Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

19 i. OKI OBER 27.. PÉNTEK ÍPÜST MEGYEI f^fíríflD Például: Dunaharaszti Értelmiség a közművelődésért Lapunk október 8. számában a Hazafias Népfront Pest me­gyei Elnöksége felhívással for­dult a megye értelmiségéhez: „Vállaljanak nagyobb szere­pet a községek közéletében". A népművelés, a közművelő­dés nap mint nap annyi új és ismeretlen problémát vet fel, hogy csak teljes figyelemmel és közös erővel lehet megolda­ni őket. A felhívás mottója is ez: „Művelődéspolitikai, köz­művelődési céljaink megva­lósítása elképzelhetetlen tár­sadalmi összefogás nélkül”. A pedagógusoktól elvárják Melyek a lehetőségek és egy­általán, vannak-e már ered­mények ezzel kapcsolatban például — Dunaharasztin, egy ugrásnyira a fővárostól? Mi­lyen szerepet vállalt és vál­lal a község értelmisége a kul­turális közéletben? Az első út az iskolához ve­zet, hiszen elismerten a peda­gógusok azok, akik az értel­miség köréből a legtöbbet cse­lekednek a közért a közműve­lődés területén, s ezt — el is várják tőlük. Az I. számú álta­lános iskola igazgatója Csáki Illés — aki a Hazafias Nép­front községi elnöke, tanács vb-tag, megyei és községi ta­nácstag — így válaszol: — A téma nem új, új vi­szont — és nagyon időszerű — a felvetése. Mielőtt azon­ban bármit is mondanék, néz­ze meg ezt — s elém teszi a községi népfrontbizottság idei munkatervét. Egy pont ebből: „A községi hagyományok el­mélyítése érdekében az I. szá­mú általános iskola honisme­reti körével karöltve helytör­téneti kiállítást és hozzákap­csolódó, a község történetét ismertető előadást szerve­zünk". Szép terv. És a megvalósí­tás? Erre a kérdésre dr. Hel- méczy Mátyás tanár, a nép­front titkárhelyettese, a hon­ismereti kör vezetője vála­szol: — A Dunaharaszti történeti emlékei című kiállítást elő­adással egybekötve a nyáron megrendeztük, itt az iskolá­ban ... — ... s amelynek Helméczy kollégám volt az előadója — szól közbe Csáki igazgató. — A nyáron nagyon sokan megtekintették a kiállítást, s ezért valószínűleg november­ben — s most már a művelő­dési házban — ismét a község lakossága elé tárjuk. Egyéb­ként ígéret van rá, hogy a pártbizottság épületében ka­punk egy helyiséget a honis­mereti anyagok elhelyezésére. Egészséges lokálpatriotizmus Egy-egy honismereti kiállí­tást Dunaharasztin általában 4—500-an tekintenek meg. Nem kis szám ez, de a több mint tizenhatezer lakosú köz­ségben lehetne nagyobb is. — Igaz, lehetne. Sajnos, ne­héz helyzetben vagyunk, Du­naharaszti évről évre, sőt, hó­napról hónapra újabb letele­pedőket fogad. A község la­kossága így nem homogén, s hosszadalmas és állandó mun­kánk éppen ez: amennyire le­hetséges összekovácsolni a la­kosságot. Az egészséges lokál­patriotizmus kialakítása, el­mélyítése nem könnyű, de há­lás munka. Itt van például a Baktay-kultusz. Baktay Ervin India-kutató községünk nagy születte, s erre mindenki büsz­ke, erre lehet építeni. — Szeretnénk társadalmi úton — ez a tervünk *— egy knzségi híradót létrehozni, amelynek segítségével tájékoz­tathatnánk a lakosságot min­den. kérdésről, problémáról. Jövőre szeretnénk az első szá­mát megjelentetni, s aztán minden negyedévben. Ez a lap helyet adna a helytörténeti írásoknak is, s így a lakosság — az újonnan betelepültek is — jobban