Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1972. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK HÁZHOZ MEGY A FÉNYKÉPÉSZ Növekvő forgalom, bővülő szolgáltatások A tavalyinál jobb eredménnyel dolgozik a Dél-Pest megyei Szolgáltató Ktsz Férfi- és női fodrász, koz­metikus és fényképészmester­ségek szakemberéit foglalkoz­tatja a Dél-Pest megyei Szol­gáltató Ktsz. Cegléden, a ceg­lédi járásban, valamint Nagy­kőrösön, összesen 47 részlege működik. Ezek közül 22 férfi- fodrászat, 16 női fodrászat, 4 fényképészműterem és 5 koz­metikusrészleg. Korszerűsíté­sükre ebben az évben 300 ezer forintot költöttek. Legkorsze­rűbb felszereléssel a kozmeti­kusnők dolgoznak, munkaesz­közeik 2—3 évesek. Cegléden ebben a hónapban nyitották meg a Rákóczi úti üzletben az új kozmetikai részleget, tehát most Cegléden két kozmetikai szalon áll a nők rendelkezésé­re. A fényképészműtermek viszonylag korszerűtlenek, 1975 végéig félmillió fo­rintot fordítanak javítá­sukra. Cegléden, a Rákóczi úti mű­terem zsúfolt, szűk, igen rossz állapotban van, de mivel az épületet lebontásra jelölték ki, a szövetkezetnek nem lenne gazdaságos a felújítása. Ám nem tudni, hogy mikor bont­ják le, meddig fotózzák az embereket ilyen környezetben. A ktsz, ígérete szerint, 500 ezer forinttal járul hozzá az új szolgáltató- ház építési költségeihez. Számára is sok probléma meg­oldását jelentené a szolgálta­tóház felépítése. Évenként más-más részleg felújítására fordít jelentős összeget, van esztendő, mikor a fogyóeszközök pótlására, il­letve karbantartására több mint 450 ezer forintot költ. 1970-ben kezdte meg a „gyer- mekmosoly”-akciót. Akkor egy üzletszerző járta a vidé­ket, megrendelőket gyűjtve a házi fotózásra. Jelenleg há­rom üzletszerző gondoskodik munkáról, és az egy fényképé­szen kívül, további tíz beosz­tott dolgozik a központi mű­helyben, a sorozatképeken. A megrendelések nagy száma miatt azonban még így sem tudják mindig tartani a meg­ígért határidőt. Ennek az ak­ciónak a sikerét — a megren­delőhöz helybe megy az üzlet­szerző, a fényképész, és a kész fotókat is házhoz szállítják — számok bizonyítják. A tavalyi bázisidőszakhoz képest, az idén ez a rész­leg 194,2 százalékra telje­sítette a tervét. Szép eredménnyel zárták az első háromnegyed évet a koz­metikusok is. A tavalyihoz ké­pest, 123,6 százalék az idei teljesítményük. A férfi- és női fodrászok ugyancsak 100 szá­zalék fölött teljesítették ter­vüket. A szövetkezet ez évi terve 7 millió 310 ezer forint, amit előreláthatólag túltelje­sítenek. A ktsz részlegeiben jól képzett szakmunkásgárda Ballada a messzi tájról Vera Kancurova orosz népdalokat énekel, Knapp Viktor és Horváth Dezső kíséretében. Szel. Hétfőn, október 23-án este a Zeneiskola hangversenytermé­ben, a Pest megyei szibériai hetek rendezvénysorozat kere­tében Ballada a messzi tájról címmel, zenés irodalmi estet rendeztek. Bevezetőként Ger­gely Mihály író beszélt szibé­riai élményeiről, felidézte a ávoli táj szépségeit, furcsasá- tait. A hangulatos bevezető itáni műsorban Schubert Éva, Czigány Judit, Egressy István előadásában orosz és szovjet költők, írók Szibériáról szóló művei hangzottak el. Az igé­Előtérben az est előadóművé- Apáti-Tóth Sándor felvétele nyes válogatós a szerkesztők körültekintő munkáját dicséri. Az előadóművészek közül Eg­ressy István kiegyensúlyozott, mesterkéletlen előadásmódja szerezte az est legkellemesebb perceit. Vera Kancurova szé­pen énekelt, hangjával különös hangulatot varázsolt a hang- versenyterembe. Az énekesnőt Knapp Viktor és Horváth De­zső gitárművészek kísérték, hangszereiken fölényes bizton­sággal játszva. Az irodalmi est kellemes élményt nyújtott. K. A. dolgozik, utánpótlásról maguk gondoskodnak. Jelenleg 19 ipari tanulójuk van. Ebben az évben 9 fodrász, 2 fényképész és 4 kozmetikus tanulót küldtek iskolába. A fiatal férfi és női szakmunká­sok rendszeresen vesznek részt szakmai vetélkedőkön. A leg­jobb eredményt 1968-ban ér­ték el: az országos versenyen a női csapat második lett. A tavaly, Siófokon megrende­zett megyék közötti versenyen a nők a nyolcadik, a férfiak a tizenkettedik helyet szerezték meg. Gondot okoz a szövetkezet­nek a kontárok működése, va­lamint az, hogy a tanácsok az új iparengedélyek kiadásakor nem kérik ki a szövetkezet vé­leményét, pedig azt a rende­letek előírják. Khim Antal Bemutató a jövő héten: Szent Johanna November 2-án, este fél 8 órakor, a szolnoki Szigligeti Színház G. B. Shaw Szent Jo­hanna című, kétrészes szín­művét mutatja be a Kossuth Művelődési Házban. (Bérletes előadás). Baleset és alkohol JAVULT A HELYZET A járásbeli állami és közös gazdaságokban 1969-ben az üzemi balesetek 75 százaléká­nak az ittasság volt az oka. A múlt évben javult a helyzet: összesen kétszer fordult elő, hogy a balesetet az alkohol okozta. Egyedül a járásban Kihaló szakma A KIOSZ helyi csoportjánál hallottuk: a város és a járás területén több mint egy évti­zede mindössze egyetlen tí­már kisiparos tevékenykedik. Ha az idős mester nyugdíjba vonul, ez a szakma — utánpót­lás hiányában — kihal a járá­sunkban. Még egy gép Locsol, söpör, havat kotor Háromféle munkát is végez az a gép, amelyet a télen vá­sárolt a Városgazdálkodási Vállalat. A locsolóautóhoz ha­sonló jármű tavaly hókotró­ként mutatkozott be a város­ban. Tavasztól utcaseprőgép­ként igyekszik rendet terem­teni a város fontosabb útvo­nalain. Ezen a télen' már két ilyen hókotró gép járja Cegléd útjait. Héifőn este: Művészettörténeti előadás Október 30-án, este 6 óra­kor, Románkori magyar mű­emlékek és A gótika Magyar- országon címmel tart elő­adást dr. Telepy Katalin mű­vészettörténész, a Nemzeti Ga­léria munkatársa, a Kossuth Művelődési Házban. A művé­szeti szabadegyetem, hasonló témákból, még további nyolc előadást rendez. ABONYI KRÓNIKA KAPÓSAK A T Elkészült a KISZ téli programterve A MOZGALMI ÉLET LEGVONZÓBB FORMÁI Angol szabók tanfolyama Szakmunkásvizsgát tehetnek A ceglédi szakmunkásképző­intézet az idén angol női sza­bókat képező varrótanfolya- mot indított. A kétéves ok­tatásra 25 leány és asszony jelentkezett, akik a tanfo­lyam sikeres elvégzése után, vizsgabizonyítványt kapnak. Ennek birtokában, szakmun­kásvizsgára jelentkezhetnek. TÄNCDALEST TÖRTELEN. Október 29-én, vasárnap, es­te fél nyolc órai kezdettel táncdalestet rendeznek a tör- teli művelődési házban. Köz­reműködik: Szécsi Pál, Cser­háti Zsuzsa táncdalénekes és a Kék csillag együttes. Az utóbbi időben elhangzott néhány olyan megjegyzés, hogy az abonyi KISZ-szervezetek munkájában bizonyos vissza­esés tapasztalható. A bírálat­nak mi is utánanéztünk. Ez év májusában a községi KISZ-titkár magasabb beosz­tásba került. Távozásával né­hány hónapra a községi bi­zottság titkár nélkül maradt. Ez a körülmény, valamint a fiatalok nyári elfoglaltsága, a mezőgazdasági munkák, az üdülés, táborozás valóban csökkentette az alapszerveze­tek tevékenységét, de a moz­galmi munka nem vesztett színvonalából. Szeptemberben már ismét figyelemre méltó volt a fiatalok tevékenysége. Erről győzött meg Bálint Zsu­zsa is, az új községi KISZ-tit- kár. — A járásban meghirdetett tégla jegyakció már eddig is eredményes ^olt a nagyköz­ségben — mondta. A fiatalok többsége szíve­sen segíti a gyenesdiási üdülőtábor építését, a százforintos személyenkénti támogatást egyértelműen el­fogadták. Hasonló fogadtatás­ban részesült a faliújság-akció is, melynek eredményei már tapasztalhatók. Jól sikerült rendezvényt tartottunk szep­tember 30-án, a fegyveres erők napja alkalmából. Jelentősé­géhez méltóan ünnepeltük meg a KMP községi szervezetének megalakulása évfordulóját. Valamennyi alapszervezetben befejeződött a KISZ-oktatás szervezése, amely százszázalé­kos eredményt ért el. A fia­talok nem kevesebb, mint hét­féle oktatási forma, illetve té­ma között választottak. A községi KlSZ-bizott- ság elkészítette téli prog­ramját. Bizottsági és vb-ülésen a kö­zeljövőben tárgyaljuk és ér tékeljük a József Attila Tsz, konzervtelep és a házHpa. szövetkezet alapszervezeténe munkáját. Foglalkozunk a fia­talok művelődési lehetőségei­vel, az ifjúgárdista-század to­vábbi erősítésével. Még az ősszel felmérést végzünk azo­kon a munkahelyeken, ahol KISZ-alapszervezet nincs, hog: az ott dolgozó fiatalok mikén: vonhatók be a mozgalmi mun­kába. Vizsgáljuk a vidéken dolgozók helyzetét és szerve­zettségét. — Október 23-án játszotta a helyi filmszínház a Harminc­két nevem volt című filmet, melyet szervezetten tekintet­tünk meg. A filmről a napok ban vitaestet rendeztünk. Á jövőben az a határozott célunk, hejy a mozgalmi élet leg­vonzóbb formáit teremt­sük meg, a politikai okta­tásokat pedig színesebbé tegyük. Üj rovattal bővítjük a Petőfi ifjúsági klub magazinját, melv kizárólag a KISZ-szervezetei: tevékenységével foglalkozik majd. Ezenkívül még számta­lan olyan elképzelésünk van, melynek valóra váltása a fia­talok igényét kielégítheti. Gy. F. Nyugdíjban sem < AMATŐR KUTATÓ KIÁLLÍTÁSA Munka a laborban IDŐS JARDANY gyula azok közé az emberek közé tartozik Abonyban, akiket jó­formán mindenki ismer, tisz­tel és szeret. A köztiszteletet elsősorban közvetlenségével érdemelte ki. Foglalkozása ré­vén sok-sok emberi kapcsola­tot teremtett. Bár sok minden­hez értett és ért ma is, első­sorban fényképésznek vallja­TERÜLETI LABDARÚGÁS MEDOSZ-siker idegenben A Ceglédi MEDOSZ labda­rúgói, a területi bajnokságban, Péteriben megismételték tava­szi bravúrjukat: mindkét alka­lommal a bajnokságra törő- Pé­terit győzték le. Ceglédi MEDOSZ—Péteri 2:0 (1:0) Cegléd: Boda — Kiss, Ju­hász, Kalmár P., Cseh II., Nagy — Sárik, Máté II., Fehér, Fo­dor (Karsai), Kalmár. Az egyenetlen talajon nem alakul­hatott ki jó játék. Elénk szél fújt, s az első félidőben a ME- DOSZ-t segítette. A ceglédiek végeredményben mérsékeli já­tékkal is biztosan győztek a nagy akarással, de sikertelenül küzdő hazaiak ellen. Az első gól a 15. percben esett: Máté II. a középhátvé­det kétszer is kicselezte, majd nagy gólt lőtt. A 89. percben, Fehér buktatása után, tizen­egyesből, ismét ő volt eredmé­nyes. Góllövő: Máté II. (2). Jók: Boda, Kiss, Juhász, Kalmár P., Máté II., Fehér. U. L. magát. Szakmájától még nyugdíjas éveiben sem tudott megválni. — Nyomdásznak tanultam Cegléden — meséli. — A fény­képezéshez már akkor nagy kedvet és ambíciót éreztem. Emlékszem, 1910-ben rendel­tem meg az első gépet, ami­hez, bizony, a szükséges öt koronám nem volt meg. A megrendelést ennek ellenére elküldtem, úgy gondoltam, mi­re a gép megérkezik, együtt lesz az összeg. Rövidesen meg­érkezett a várva várt masina. A postás hozta a csomagot. De semmi örömöm nem telt benne, mert a zsebem üres volt, s így nem vehettem át. Mondta is Csendes bácsi, a kézbesítő, ha még egyszer megsétáltatom, felpofoz. — Tíz évnek kellett eltelnie ezután, hogy az első gépet megvehettem. 1921-ben papír­kereskedést nyitottam, és ak­kor sikerült annyi pénzt ösz- szeszednem, amennyibe egy használt fényképezőgép ke­rült. A mosókonyhát átalakí­tottam sötétkamrának, ahol azóta is dolgozom. Később a fiamnak műtermet nyitot­tunk, s végül is fotóscsalád lettünk. A mesterséget, a fia­mon kívül a menyem és két unokám is megtanulta. — A háború előtt sikerült egy rotációs automata sokszo­rosítót szereznem, amellyel óránként 800 képet állítot­tam elő. Nagyon sok felvé­telt készítettem Abonyról, az abonyi emberekről.- — Fényképezés közben ta­nult mesterségemnek sem for­dítottam hátat. A harmincas évek elején egv kis nyomdát nyitottunk, két társammal. Ez volt a Járdány—Holló és tár­sa féle nyomda. Többnyire nyomtatványokat, plakátokat készítettünk, a felszabadulást követően mi nyomtattuk az egylapos, abonyi Munkás újsá­got, amely abban az időben, tudomásom szerint, egyedül­álló volt az országban. A NYOMDÁT 1949-REN ál- ’omosították. Idős Járdány Gyula még 11 évig, 1960-ig dolgozott, részben a ceglédi I nyomdában, részben egy helyi boltban. Nyugdíjba vonulása azonban nem jelentette azt, hogy minden munkától vissza­vonult. Napjainkban is dol­gozik, de most már csak a fényképezésnek él. Több órát tölt naponta a sötétkamrábai újabb és újabb elképzeléseke. valósít meg. A közelmúltban jelentkezett az abonyi közön­ség előtt Petőfi Sándorra em­lékezünk című fotókiállításá­val. összesen száz képen adott ízelítőt a nagy költő művészetéből: versillusztrá­ciókat, verstöredékeket és kéziratokról, dokumentumok­ról készült felvételeket mu­tatott be. Feltárta Petőfi Ist- vánné Abonyhoz fűződő kap­csolatát. — Petőfi Sándorral és csa­ládjának történetével régóta foglalkozom. Tíz éve gyűjtöm az anyagot, mely most együtt látható. Két nagy Peíő/i-ku- tatóval tartok kapcsolatot, dr. Irányi Istvánnal és dr. Meskó Sándorral. Petőfi Istvánra vonatkozóan Svájcból és Ame­rikából is kaptam anyagot. Petőfi István és felesége egyéb­ként is nagyon érdekel, hiszen feleségemnek a nagynénje volt Petőfi Istvánná. Petőfi István- néval, Gaylhoffer Antóniával, 1914-ben személyesen is talál­koztam és beszélgettem. — Tulajdonomban van Pe­tőfi Sándor 1878-as kiadású, összes költeményét tartalma­zó könyve, mely nagyon sok illusztrációt tartalmaz. Ezekről az illusztrációkról készült reprodukcióim is szerepelnek a kiállításon. ★ Idős Járdány Gyula most újabb tervekkel foglalkozik: a régi népdalokhoz készült il­lusztrációkat fényképezi. Azért vállalkozik erre, mert szereti a bíbelődő, aprólékos elfoglaltsá­got. A munkáról nagyon böl­csen vélekedik. 'Ezt mondja: „Minden munka úgy ér vala­mit, ha szeretettel végzik, kü­lönben az ember csak dolgo­zik. Aki szereti, amit csinál, annak szórakozás a munka.” írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents