolitikájának népszerű­ségével, ezért a kampányban a „nemzetközi ügyek befa­gyasztását” javasolta. Ez nem történt meg: folynak a két né­met állam tárgyalásai, Scheel külüigyminisKter New York­ban tartózkodik s onnan Pe­kingibe utazik, Bahr államtit­kár, akit nyugatnémet Kissin­gemek is neveznek, ma Moszkvába érkezik. A héten megszólalt Nixon, s tulajdonképpen a bírálatok­ra próbált válaszolni, hogy az elnökválasztási harc finisében bezárkózik a Fehér Házba. Igen diplomatikusan fogalma­zott, ugyanis azt mondta, hogy a vietnami tárgyalások „érzékeny pont”-hoz jutottak. A másik érdekelt, a vietnami fél viszont azt nyilatkozta, hogy érdambeni baladás egye­lőre továbbra sem történt... Fellángoltak azonban a har­cok Dél»Vietnamban s össze­ütközéseket jelentettek Saigon közvetlen szomszédságából. Amerikai részről nem zárják ki, hogy a szabadságharcosok sajátos, s eddig sem kevés meglepetést hozó offenzívája ezúttal a főváros körzetében folytatódik majd. Egy határháborút talán leír­hatunk: Uganda és Tanzánia megállapodott a békés rende­zésben. Üjabb fegyveres konfliktus bontakozott ki azonban az Arab-félsziget dél­nyugati csücskében, ahol Észak- és Dél-Jemen csapatai harcolnak egymással (Szaúd- Arábia az észak jemeniek va­lamint ' a brit érdekeltségű ománi szultanátus közreműkö­désével szeretné megdönteni a haladó adeni rendszert s meg­szerezni a Dél-Jemen határ- területein újonnan feltárt gaz­dag olajmezőket). A két Je­men között öttagú arab békél­tető bizottság közvetít s a kairói Szadat—Asszad—Kad­hafi csúcs találkozás is foglal­kozott viszályukkal. Az egyip­tomi fővárosban más jellegű események is zajlanak, mind- ha valamelyest háttérbe szo­rult volna az elmúlt hetekben erőre kapott jobboldal. Igaz, a kérdőjelek továbbra is fenn­állnak, vajon a hármas csú­cson milyen irányban befolyá­solta Egyiptomot Szíria, s mi­lyen irányban Líbia... Réti Ervin Kamal Nasszer, a palesztin fel- tzabadítási szervezet bejrúti szóvi­vője sajtókonferencián jelentette be, hogy Frangier libanoni elnök •és Arafat megállapodott a dél-li­banoni gerillatevékenység felfüg­gesztésében. ötnapos látogatásra Egyiptomba érkezett Bijedics jugoszláv minisz­terelnök. Képünkön: Szidki egyip­tomi kormányfő üdvözli Bijedicset Edward Heath (balról) brit mi­niszterelnök olasz kollégájával« Giulio Andreottival tárgyalt a ró­mai Chigi-palotában. .y SZIBÉRIAI tervek^ lehet, hogy a gyökereket is meg lehetne óv­ni a júniusi fagyoktól. Ami pedig a hajtásokat illeti, azok az aszfaltot áttört Jűcsomóhoz hasonlóan utat találnak a tömör védőrétegen keresztül is...

Next

/
Thumbnails
Contents