Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

^-Jg.fegTMfcfrVfcl~ HÍRLAP KÚI.dNKlAP/!Í$/f XVI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1972. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK MEGKEZDTÉK A FELMÉRÉST Szakszerűbbé válik a kereskedelmi ellátás Ez év márciusában jelent meg „a szakmai gyakorlati idő végleges, illetve ideigle­nes felmentésé érdekében” kiadott rendelet, mely meg­határozza, hogy a szabadkasszás keres­kedelmi és vendéglátó­ipari egységeket csak boltvezetői képzettség­gel rendelkezők vezethe­tik. Karay Ambrussal, a városi tanács kereskedelmi szak­igazgatási szervének veze­tőjével, az új rendelkezésről beszélgettünk. — Mennyiben érinti ez a Város állami és szövetkezeti kereskedelmi egységeit? — Megkezdődött a felmé­rés, de egyelőre csak az ÁFÉSZ kérte azoknak a boltvezetőknek a felmentését, akik még nem szerezték meg a képesítést. Az elismerten jó mun­kát végző ÁFÉSZ csak­nem száz kereskedelmi egységéből 17 kiskereske­delmi és 8 vendéglátó­ipari egység élén áll szakképzetlen vezető, pedig még a vezetőhelyettes is köteles megszerezni a bolt­vezetői képesítést. — Milyen sorsra jutnák a szakképzetlen boltvezetők? — Záros határidőn belül meg kell szerezniük a szüksé­ges végzettséget, s addig fel­mentést kérhetnek, az álla­mi kereskedelmi vállalatok üzletvezetői a Pest megyei Tanács, a szövetkezeti üzletek vezetői pedig a városi tanács kereskedelmi szakigazgatási szervétől. Természetesen csak arra az időre, amíg meg­szerzik a képesítést. — Milyen elbírálás alá es­nek azok az idős, beteg em­berek, akik évtizedekig helyt­álltak munkahelyükön? — A mentesítési kérel­meknél figyelembe vész- szűk a körülményeket. Idős, beteg embereknek, vagy valamilyen indokolt esetben végleges felmen­tést adhatunk. Például, ha a kiskereskedelmi egység olyan területen he­lyezkedik el, ahol messze környéken, nincs másik bolt, a lakosság jobb ellátása ér­dekében, inkább engedélyez­zük, hogy szakképzetlen em­ber vezesse, ha egyébként, megfelelőbb vezető hiányá­ban, be kellene csukni ajta­ját. De a fiatalabbakat, s azokat, akiknek nincs indo­kuk a mentesítésre, minden­képpen kötelezni kell a szak- képesítés megszerzésére. — S az hol szerezhető meg? — Cegléden, Kecskeméten, vagy Budapesten. költségeit természetesen a dolgozó maga viseli. — Mit várnak az új rendel­kezéstől ? — Nagyon sokat. Elsősor­ban a jobb, szakszerűbb kereskedelmi ellátást, a szo­cialista kereskedelem jelentős fejlődését — mondotta Karay Ambrus. Szabó Mária A nemzetközi békenapon Tiltakozó gyűlés a gimnáziumban A nemzetközi békenap al­kalmából tiltakozó gyűlésen emelték fel szavukat a vilá­gon pusztító háborúk ellen a gimnázium diákjai. A tiltako­zó gyűlés szónoka Fülöp Dá­niel volt. Új térkép készül Nagykőrösről Az Országos Térképészeti és Geodéziai, Vállalat Nagy­kőrös és Cegléd városáról és kornyékéről pontos, új tér­képet készít. A felmérések, melyek a bel- és külterülete­ken megkezdődtek, a jövő év­ben fejeződnek be. Mit látónk ma a moziban? A préri. Cooper regényei alapján készült színes, szink­ronizált román—francia—an­gol film. Előadások kezdete; 3, 5 és 7 órakor. TAPASZTALA TCSERE Vendégek a gerwiclti testvériskolákól A Magdeburg melletti Ger- wichben a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­hoz hasonló oktatási intéz­mény képezi az élelmiszeripa­ri szakmunkásokat. A két is­kola igazgatósága és diáksága között gyümölcsöző kapcsolat alakult ki: körösi tanulók töl­töttek gyakorlati időt Ger- wichben, NDK-beli diákok Nagykőrösön. A minap a keletnémet isko­la vezetői látogattak el váro­sunkba. Ugyanis új iskolát lé­tesítenek Gerwichben, s az annak építését irányító mér­nökkel együtt, tanulmány ózni kívánták a nagykőrösit, hogy a tapasztalatokat hasznosíthas­sák. A vendégek négy napos itt- tartózkodásuk idején megte­kintették a konzervgyárat, el­utaztak Kecskemétre, ahol a baromfifeldolgozó üzemet, s a Kertészeti Egyetemet nézték meg, sőt, Bugacra is leruccan­tak. FOKHAGYMA — MÁZSASZÁMBA Huszonnyolciéle áru készül a szövetkezeti húsüzemben Kövületeknek is dolgoznak Két esztendővel ezelőtt heti 10—15 jószág vágásával és feldolgozásával kezdte meg működését a Szabadság Ter­melőszövetkezet és az ÁFÉSZ közös húsüzeme. Most heten­ként tőkehúsnak 18—20, fel­dolgozásra 25—30 hízott ser­tést vágnak le, melyből 28 fé­le húsárut készítenek. — Hányán dolgoznak az KISZ-é/et Már tapétázzák a volt mésztárolót Tanulmányúton Romániában és Bulgáriában Megalakult a MÉTE konzervgyári csoportja A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület (MÉ­TE) szeptember elején alaku­ló közgyűlésre hívta össze a konzervgyár szakmunkás gár­dáját. Megalakították az üze­mi csoportot, és titkos szava­zással megválasztották a cso­port vezetőségét is. Az' elnök dr. Gábor Gyula, a titkár pedig ifjabb Kaszap Ambrus lett. A MÉTE üzemi csoportjá­nak 22 tagja az alakulás után 9 napos román—bolgár tanul­mányútra ment a gyár autó­buszával. Készül a körtebefőtt Az ősz a betakarítás ideje. Szedik a téli körtét is, a konzerv­gyár pedig felvásárolja, s ügyeskezű asszonyok, gyors gépek üvegekbe töltik. Nagy Dezsőné a befőttek lészintjét ellenőrzi, azután lezárják az üvegeket, melyek, hőkezelés után, a rak­tárba kerülnek, majd a boltok polcaira. Kiss András felvétele — 1971. február 17-én, ki­lenc taggal alakultunk. Egyi­künk a pártnak is tagja volt. Ma harmincnyolcán vagyunk, három párttaggal — mondja Gombos Eva, a Városgaz­dálkodási Vállalat KISZ-tit­kára. — Kezdetben akadt problémánk, persze, hogy akadt, de lassan mind múlttá vált. Most ott tartunk, hogy kialakult a vállalati, illetve üzemi négyszög, és jó a kap­csolatunk a gazdasági veze­tőkkel, a párt- és szakszer­vezettel. — Üdülni voltak valahol? — Voltunk. A vállalat alig kapott beutalót, ezért kivett a SIOTUR-tól egy maszek há­zat. Tíz napra szerveztük az üdülést, heten mentek el, kö­zülük egy jutalomból. — Más alapszervezettel mi­lyen a kapcsolatuk? — Legjobb az Irodagép- technika Vállalat KlSZ-esei- vel. Közös programot állítot­tunk össze. Jöjjön el a szom­bati találkozónkra, ott lesz náluk, az ebédlőben, vagy a klubteremben. Megtörtént már, s ezt csak azért emlí­tem, mert érzékeltetni aka­rom, milyen jó a kapcsola­tunk, hogy egy zártkörű szellemi vetélkedőjükre is meghívtak, és különdíjat ítél­tek meg nekünk. Dicsére­tünkre legyen mondva, ösz- szetettben a harmadik helyet szereztük meg. — Velem mindig vesze­kednek a KISZ-bizottságon, hogy anyagias vagyok, mert azt mondom, pénz nélkül nem lehet semmiféle rendez­vényt sem szervezni. Egy év­HÉTKÖZNAPJAINK. Öreg­asszony panaszkodik, hogy ma­napság nem lehet számítani a fiatalok megértésére. Köteke­dők, neveletlenek. Fiatalember azt panaszolja, hogy neki, a fiatalnak, biztosan kijárna a huligán jelző, ha úgy viselked­ne, mint ahogy vele szemben néhány felnőtt. Hétköznapjaink. Apák és fiúk. Részeg, aki veri a fiát. Káromkodó anya, aki gyerme­két kézenfogva, átkozza a szomszédot. Síró anya, akit fia útszéli szavakkal űz ki a házból. A lány. aki barátnőjé­vel összefogva, anyját kilógat­ja az ablakon. Asszony, aki gyerekeit beledobja a kútba. Igazságok. Justitia mérlegében melyik serpenyő billen lej­jebb? SIKOLTOZÓ ÚJSÁGCIK­KEK. Rájuk hajtom a fejem, és elgondolkodom. Mi lenne, ha azok, akikről szólnak, akik Apák és fiúk így cselekszenek, néha szem­benéznének önmagukkal is. Ha tudnak hűek lenni önma­gukhoz, mindegyik önmaguk­hoz hűek maradnak: a gyerek­hez, a fiatalemberhez, a férj­hez, a nagymamához. Ha így van, akkor öntudatlanul is az emberséget hordozza minden cselekedet. Mégis: mennyien várják a megértést, mennyien hiányolják. Apák és fiúk, mindnyájan a megértést sür­getjük. Hétköznapok. Panaszlevelek. Kiabáló hírek. De jó lenne egyszer arra is felfigyelnünk, hogy a városok tereit bezsivaj- gó gombafejűek mily kevesen vannak. Mellettük hány száz és ezer csendes fiatal siet el! Jó lenne minél többször olvas­nunk arról, hogy a becsületes apák és fiúk, anyák és leányok hogyan élnek. SOKAT PANASZKODUNK még egymásra. S körülbelül ugyanakkor okkál s joggal a pultnál, a munkahelyen. Öreg panaszkodik a fiatalra, fiatal az öregekre. Szembenéznek egymással, s veszekednek. Mi­lyen különös. Nem ismerik meg egymást. Pedig egyszer el kellene kezdenünk a bemutat­kozást, azt kutatva egymásban, ami jó, ami szép. Azzal a me­legséggel, amellyel a múlt század nagy amerikai költője, Walt Whitman rajzolta egy­más mellé néhány soros ver­sében a két nemzedéket: „Asszonyok jönnek-mennek. Egyikőjük fiatal, a másik öreg. / Szépek a fiatalok, de az öregek még szebbek.” Miklay Jenő re, az ideire, 6068 forintunk van. — Hogy teremtődik elő ez az összeg? — Valamennyi a tagdíjból, meg dolgozunk is, de legjob­ban a vasgyűjtéssel lehet pénzt szerezni. Itt van az ud­varon egy halom ócskavas, el­visszük a MÉH-nek, s a pénz a miénk. — Csak úgy? — Hát persze! De előbb megbeszéltük a vállalat veze­tőivel. Volt itt az udvaron például egy trafó, esett rá az eső, rozsdásodott, mi elvittük, kaptunk érte kétezer forintot. iTSff'F’" ';*■ HEMM — Hol szórakoznak? — Hát a szórakozás még egy darabig nehezen megy. A múltkor kaptuk meg a mész­tárolót. Azt mondták, ha ki­tatarozzuk, a miénk. Már ta­pétázzuk, nemsokára elké­szül. Fehér Mihály titkárhelyet­tes veszi át a szót: — Rendeztünk már szelle­mi vetélkedőt, barkochbát, meg beszámolót. A legjobba­kat megjutalmaztuk. — Mennyit kapott a győz­tes? — Száz forintot. De nem úgy, hogy a pénzt a zsebébe dugtuk, hanem például a ki­rándulásra neki száz forinttal kevesebbet kellett befizetnie — Voltak kirándulni is? — Július 21—22—23-án, Pé­csett. Nagyon jól éreztük ma­gunkat. — A KISZ-tagok hány szá záléka aktív? — Huszonöt százalék kö­rüli azoknak a száma, akik eljönnek egy-egy rendezvény­re, a másik 25 százalék pe­dig csak elvétve jár el. — Hogyan bánnak a kö­zömbösökkel? — Szólunk nekik, hogy változzanak meg, mert a ’eg- nagyobb szomorúsággal bár, de kénytelenek leszünk meg­válni tőlük. Aztán van, aki megváltozik, van, aki nem. — Volt már rá példa, hogy kizártak valakit? — Senkit. mondták, azon az egy embe­ren múlik a tervteljesítésük. Abban az üzemrészben leg­alább negyvenen végzik ugyanazt a munkát, mégis azon az egy emberen múlt a tervteljesítés. Nem értjük ezt. Az ottani KISZ-tagok egyéb­ként jó gárdát alkotnak, csak éppen nem megfelelő a kap­csolatuk a gazdasági vezetők­kel. Hogyan lehetséges ez? Eddig senkitől sem kap­tunk rá választ. Hát ilyene­ken vitatkozunk. — írja még bele azt is — mondja Gombos Éva —, hogy oktatásra is járnak a FTSZ- tagok. — Marxista középiskolába is? — Oda is. — Hát még? — Szakmai jellegű okta­tásra is, legalább egy tucat. — Ez szép. — Szép hát! Büszkék is va­gyunk rá. Ballal József üzemben? — kérdezzük Gu­lyás Jánostól, a kis telep ve­zetőjétől. — Heten. Szép forgalmat alakítottunk ki. — Húsáruik közül melyik a legkeresettebb ? — Mindegyiket megkedvel­ték a fogyasztók, de talár legjobban keresik a gyula módra készülő főzőkolbász, melyből hetenként több min. 8 mázsát készítünk. — Kinek adják el készítmé­nyeiket? — Minőségi áruinkat vidék­re is szívesen viszik, de mióta a szövetkezet Kecskeméti ut­cai élelmiszer-áruháza meg­nyílt, keveset tudunk vidékre juttatni. Az áruházba a jelen­tős mennyiségű gép- és kötö­zött sonkán, főtt tarján, kenő­májason és más készítménye­ken felül, csak kolbászból he­tenként 2 mázsát elvisznek. A többi szövetkezeti üzletet és a kocséri húsboltot is mi látjuk el. — Honnan kapják a hízott sertéseket? — A Szabadság Termelő- szövetkezet és az ÁFÉSZ hiz­laldáiból. A kis üzemben lázas mun­ka folyik. Az udvaron kelle­mes illatok terjengenek: füs­tölik a kolbászt, főzik a húso­kat, sütik a töpörtyűt. Czakó József elmondja, hogy közületeknek is dolgoz­nak: ők vágják le az állami gazdaság, az élelmiszeripari szakiskola és a szociális ott­hon sertéseit, melyeket azok saját ellátásukra hizlalnak. Az egyik helyiségben Ja- kabházy Ferenc fokhagymát tisztít, s hatalmas edényekbe rakja. Egy nyugdíjas mester, Koselák Ferenc segít neki. Mázsaszámra fogy az illatos kolbászízesítő. K. L. Szűcs Ilona gazdasági fele­lőstől és Molnár Évától kér­dezem: — Milyen a politikai okta­tás? — Általában a vállalattal kapcsolatos kérdések sokakat vitára késztetnek — felelik. — A hozzánk csatolt, volt pipagyári részlegből kértünk egyszer, csak egyszer, egyet­len órára, egy KISZ-tagot, a bizottság tartott valamilyen ülést. Nem engedték el, azt SPORT Bravúros, lelkes győzelem A legutóbbi napokban min­den pályára lépett körösi ko­sárlabdaegyüttes ellenfele ott­honában küzdött a bajnoki pontokért, a megyei csapa­tok hétköznap, az NB III-asok vasárnap. NB III, FÉRFI Nk. Ped.—MAFC II (Bp.) 65:64 (29:39). Nk.: ÁbrahámT. (13), Molnár (6), Boros, Zsá- kai (20), Ruttner Gy. (2); csere: Spindelbauer, Farkas, Sz. Nagy (6). A mérkőzés rosz- szul indult, mert a műegye­temiek mindjárt 10 pontos vezetésre tettek szert. A kö­rösiek hol felzárkóztak, hol elhúzott az ellenfelük. 9 perc­cel a befejezés előtt 7 ponttal még a fővárosiak vezettek. A határtalan lelkesedéssel ját­szó körösiek az izgalmas, drámai hajrában, az utolsó másodpercben dobott kosár­ral visszavágtak a tavaszi egypontos hazai vereségükért. Bravúros volt a győzelem! MEGYEI FÉRFI, IFJÚSÁGI Nk. Ped.—Ceglédi Gimná­zium 102:36 (46:21). Biztos, fölényes győzelem. Kosárdo­bók: Ruttner Gy. (i3!), Spin­delbauer (25), Boros (8), Zu- bány Sz. (4), Várkonyi (2). A szeptember 26-ára terve­zett Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Technikum mérkőzést október 13-ára ha­lasztották. MEGYEI FIÚ, SERDÜLŐ Ceglédi Gimnázium—Nk. Ped. 2:0. A tavaszi 8 pontos győzelem után, az 5 játékos­ból álló körösiek a rangadó elején sok faultot összeszed­tek. A zömmel harmadikos gimnazistákból álló ellen­féltől nem akartak a cso­portelsőség megszerzése miatt súlyosabb vereséget szenved­ni, s ezért kipontoztatták magukat. A 11. percben, 8:5- ös körösi vezetésnél, a kö­rösiek közül csak Molnár Csaba maradt a pályán. így a ceglédiek kapták a 2 pon­tot, de a mieink a ceglédi körzet első helyének váro­mányosai. NEGYEI LEÁNY, SERDÜLŐ Nk. Ped.—Ceglédi Gimná­zium 63:37 (21:21). A körösiek a II. félidőben húztak el. Kd.: Becser (17), Tóth (16), Bielik K. (11), Pászti (10), Nagy E. (7), Zsoldos (2). Miskey­emlékverseny A Kinizsi birkózószakosz­tálya október végén rendezi meg a hagyományos Miskey Árpád felnőtt emlékversenyt, ami jó bemelegítés lesz az NB Il-es kötöttfogású csa­patbajnokság előtt. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents