Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
6 “"xJCíriap 1972. OKTOBER 1., VASÁRNAP Peil megyei í aranaoiaóo fáóolz 39. A TAPIÓ VÖLGYE Kanyarog a Tápió szelíden, hol átbúvik az országút alatt, hol elszökik tőle messzire, alig lehet sejteni, merre folydogál. Községeket szel át vagy határukban húzódik el, de mindenképpen megkeresztelte őket kúria romjai nem sokat árulnak el régi szépségükből — a községhez tartozó Csehország- telephez azonban kőnél-ércnél maradandóbb hiedelem tapad, hogy e hely a XV—XVI. században idevetődött husziták alapítása. A kúria dolgozószobája a tápiószelei fceumban. Blaskovich Mú. vizével. így keletkezett a bo- i kornyi Tápió melléknevű — ‘ úgy is mondhatnék: vezetéknevű — község, közelebb-távo- labb egymástól, szerteszórtan a Tápió völgyében. Itt van mindjárt az Árpád- ■ kori Bicske nemzetség ősi fészke: Tápióbicske, első urairól 1250-ből, magáról a’faluról Villa Bikchey néven 1275- ből szólnak az oklevelek, őrhegye erődített középbronzkori településnek bizonyult, Törökvölgye alighanem a községet porig pusztító török hódolt- ' ságra utal. Görgey Arthúr tábornok 1849. április 4-én este 9 órakor keltezett jelentése., pedig az isaszegi csatát megelőző tápióbicskei diadalról számol be, amelyben az egyesült honvédseregek páratlan hősiességgel győzték le Jellasics tüzérséggel megerősített, csaknem húszezernyi hadát s ahol Földvári Károly őrnagy, fergeteges csaták bajnoka, a vörössapkás 3. zászlóalj bálványozott hőse, a bicskei ütközet ; irtózatos golyózáporában, zászlót lengetve, elsőnek ugratott a Tápió hídjára, s vörössapkásaival utat tört Damjanich és Klapka csapatainak. ’ Aztán keresztbe-kasul járom az ősi Kartal család hajdani birtokait: az 1217-ben először Sag néven említett Tápióságot, s feljegyzem, hogy a Zsiger- puszta mellett levő romot a hagyomány Árpád-kori várnak tartja, a tudomány viszont az ugyanitt feltárt újabbkőkori leletek és a Cimbalomrét-dűlő- ben kiásott bronzkori csontvázak, edények nyomán a település ősrégi eredetéről adott bizonyságot. Az Ybl Miklós tervei szerint épült KeglevichINGATLANOK ADÁSA ÉS VÉTELE ügyében keresse fel az alábbi kirendeltségeinket: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa Gy. u. 1. SZENTENDREI VAROSGAZDALKODASI VAUALAt SZENTENDRE, Ady Endre u. 5. Fotó: Csobaji Előd Kartal-ősök ülték meg a honfoglalás után először az 1271-ben Zecheu néven feljegyzett, ma Tápiószecső települését, Kartali Tamás a XIII. században már a de Zechew — vagyis: szecsői — előnevet viselte. A Tápió-parti lapályon fekvő község a XV. században vásártartási jogot kapott, s mezővárosként szerepelt, s ha mostani sajátosságait akarnám előszámlálni, akkor két dolgot említhetnék. A jelentős eredményeket felmutató művelődési központ fontos munkaterülete a magyar folklór hagyományainak ápolása, Röpülj páva-köre a művelődési házak együttesei között-országos rangú. Nem ilyen örvendetes az az adalék, hogy Tápiószecsőn találjuk a környék — Nagy- káta után — legnépesebb cigánytelepülését. A „ciganoló- gia” ma annyira fellendült, hogy szinte divatnak nevezhető. A szecsőieknek azonban égető napi probléma: mert a szorgalmasan dolgozó cigány lakosság mellett ődöngő dolog- talanok szociális, kulturális és morális felemelése nem köny- nyű, de mind sürgősebb, kényszerítő feladat. A Kartal-nemzetség birtokolta a monori járáshoz tartozó Tápiósülyt is, amelynek népe 1263 körül Úza fia Ferenc uraságnak