Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

1972. OKTÓBER 28., SZOMBAT PEST UECYF.I kMtrlap Primőr — karácsonyra Miből lesz a százmillió? Vázlatos mérlegkészítés 1972-ről Túrán Még hordják a termést, sze­dik a szőlőt, kukoricát, élel­met állatnak, embernek — látványos képet nyújt a ha­tár, de készülődnek már a fő­könyvek jegyzői, a közgazda- sági rejtelmekben eligazodó számviteli szakemberek is. Ez a mögöttes világ jobbára nem kér kisegítő munkaerőt se­honnan, jóllehet itt is vannak csúcsai a dolognak, kalkulá­ciók éjfélig eltartván, s meny­nyi panasz hangzott el a ta­vaszi tsz-kongresszuson a tö­méntelen jogszabályra, sta­tisztikai adatkérelmek hatvá­nyozottan szaporodó rubrikái­ra! Valahogy — nagy általá­nosságban — azért úgy ta­pasztalom, hogy ahol rende­zettnek mondható a szövetke­zet külső képe, ott kevesebb a kivetnivaló a könyvelők munkájában is. Túl merész ez a megfogalmazás? Túlságosan általánosító? Példát, ellenkezőt, bizonyá­ra lehetne mondani, ám a Calgamente Termelőszövetke­zetben, Túrán, klappol ez a megállapításom. Lám, a veté­sen túl vannak már, s a leg­főbb őszi növény, a kukorica •— háztájival együtt másfél ezer hold! — kétharmadát is leszedték, jut hát némi idő arra, hogy a gazdaság két ve­zető emberével áttekintsük az idei esztendőt. A szövetség legnagyobb tsz-c Anélkül, persze, hogy a gaz-, dálkodás minden eredményét, illetve buktatóját felmérnénk, anélkül természetszerűen, hogy végleges adatokat kí­vánnék a zárszámadásig még megannyi kérdőjellel szembe­nézni kényszerülő Lévai Fe- renctől, az elnöktől, valamint Könczöl Ferenc főkönyvelőtől. Az elnök is főkönyvelő volt hajdan, precízen vezetett ki­mutatásokat kerít elő íróasz­tala mélyéből. Vajon mennyi kimutatás készíthető egy 6900 holdas, még alföldi méretek­ben is nagygazdaságnak mi­nősülő szövetkezet produktu­mairól, adózásáról, a tagok­nak kiosztott pénzekről, a vál­lalati kapcsolatokat tükröző példatárról? Az Észak-Pest megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének legnagyobb téesze a túrái, amelynek ter­melési értéke megközelíti a 100 millió forintot! Az elnök „naprakészen” diktálja az adatot: Túra lélekszáma 8362 ember, közülük tsz-tag 1030, 763-ra rúg a dolgozó létszám. Vagyis, hasonlóan más, a.fő­várostól nem túl messzi eső falvakhoz, a többség munka­helye nem egyezik meg a lakó­hellyel. Túráról például Gö­döllőre, Hatvanba, s Buda­pestre utaznak napjában az emberek — sajnos, a tsz át­lagéletkora 50 fölött jár, jól­lehet a műhelyekben, a szál­lításban akad azért jócskán fiatal is, miként a gyümöl­csösben megtalálható 30 leány. Hogy mi tartja itt őket, an­nak feltehetően egyénenként változó okai vannak, de talán nem tévedek, midőn a jöve­delmeket, egyszersmind a kul­turált munkakörülményeket a marasztaló tényezőkhöz soro­lom. Változatlan zöldségterület Mert nem lehet ott valami gyöngécske a fizetség, ahol csupán zöldséget 800 holdon termesztenek, mégpedig szi­gorúan készpénz-alapon, ki­zárva az egyébként sokhelyütt domináló részesművelést. Per­sze, segítségükre van már a gép, igaz, pusztán a 450 hold- nyi borsóban. Ám a 120 hold paradicsomot még teljesen kézzel művelik-szedik, szép hozamokat érve el. (Az idén 170 mázsát adott holdanként a paradicsom, tavaly ennél is többet.) — Növekszik, avagy csök­ken a zöldségterület? — te­szem