Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

\ SÜLYSÁP Jöhet a tél Elegendő olajkályha — kevés a teatűzhely ' A sülysápi ÁFÉSZ 3. sz. Sparcikkboltjába a napokban 60 darab olajkályha érkezett. 'A vevők most még kedvükre yálogathatnak a legjobb ma­gyar, német és jugoszláv olaj­kályhák közül. Sokan várták a teatűzhelye­iket, sajnos, egyetlen egy sem 'érkezett belőlük. A hagyomá­nyos takaréktűzhelyekből pe­dig a Vasért Vállalat mind­össze hatot szállított, pedig még igen sokan igénylik ezt a tűzhelyet. Viszont jó az ellá­tás szuperkalor kályhákból. Ezeket a samottos kályhákat a közönség nagyon szereti, mert olcsók és a gáztűzhely mellett a gazdasszonynak nagyszerű meleget árasztanak. Érdemes még megemlíteni, hogy a legmodernebb típusú rádió- és . televíziókészülékek is megérkeztek az iparcikk- boltba. Az üzletvezető tájé­koztatása szerint nagy zo- máncáru-szállítás most van fo­lyamatban. (—ky) KONOB'Vmin A. PEST MEGYEI HIRLAP KÜIÓNKIADASA XIV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1972. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK A népfront téli programja ELŐADÁSOK, AKADÉMIÁK, KLUBOK — A JÁRÁSI ELNÖKSÉG TANÁCSKOZOTT Gyömrő Komoly zenei klub Ma, csütörtökön, 19 órai kez­dettel, a gyömrői művelődési házban á komoly zenei klub Verdi Traviátáját mutatja be lemezről. MŰSOR Mozik Gomba: Halál a kanyarban. Monor: Csak rá kell nézni. Űri: Halott szemek tanúval­lomása. Vecsés: Hekus és azok a hölgyek. A Hazafias Népfront járása elnöksége kibővített ülést tar­tott. Neumann Mihály, a nép­front járási titkára beszámolt arról a szervezőmunkáról, amely a téli politikai tanfo­lyamokat készítette elő. A népfront-akadémiák, elő­adássorozatok célja elsősorban a népfrontbizottsági tagok, ta­nácstagok, értelmiségiek, mű­szaki és termelőszövetkezeti vezetők, politikai és közérde­kű tájékoztatása. Az előadás- sorozat 8—10 különböző témá­ból áll, amelyeket az ajánlott témán kívül mindenütt tet­szés szerint választanak ki. Az elmúlt években népsze­rűvé váll nők akadémiáját idén ismét megtartják. A járás minden iskolájá­ban megszervezték a szü­lők akadémiáját és iskolá­ját is. Ezek tematikáját úgy állították össze, hogy segítse az iskola és a csa­lád kapcsolatának erősí­tését, a gyermek- és ifjú­sági nevelés iránti társa­dalmi felelősségérzet el­mélyítését. Érdekesnek ígérkeznek a rétegtanfolyarhok, közöttük a KIOSZ helyi csoportokkal egvíitt szervezendő elő­adássorozatok a kisiparosok részére. Ezeken a bel- és kül­politikai kérdések ismertető­sén túl, megtárgyalják a kis­iparosok cs kiskereskedők sze­repét a IV. ötéves terv fel­adatainak megvalósításában, a szolgáltatások biztos’tásában. Érdeklődésre számíthat a tsz- tagok körében és általában a mezőgazdasági dolgozók között a tsz-akadémiák és a különbö­ző előadások. Közismert, hogy az úgyne­vezett nagytermi előadásokat az igényeknek jobban megfele­lő kisebb körökre szorítkozó klubfoglalkozások váltották fel. Ezekhez igazodik a nép­front is; fontosnak tartja a szakkörök es a klubok szerve­zését. Emellett nagy gondot fordítanak arra, hogy a klubok ne maradjanak csak a szak­területek korlátái között, ha­nem az általános műveltség fejlesztését, a nemzeti egység továbberősítését is szolgálják. Járásszerte működnek már a fiatalok, a pedagó­gusok, a bejáró dolgozók és nyugdíjasok klubjai, és a különböző irodalmi, hon­ismereti, kertbarát körök. Eze­ket most tovább kívánják fej­leszteni és a bennük folyó munkát tartalmasabbá, színe­sebbé tenni. Az előadássoroza­tokat lehetőleg a TIT bevoná­sával szervezik. Az előadások, klubfoglal­kozások, vagy akár a nép­szerű fórumok látogatott­ságának elsődleges feltéte­le a jó előadó, az érdekfe- szíto előadás és az olyan témakörök megválasztása, amelyek érdeklik a helyie­ket, hozzájuk és róluk szólnak. Éppen ezért kedvelik egyre jobban a helyi előadókat, fő­leg pedagógusokat, mint a máshonnan küldötteket. Emel­lett nem lehet elhanyagolni a kellő szervezést sem — mond­ták a felszólalók közül töb­ben is —, mert mit sem ér a jó előadás, ha nincsenek hall­gatói. Földesi István, a járási párt- bizottság művelődési és propa­ganda osztályának vezetője az élőszó és az előadók felkészült­ségének fontosságát hangsú­lyozta. Ugyanis a hallgató kér­dezhet és vitatkozhat is. Nem szabad elfeledni — hangsúlyoz­ta —, hogy egyre többen rendelkeznek magasabb képzettséggel, nagy és élénk vitakész­séggel. Ezután dr. Zimányi Gyula, a járási hivatal elnökhelyet­tese adott tájékoztatót a jövő évi választások előkészületei.- ről. Kovács György Őrizetlen kerékpárok ELSZAPORODTAK A TOLVAJOK Sülysápon 'az utolsó három hétben elszaporodtak a kerék­pártolvajok. Ifjabb Lázók Józsefné pénzt adott fel a postára. Va­donatúj kerékpárját a kerítés­hez támasztotta és a sor vé­gére állt. Az ajtót azonban nyitva hagyva, félszemét a kerékpárján tartotta. Egy­szer csak rémülten vette ész­re, hogy egy középkorú em­ber felpattan rá és tovaszá- guld vele. A fiatalasszony azonnal kiszaladt és utána­kiáltozott. A férfi rá sem he­derített. A járókelők azonban megállásra kényszerítették. A férfi leszállt a gépről és cso­dálkozva nézett körül. Mikor megtudta, hogy mivel gyanú­sítják, elnézést kért és visz- szatolta a gépet a postához. — Ne haragudjanak, mondotta bűnbánó arccal, de összeté­vesztettem az enyémmel. — Valóban, a kerítésnél ott ár­válkodott még egy ütött-ko- pott, rozsdamarta kerékpár. Nem volt rajta lámpa, de még kézifék sem. A férfi hir­telen felült a rozoga biciklire, s tovairamodott vele. Mire az összeverődött nézőközönség fölocsudott, már messze járt. ★ Szűcsi József szőlősnyaralói lakos egyik barátját látogatta meg. Biciklijét az utcán hagy­ta. öt perc múlva, midőn ki­lépett az utcára, meglepetés sei tapasztalta, hogy közben ellopták a kerékpárját. ★ Az esti szürkületben a Vas­út utca sarki lámpafénye élt sen rávilágított a kerítéshe támasztott két kerékpárra Arra járt éppen egy férfi é egy nő, s úgy gondolták, hog; ezt a ritka alkalmat kár voln. elszalasztani. Odalopakodtak; kerítéshez és óvatosan az or szágútra tolták a gépeke. Ebben a pillanatban azonbai a házból kilépett a fiatal fér. és azonnal meglátta, hogy m történt. Tüstént motorkerék párjára ült és üldözőbe vett a tetteseket. A két jómadá hiába igyekezett, a motora mindenütt a nyomukban voi.. A tolvajok végül leugrottak í gépről, majd egy dombon át­mászva a vasúti sín másik ol­dalára rohantak át, s ott a sö­tétségben sikerült elmenekül­niük. Mindebből az . a tanulság, hogy kerékpárunkat őrizetle­nül soha ne hagyjuk. K. I« KERESKEDELMI ANKÉT Cegléd, Nagykőrös után Vecsés Tízezer vásárló véleményét tolmácsolták a Budapesti Csokoládégyámck A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat Pest megyében, Cegléd és Nagykőrös után a monori já­rásban is megrendezte édes­ipari termék szakmai bemuta­tóját. Vecsésre hívták meg Gyömrő, Monor, Gyál és . Dunaliaraszti kereskedelmi egységeiből azt a 68 bolt­vezetőt. akik mintegy 10 ezer vásárló képviseleté­ben foglaltak helyet az an- kéton. és mondták el ta­pasztalataikat, a fogyasz­tók véleményét. A kiállítóteremben impozáns elrendezésben 200 féle édes­ipari terméket vonultattak fel. A Budapesti Csokoládégyár termékei, cukorkák, csokolá­dék és lisztesáruk mellett sok­féle kávét. Fehér asztal mellett rakott tálakról kóstolták a szakemberek, s mondták el vé­leményüket egyenest a gyár képviselőjének. Bőosz József­né, a Budapesti Csokoládégyár marketing osztályának vezető­je azonnal válaszolt a feltett kérdésekre, kérésekre, kriti­kákra. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot a piackutatás és reklám szakembere, Lencsés Gábor képviselte. A négy óra hosszat tartó an­két kérdés és válasz pergőtü­zében gyakran elhangzott kér­dés volt a „miért nem kapha­tó”, „miért nem gyártják?”. A vevő keresi, de nem találja. Ilyen volt — az egyik felszóla­ló által a kiállításon ugyan szereplő, de nem kapható — Afrikána csokoládé. Kellemes kávé ízű, olcsó áru, hat-hét dekás 6,80-ért. — Miért nem kapható? — Leálltak a gyár­tással, mert a nagykereskede­lem nem rendelt, de nemsoká­ra ismét kapható lesz — hang­zott a határozott ígéret! Mit keres a vevő? Már nem Csupán a jó ízeket, de az ízlé­ses csomagolást is! Félkilós díszdobozokat. — Külföldről rendelik a legtöbb szép kivite­lű díszdobozt, a jelenlegi vá­laszték bővítése mellett a ja­vaslatokat figyelembe véve, nagy dobozokat is. Valameny- nyit fóliában hozzák forgalom­ba — volt a gyár képviselőjé­nek válasza. Ugyancsak szó esett a figurális cikkek, a kiállí­tás „sztárja”, a mikulás minő­ségéről. Javasolták: a keserű cso­koládé helyett tejcsokolá­dét használjon fel az ipar. A gyár képviselői ezzel is egyetértettek. Huszonöt dekás cukorkacso­magokat kér a kereskedelem. Bírálták a francia drazsé, ve­gyes drazsé csomagolását, amit ha kezébe vesz a gyerek és csak kicsit megszorítja a cso­magot, az azonnal szétszakad. — Erősebb anyagba csoma­galják majd — hangzott az ígéret. Teasüteményt, kóku­szost, mézest, sós süteményt nagyobb csomagokban igé­nyelnek a szakemberek, úgy keresi a vevő. A sokféle kávékóstoló után pontozással 1. az Aranymokka, 2. az új termékként kibocsá­tott — 20 deka, 20 forintos Mokka vitte el a pálmát. A jelenlevők egyöntetűen állapították meg: túl sok­féle kávét hoznak forga­lomba, kevesebb is elég lenne. Sikere van a kakaós süte- ménypornak. Az árát ugyan magasnak tartják a szakembe­rek, de keresik a vevők. Örömmel látta az ankét valamennyi részvevője egy új készítmény, a fánkpor megjelenését, amely 4—6 személyes családok számá­ra elegendő, olcsó, félkész­áru. A gyártást nagy szériában ígé­ri a csokoládégyár. Kellemes meglepetés a háziasszonyok­nak. A szakmai bemutató után a közönség vette birtokba a ki­állítást. Közvetlen kapcsolatot teremtve velük, meghallgatták a gyár képviselőd a vásárlók véleményét is. A vállalat veze­tői elmondták: a piackutatást tovább folytatják, s az édes­ipari bemutatót a tejtermék, vegyipari és a többi követi majd hasonló céllal. Fekete Gizella Pillanatkép REGGELI TORNA Két perccel előbb érkezik a busz. Amikor megpillantom, még száz méterre lehetek a megálló­tól, Nekiiramo- dok. Elérem, föl- szállok. A buszon csak elöl van ajtó. Beljebb gyűröm magam, a kocsi belseje üres, az utasok mégsem mozdulnak. Megszólal a ka­lauznő: — Tessék hátrább húzódni. Mozgolódás. Senki nem megy hát­rább. viEgy zökkenő. A karosszéria alsó része a földet sú­rolja ... Monor felé haladunk, már a malomnál vagyunk. — Van leszálló? — kér­dezi a kalauz. — Igen — vála­szolják az utolsó ülésről, és csak ezután kezdenek előremenni az aj­tóhoz. Nehezen férnek el, én fel­csimpaszkodom a csomagtartóra. Ügy nézek ki, mint egy kérdő­jel... Aztán a három asszony átpréseli magát s nagy ne­hezen leszáll, (gér) Emberek — esetek Feketébe öltözött asszony, a koszorút óvatosan tette föl a polcra. Éppen hogy csak leül, fiatalasszony jön be utána, és mellé telepedik. Beszélgetésbe kezdenek. — Ki halt meg? — kérdi a fiatalasszonyka. — Anyám testvére, a Szabó Mari néni, a templom mel­lett... Ismerted te is? — Már hogyne ismertem volna a Mari nénit... — mondja emez, s a rövidke szü­netet megtörve hozzáteszi: — De miért nem otthon vette meg a koszorút? — Hát... Gondoltam én is, hogy otthon veszem meg, de azért itt, Pesten, mégiscsak szebbet lehet választani... Zsebkendő után kutat, föl­néz a polcra. — Nyolc gyönyörű műrózsa van rajta, csak most nem lát­szik innen ... A másik kicsit bátortalanul kérdez: — Ha jól tudom, maguk ha­ragudtak Mari nénivel? A feketébe öltözött asszony lehajtja fejét, könnyeit törli. — Haragudtunk, bizony, na­gyon régen... De hát, ilyen­kor megbocsát már az em­ber ... 0 Egyik község KlSZ-klubjá- ban tizenévesek beszélgetnek, vitatkoznak illemről, etiká­ról... — Pár évvel ezelőtt kirán­dulni voltunk Aggteleken — kezdi mondókáját jókora gesz­tussal kísérve egy farmernad- rágos fiú —, s miután meg­néztük a barlangot, farkaséhe­sen betértünk az ottani étté; rembe. És, ha hiszitek, ha nem, én akkor mégsem ebédeltem... Nem én, pedig kedvenc ka­jám volt: pirított máj... — Miért nem ettél? — kérdi valaki. — Miért? Mert mindenki késsel, villával evett, én meg nem voltam az efféle étkezés­hez szokva. Arra gondoltam, hogy ügyetlenségemben min­denki engem figyel majd ... Higgyétek el, inkább nem et­tem. — Pirulva mosolyog. — Azóta megtanultam a kés, vil­la forgatását... Mellette ülő fiatalember ve­szi át a szót. — Én meg étterembe vetőd­ve valahogy mindig elfelej­tem, hogy a kést, villát, kana­lat evés után hogyan is kell a tányérra helyezni. Mert ugye, ezt is előírja az „illemkódex”... — Hát nem hülyeség? — mondja kérdőn a társaság egyik lány tagja. — Nem illik a levest teljesen kikanalazni, úgy illik, hogy a tányéron min­dig maradjon kevéske étel, a pohárban ital... Mire jó ez? — Ugyan már! — vág köz­be az előbbi fiú —, illik, nem illik, én mindent megeszek az utolsó falatig. Elvégre kifize­tem érte a pénzt... Nem igaz? A többiek helyeslőén bólin­tanak. Monori buszpályaudvaron sokan szállnak fel a reggeli budapesti járatra. Ám az uta­sok nagy többsége az amúgyis szűk peronrészen zsúfolódik össze. A vörös hajúnak, a kontyosnak — történetünk hölgy szereplőinek — sikerül a kocsi közepére jutnia, nem úgy a harmadiknak, aki az aj­tónál reked... — Jaj, nézd, ott a Margó! — szól flegmán a vörös hajú, megpillantva az ajtó mellett álldogáló ismerőst. — Jobb is, hogy nem jött ide... úgy nem bírom — így a kontyos. — Ügy fölvág, meg olyan beképzelt, csak azt nem értem, mire... Megint a kontyos követke­zik. — És képzeld, azt hallottam róla... — a többit valamivel halkabban mondja, s remé­lem, most az egyszer megbo­csát az olvasó, amiért nem részletezem a hallottakat. De, hogy, hogy nem, az ajtónál ál­ló időközben besodródik a ko­csi közeiére. — Szevasz, Margó! — Szia — üdvözlik csaknem egyszerre az imént még olyan hevesen „bírálók”. És, új témát talál­va, tovább beszélgetnek, ne­vetgélnek: a vörös hajú, a kon­tyos, no, és Margó. Persze, tel­jes egyetértésben. Jandó István Petőfi — 80 nyelven Ha nem magyarok bárhol a világon a magyar irodalomról beszélnek, ma is elsőül Petőfi neve jut az eszükbe. Ez érthe­tő. A szakemberek sok ezerre becsülik műveinek — csak­nem kizárólag verseinek — fordítását. Ezek a fordítások a világnyelveken kívül körül­belül 70—80 nyelven idézik újra szavait. ÜLLŐ Házi sakkverseny Megkezdődött az Üllő és Vi­déke ÁFÉSZ dolgozóinak házi sakkversenye. Két csoportban, összesen 19-en indulnak. Súlyos vereség Súlyos vereséget szenve­dett a monori kosaras tar­talékos férficsapat: 108:51 arányban végződött a mér­kőzés Nagykőrösön. Több játékos nem utazott el a csapattal. Felvetődik a kér­dés, az eddig jól szerepelt csapatot miért hagyják cserben a játékosok? A me­gyei csapatban játszó ifi já­tékosok még nem érettek meg az NB III színvonalá­ra. Sürgős intézkedést kell tenni a szakosztályvezető­nek és a csapat edzőjének, hogy ilyen kisiklások a jö­vőben ne forduljanak elő. (v.) Női labdarúgás Negyedszer is Femina Budapest—Monori SE 2:1 (0:1). Szél segítségével, monori támadásokkal kezdődött a ta­lálkozó. Egyre-másra vezették támadásaikat, amely a 10. percben góllá érett, Kálovics Teréz volt eredményes. A ven­dégcsapat alig-alig jött át a félvonalon. Szünet után a szél a vendé­geket támogatta, s a 20. perc­ben egyenlítettek, 1:1. Már- már a szurkolók megnyugod­tak a döntetlenben, nem úgy a vendégek. Az utolsó három percben a győzelmet is meg­szerezték. A budapesti csapat igazolta jó hírnevét, és nem véletlenül áll a bajnoki táblázat 3. he­lyén. A döntetlen jobban meg­felelt volna a játék képének. (v.) azonban csak indok volt a távolmaradásra. A vendégek joggal rekla­máltak: ha nincs zene, ak­kor miért számítanak fel 10 százalékos zenedíjat az árakhoz. Mit szólnak mind­ehhez az illetékesek, a Pest megyei Vendéglátó Vállalat vezetői? (g.) Gyomron, a Halászkert Étteremben immár több he­te panaszkodnak a vendé­gek. Az történt ugyanis, hogy a zenekar egyik nap játszik, másik nap egysze­rűen nem jelenik meg. Az elmúlt hét végén állító­lag azért nem játszottak, mert elromlott az erősítő. Mindez — úgymond —, Zenedíj -zene nélkül?

Next

/
Thumbnails
Contents