Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
rtsi élEGVEI <Jííviaf> 1972. OKTOBER 28., SZOMBAT Legyen a zene mindenkié Zárszó nz abonyi országos zeneiskolai találkozóhoz Művelődéspolitikánk, köz- művelődési rendszerünk egyik fontos célja a zenei műveltség terjesztése, a falusi zeneiskolák fejlesztése. Ennek érdekében rendezték meg Abony- ban, október 24—26 között, első ízben a falusi zeneiskolák országos találkozóját. Nem véletlen, hogy épp Abonyban volt ez a rendezvény: a község zenei múltján, nagyszerű pedagógusgárdáján, jó tárgyi feltételein kívül a legfontosabb: Abonyban alakult, 1952-ben az első falusi zeneiskola. A nagyszabású találkozó rendezéséért, a változatos, színvonalas program zökkenőmentes lebonyolításáért nagy elismerés illeti az abonyiakr.t. Dicséretes kezdeményezés volt a Népdal gyermekrajzokban kiállítás megrendezése, ez Helling György rajztanár érdeme. Az itt látott rajzok megtekintése is megerősítette a nézőben a hitet, a falun élő fiatalok érzékeny befogadói és továbbvi- vői a művészi élménynek, a velük való foglalkozás társadalmunk legfontosabb kötelessége. A hangversenyen nagy sikerrel szerepeltek a váci zeneiskola növendékei is. Képünkön: Soltész Andrea, Kis Zsuzsanna és Philipp Frigyes. Ékes János felvétele Fiatal zenepedagógus számára falun állást vállalni — elsősorban hivatástudat kérdése. A jelenlevők — akik szíwél-lélekkel vállalták az áldozatos, és nem nagy anyagi és erkölcsi megbecsülést jelentő állást — mindannyian tudatában vannak feladatuk jelentőségének. Épp ezért sajnálkozva és aggódva állapították meg, hogy egyre kevesebb fiatal zenepedagógus megy falura. A megoldásokat kereső javaslatok között a legszerencsésebbnek a társadalmi ösztöndíjra vonatkozó látszott. Az ifjúsági zenekarok léte a zenét tanuló fiatalok számára — az együttmuzsikálás közösségi élményének hatásával, a nyilvános szereplési lehetőségekkel kiegészülve — jelentős személyiségformáló erő. Sajnos, ezek az együttesek ma országszerte sok gonddal küzdenek. Legtöbb helyen alig van terem és kevés a hangszer, de a legfőbb gond a színvonalas művek hiánya. Bartók és Kodály munkássága nyomán, s az ő útmutatásuk szellemében fogant alkotások bőségében ifjúsági énekkaraink válogathatnak. Zenekaraink számára hasonlóan színvonalas anyag megteremtésében részt kell, hogy vállaljon a Művelődésügyi Minisztérium és a Zeneművész Szövetség. A zeneiskolán kívüli zenei nevelés leghatékonyabb formáiról is értékes gondolatok hangzottak el. Itt elsősorban azokról a fiatalokról van szó, akik mór elhagyták az iskolapadokat, kiestek a rendszeres pedagógiai felügyelet alól. A szakmunkástanulók vagy a lakóhelyüktől távol eső községekben tanuló fiatalok zenei nevelésében fontos szerepet játszhat a jól kiépített, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező kollégiumi hálózat Az Ifjú Zenebarátmozgalom országszerte szaporodó csoportjaival szintén igen hatékony eszköz. S, hogy a mozgalomnak az eddiginél fokozottabb mértékben kell törődnie a munkás- és paraszt- fiatalokkal — ez mór a találkozót megelőzően az IZB idei közgyűlésén is elhangzott. A kórusmozgalom szerepét, jelentőségét, úgy hiszem, fölösleges részletezni. S bár amatőr kórusaink eredményeivel ma már világszerte joggal büszkélkedhetünk, mégis sok tennivalónk akad még e téren is. „Elszomorodott szívvel látom — mondta Péter Miklós besizámolójábaA —, hogy a régi híres üzemi és munkáskórusok átlagos életkora 60—70 év, hogy ezek az együttesek nem tudták bevonni soraikba az ifjúmunkásokat. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a kórusok nagyrésze férfikar, s a fiatalok számára ez a forma nem túl vonzó. Ma, amikor az üzemekben a munkapadok mellé is odaengedjük, s a legnehezebb munkákkal is megbízzuk a nőket — igazán beengedhetjük őket az énekkarba is.” A találkozón felvetett problémák megoldására a javaslatok után ígéretek is elhangzottak a Művelődésügyi Minisztérium, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete és a KISZ KB kulturális osztálya jelenlevő képviselőinek részéről. Színvonalas hangversenyek, izgalmas viták, zeneművek szellemében fogant gyermekrajzok gazdag kiállítása, meghitt jubileumi ünnepség;—így . összegezhetnénk röviden a háromnapos találkozó eseményeit. Itt került sor ugyanis az abonyi Bihari János Állami Zeneiskola 20 éves évfordulójának megünneplésére. Az ünnepségen megjutalmazták azokat a pedagógusokat, akik lelkes és értő munkájukkal hozzájárultak Abony kulturális hagyományainak ápolásához. A jutalmazottak között volt Szabó Sándor, a zeneiskola igazgatója, Mladonecz- ky György igazgatóhelyettes, dr. Hegyessy Sándomé zongoratanár, megyei szakfelügyelő, Szekeres László rézfúvós tanár, Farkas László hegedűtanár, Szinna György, a zenei általános iskola igazgatója, Pólyák János, a Szelei úti általános iskola igazgatója és Drávái József művelődésügyi felügyelő. Korda Ágnes Elhunyt Bibó Lajos Pénteken, 82 éves korában elhunyt Bibó Lajos író. A Magyar írók Szövetsége és a Művészeti Alapok irodalmi szakosztálya saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. November 1-től A szovjet hanglemez hetei Az idei, november elsején kezdődő szovjet hanglemezhetek megrendezésének alap- gondolata: a szovjet előadóművészet bemutatása. A nagy egyéniségek, többek között Szjatoszlav Richter, Emil Gi- lelsz, Lev Obrin, David Ojszt- rach produkciói, vagy a le- ningrádi és a moszkvai filharmonikusok felvételei egyaránt húszszázalékos árengedménnyel kaphatók november 1. és 30. között. A hagyományoknak megfelelően november 3-án vidéken is — ezúttal Miskolcon — ünnepi megnyitóval kezdődnek a szovjet hanglemezhetek. Megszenvedett felismerések Döbrentei Kornél versesköteléiől Döbrentei Kornél első verskötetére az olvasónak is érdemes figyelnie. A Skorpió jegyében címmel megjelent vékony könyv több a tehetség nyilvános erőpróbájánál. Erőteljes költői világ alakulásáról tudósít. Nem elégszik meg a költészet már bejárt földrészeinek újratérképezésé- vel, lakatlan területek meghódítására törekszik. A felfedezés kínja nem öncélú, nem a formateremtő készség játékossága diktálja. Egy fiatal ember tesz kísérletet a világ és önmaga egyidejű megfogalmazására. A világ számára nemcsak az „itt” és „most” jelenideje, nemcsak Martin Luther King tragédiája, hanem az emberiség története, a harc állandó, tűzszünet nélküli állapota. Ismernünk kell a harc, a háború minden rettenetét, hogy tudatosan, emberhez méltón harcolhassunk emberi céljainkért — sugallja ez a vékonyka kötet. Az élet nagysága, megismételhetetlensége csak a halállal mérhető. A karddal, gépfegyverrel, távcsöves puskával harcoló férfiak világában szétrobbannak a virágok, a katonák hanyattdőlnek a csatatereken, hiába a panasz, a Mama sem tud segíteni az éhségen. A harcoló, magányos férfiak öröme is kietlen. Az ilyen világban — mint ahogy a kötetben sem — nincs helye a szerelem tündöklő békességének, nem őrzik a csend pillanatait, nem játszanak a gyerekek, széthullanak a meghitt tárgyak. Mégis ez a világ az emberiség múltja — mondják a versek —, ebből kell lakható, szabad világot építenünk. Szokatlan, talán hagyomány nélküli is a közéletiségnek az a módja, amellyel Döbrentei Kornél első könyvében találkozik az olvasó. Szerencsés esetben szokatlansága néhány téveszme eloszlatását is segítheti. Az, hogy tragikus himnuszt és ódát is lehet írni — formai kérdés. Sokkal lényegesebb ennél annak bizonyítása, hogy a felszabadulás után született legfiatalabb nemzedék sem csak a készen kapott világot látja. Mint ez a kötet is mutatja: a legfia- talabbaknak is van múltja. Nemcsak egyéni,' történelmi múltja is. Nemcsak a derűjüket kell számon kérnünk: tisztelnünk kell törekvésüket, mert el akarják helyezni önmagukat a történelem folyamatában, hogy a megszenvedett felismerésekre építhessék életüket. Viczián Erzsébet Felkelteni a szakma iránti érdeklődést Mérleg a nyári diákmunkáról A tanulóifjúság idei nyári foglalkoztatásáról kért kimutatást a Munkaügyi Minisztérium, amit a megyei tanács munkaügyi osztálya most készített el és terjesztett fel. Jelentése mindenekelőtt a nyári munkára számba vehető diákokat sorolja fel. Pest megyében a múlt tanévben 28 214 VII—VIJI. osztályos általános, 8348 I—ÍV. Osztályos középiskolai tanuló volt és 1600 a megyében állandó lakos fiatal folytatta egyetemen vagy főiskolán tanulmányait. Az általános iskolások közül 4406 összesen 63115 munkanapot dolgozott a vakáció alatt szervezett foglalkoztatásban. Ugyanakkor 2124 középiskolás 27 953, 130 egyetemista és főiskolás 799 napot. Közvetlenül A ténylegesen foglalkoztatott tanulók száma ennél azonban lényegesen magasabb volt, mert 7920 fővel a munkáltatók közvetlenül kötöttek megállapodást. A vállalatok ezt a foglalkoztatási formát a maguk szempontjából előnyösebbnek tartják. Egyrészt, mert így a tanulóval közvetlenül létesül kapcsolatuk, másrészt a szervezett foglalkoztatásnál előírt adminisztrációs munka is elmarad. A szervezett foglalkoztatás a városi és községi tanácsok szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik újabban. Nem minden tanácsnál végeik azonban megfelelően, részben ezzel a munkával megbízottak gyakori személy- cseréje, részben az illetők amúgy is sok munkája miatt. Megkönnyítené és rugalmasabbá tenné a tanácsi szervek dolgát, ha a vállalatok közvetlenül teremthetnének kapcsolatot az iskolákkal és tanácsi szerv közbejötté nélkül köthetnének szerződést. A szerződést pedig bemutatnák a tanácsnak, amely a tanulók foglalkoztatásának jogszabályban előírt feltételei betartását ellenőrizné. Ötödikesek is A vonatkozó jogszabály a VII—VIII. osztályos általános iskolai tanulók napi munkaidejét legfeljebb hat órában állapítja meg. Negyven százalékuk ennek ellenére teljes Fővárosi színházi esték Lakberendezési Áruházban többféle színben és változatban ismét kapható a múlt évben nagy sikert aratott SZISZTÉMA BÚTOR Cím: Budapest XV., Sipos Dénes u. 9-11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Megközelíthető a 25-ös és a 70-es autóbusszal (a végállomásig). OTP-ÜGYINTÉZES BOYSZOLGALAT Tiszta vizet a fejekbe... Bemutató a Mikroszkóp Színpadon TISZTA VIZET A FEJEKBE, mert Komlós János azt gondolja, hogy — nam, nem ész van, hanem — nem egészen tiszta az a víz a fejekben, ha már vízről van szó, legalább tiszta legyen. Igaza van: akinek ész van a fejében, nem dől be a látszatoknak, s küzd saját maga hamis tudata ellep, de akinek nincs, az bedől, s annak a tudatában hamisságok tömege kavarog. Ezt veszi célba a Mikroszkóp jubileumi — ötéves évfordulós — műsora. Komlós azt mondja: „Jól bejöttünk ..” ide ebbe az országba, panaszkodunk is fű- nek-fának, hogy ez siralomvölgy, predig lehetne ez Kánaán is. Lehetne? Miért ne? S nem az? Nem? Miért? Mert sírunk, hogy ez siralomvölgy, ahelyett, hogy Kánaánná változtatnánk. Vagy arról beszél: „Merre menjünk?”, keletre vagy nyugatra? Hát kérdés ez? Felveti, hogy milyen furcsák a kilométerkövek, mert például egyszer közel van ... egyszer távol van ... ugyanaz a város, pedig a kilométerek nem változtak. ... és így tovább. VAGYIS: POLITIKAI KABARÉT LÁTTUNK ismét a Mikroszkóp Színpadon. Előttünk vannak az újságok lapjai, halljuk a rádiót, nézzük a tévét, miközben tart a műsor. Mert megmagyarázzák nekünk a mi politikánkat, és a világpolitikánkat. De: nem úgy kell azt érteni, ahogy mondják, mindig azt, kell érteni, ami a háttéranyag. Vagyis: a magánszámok, jelenetek tartalma mögött van még egy tartalom, a mögöttes tartalom. Ezért: szellemi izgalmat is kelt ez a kabaré. S késleltetett nevetést. Hallunk valamit a színpadról, s néhány másodperc múlva „leesik a tantusz”, de akkor már mást hallunk. Tehát: koncentrálni kell, mert soha nem tudja az ember előre, milyen poénnal gáncsolják el. MARTON FRIGYES, A RENDEZŐ — és az író Komlós János, Hofi Géza és Szilágyi György mellett — felhasználja a filmet, a diát, a tévét, a bábszínházát, s mindezeket a műfaji eszközöket szerencsésen ötvözi egybe. Nem ezeknek a műfajoknak a hibája, hogy becsúsztak gyengébb számok is, mint például: a „Ki lép olajra?” báboprerett a Közel-Kelet történelméről, amely eléggé szimpla; vagy még inkább „A táncból ért az ember” című táncos elbeszélés barátainkról és torzsalkodásainkról, amely eléggé esetleges. Viszont: Hofi Géza ismét brillírozott. Az „Interjú egy kiváló sakkmesterrel” remeklés; az olimpiai paródiája pedig, valóban vidám könnyeket fakasztó vidám percekkel ajándékoz meg. Hofi még a Mikroszkópon belül is külön műfajt képvisel. Milyen lehet ez? Bohózati kabaré? Nem tudom... de ez nem is érdekes, hogy tudjam. A SZÍNÉSZEK közül Gera Zoltán, Harkányi Endre sajátos „mikroszkóp-stílust” játszik, kiválóan. Berkovits György nyolcórás munkanapot dolgozott. S bár V—VI. osztályosok egyáltalán nem foglalkoztathatók, a munkaügyi osztály ellenőrzései során ilyeneket is talált munkában. A kere:etek Egyébként a megyében az idén nyáron hét KlSZ-tábor- ban 4980 diák dolgozott, köztük többen is növelték a szünidőben munkát vállaló Pest megyei diákok számát. A négyezer középiskolás KISZ-ista lány Nagykőrösön, Törökbálinton, Halásztelken és Budakeszin gyümölcsöt szedett, növényápolással foglalkozott. Ez utóbbit végezte száz középiskolás ftú is Halásztelken, nyolcvan egyetemista pedig Gödöllőn. Nyolcszáz középiskolás fiú Nagymaroson a vasútépítésnél dolgozott. A szervezett szünidei foglalkoztatottak zöme, szám szerint 5047 a mezőgazdaság (ebből 1633 az állami gazdaságok, 3414 a tsz-ek) munkaerőhiányát csökkentette a legnagyobb dologidőben. Nagy szükség volt diákokra az élelmiszeriparban is, összesen 859 diák segített az idénymunkák elvégzésében. Az iparban 181, az építőiparban 192, a kereskedelemben viszont mindösz- sze 17 fő vállalt munkát a vakációban. Az egyénileg foglalkoztatott diákok közül predig 4481 helyezkedett el a termelőmunkában, míg a többiek adminisztrációban és kisegítőként dolgoztak. A munkáltatók a diákdolgozók munkájával meg volr tak elégedve, a diákok is a munkadíjakkal. A szervezett foglalkoztatásban dolgozó általános iskolások átlagos napi keresete 42,10, az egyénileg foglalkoztatottaké 42,50 forint volt. A középiskolások predig 48,10, illetve 53,50 forintot, míg az egyetemisták 79,70, illetve 74 forintot kaptak elvégzett munkájuk arányában naprenta. A szünidei foglalkoztatásnál az üzemek célja a munka gyors befejezése. A tanulók felügyeletét rendszerint olyan dolgozókra bízták, akik a munka maradéktalan elvégzésére és a munkavédelmi szabályok betartására vigyáznak. Elvétve fordult csak elő, hogy egyúttal, a szakmai utánpótlás érdekében, a szakma irán-r ti érdeklődést is megpróbálták fölkelteni a foglalkoztatott fiatalokban. A vállalatok túlnyomó többsége ezt a lehetőséget egyelőre vagy nem ismerte fel, vagy nem helyez rá súlyt. Sz. E. A vitaindító előadást tartó Péter Miklósnak, a- Művelődésügyi Minisztérium művészetoktatási osztálya főelőadójának, s a két korreferensnek, Varsányi Lászlóné Pest megyei vezető szakfelügyelőnek és Straky Tibornak, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatójának érdeme, hogy tartalmas beszámolóikkal, bátor, nyílt problémafelvetéseikkel, körültekintő elemzéseikkel, a résztvevőket is hasonlóan tartalmas és színvonalas hozzászólásokra inspirálták, s így a találkozó a közös ügy elkötelezettjeinek izgalmas összejövetelévé vált. Milyen problémákkal küzd zeneoktatásunk falun, s milyen teendők várnak az illetékes szervekre ezekkel kapcsolatban? E kérdésekre választ, iránymutatást, megoldást segítő javaslatokat adni — ez volt a tanácskozás fő célja. Mert sok a gond. És a találkozón — szerencsére — az eredmények értékelése mellett — a fő hangsúly a gondok megvitatására esett.
