Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

rtsi élEGVEI <Jííviaf> 1972. OKTOBER 28., SZOMBAT Legyen a zene mindenkié Zárszó nz abonyi országos zeneiskolai találkozóhoz Művelődéspolitikánk, köz- művelődési rendszerünk egyik fontos célja a zenei műveltség terjesztése, a falusi zeneisko­lák fejlesztése. Ennek érde­kében rendezték meg Abony- ban, október 24—26 között, első ízben a falusi zeneisko­lák országos találkozóját. Nem véletlen, hogy épp Abonyban volt ez a rendez­vény: a község zenei múltján, nagyszerű pedagógusgárdáján, jó tárgyi feltételein kívül a legfontosabb: Abonyban ala­kult, 1952-ben az első falusi zeneiskola. A nagyszabású ta­lálkozó rendezéséért, a vál­tozatos, színvonalas program zökkenőmentes lebonyolítá­sáért nagy elismerés illeti az abonyiakr.t. Dicséretes kezde­ményezés volt a Népdal gyer­mekrajzokban kiállítás meg­rendezése, ez Helling György rajztanár érdeme. Az itt lá­tott rajzok megtekintése is megerősítette a nézőben a hi­tet, a falun élő fiatalok érzé­keny befogadói és továbbvi- vői a művészi élménynek, a velük való foglalkozás társa­dalmunk legfontosabb köte­lessége. A hangversenyen nagy sikerrel szerepeltek a váci zeneis­kola növendékei is. Képünkön: Soltész Andrea, Kis Zsuzsan­na és Philipp Frigyes. Ékes János felvétele Fiatal zenepedagógus szá­mára falun állást vállalni — elsősorban hivatástudat kér­dése. A jelenlevők — akik szíwél-lélekkel vállalták az áldozatos, és nem nagy anyagi és erkölcsi megbecsülést je­lentő állást — mindannyian tudatában vannak feladatuk jelentőségének. Épp ezért saj­nálkozva és aggódva állapí­tották meg, hogy egyre keve­sebb fiatal zenepedagógus megy falura. A megoldásokat kereső javaslatok között a legszerencsésebbnek a társa­dalmi ösztöndíjra vonatkozó látszott. Az ifjúsági zenekarok léte a zenét tanuló fiatalok szá­mára — az együttmuzsikálás közösségi élményének hatásá­val, a nyilvános szereplési lehetőségekkel kiegészülve — jelentős személyiségformáló erő. Sajnos, ezek az együtte­sek ma országszerte sok gond­dal küzdenek. Legtöbb helyen alig van terem és kevés a hangszer, de a legfőbb gond a színvonalas művek hiánya. Bartók és Kodály munkássá­ga nyomán, s az ő útmutatá­suk szellemében fogant alko­tások bőségében ifjúsági énekkaraink válogathatnak. Zenekaraink számára hason­lóan színvonalas anyag meg­teremtésében részt kell, hogy vállaljon a Művelődésügyi Minisztérium és a Zenemű­vész Szövetség. A zeneiskolán kívüli zenei nevelés leghatékonyabb for­máiról is értékes gondolatok hangzottak el. Itt elsősorban azokról a fiatalokról van szó, akik mór elhagyták az iskola­padokat, kiestek a rendszeres pedagógiai felügyelet alól. A szakmunkástanulók vagy a lakóhelyüktől távol eső közsé­gekben tanuló fiatalok zenei nevelésében fontos szerepet játszhat a jól kiépített, megfe­lelő személyi és tárgyi felté­telekkel rendelkező kollégiumi hálózat Az Ifjú Zenebarát­mozgalom országszerte szapo­rodó csoportjaival szintén igen hatékony eszköz. S, hogy a mozgalomnak az eddiginél fo­kozottabb mértékben kell tö­rődnie a munkás- és paraszt- fiatalokkal — ez mór a talál­kozót megelőzően az IZB idei közgyűlésén is elhangzott. A kórusmozgalom szerepét, je­lentőségét, úgy hiszem, fölös­leges részletezni. S bár ama­tőr kórusaink eredményeivel ma már világszerte joggal büszkélkedhetünk, mégis sok tennivalónk akad még e téren is. „Elszomorodott szívvel lá­tom — mondta Péter Miklós besizámolójábaA —, hogy a ré­gi híres üzemi és munkáskó­rusok átlagos életkora 60—70 év, hogy ezek az együttesek nem tudták bevonni soraikba az ifjúmunkásokat. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a kórusok nagyrésze férfikar, s a fiatalok számára ez a for­ma nem túl vonzó. Ma, amikor az üzemekben a munkapadok mellé is odaengedjük, s a leg­nehezebb munkákkal is meg­bízzuk a nőket — igazán be­engedhetjük őket az énekkar­ba is.” A találkozón felvetett prob­lémák megoldására a javasla­tok után ígéretek is elhang­zottak a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Művészeti Dol­gozók Szakszervezete és a KISZ KB kulturális osztálya jelenlevő képviselőinek részé­ről. Színvonalas hangversenyek, izgalmas viták, zeneművek szellemében fogant gyermek­rajzok gazdag kiállítása, meg­hitt jubileumi ünnepség;—így . összegezhetnénk röviden a há­romnapos találkozó esemé­nyeit. Itt került sor ugyanis az abonyi Bihari János Álla­mi Zeneiskola 20 éves évfor­dulójának megünneplésére. Az ünnepségen megjutalmazták azokat a pedagógusokat, akik lelkes és értő munkájukkal hozzájárultak Abony kultu­rális hagyományainak ápolá­sához. A jutalmazottak között volt Szabó Sándor, a zeneis­kola igazgatója, Mladonecz- ky György igazgatóhelyettes, dr. Hegyessy Sándomé zongo­ratanár, megyei szakfelügyelő, Szekeres László rézfúvós ta­nár, Farkas László hegedűta­nár, Szinna György, a zenei általános iskola igazgatója, Pó­lyák János, a Szelei úti általá­nos iskola igazgatója és Drá­vái József művelődésügyi fel­ügyelő. Korda Ágnes Elhunyt Bibó Lajos Pénteken, 82 éves korában elhunyt Bibó Lajos író. A Ma­gyar írók Szövetsége és a Művészeti Alapok irodalmi szakosztálya saját halottjának tekinti. Temetéséről később in­tézkednek. November 1-től A szovjet hanglemez hetei Az idei, november elsején kezdődő szovjet hanglemezhe­tek megrendezésének alap- gondolata: a szovjet előadómű­vészet bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szjatoszlav Richter, Emil Gi- lelsz, Lev Obrin, David Ojszt- rach produkciói, vagy a le- ningrádi és a moszkvai fil­harmonikusok felvételei egy­aránt húszszázalékos áren­gedménnyel kaphatók novem­ber 1. és 30. között. A hagyományoknak megfe­lelően november 3-án vidé­ken is — ezúttal Miskolcon — ünnepi megnyitóval kezdőd­nek a szovjet hanglemezhetek. Megszenvedett felismerések Döbrentei Kornél versesköteléiől Döbrentei Kornél első vers­kötetére az olvasónak is ér­demes figyelnie. A Skorpió jegyében címmel megjelent vékony könyv több a tehetség nyilvános erőpróbájánál. Erőteljes költői világ alaku­lásáról tudósít. Nem elégszik meg a költészet már bejárt földrészeinek újratérképezésé- vel, lakatlan területek meg­hódítására törekszik. A felfedezés kínja nem ön­célú, nem a formateremtő készség játékossága diktálja. Egy fiatal ember tesz kísér­letet a világ és önmaga egy­idejű megfogalmazására. A világ számára nemcsak az „itt” és „most” jelenideje, nemcsak Martin Luther King tragédiája, hanem az embe­riség története, a harc állan­dó, tűzszünet nélküli állapota. Ismernünk kell a harc, a háború minden rettenetét, hogy tudatosan, emberhez méltón harcolhassunk emberi céljainkért — sugallja ez a vékonyka kötet. Az élet nagy­sága, megismételhetetlensége csak a halállal mérhető. A karddal, gépfegyverrel, táv­csöves puskával harcoló fér­fiak világában szétrobbannak a virágok, a katonák hanyatt­dőlnek a csatatereken, hiába a panasz, a Mama sem tud segíteni az éhségen. A har­coló, magányos férfiak öröme is kietlen. Az ilyen világban — mint ahogy a kötetben sem — nincs helye a szerelem tün­döklő békességének, nem őr­zik a csend pillanatait, nem játszanak a gyerekek, szét­hullanak a meghitt tárgyak. Mégis ez a világ az emberi­ség múltja — mondják a ver­sek —, ebből kell lakható, szabad világot építenünk. Szokatlan, talán hagyomány nélküli is a közéletiségnek az a módja, amellyel Döbrentei Kornél első könyvében talál­kozik az olvasó. Szerencsés esetben szokatlansága néhány téveszme eloszlatását is segít­heti. Az, hogy tragikus him­nuszt és ódát is lehet írni — formai kérdés. Sokkal lénye­gesebb ennél annak bizonyí­tása, hogy a felszabadulás után született legfiatalabb nemzedék sem csak a készen kapott világot látja. Mint ez a kötet is mutatja: a legfia- talabbaknak is van múltja. Nemcsak egyéni,' történelmi múltja is. Nemcsak a derűjü­ket kell számon kérnünk: tisztelnünk kell törekvésüket, mert el akarják helyezni ön­magukat a történelem folya­matában, hogy a megszenve­dett felismerésekre építhes­sék életüket. Viczián Erzsébet Felkelteni a szakma iránti érdeklődést Mérleg a nyári diákmunkáról A tanulóifjúság idei nyári foglalkoztatásáról kért kimu­tatást a Munkaügyi Miniszté­rium, amit a megyei tanács munkaügyi osztálya most ké­szített el és terjesztett fel. Jelentése mindenekelőtt a nyári munkára számba vehető diákokat sorolja fel. Pest me­gyében a múlt tanévben 28 214 VII—VIJI. osztályos általános, 8348 I—ÍV. Osztályos közép­iskolai tanuló volt és 1600 a megyében állandó lakos fiatal folytatta egyetemen vagy fő­iskolán tanulmányait. Az ál­talános iskolások közül 4406 összesen 63115 munkanapot dolgozott a vakáció alatt szer­vezett foglalkoztatásban. Ugyanakkor 2124 középisko­lás 27 953, 130 egyetemista és főiskolás 799 napot. Közvetlenül A ténylegesen foglalkozta­tott tanulók száma ennél azonban lényegesen magasabb volt, mert 7920 fővel a mun­káltatók közvetlenül kötöttek megállapodást. A vállalatok ezt a foglalkoztatási formát a maguk szempontjából előnyö­sebbnek tartják. Egyrészt, mert így a tanulóval közvet­lenül létesül kapcsolatuk, más­részt a szervezett foglalkozta­tásnál előírt adminisztrációs munka is elmarad. A szervezett foglalkoztatás a városi és községi tanácsok szakigazgatási szerveinek ha­táskörébe tartozik újabban. Nem minden tanácsnál vég­eik azonban megfelelően, részben ezzel a munkával megbízottak gyakori személy- cseréje, részben az illetők amúgy is sok munkája miatt. Megkönnyítené és rugalma­sabbá tenné a tanácsi szervek dolgát, ha a vállalatok köz­vetlenül teremthetnének kap­csolatot az iskolákkal és ta­nácsi szerv közbejötté nélkül köthetnének szerződést. A szerződést pedig bemutatnák a tanácsnak, amely a tanulók foglalkoztatásának jogsza­bályban előírt feltételei be­tartását ellenőrizné. Ötödikesek is A vonatkozó jogszabály a VII—VIII. osztályos általános iskolai tanulók napi munka­idejét legfeljebb hat órában állapítja meg. Negyven szá­zalékuk ennek ellenére teljes Fővárosi színházi esték Lakberendezési Áruházban többféle színben és változatban ismét kapható a múlt évben nagy sikert aratott SZISZTÉMA BÚTOR Cím: Budapest XV., Sipos Dénes u. 9-11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Megközelíthető a 25-ös és a 70-es autóbusszal (a végállomásig). OTP-ÜGYINTÉZES BOYSZOLGALAT Tiszta vizet a fejekbe... Bemutató a Mikroszkóp Színpadon TISZTA VIZET A FEJEK­BE, mert Komlós János azt gondolja, hogy — nam, nem ész van, hanem — nem egé­szen tiszta az a víz a fejek­ben, ha már vízről van szó, legalább tiszta legyen. Igaza van: akinek ész van a fejében, nem dől be a látszatoknak, s küzd saját maga hamis tudata ellep, de akinek nincs, az be­dől, s annak a tudatában ha­misságok tömege kavarog. Ezt veszi célba a Mikroszkóp ju­bileumi — ötéves évfordulós — műsora. Komlós azt mondja: „Jól bejöttünk ..” ide ebbe az or­szágba, panaszkodunk is fű- nek-fának, hogy ez siralom­völgy, predig lehetne ez Ká­naán is. Lehetne? Miért ne? S nem az? Nem? Miért? Mert sírunk, hogy ez siralomvölgy, ahelyett, hogy Kánaánná vál­toztatnánk. Vagy arról be­szél: „Merre menjünk?”, ke­letre vagy nyugatra? Hát kér­dés ez? Felveti, hogy milyen furcsák a kilométerkövek, mert például egyszer közel van ... egyszer távol van ... ugyanaz a város, pedig a ki­lométerek nem változtak. ... és így tovább. VAGYIS: POLITIKAI KA­BARÉT LÁTTUNK ismét a Mikroszkóp Színpadon. Előt­tünk vannak az újságok lap­jai, halljuk a rádiót, nézzük a tévét, miközben tart a mű­sor. Mert megmagyarázzák nekünk a mi politikánkat, és a világpolitikánkat. De: nem úgy kell azt érte­ni, ahogy mondják, mindig azt, kell érteni, ami a háttér­anyag. Vagyis: a magánszá­mok, jelenetek tartalma mö­gött van még egy tartalom, a mögöttes tartalom. Ezért: szel­lemi izgalmat is kelt ez a kabaré. S késleltetett nevetést. Hal­lunk valamit a színpadról, s néhány másodperc múlva „le­esik a tantusz”, de akkor már mást hallunk. Tehát: koncent­rálni kell, mert soha nem tud­ja az ember előre, milyen poénnal gáncsolják el. MARTON FRIGYES, A RENDEZŐ — és az író Kom­lós János, Hofi Géza és Szilá­gyi György mellett — felhasz­nálja a filmet, a diát, a tévét, a bábszínházát, s mindezeket a műfaji eszközöket szeren­csésen ötvözi egybe. Nem ezeknek a műfajoknak a hi­bája, hogy becsúsztak gyen­gébb számok is, mint például: a „Ki lép olajra?” báboprerett a Közel-Kelet történelméről, amely eléggé szimpla; vagy még inkább „A táncból ért az ember” című táncos elbeszé­lés barátainkról és torzsalko­dásainkról, amely eléggé eset­leges. Viszont: Hofi Géza ismét brillírozott. Az „Interjú egy kiváló sakkmesterrel” remek­lés; az olimpiai paródiája pe­dig, valóban vidám könnyeket fakasztó vidám percekkel ajándékoz meg. Hofi még a Mikroszkópon belül is külön műfajt képvisel. Milyen lehet ez? Bohózati kabaré? Nem tudom... de ez nem is érde­kes, hogy tudjam. A SZÍNÉSZEK közül Gera Zoltán, Harkányi Endre sajá­tos „mikroszkóp-stílust” ját­szik, kiválóan. Berkovits György nyolcórás munkanapot dolgo­zott. S bár V—VI. osztályo­sok egyáltalán nem foglalkoz­tathatók, a munkaügyi osz­tály ellenőrzései során ilye­neket is talált munkában. A kere:etek Egyébként a megyében az idén nyáron hét KlSZ-tábor- ban 4980 diák dolgozott, köz­tük többen is növelték a szün­időben munkát vállaló Pest me­gyei diákok számát. A négy­ezer középiskolás KISZ-ista lány Nagykőrösön, Törökbá­linton, Halásztelken és Buda­keszin gyümölcsöt szedett, növényápolással foglalkozott. Ez utóbbit végezte száz kö­zépiskolás ftú is Halásztelken, nyolcvan egyetemista pedig Gödöllőn. Nyolcszáz középis­kolás fiú Nagymaroson a vas­útépítésnél dolgozott. A szervezett szünidei fog­lalkoztatottak zöme, szám sze­rint 5047 a mezőgazdaság (eb­ből 1633 az állami gazdaságok, 3414 a tsz-ek) munkaerőhiá­nyát csökkentette a legna­gyobb dologidőben. Nagy szükség volt diákokra az élel­miszeriparban is, összesen 859 diák segített az idénymunkák elvégzésében. Az iparban 181, az építőiparban 192, a keres­kedelemben viszont mindösz- sze 17 fő vállalt munkát a vakációban. Az egyénileg fog­lalkoztatott diákok közül pre­dig 4481 helyezkedett el a termelőmunkában, míg a töb­biek adminisztrációban és ki­segítőként dolgoztak. A munkáltatók a diákdol­gozók munkájával meg volr tak elégedve, a diákok is a munkadíjakkal. A szervezett foglalkoztatásban dolgozó ál­talános iskolások átlagos napi keresete 42,10, az egyénileg foglalkoztatottaké 42,50 forint volt. A középiskolások predig 48,10, illetve 53,50 forintot, míg az egyetemisták 79,70, illetve 74 forintot kaptak el­végzett munkájuk arányában naprenta. A szünidei foglalkoztatás­nál az üzemek célja a munka gyors befejezése. A tanulók felügyeletét rendszerint olyan dolgozókra bízták, akik a munka maradéktalan elvégzé­sére és a munkavédelmi sza­bályok betartására vigyáznak. Elvétve fordult csak elő, hogy egyúttal, a szakmai utánpót­lás érdekében, a szakma irán-r ti érdeklődést is megpróbál­ták fölkelteni a foglalkozta­tott fiatalokban. A vállalatok túlnyomó többsége ezt a lehe­tőséget egyelőre vagy nem ismerte fel, vagy nem helyez rá súlyt. Sz. E. A vitaindító előadást tartó Péter Miklósnak, a- Művelő­désügyi Minisztérium művé­szetoktatási osztálya főelőadó­jának, s a két korreferensnek, Varsányi Lászlóné Pest me­gyei vezető szakfelügyelőnek és Straky Tibornak, a debre­ceni Kodály Zoltán Zenemű­vészeti Szakközépiskola igaz­gatójának érdeme, hogy tar­talmas beszámolóikkal, bátor, nyílt problémafelvetéseikkel, körültekintő elemzéseikkel, a résztvevőket is hasonlóan tar­talmas és színvonalas hozzá­szólásokra inspirálták, s így a találkozó a közös ügy elköte­lezettjeinek izgalmas összejö­vetelévé vált. Milyen problémákkal küzd zeneoktatásunk falun, s mi­lyen teendők várnak az ille­tékes szervekre ezekkel kap­csolatban? E kérdésekre vá­laszt, iránymutatást, megol­dást segítő javaslatokat adni — ez volt a tanácskozás fő célja. Mert sok a gond. És a találkozón — szerencsére — az eredmények értékelése mel­lett — a fő hangsúly a gon­dok megvitatására esett.

Next

/
Thumbnails
Contents