robotolt. A XV. században SEWL—SYWL ortográfiával említett Súlyból a török pusztítás után jószerint csak egy torony maradt meg, valamivel több, mint a XIII. században Saap néven emlegetett és a XVI. század végén pusztává porlott Sápból. Ha a história dátumait nézzük, akkor felfigyelhetünk rá, hogy Werbőczi István, aki Tá- piószentmártont már 1513-ban donációba kapta II. Ulászlótól, az 1514-es parasztháború és az 1526-os mohácsi vereség után 1528-ban Tápiógyörgyét és Tápiószelét is megkaparintotta, nyilván a szörnyű és tragikus történelmi eseményekben szerzett bokros érdemeiért. Tápiógyörgyén, amely már a jászsági fekete földekkel határos, bár Gyewrgye elnevezését csak 1520-ból ismerjük, a környék egész sor helyneve viszi képzeletünket' az ezeréves múltba. Nagymegyer, Kismegy er, Nagypáskom, Kispáskom, Urbárium a história és a jobbágygazdálkodás emlékeit verik fel, Borjúhalom, Görbeszék, Fáradttanya, Kétkürtös- tanya, Rókalyuk, Dögház, Po- csogós, Szőröspuszta hajdan- korok köznapjainak hagyományaira emlékeztetnek. Tápioszele _ 1347-ben: zele, a járás jelentős ipari csomópontja. A Kohászati Gyárépítő Vállalat gyáregysége, az Állami Pénzverő éremszerelő üzeme máris sok száz dolgozót foglalkoztat, az Országos Ag robotanikai Intézet pedig t fajtagyűjtési, fajtafenntartás' tudományos kutatás és a nemzetközi magcsere egyik fókusza. Ami Tápiószelén a maga nemében egyedülálló élmény: az a hajdani Blaskovich-kú- riában létesített lakásmúzeum, amelynek 7 termében egy XIX. századi kisnemesi otthon keretei között, a két Blasko- vich-fivér, az 1960-ban elhunyt György és az 1965-ben elhalálozott János által gyűjtött bútorokat, festményeket, grafikákat, plasztikákat, iparművészeti- és ötvösremekeket, kerámiákat, porcelánokat láthatjuk. Két Rembrandt rézkarc, holland kismesterek, olaszok és a magyar művészek közül Barabás, Lotz, Székely Bertalan, Réti és mások alkotásai díszítik a ragyogóan tiszta, ízléses múzeumot, amelynek csak az a baja, hogy Tápiószelén méltatlanul kevés látogatója akad. Tápiószentmártonhoz — talán fontosabbakat megelőzve — óhatatlanul két gondolat társul. Itt találták meg 1923-ban a szkíta arany- szarvast, amely előkorunk gyönyörű remeke, s nem tehet róla, hogy a hazai fasiszták egyik hordája a művészi formájú plasztikát rövid időre jelvényének bitorolta. És itt fejlesztette ki egy Ernő nevű másik Blaskovich a legnagyobb magyar magánménest, itt született 1874. március 17- én minden idők legnagyobb magyar versenylova: a Kincsem, amely négy éven át 54 versenyben 54 győzelmet aratott. A kitűnő angol telivér, mint tenyészkanca, jeles ivadékok sorát hozta világra, de utódjai közül egy sem tudta túlszárnyalni. Fontosság, főleg időszerűség sorrendjében előrevehetnénk most Tápiószentmárton két jó eredményeket felmutató mezőgazdasági termelőszövetkezetét, de az embert vonzalmai, érdeklődési körei vezérlik ... Fejezzük be hát barangolásunkat a járás kulturális és művelődési életében nagy hatású művelődési központtal, amely a megyében elsőnek alkalmazott közművelődési társulással munkájának rendkívüli hatósugarat teremtett. A helyi gazdálkodó egységek, főleg a két téesz megemelte az állami költség- vetés keretét, s hogy a pénz jó helyre kerül, azt magam is láttam, amikor végigtapasztaltam a művelődési központ székházában lévő nagyszámú szakkör, külön kiemelve a remekül dolgozó fotósok, filmesek, magnósok, saját műhellyel rendelkező kerámiku- sok okos, élénk tevékenységét. Ha ezekhez hozzáveszem a régészkedőket, a honismereti kutatókat, a néprajzosokat, s az ismeretterjesztés községi és tanyai fáklyahordozóit — akkor azt kell mondanom: szinte elképzelhetetlen, hogy Tápiószentmárton 6900 lakosából hogyan lehet a kulturá-- nak ekkora szikrafergetegét kicsiholni. Békés István Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Október 2. és 7. között Budapesten tanácskozik a Textil-, Ruházat- és Bőripari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöksége, adminisztratív bizottsága, pénzügyi és ellenőrző bizottsága, valamint a textilipari szakmai bizottság. A tanácskozás napirendjén a nemzetközi szövetség munkájával, tevékenységével összefüggő több téma szerepel. Egyebek között értékelik a nemzetközi szövetség titkárságának legutóbbi — 1971-ben Berlinben tartott — ülése óta kifejtett tevékenységét; megvitatják a nemzetközi munkaügyi hivatal számára a textiliparról készülő memorandumot; értékelik a nemzetközi szövetség keretében működő szakmai bizottságok munkáját, s egyben meghatározzák a további feladatokat. NÖVEKVŐ EXPORT Sikeres kooperációk Négy esztendő alatt több mint a két és félszeresére növelte kiviteléit az Irodagép és Filmtechniikai Vállalat. 1968- ban exportja négymillió rubelt tett ki, az idén pedig 11 millióra rúg. A dinamikus fejlesztés legfőbb forrása — természetesen a gyártási feltételek megteremtésén, így a többi között a nagykőrösi egység jeléntős bővítésén túl — a szakosítási szerződjek megkötése, s a kooperáció bővítése volt. A vállalat tevékenysége jó példája annak, miként lehet viszonylag nem nagy befektetésekkel kelendő árukat kínálni a felhasználóknak. így például szedőírógépekből és fénymásológépekből idén hárommillió rubel értékben szállítanak szovjet megrendelésre, s már most biztosra vehető, hogy jövőre e termékekből növelhetik eladásaikat. Mód nyílik a forgalom bővítésére a pénztárgépek gyártásánál is, s itt jól kamatozónak bizonyult a nyugatnémet Anker céggel kialakított kooperáció. Idén már 2Ö0 gépet exportálnak — ezek Anker-alfcatrészek ösz- szeállitásával készülnek —, jövőre pedig a kivitel számítások szerint eléri a félmillió nyugatnémet márkát. Egy másik kooperációs szerződés az automatikus szedőírógépek fejlesztésére és külföldön való értékesítésére vonatkozik, s e gépekből 1973-ban már ötve- net exportálnak. A pályakezdők közérzete1 Fiatalok. Telve tervekkel, vágyakkal és nagy-nagy akarattal. Tenni valamit, amivel leadhatják a voksukat a felnőttek társadul mában: itt vagyunk, felnőttünk, fogadjatok be magatok közé. Bizonyítani akarnak: megérettek az önálló, egész embert kívánó feladatok elvégzésére. Ez legfőbb jellemzőjük. A fogorvos A bagi fogorvosi rendelő messzire esik a falu központjától. A kátyús földút gödreiben eső után még napokig megáll a víz, a sár. A tanács vezetői jobb szerették volna, ha valahol a központban sikerül a házvásár rendelőnek, orvoslakásnak, de a meglevő pénzből csak itt kapták szabad házat. Csendeden kopogtatok a rendelő fehér ajtaján. Fiatal, fehérköpenyes lány nyit ajtót. — A doktornőt keresi? öt perce nincs, hogy kiment az állomásra — mondja s az ajtóra függesztett papírlapra mutat: „Vízhiány miatt ma 11-ig tart a rendelés.” -r- Ha siet, talán még eléri az állomáson. Várnak vagy félszázan a féltizenkettes vonatra. Találomra megszólítok egy idősebb asz- szonyt: — Dr. Veres Ildikó fogorvost keresem... — Ott van, kék kosztümben — mutat egy távolabb álló, barna hajú, komoly arcú lányra. A beszélgetést a megszokott kérdéssel kezdem. — Miért éppen Bagót választotta? — Vártam ezt a kérdést — gondolkozik hangosan. — Pesti lány vagyok, ott is meghirdettek néhány állást, de elsőként ide jelentkeztem. Szeretem a vidéki életet, a vidéki embereket. És ami nem közömbös egy _pályakezdő számára: nem egy fogorvos vagyok valameA rabló és a klarinétos Ökoicscpóssal búcsúzott Mózer István 29 éves vecsési segédmunkás ezt a napot is fröccsözéssel kezdte a lőrinci Béke téren. Ezt követően elindult albérletet keresni Pócel- re, Rákoskeresztúrra, ahol ugyan lakást nem talált, italboltot viszont többet is. Az esti órákban a Ferihegyi repülőtér közelében, egy szórakozóhelyen kötött ki. Itt megismerkedett L. Mihály klarinétossal, aki elmondta ivócimborájának, hogy éppen állást keres. Mózer István nyomban felajánlotta segítségét, s együtt indultak útnak állást keresni budapesti szórakozóhelyeken. L. Mihályt azonban sehol ’em engedték klarinétozni. így aztán továbbra is csak az ivás- ’ul tölthettek el idejüket. A Véső esti órákban Mózer alkalmi ismerősével egvütt Ve- csés felé vette az irányt, s jóllehet a részegségtől alig tudtak járni, gyalogosan megtettek 10—15 kilométert. A vecsési állomás közelében a segédmunkás megunta a sétát, s elhatározta : megszabadul barátjától. Nem akart azonban üres kézzel távozni, ezért egy ökölcsapással leütötte a klarinétost. A földre zuhant ember karjáról letépte karóráját, majd elmenekült... A hamar született barátság tehát rablással fejeződött be, amelynek tettesét a rendőrség néhány nap múlva elfogta, majd bíróság elé állította. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte az erőszakos bűncselekmények elsza- oorodottságát. s Mózer Istvánt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. lyik pesti rendelőben, hanem a fogorvos, Bagón. Ez nemcsak önállóságot jelent, hanem a szakma sokrétűségét is. A fővárosi rendelők egyre inkább specializálódnak, van, aki csak fogat húz, van, alá töm, vagy fogat pótol. Itt mindent csinálni kell. Ez benne a jó. Rövid időn belül nagy tapasztalatra tehet szert az ember. Persze, az önállóságnak hátránya is van. Nincs kitől tanácsot kérni. És a feladatkör is szerteágazóbb: a fogászati munkától az anyagbeszerzésig, beleértve az iskolafogászat megelőző tevékenységét is. A hét hat napján rendelek, egy napra átlagosan huszonnégy páciens esik. Nem kis feladat. Néha alig fér bele a hatórás rendelési időbe. Nem is lenne semmi baj, ha itt, helyben lakhatnék. Ami lerontja a közérzetem, az éppen.ez. A napi majd négyórás utazás. Ezt az időt sokkal hasznosabban is eltölt- hetném. — Ha tudta, hogy nincs lakás, miért vállalta el? — Az elődöm fogtechnikus volt a faluban. Az övé volt a rendelőhöz tartozó szolgálati lakás is. Arra számítottam, hogy azt én is megkapopi- Nem így történt. A falu időközben második orvosi körzetet is kapott. Minden azon múlott, lesz-e lakás az új orvosnak. Hogy én mikor kapok? Nem tudom, tréfának szánták, vagy komolyan gondolják, amit mondtak: majd, ha férjhez megyék. A népművelő Iglói Sarolta huszonnégy évével az új erdőkertest klubkönyvtár vezetője. Amióta (havi ezerhatszáz forintért) elvállalta a munkát, megtelt élettel a ház, A tágas előcsarnokban felállított játékasztalt gyakran körülállják a fiatalok, s a könyvtárban is akad mindig könyvek között válogató fiatal vagy felnőtt. Pedig voltaképpen ezekben a napokban telik meg igazán tartalommal a klubkönyvtár élete: kezdődnek az ismeretterjesztő előadások, megkezdi munkáját az ifjúsági akadémia, most szervezik az angol és német nyelvtanfolyamot, s a szüret befejezése után Boccaccio-műsort próbál az irodalmi színpad. S ha mindez nem töltené ki Iglói Sarolta napjait, kitölti azt a tanulás: szeptember elseje" óta újra diák, a népművelés- könyvtárszakot végzi. — A közérzetem? A közelmúltban a Tolcsvav együttest hívtam meg a klubkönvvtár- ba. Ezerháromszáz forintot ráfizettem. Kudarc? Kétségtelen. De tanulság is. Ma rrfár a könnyűzenei . hangversenyek csak ritkán kifizetődők. De ha már ez sem hoz pénzt, akkor micsoda? A klubkönyvtár évi rezsije több. mint hatvanezer forint. Az állami támogatás nedig mindössze évi hetvenötezer, de ebből az összegből kell gyarapítani a könyvtárat is. De hogyan? Erre a hoffvan- ra várják már régóta a választ a nánművelők. de világos és '‘gvértelmű feleletet ódéi a nem kaptak. A közművelődés I pénzbe kerül. Nem is kevésbe. I Egy klubkönyvtár pedig nem rendelkezik olyan nagy teremmel, amely alkalmassá tenné haszonnal záruló programok rendezésére. A tanítónő Amikor Szabó Olgát bemutatják a vérségi iskolában, akaratlanul is megkérdezem: — Nem találkoztunk mi már valahol? Megrázza a fejét. — Ezt sokan kérdezték már a Ki mit tud óta ... Elnézését kérem, hogy nem ismertem fel benne azonnal az idei Ki mit tud szavalóversenyének győztesét. De a képernyőn, ünnepi ruhában, egészen másként hatott, mint most itt, a vérségi iskola folyosóján. — Negyedik hete tanítok, de csak hét napja költöztem ide Szegedről... — mutatja be derűs arccal csöppnyi birodalmát, amelyet az iskola emeletén kapott. Modem, piros-fehér festett bútor, alacsony heverő, , még alacsonyabb asztal, felfújható műanyag karosszék, a falon két keménykalap és egy citera. — A könyvtáram még nincs itt — mondja-szinte mentege- tődzésképpen. Pedig sok szép verseskötetem van ... S hogy a versekre kerül a szó, megkérdezem: — A győzelem után nem gondolt arra, hogy felvételizzen a Színművészetire? — A középiskola után kétszer megpróbáltam. Akkor nem sikerült. Az a vágyam se, hogy felvegyenek népművelő-könyvtár szakra. így kerültem a jászberényi tanítóképzőbe. Ott szerettem meg a pedagóguspályát. S amit az ember megszeret, azt örömmel csinálja. Tanítónőnek tanultam, az is maradok. Rám bízták a harmadik osztályt. És testnevelést tanítok a felső tagozatban. Egy hónap múlva elkészül itt, szemben az iskolával a klubkönyvtár. Az ifjúsági klubot én vezetem majd.' Miért cseréltem volna fel a már meglevő bizonyosat azért, aminek pillanatnyilag még teljesen bizonytalan lenne a kimenetele. — Nagyszerűen szavalt a kamerák előtt — vetem közbe. — Szeretem a verset. 1967- ben Kazinczy-díjat kaptam.' Egy évvel később az országos középiskolai szavalóversenyt nyertem meg, aztán első lettem, aranyérmes a főiskolai fesztiválon. De vajon ennyi elégséges ahhoz, hogy jó színésznő váljon belőlem? — A közérzete tehát jó, mert úgy érzi, megtalálta a helyét... — Pillanatnyilag a jónál is jobb. A nyáron Olaszországban jártam a Ki mit tud-osok- kal. Decemberben, lesz az esküvőm. Legkésőbb tavaszig kapok itt egy két szoba összkomfortos lakást. És a fizetésemre sem panaszkodhatom. Ezemvolcszáz az alap, hozzá kétszáz területi pótlék és havi huszonnégy túlóra, ami több, mint négyszáz forint. Kívánhat többet ennél egy pályakezdő fiatal? Prukner Pál