fel az obiigát kérdést, kissé még ízlelgetve az or­szággyűlés őszi ülésszakának idevágó vitáját. — Nem csökken, és nem növekszik — hallom, némi meglepetéssel, a rendhagyó választ. — Évek óta azonos a termőterületünk. Ebben valószínűleg szere­pet játszik mind a hagyomány, mind egy, a közeli múltban fakadt adottság: 1963-ban ola­jért kutattak e tájon, s hévíz­re bukkantak. Ezt a vizet há­rom esztendeje hasznosítják, mégpedig akként, hogy van 3 ezer négyzetméteres üveghá­zuk, valamint 16 ezer négy­zetméternyi fűtött fóliájuk. Részben palántát nevelnek, más gazdaságoknak, s a ház­táji számára is, másrészt a primőrök nevelkednek itt. Értékesítés: sok csatornán — Akkor hát télen is lehet túrái paradicsomot vásárolni... — Az idén, ha először is, de valóban lehet már: öt vagon paradicsomot és három vagon uborkát viszünk piacra kará­csonykor ! Az értékesítésre kerítvén a szót, Kovács Zoltán szövetségi titkár, útimarsallom megjegy­zi : — Jellemző a túrái termelő- szövetkezetre, hogy úgyszól­ván minden értékesítési csa­tornát kihasznál. Valóban: konzervgyár, MÉK, ZÖLDÉRT, KÖZÉRT, sőt, Új­pesten — a fővárosi Blagojev Termelőszövetkezettel alapí­tott — egy közös vállalat is bővíti e „csatornák” körét. Mindent egybevetvén, a zöld­ség 20—25 százalékát adja ama százmilliós termelési ér­téknek. Aztán ott vannak ter­mészetesen a szántóföldi nö­vények, a búza, a kukorica, és így tovább. Nem szeretnék hol­mi „mezei leltárt” készíteni, de csak nem feledkezhetünk meg a 130 holdas almásról, a sárgabarackról, a meggyről, a cseresznyéről? Igaz, a termé­szet szeszélyéből az idén nincs sok örvendezni való fölöttük: vihar, jég, víz vitte-dézsmálta a termést, a közepesnél gyen­gébbek lettek a gyümölcsho­zamok. Vertikum — a tsz-en belül A minap két megyebeli tár­sulásról volt alkalmam írni e hasábokon, a termelés-feldol- gozás-értékesítés folyamatá­ban végezvén röpke oknyo­mozást : miként sikerülhet, hogy nagyobb legyen a bevé­tel? Lám, Túrán a gazdaságon belüli vertikumról szólha­tunk, hiszen akár a szőlőt, akár a kenyeret, akár a húst — mi kell még a terített asztalra?! —. említik beszélgető partne­reim, újfent előbukkan, hogy bizony, nem állnak meg a ter­melésnél : maguk igyekeznek eladni, méghozzá végtermék­ként e cikkeket. íme, mit tesz ez szőlőügyben: borozó Túrán, Hatvanban, nemrég nyitották meg a műút mentén a Csinto- ványi csárdát. Lágy kenyeret pedig a tsz sütödéjéből vásá­rol nemcsak Túra — Bag, Hévízgyörk, Vácszentlászló, Galgahévíz népe is. Napi 50 mázsa kenyeret sütnek, ez annyi, mint 106 vagon kenyér 1972 első kilenc hónapjában. Tavaly épült vágóhídjukon 180 sertést dolgoztak fel az el­ső háromnegyed évben, vagyis jócskán jut eladásra is, hiszen évente 1600—1800 hízósertést produkálnak a közösben. (Ami még hiányzik: afféle „mentő­csatornaként”, kívánatos a zöldségtermesztésben is a fo­lyamat meghosszabbítása, egy savanyítóüzem megépítése; rendeltetése, hogy legyen hol levezetni dömping idején az árut.) És a szarvasmarha? Eljutottunk az állattenyész­tők birodalmához, így egy­szersmind az idei esztendő leg­izgalmasabb fejleményéhez: a szarvasmarháról hozott kor­mányhatározat érthetően meg­mozgatta a képzeletet. No, per­sze, korábban is gondoltak ez­zel az állattal, különben nem társultak volna be az immár kétesztendős Galgatej nevű kö­zös vállalkozásba. Túrán kí­vül Dány, Zsámbok, Valkó, Vácszentlászló termelőszövet­kezete működik együtt a tej­társulásban, mégpedig sike­resen, hiszen ily módon 5.3 fil­lérrel nőtt minden liter tejből a bevétel. És mi lesz január­tól? — Ezeregyszáz szarvasmar­hánk van, 430 tehenünk, s mi­vel takarmányból önellátók vagyunk', továbbá Rendelke­zünk keverőüzemmel is, nos, úgy számoltam, hogy várha­tóan egymillió forint pluszt eredményez nekünk a kor­mányhatározat ... Az elnöki kalkulációban még akadnak kérdőjelek, hi­szen az úgynevezett „ellenté­telezések”, vagyis a más gaz­dasági terepen történő elvoná­sok még módosíthatnak a ké­pen, ám annyi bizonyos, hogy a turaiak jól járnak szarvas­marhaügyben. A mérleg, 1972 bevételeinek és kiadásainak összegezése, persze, még várat magára: ugyan mennyi számoszlopot kell majd összeadni a végső summázatig ama „mögöttes világ”, a számviteli gárda tag­jainak? Keresztényi Nándor Ülést tartott as Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tudomásul vette Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének tájé­koztatóját, dr. Franz Jonas- szal, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével a közel­múltban folytatott nem hiva­talos baráti találkozójáról. A Minisztertanács előter­jesztése alapján az Elnöki Ta­nács vezérőrnagyokat neve­zett ki a magyar néphadsereg és Belügyminisztérium állo­mányába. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a dolgozók társadalombiztosí­tásáról szóló 1958. évi 40. szá­mú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módo­sítás kedvezőbbé teszi a nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket a túlnyomá­sos légtérben, valamint a kor­kedvezményre jogosító, foko­zott fizikai megterheléssel já­ró egyéb munkakörökben dol­gozókra. Módosította továbbá az 1966. évi 30. számú törvény- erejű rendeletet. A most elfo­gadott törvényerejű rendelet felhatalmazza a Miniszterta­nácsot olyan rendelkezések meghozatalára, amelyek a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok számára megha­tározott körben lehetővé te­szik, hogy más nyugdíjrend­szer alapján megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjuk módosítását kérjék — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetben közös mun­kával elért idő alapján. A módosítások 1973. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyeket tár­gyalt és egyéb időszerű kér­désekben döntött. A szabadságért a portugál gyarmatokon DiVSZ-évforduló Moszkvában A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség székházában teg­nap délelőtt a KISZ KB és a DÍVSZ sajtótájékoztatót ren­dezett, amelyen a portugál gyarmatok ifjúsági delegáció­jának tagjai számoltak be a függetlenségi harcokról és a küldöttség európai kőrútjá­nak tapasztalatairól. A mosambique-i, az an­golai és a guineai nemzeti felszabadító mozgalom if­júsági vezetői a DÍVSZ meghívására érkeztek Eu­rópába. Ütjük során Finnországban, Svédországban, az NSZK-ban, .Angliában, Olaszországban, Jugoszláviában és néhány szocialista országban ifjúsági tömeggyűléseken, sajtókonfe­renciákon számoltak be a tíz­éves múltra visszatekintő fel­szabadító mozgalmukról. A sajtótájékoztatón szó esett a DÍVSZ megalakulásá­nak közelgő évfordulójáról is. Beszámoltak a DÍVSZ eddigi munkájáról, különös tekintet­tel az 1972. évi tevékenységé­ről, amely „Az ifjúság vádolja az imperializmust” világmé­retű akció jegyében folyt le. Múlt év őszén a DÍVSZ valpa- raisói ülésén a Nemzetközi Diák Szövetséggel közösen gyűjtési akciót hirdetett azzal a céllal, hogy a világ fiataljai járuljanak hozzá a Hanoi mellett felépítendő gyermek- kórház költségeihez. Ekkor 500 ezer dollár gyűjtését szavazták meg, ma már 300 ezer dollár folyt be ebből az összeg­ből. A DÍVSZ megalakulásának • • Uzemavafás Cegléden (Folytatás az l.> oldalról) idő előtt átadhatták. Elmond­ta, hogy a ceglédiek megér­demelték ezt a korszerű gyá­rat, hiszen 1963-hoz képest 800 százalékra emelkedett itt a termelés. A vezérigazgató bejelentette, hogy Cegléden mielőbb szeretnék beve­zetni a Dolgozz hibátla­nul mozgalmat, hiszen eh­hez most már minden lehetőség adva van. Az üzemeltetési engedély át­adása után dr. Heiczmann Já­nos miniszterhelyettes kitün­tetéseket adott át azoknak, akik a legtöbbet tették a lé­tesítmény mielőbbi átadásá­ért. Hatan kapták A gépipar kiváló dolgozója oklevelet, húszán lettek a vállalat ki­váló dolgozói, s több, mint nyolcvanan kaptak pénzjutal­mat, összesen csaknem száz­ezer forint értékben. A próbaüzem kitűnően si­került, eddig csaknem hétezer motort gyártottak Cegléden, s az ellenőrzések során bebizonyosodott, kifogás­talanul üzemelnek a gé­pek. 23. évfordulóját november 10-én, Moszkvában, a dolgozó ifjúság világtalálkozójával ünnepük meg. Ezt követően, november 16—18 között Moszkvában ismét összeül a DÍVSZ végrehajtó bizottsága. Kétszer több az importált fogyasztási cikk A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tar­tott. Karácsony Jenő, az Or­szágos Tervhivatal főosztály­vezető-helyettese, a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő egyes fogyasztási cikkek importjá­nak vizsgálatáról. A főváros­ban és hét megyében a külke­reskedelmi, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok­nál végzett vizsgálat alapján a jelentés megállapítja, hogy a fogyasztási cikkek importja jól szolgálja a lakosság jobb és választékosabb ellátását. A kiskereskedelmi áruforgalom­ban az import fogyasztási cik­kek aránya elérte a 16 száza­lékot, s kétszerese a négy év előttinek. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a bejelentések és panaszok intézésének vizsgá­latáról készült jelentést, majd jóváhagyta a lakosság által igényelt ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fej­lesztésére hozott kormányha­tározatok végrehajtásának vizsgálatára készült progra­mot. Az aszódi Petőfi dí A miniszterhelyettes a gépekkel ismerkedik. Gábor Viktor felvétele Több, mint száz új embernek ad kenyérkereseti lehetőséget az üzem, melyben az év vé­géig egy műszakban, körül­belül 15 ezer törpemotort ké­szítenek. A jövő évtől kezdve már két műszakban termel­nek, s a terv: hatvanezer mo­tor előállítása. T. E. ( szód, a Petőfi-emlékekben bővelkedő Pest me­gyének Petőfi-emlékekben leggazdagabb tele­pülése. A Petrovics s a Hrúz-család innen származott — a domonyi öregtemetőben nyug­szik a költő nagyapja —, és ide tért vissza: szülei itt kötötték házasságot. S mert szívüknek azután is ked­ves maradt e mezőváros, Sándor fiukat az aszódi latin iskolába íratták, mivel ő Pesten, az iskola helyett, „so­kat ólálkodott a színházak körül”. Három évet töltött a mezővárosban a még gyermekifjú költő, életének mond­hatni, a legnyugodtabb, folyamatosabb, készülődő sza­kaszát. Ahogy később visszaemlékezett, itt kezdett ver­seket „csinálni”, itt volt először szerelmes és itt akart először komédiásnak állni. A Petőfi-nevelő Aszódon, büszkén gondoltak mindig a költőre, emlékét megőrizték. Ám az emberek emlé­kezetén túl Aszódon sokáig más alig emlékeztetett Pe­tőfire. A már a XVII. században is működő latin isko­lával, épületével — hol a költő diákoskodásának Idejé­ben a nagy tudású Koren István oktatta egymaga a tár­gyak seregére, fogta latin, német, francia beszédre tiz- tizenhat-éves diákjait, köztük a sok olvasás miatt tár­saitól Könyves Sándornak nevezett Petőfit is —, méltat­lanul bánt az idő, s a körülmények. A családok sorát költöztették kénytelenségből e házba, amelyről aztán a vakolat tégláig lemállott. 1955-ben fogott a Petőfi-rekvizitumoknak, s egyúttal a Galgavölgye népművészeti és régészeti emlékeinek felkutatásához, gyűjtéséhez egy Aszódra akkor érkezett fiatal tanár — ma a múzeum igazgatója —, Asztalos István. Hosszú évek fáradozása, szenvedélye növesztet­te a gyűjteményt. S ennek gyarapodásával gyűjtőjének múzeumalapító terve is mind több megértésre, bizta­tásra, támogatásra talált. Hosszan sorolhatnánk néhai dr. Mezősi Károly Petőfi-kutatótól, megyei múzeum­igazgatótól és néhai Kovács László Kossuth-díjas járá­si népművelési felügyelőtől kezdve, a helyi párt- és ta­nácsi vezetőkig, az aszódi gimnázium igazgatójáig és diákságáig, kiállításrendezö-kirakatrendezöig és amatőr fényképészig mindazokat, akik felkarolták a múzeum ügyét, hogy a célra szabaddá tett termek, s vele a kiál­lítások, rendezvények száma évről évre növekedjék. Mert nem sok község tett annyit múzéümáért, mint Aszód, az 1958-ban, az egykori latin iskola épületében megnyitott Petőfi Múzeumért: például, hogy lakók so­rát költöztette volna el, lakások sorát utalta volna ki érte. Tavaly a múzeumot bezárták — hogy a Petöfi-év- re az épületet rendbe hozzák, tatarozzák. Űj Petofi-szoborral is gazdagodott a község az évfor­dulóra. Igaz, eddig is állott Petőfi-szobor — de nem a diák Petőfié. Kovács Ferenc szobrászművésznek a kö­zelmúltban a múzeum előtti kis téren felállított Petőfi- szobráról azonban, a még gyermekifjú Petőfi szeme néz ránk. A helyi Petőfi Emlékbizottság az aszódiakat a község szépítésére, a házak, utcák csinosítására kérte fel az évfordulóra: hiszen Aszód Petőfi-emlékekben bővelke­dő megyénknek Petőfi-emlékekben leggazdagabb köz­sége — a számos megyei Petőfi-ünnepségnek is itt zaj­lik egy jelentős része. A házakat valóban községszerte kifestették, tataroz­ták. A múzeum előtti kis tér is egészen megújult. Az ünnepségsorozat, amelyre készültek, ma megkez­dődik. Délelőtt tíz órakor a helyi Petőfi Múzeumban Kiss Károly tanácselnök megnyitja a költő születésének 150. évfordulója alkalmából rendezendő Petőfi-emlék- ünnepséget. Ennek szónoka Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára lesz. A Pe­tőfi-szobor megkoszorúzása után Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezető­je megnyitja a Petőfi Múzeum új, állandó kiállítását, majd dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató emléktáblájának leleplezésére kerül sor. Padányi Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents