Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
1973. OKTÓBER 1., VASÄRNAP 7 E C H N I K A E HETI TUDOMÄ NYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A MEZŐGAZDASÁGI KUTATÁSOK LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL, A MEZŐGAZDASÁGOT SEGÍTŐ UJ GÉPEKRŐL SZÁMOLUNK BE OLVASÓINKNAK. Új ííi — több takarmány Angliában, a walesi egyetem botanikai kutatólaboratóriumában keresztezéssel sikerült egy rendkívül nagy hozamú fűfélét kitermelni. A keresztezéssel eddig létrehozott növények nem voltak szaporíthatok, a legújabb kromoszómaismeretek alapján kitenyésztett fű azonban termést hoz és szaporítható. Anglia legelőin például ez az új fű — ha csupán 5 százalékkal növeli is a hozamot — évi 40 ezer tonnát jelent. A nagy legelőkkel rendelkező, állattenyésztő országokban egy ilyen nagy hozamú fűféle az állatállományban és a tejvagy gyapjúhozamban komoly fellendülést hozhat. „Mikroanyagokkal” maximális termelés A növények a testük felépítéséhez, a termésérleléshez az oxigénen, szénen, hidrogénen kívül legnagyobb mennyiségben nitrogént, foszfort, káliumot, ezenkívül kalciumot, magnéziumot, ként és vasat használnak fel, de már több mint negyven elemről bebizonyították a korszerű, pontos vizsgálati módszerekkel, hogy szinte nélkülözhetetlenek a növények számára. Amíg a nagyobb arányban szükséges úgynevezett makroelemek mennyisége a növényekben egyenként meghaladja a 0,1 százalékot, a többi mennyisége ennél sokkal kisebb, 0,001 —0,000 01 százalék közé esik. Ezeket a rendkívül kis meny- nyiség'ben szükséges elemeket mikroelemeknek, -vagy másképpen nyomelemeknek nevezzük. Ugrásszerű termésjavulás Bármilyen kevés kell-belőlük, ha ehhez nem jutnak hozzá a növények, nem képesek tökéletesen fejlődni. Azonban a mikroelemhiányból eredő fejlődési rendellenességek nem minden esetben tűnnek fel. Ezért gyakori, hogy az egészségesnek látszó növények mikroelemekkel való ellátása is ugrásszerű termésjavulást eredményez. Különösen kedvező hatású lehet a mikroelemtrágyázás, ha a növények egyéb igényeit sikerült jól kielégíteni, mert ebben az esetben a csak kis mennyiségű anyagfelhasználást jelentő mikroelemtrá- gyázásáal kilókkal, sőt mázsákkal emelhető a termés- eredmény. Aszály ellen - bor A mikroelemek közül nálunk legtöbbet a borral foglalkoztak. Megállapították, hogy a virágképződésben és a terméskötődésben van nagy szerepe, tehát a hiánya csökkenti a termésmennyiséget. Ezenkívül a csírázást is serkenti, és fokozza a növények szárazságtűrését, ami a gyakran, aszályos nyaraink miatt különösen kedvező. A rézszulfátot rézgálic néven már régóta alkalmazzák a növényekben élősködő gombabetegségek ellen. Használata során felfigyeltek arra, hogy egyes gyümölcsösökben a gombafertőzéstől mentes fák is szebben fejlődtek éís bővebben teremtek a rézgáli- cos permetezés hatására. Ma már a Balaton menti tőzegtalajú területeken 5—15 kg/ katasztrális holdanként! rézgálic kijuttatását ajánlják, mert ezzel gyorsí tható a növények fejlődése, és fokozható a magtermés. A gyümölcsA kukoricabúsától a burgonyaparadicsomig Különböző növények sejtjei egybeolvasztásának lehetőségét vizsgálja néhány botanikus kutatócsoport Angliában, Svédországban, Japánban, az Anierikai Egyesült Államokban, Kanadában és az NSZK- ban. Amennyiben a kísérletek eredményre vezetnek, ez nemcsak elméleti-tudományos szinten, hanem a mezőgazdasági növénytermesztés gyakorlatában is nagy jelentőségű lehet. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy egyes növényi sejtekből differenciált növényi szöveteket lehetne létrehozni, hanem arról is, hogy teljesen újfajta növények termesztése válna lehetővé. A kukorica- búza vagy a burgonyaparadicsom létrehozásának lehetősége jelenleg ugyan csak hipotézis, de ennek komoly tudományos alapja van. Növényi sejtek összeolvasztásának gyakorlati megvalósítása csak akkor válik lehetővé, ha előbb sikerül elhárítani a növényi sejtek merev sejtfalából adódó akadályokat. Először tehát egy enzim, a pektináz segítségével fel kell oldani a két egymás mellett levő sejt sejtfala között levő, pektinből álló hártyát. Ezáltal a szövet különálló sejtekre bomlik, ezek egy másik enzimmel, a cellulózzal kezelhetővé válnak, és e kezelés következtében elvesztik cellulózból felépített sejtfalaikat. Meztelen sejtek jönnek létre, amelyekkel azután az állat sejtjeihez hasonTöbb figyelmei a gyökérzetre! A növényzet gyökérrendszerének az ismerete és rendszeres vizsgálata legalább annyira fontos, mint a „felépítmény” tanulmányozása — vélik a mezőgazdasági kutatók. A dolgok természeténél fogva erre jóval kevesebb lehetőség nyílik, s csak a növény megbolygatása révén keresztülvihető. A kísérleti táblákon akként végzik a gyökérvizsgálatot, hogy árokásó kanalas kotróval legalább másfél méter mély bevágást — mintegy „metszetet” — készítenek a talajba. Ilyenkor szakemberek vizsgálják meg a gyökérzet talajbehatolását, te- rebélyesedését és sok más jellegzetességet. Az ogyesszai Szelekciós-Genetikai Intézet munkatársai évek óta behatóan tanulmányozzák a kultúrnövények gyökérrendszerét. Jelenleg gyakorlati módszereket dolgoznak ki a növények szelektálására — gyökerük erőssége szerint. lóan lehet bánni — természetesen csak bizonyos ideig, miután a sejtfal rendkívül gyorsan újra szintetizálja. Az angliai nottinghami egyetem botanikai laboratóriumában néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a sejtek összeolvadását elősegíti a sejt<- anyagnak nátriumnitráttal történő kezelése. Ilyen módon sikerült először búza- és kuko- rica-sejtanyagot összeolvasztani. Az így létrejött keveréksejt mindkét kiinduló sejt kromoszómáit, vagyis a búza és a kukorica öröklődési anyagát tartalmazta. A kukoricabúza hibrideket azonban nem tudták továbbtermeszteni, miután rövid időn belül elpusztultak. De megtörtént az első lépés! Eredményekről számolnak be a tübingeni Max Planck Intézet kutatói is, akiknek dohánylevelek belsejéből származó sejtek anyagából egész növényeket sikerült kifejleszteniük. A Kanadai Országos Kutató- tanács saskatooni laboratóriumában olyan viszonylag egyszerű módszert fejlesztettek ki a kutatók, amelynek segítségével a sejtanyagot először a termesztési alap parányi cseppjeiben átsegítik a sejt- osztódás első stádiumán, egészen addig, amíg elegendő számú sejt jön létre ahhoz, hogy a hagyományos termesztési módszereket alkalmazhassák. Ha sikerült a sejtanyagbpl egész növényeket létrehozni, a következő lépés annak a módszernek a megtalálása, amelyet keveréksejteknél is alkalmazni lehet. fák fejlődését gyakran gátolja a cinkhiány is, törpe- szárt-agúságot, ^ ecsetágúságot okozva. A tűrtetek cinkszulfát adagolásával megszüntethetek. Ezek a legfontosabb hatások is bizonyítják a mikroelemek jelentőségét. Nyomelemss műtrágyák Ennek ellenére csak újabban kezd tért hódítani a mikroelemtrágyázás, mert a rendkívül kis mennyiségben szükséges anyagokat nehéz egyenletesen kijuttatni. Ez szilárd, szemcsézett, vagy por formában csak úgy oldható meg, ha más tápelemet tartalmazó műtrágyával keverik el. így kapják a nyomelemes műtrágyákat. A mikroelemtrágyázás másik formája a permettrágyá- zás. Már egyre több eredmény bizonyítja ugyanis, hogy a növények a gyökérzetükön kívül a leveleiken keresztül is képesek kisebb mennyiségben különböző anyagokat felvenni. így még gyorsabb is az anyagfelvétel, és a levelekre került anyagok zöme előbb eljut a növények különböző részeibe, mint azok, amelyeket a gyökerek vesznek fel. Mivel a mikroelemekből csak csekély mennyiséget kell adagolni. legjobb permettrágyá- zás formájában kijuttatni. A különböző mikroelemek sokféle növényvédő szerrel. is keverhetők anélkül, hogy a hatásuk vagy a növényvédő, szerek hatása csökkenne. A mikroelemtrágyázás tehát összekapcsolható a növényvédő permetezésekkel. Az újabban forgalomba kerülő WUXAL nevű szer, ami többféle mikroelemet is tartalmaz, ugyancsak lomb trágya, azaz permetezéssel j'uttatható ki a növényekre, és így már rövid idő után érvényesül a kedvező hatás. Meztelen minivírusok Az eddig ismert legkisebb vírusoknál is kisebb, ismeretlen növényi kórokozókat fedeztek fel a tudósok az elmúlt év őszül az USA-ban, Kanadában és az NSZK-ban. A meglepő képződményre a burgonya és a citromfélék gazdasági szempontból jelentős, az addigi feltételezések szerint vírusos eredetű betegségének kórokozója után kutatva bukkantak rá. A viroi- dok felfedezése tehát újabb példája annak a tudományban nem ritka esetnek, amikor a tudósok mást fedeznek fel, mint amit tulajdonképpen kerestek. A most talált képződmények viszonylag kicsi, méghozzá meztelen, azaz védő fehérjeburok nélküli ribonukleinsavmolekulák. A vírusokhoz hasonlóan, ha megfelelő gazdanövényre jutnak, ezekben szaporodnak, és igen karakterisztikus betegségtüneteket idéznek elő. A vírusokhoz való feltűnő hasonlóságuk miatt nevezik őket viroidoknak, vagy meztelen minivírusoknak. Permetezés „légpárnás” védőruhában A nagyhatású növényvédő szerek az emberre nézve is ártalmasak, különösen akkor, ha finoman elporlasztott formában kerülnek a test felületére, vag^ a légutakon, a szájon keresztül a szervezetbe. A gázálarcban végzett permetezés szerfölött megerőltető, kényelmetlen munka, a közönséges, légátnemeresztő öltözetbe pedig rövid idő alatt „befülled” a dolgozó. Különösen igaz ez a zárt helyiségekben (üvegházakban) végzendő permetezés esetén, a szabadtéri munkánál ugyanis a légmozgás még valamivel elviselhetőbbé teszi a munkavégzést. Az egyik angol botanikus kertben az ott dolgozók részére éghetetlen PVC-anyagból teljesen zárt, tetőtől talpig védőruhát rendszeresítettek, amelyben nem érheti őket egészségkárosodás a permetezés során. A ruha csövön át összeköttetésben áll az épületen kívül elhelyezett elektromos turbokompresszorral, amely állandóan friss levegővel látja el a zárt ruhában dolgozó személyt. Az elhasznált levegő a csuklónál és az övnél távozik a védőöltözetből. Önjáró öntöző , ■■■■, ... — —■ — ...T------— A t ej konzerválása A tej a leggyorsabban romló élelmiszerek egyike. Teljes értékű konzerválásával mindeddig hiába próbálkoztak a szakemberek. Nem is annyira a tápanyagok valamelyes csökkenése okozta a legtöbb gondot, hanem az íz megváltozása, ami a tejporból készült tejnél éppúgy felfedezhető, mint a kondenzált és a sterilizált tejnél. A tejporok és a konzervdobozban forgalorpba hozott cukrozott tej sűrítmények legfőbb előnye az, hogy víz hozzáadásával bármikor és bárhol készíthető belőlük tej. A képen látható módon csomagolt tejpor súlya kevesebb, mint egyharmada a belőle készíthető tejének, ami szállítási szempontból sem közömbös. A mezőgazdaság és az ipar számára sem mindegy, hogy a némelykor jelentkező tejfelesleget meg tudja-e menteni a későbbi felhasználás számára. A tejporgyártás világszerte hatalmas fellendülésnek indult, amióta rájöttek arra, hogy a borjak kevésbé „kényesek” a tej ízére, mint az emberek (sőt, sovány tejjel is megelégszenek), így az ő táplálásukra használják fel a tejporból készült tejet (az elvont értékesebb zsiradékot némi disznózsírral pótolva), az anyaállat teljes értékű teje pedig a fogyasztókhoz kerülhet. A tejport egyébként nem csupán borjúitatásra, de különböző malac-, csirke- stb. tápok készítéséhez is felhasználják. Az élelmezésiparon belül a sütödék, cukrászatok, tápszergyárak, édesipari üzemek stb. tartanak igényt egyre nagyobb mennyiségű tejporra. Akár „vízágyúnak” is nevezhetnénk a szovjet ipar DDN— 70 típusú önjáró öntözőberendezését, mely másodpercenként 100 liter vizet 70 méter távölságra lövell ki. A lánctalpas traktorral szállított berendezés bal oldali szűrőkosaras szívócsövét a víznyerőhelyhez érve lebocsátja a gépkezelő, és máris üzembe helyezheti a nagy teljesítményű szivattyút. A sugárcső a vízszintes középálláshoz képest 2x45 fokos mozgást végezhet, ami viszonylag nagy terület vízzel való beszórását teszi lehetővé. Ha a víznyerőhely a földeken át húzódó csatorna, az esőz- tetöberendezés annak mentén haladhat helyről helyre. A konstrukció nagy előnye, hogy csupán egy ember szükséges e nagy teljesítményű gépi rendszer kiszolgálásához.