megismerhetnék a község múltját és jelenét. A községi népfrontbizottság munkaterve foglalkozik a mű­velődési házzal való szorosabb együttműködés kérdésével is, s feladatként jelöli meg mű­kedvelő művészeti csoportok szervezését. És a tervek las­san átalakulnak valósággá. Is­meretterjesztő tanfolyamokat szerveztek, sramlizenekart ala­kítottak ... És az évnek még nincs vége. — Talán gyorsabban lehetne előrejutni, ha többen vállal­koznának a célok megvalósítá­sára. Nagyobb munkamegosz­tás kellei\e, el kell érni, hogy minél több értelmiségi kapcso­lódjon be a közéletbe. Jónás Zoltán, a gimnázium igazgatója elsősorban a fiata­lokkal kapcsolatos tervekről — és részben már valóságról — beszél. Egy új kísérlet — December elején szeret­nénk megrendezni gimnáziu­munk névadó ünnepségét, Bak­tay Ervin nevét venné fel az iskola. A sportpályán éppen ma kezdődik az emlékverseny november 7. tiszteletére. Ez egy új kísérlet. Nagy társadal­mi ünnepeinkhez kapcsolódva a jövőben rendszeresen szeret­nénk sporttalálkozókat ren­dezni, diákok, tsz-, munkás- és értelmiségi fiatalok részvé­telével. A fiatalokban feltétle­nül hiszek. A felnőttekkel, fő­leg az újonnan letelepedettek­kel azonban már nehezebb a dolgunk, visszahúzódók. De en­nél is nagyoobb gond, hogy legtöbben a fővárosban dol­goznak, s igényeiket Budapest­hez mérik. Ismerős probléma ez. De az | is igaz — s számtalan megyei példát lehetne idézni —, hogy helyben is lehet a legmaga­sabb igényeket is kielégítő programokat szervezni. Csak hívni kell ezekre a bejárókat is. Például azokra a — terve­zett — előadásokra, amelyek­ről Ady István mezőgazdasági mérnök beszél. — Az embereket — legye­nek bejárók, vagy a mezőgaz­daságban dolgozók — sokfajta téma érdekli. Lehetne előadá­sokat tartani például a zöld­ségtermesztésről, a háztáji sertéshizlalásról, vagy gazda­ságpolitikai kérdésekről. Eze­ken az előadásokon szép szám­mal lenne hallgatóság is. Csak — kevés a mezőgazdasági szakember, s ezek túlterh/il- tek. Ennek ellenére a téli hó­napokban megpróbálunk itt, a tsz területén néhány előadást szervezni... Előadások a rendelőben — Nálunk itt, a rendelőben lassan már két éve folynak is­meretterjesztő előadások a be­tegek részére — mondja dr. Fekete László orvos —, s eze­ken mint előadók mindany- nyian közreműködünk. Néhány téma szemléltetés­ként: szeptemberben dr. Fe- rencz Judit az enterális meg­betegedésekről beszélt, a hall­gatók száma tizenöt volt. Ti­zenkilencen hallgatták meg Fekete László előadását, a hű- léses megbetegedésekről és megelőzésükről. Hetenként egyszer vannak ilyen előadások, s időben nem térj edelmesek. — Egy magnetofon kellene — mondja Fekete doktor —, megkönnyítené a munkáinkat és érdekesebbé tehetnénk ez­által az előadásokat. Diós Ágostonná, a József Attila művelődési ház igazga­tója „hivatalból” foglalkozik a nagyközség közművelődésé­vel. Előadások, igényes kiállí­tások, klubdélutánok, tanfo­lyamok jelzik fáradozásait. A legközelebbi terveinek egyike egy irodalmi presszó létreho­zása, a művelődési házban. Megszervezéséhez, gazdag tar­talommal való kitöltéséhez messzemenő segítséget vár mindenkitől, aki egy kicsit is szívén viseli a közművelődés ügyét. Elsősorban a helyi ér- telmóségtőL — A tartalmasabb, igénye­sebb szórakozás, művelődés felé kell fordítani a fiatalok, idősebbek érdeklődését. Első­sorban a fiatalokat kell meg­nyerni, rajtuk keresztül hatni lehet az idősebb generációra is. összefogással nagyobb lép­tekkel haladhatunk előre, ez bizonyos. Szabó Éva Automata autómosók A Csepel Vas- és Fémmű­vek Híradástechnikai Gépgyá­rában olasz licenc alapján 1970 óta sorozatban készítik az automata gépkocsimosó és -szárító berendezéseket. Az idén az első 40 darabos szé­ria már elkészült abból a to­vábbfejlesztett változatból, amely mikrobuszok mosására, illetve szárítására alkalmas. A gyár termékei a KGST- országokba is eljutnak. Sorozatban készülnek a személygépkocsi mosására alkalmas berende zések. és mikrobusz Mörklin-növényház Az ÉGI és a Kertészeti Egyetem konstrukciója A primőr zöldségfélék iránti növekvő kereslet mind újabb és korszerűbb növényházaik konstruálására készteti a szak­embereket. Ebben az időszerű és fontos munkában fog­tak össze az Energiagaz­dálkodási Intézet és a Ker­tészeti Egyetem szakemberei. Az első közös munka eredmé­nyeképpen már elkészült a pri­mőr I. elnevezésű Märklin- rendszerű növényház, amelyet 6.4x3.2 m alapterületű elemek­ből rakhatnak össze. A primőr­ház elemeit a helyszínen gyor­san összeszerelhetik, és ezekre a továbbiakban sem lesz gond­ja a mezőgazdaságnak, hiszen korrózióvédelme időtálló, úgy­szólván egy életre szól. A nö­vényház kívánság szerint au­tomatizált szellőztető és öntö­ző berendezéssel is ellátható. Ülést tartott az 0I0T Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter elnökletével csütörtö­kön délelőtt összeült az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács. A többi között az ülés napirendjén szerepelt a Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bizottságának be­számolója az ifjúságpolitikai feladatok végzéséről, tájékoz­tató az ifjúság egészségügyi helyzetéről, valamint a gyer­mek- és ifjúságvédelem egyes kérdéseiről, és a továbbfejlesz­téséről hozott kormányhatá­rozatok végrehajtásáról. Képeslapvásár gyermekek javára Az UNICEF, az ENSZ gyer- meksegély-alapja üdvözlőla­pokat bocsátott ki az éhező gyermekek támogatására. A lapokat kiváló művészek ter­vei alapján Dániában, Fran­ciaországban és az NSZK-ban készítették színes nyomással, hajtogatott, borítékos kivitel­ben. Magyarországon hatféle téli jellegű s karácsonyi üd­vözlőlap kerül forgalomba 150 000 példányban. A hajto­gatott borítékos lapok ára 4,50 forint, a teljes ellenérték jó­tékony célokat szolgál; a PIÉRT az ENSZ gyermekse- gély-alapjára és a vietnami segélyalapra fizeti be. Az UNICEF képeslapvásár a jövő héten kezdődik. November 1-iől Háromezeréves körte Érdekes leletek a gyümölcstermesztésről Új szabályok alapján kell űzetni a szociális intézmények gondozási díját A Balaton vidékén napvi­lágra kerülő régészeti leleteik értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múlt­járól is. Az újabb leletek la­boratóriumi elemzése nemrég fejeződött be a keszthelyi Ba­laton Múzeumban. A legrégibb leletek azt bi­zonyítják, hogy a Balaton mentén már évezredek óta foglal­koznak gyümölcstermesz­téssel. Ennek egyik legrégibb kon­zerválódott emléke az a kör­te, amelyet egy háromezer éves sírban találtak. Balaton- szentgyörgy környékén avar­kori sírokat tártak fel, ame­lyekből szőlőmagvak kerültek elő. VIII. századbeli sírok tu­catjaiban találtak arról ta­núskodó leleteket, hogy e vidéken intenzíven foly­tatták a rómaiak által meghonosított szőlőműve­lést. A korábbi feltárások alkal­mával a VII. századiból szár­mazó venyigemaradványok kerültek napvilágra. A X. szá­zadi temetkezési helyeken szintén sok szőlőmaradvány került elő. I mádom a versenyeket. Itt volt például az olimpia: két hétig figyeltem, miként nö­velik a teljesítményeket a fiúk és lá­nyok. Amikor a bridzsversenyekről olvasok, akkor is megdobban a szívem, bár magam még az ultinál tartok, mindig bámultam azo­kat, akik olyasmit tudnak, amit én nem. Ezért aztán egészen lelkesen üdvözlöm a pénztáros­nők szakágazati vetélkedését. Ök pbban mé­rik össze erejüket, hogy ki ismeri jobban az árakat, s ki tudja jobban verni a billentyű­ket, hogy egyre gyorsabban fizethessen a ked­ves vevő. i Sokszor álltam már bosszankodva sorba az önkiszolgáló üzletek kasszái előtt. A kisasz- szony vagy kartársnő, aki a kasszát kezelte, bizony nem versenyszerűen dolgozott. Szép lassan, kényelmesen ütögette a billentyűket, nem törődve azzal, hogy az üzlet tervezői a kasszakapacitás kiszámolásánál jóval gyor­sabb billentyűkezeléssel kalkuláltak. S miköz­ben álldogáltam, eszembe jutott, hogy annak idején mennyit tiltakoztunk az önkiszolgáló módszer ellen. Akkor a kereskedelmi dolgo­zók mondták, hogy nincs igazunk. S manap­ság nem egy önkiszolgálóban bebizonyítják — tisztelet a kivételnek —, hogy igazunk volt: semmivel sem gyorsabb ez a metódus, mint a régi volt, csak éppen korszerűbb. Lám, lehet gyorsabban is verni a pénztár­gép billentyűit. Csak versenyt kell rendezni, s a pénztárosnők értik a dolgukat. Kattog a gép, villognak a számok, röpülnek a százasok, az ötszázasok, s két mozdulattal vissza lehet adni belőlük az aprót. Vannak a szakmának igazi művészei, akik az árakat is fejből, gon­dolkodás nélkül tudják. Ha este tízkor érke­zett az ármódosítás, az már reggel hét órakor (mert ekkor kezdték a versenyeket, hajnal­ban, ahogy mi szoktuk kezdeni a pénzkiadást) a kartársnő kisujjában van. A gépnek termé­szetesen teljesen mindegy, folyamatosan, JEGYZET Remek verseny mondhatnám szemrebbenés nélkül összead minden számot. S adja a végösszeget. A végösszeg a gépnek teljesen mindegy. S tulajdonképpen nekem is, amikor a versenyt nézem. Itt eszmei vásárlás folyik, a zsűri ál­tal összeállított próba. Az a követelmény ugyanis, amit a mindennapi kereskedelmi élet állít a pénztárosnők elé, túlságosan könnyű lenne verseny céljaira. Az persze, más kér­dés, hogy az a követelmény, amelyet a min­dennapi élet állít elém, a maga árváltozásokat kevésbé tudó, a billentyűket lassabban ke­zelő pénztárosnőivel, mégis jóval nehezeb­ben követhető számomra, mint a versenyen villámsebesen kattogó masinák, ugráló szá­mok. Remek verseny ez. A zsűri gondosan vi­gyáz rá, hogy egyetlen fals szám se csússzon a gépekbe, egyetlen hamis összeg sem ma­radhat büntetlenül: a zsűri levonja a büntető­pontokat, az a pénztárosnő, aki téved, nem nyerhet. Hogy aztán a valóságban ez megint másképp is előfordul, arról ismét nem a zsűri tehet. Ezen a versenyen az a fontos, hogy a pénztárosnők magas fokon adják ta­núbizonyságát szakmai felkészültségüknek, úgy. ahogy a szakma aranyszabályéi megkí­ván iák. Persze, jő lenne, ha ez a verseny állandó­sulna. Vagyis a pénztárosnők gyorsabban üt­nék a bHlentvűket, s nem kellene megtanul­niuk az árváltozásokat. S jó lenne, ha keve­sebbet kellene álldogálni a kasszák előtt, a sorunkra várva, s valamivel tovább tartana, amíg egy százasból vagv ötszázasból megkap­nánk a visszajáró pénzt... Pintér István A szociális intézmények­ben elhelyezett személyek után a gondozási díjat novem­ber 1-től új szabályozás alap­ján kell fizetni. Az Egészség- ügyi Minisztérium szociálpo­litikai főosztályán elmondot­ták, hogy a rendelet az új gondozási díj megállapításánál jelentősen növeli a helyi tanácsok szerepét és fe­lelősségét. Ezt bizonyítja, hogy a beuta­lásra és a gondozási díj meg­állapítására jogosult szak- igazgatási szerv az ingyenes­ség és a teljes díj között — a körülmények alapos mérlege­lésével — saját jogkörében határozza meg a tartásra kö­teles és képes hozzátartozók által fizetendő gondozási díj összegét. A törvényesség szigorú meg­tartása érdekében az Egész­ségügyi Minisztérium úgy in­tézkedett, hogy a beutalásra jogosult tanácsi szakigazgatá­si szervek a beutalás feltétele­ként nem köthetik ki, hogy a beutalt, illetőleg törvé­nyes képviselője pénzt vagy más természetű va­gyontárgyat ajánljon fel a szociális intézmény javára. A gondozási díjat kizárólag az erre vonatkozó miniszteri ren­delet, illetőleg az annak vég­rehajtási utasításában foglal­tak szerint állapíthatják meg. Az esetben, ha a beutalás­ra jogosult tanácsi szakigazga­tási szervhez olyan bejelentés érkezik, hogy a beutalt, ille­tőleg törvényes képviselője a szociális intézmény javára pénzt, vagy valamilyen va­gyontárgyat akar felajánlani, erről az intézkedésre jogosult igazgatási, illetve pénzügyi szakigazgatási szervet értesíte­ni kell. Jön az AMOLETT Az AMOLETT-készítmények olyan anyagokat tartalmaz­nak — olvassuk az előrejel­zést —, amelyek nem szívód­nak fel, az emésztés során nem alakulnak át és így ka­lóriaértékük sincs. Előnyös tulajdonságuk, hogy vízzel eredeti térfogatuknak mint­egy negyvenszeresére duzzad­nak, kocsonyás tömeggé ala­kulnak — megfelelő mennyi­ség elfogyasztása után — jelentősen csökkentik az éhségérzetet. A fogyókúrára szorulók tud­ják, hogy a zsiradék legna­gyobb kalóriaértékű tápanyag, de még fontosabb, hogy a szénhidrátot csökkentsék, mert az elhízást mégis első­sorban a lisztek-cukrok okoz­zák. Az AMOLETT sajtos ostya és keksz kalóriaértéke mint­egy 30, szénhidráttartalma pe­dig 40 százalékkal kisebb a hagyományos készítmények­nél. Míg a hagyományos ször­pök 60 százaléka cukor, e készítményeket cukor nélkül gyártják, ugyanígy a lekvárokat a ha­gyományos édességfok eléré­sére 20 százaléknyi szorbittal dúsítják. Nem hizlal, jófor­mán nincs kalóriaértéke, így a cukorbetegek és a fogyókú­rázók számára igen hasznos élelmicikkek. Befejeződött az óvodapedagógiai szeminárium i Csütörtökön befejeződött a 6. nemzetközi óvodapedagó­giai szeminárium, amelyet október 17. és 26. között tar­tottak hazánkban. A tanácsko­zás munkájában részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió szak­emberei. A román küldöttség javas­latára úgy határoztak, hogy a soron következő, 7. nemzetközi óvodapedagógiai szemináriu­mot 1975-ben Romániában tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents