Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
2 ES POLGÁRI VÉDELEM A A parancsnokok segítőtársai A z elmúlt években Pest megyében lezajlott polgári védelmi gyakorlatok, valamint az árvíz- védekezés tapasztalatai igazolták, hogy a politikai nevelőmunka és a mozgósítás érdekében helyes volt a politikai megbízotti rendszer életre- hívása. A polgári védelmi munkát segítő megbízottak politikailag és szakmailag egyaránt megfelelő képzettséggel rendelkeztek ahhoz, hogy a parancsnokok állandó segítői legyenek békeidőben, de akár háborús körülmények között is. A jelenlegi kiképzési és felkészítési időszakban a politikai munka elsődleges célja, hogy a polgári védelmi egységek tagjai megértsék a védekezés szükségességét, a feladatok össztársadalmi jellegét, a szocialista építés vívmányai megvédésének jelentőségét, s megismerjék a védelem leehtőségeit és módszereit. A szak- szolgálati alakulatok politikai megbízottainak munkájuk során rendszeres kapcsolatot kell tartaniuk az egységek tagjaival, s alaposan meg keli ismerniük a személyi állomány politikai és szakmai felkészültségét Ennek érdekében szükséges, hogy már á felkészítés időszakában meglátogassák a szakszolgálatokat, szakszolgálati alakulatokat, s részt vegyenek az alegységek kiképzésein. A politikai munka keretében ismertetniük kell az érvényben lévő párthatározatokat, törvényeket és rendeleteket, s elő kell segíteniük a kiképzési feladatok sikeres végrehajtását, a kiképzési és szervezeti fegyelem megszilárdítását. A politikai megbízottak kísérjék figyelemmel a területi pártszervezetek határozatait, s az irányelvek szellemében mozgósítsák az egységek állományát az elkövetkező feladatokra. Munkájukban mindenkor támaszkodhatnak a párt- és társadalmi szervezetek tagjainak segítségére is. Erdős István Tűzvédelem, életvédelem, vagyonvédelem A római korban hazánk területén már szervezett tűzoltóság működött. Az ásatások során Aquincumban talált sírkő bizonyítja; Claudius Pompeius Fautus városi tanácsos volt a város tűzoltóparancsnoka. A honfoglaláskori tűzvédelemről csak annyit tudunk, hogy a Bécsi Krónika már megemlíti, hogy a kötelező istentiszteletek ideje alatt egy férfi tűzőrkö- dött a településeken. A középkorban és a későbbi századokban a céhmesterek vezetése alatt a mesterlegények vonultak ki a tűz megfékezésére. A kollégiumi diákság ugyancsak szervezetten vett részt a tüzek oltásában. Az 1700-as évek elején már ilyen diáktűzoltóságok működtek hazánk több városában. Pest városában 1865-ben alakult meg az önkéntes tűzoltóság Széchenyi Ödön (Széchenyi István fia) parancsnoksága alatt. Az elmúlt századokban a külföldi nagyvárosok, szervezett tűzoltóság hiányában nemegyszer porig égtek. Londonban 1666-ban óriási tűzvész pusztított, 500 halálos áldozattal. 1870-ben 400 ember égett meg egy pajtában rendezet^ bálon. A közelmúltban 1967- ben Brüsszelben, az Innovation Áruház égésekor 325 ember szenvedett tűzhalált. Számtalan esettel sorolhatnánk azokat a katasztrófákat, tűzeseteket, amikor sok-sok ember esett áldozatul és több milliós károk keletkeztek. Tudományos alapon folyik ma a tűz elleni védekezés. Külföldi egyetemeken már tűzoltótnérnököket is képeznek. A tűzvédelem — éppen a társadalmi fontossága miatt — állami felügyelet és irányítás mellett látja el feladatait. Az államigazgatás szervei hatósági jogkörben, kötelező jelleggel érvényesítik a tűzvédelmi előírásokat. A tűz és robbanás elleni védekezés leghatásosabb módja a megelőzés. A tűzvédelemről szóló rendeletek, utasítások tartalmazzák mindazokat az eshetőségeket, amelyeket a rohamosan fejődő technika, a bevezetett új technológia rejt magában a tűz- és robbanás- veszélykor. A megelőző intézkedések célja, hogy a tüzek keletkezésének lehetőségeit a körülményekhez képest a lehető legkisebb mértékre csökkentsük. Az rbv-védelem - tanácsi hatáskörben Csoportok a községekben — Helyi erőforrások A radioaktív, biológiai és vegyivédelem (rbv) a sugár- ártalmak, járványok és a vegyi szennyeződések megelőzését, felderítését és hatásainak csökkentését célzó intézkedéseket jelenti. A polgári védelem rendszerében egyik legfontosabb feladat az emberi közösségek — az ipari üzem, mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy lakóterület — ra- dioaktív-biológiai-vegyi — vé-. delmének megszervezése. A védelem helyi jellegű feladatai közé tartozik a lakosság, illetve a dolgozók személyi védelmén kívül az állatállomány, az élelmiszerek, a víz- és takarmánykészletek fertőzésének, szennyeződésének megelőzése, a fertőtlenítés és mentesítés feltételeinek megteremtése. A helyi jellegből ad ódik,hogy elsősorban a községi tanácsokra hárul ez a feladat; megnövekedett hatáskörükben, önállóan kell gondoskodniuk a közigazgatásilag hozzájuk tartozó kerületek rbv-védelméről. Még a leggazdagabb államok sem képesek a tömegméretű védekezés valamennyi személyi és anyagi-technikai feltételének biztosítására a nagy költségek 'miatt. szervezésére irányul. Ennek érdekében fel kell •mérniük lakosság elrejtésének, elzárkózásának helyi _ lehetőségeit. Így például a pincék és egyéb földalatti terek helyét, állapotát, befogadóképességét. Fel kell mérniük a lakóházak her- metikus elzárásához szükséges anyagok — elsősorban fóliák — beszerzésének lehetőségeit, vegyi-su gárszen ny ezödés _ esetére pedig g ond ö&kÖaniuk "kell a lakosság szükséglégzésvédő eszközeiről. Járvány esetén az elkülönítőket, a község egy részére vagy egészére kiterjedő karanténokat:, a lakosság mentesítését, fertőtlenítését szolgáló fürdőket is biztosítaniuk kell. A lakosság védelmének előkészítésén kívül a csoportok nem kevésbé fontos feladata az állatállomány, az élelmiszer-, víz- és takarmányvédelem helyi adottságainak felmérése. A helyi lehetőségek és a központi erőforrások pontos ismerete alapján kell megszervezni a község rbv- védelmét, majd kidolgozni a védelmi terveket. Ezt követően kerül sor az illetékes községi szervek tervszerű felkészítésére és a lakosság tájékoztatására. Ez utóbbira különösképpen felhívjuk a figyelmet, hiszen bármilyen jó tervekkel is rendelkezik a község, ha lakói a védelem lehetőségeivel és saját feladataikkal nincsenek tisztában — hatékony rbv-védelemről nem beszélhetünk. „ A községi tanácsok, a tanácsi felügyelet alá tartozó üzemek és a szövetkezetek sokat tehetnek az rbv-védelem fejlesztése érdekében. Példaként említhetjük az egészség- ügyi, köztisztasági intézmények, kereskedelmi egységek és a közművek fejlesztését, vagy akár a mezőgazdasági üzemek és háztáji gazdaságok ösztönzését a korszerű állattartásra, fóliás növény termesztésre és a silós takarmánytárolásra. Mindezek. egyaránt szolgálják a helyi gazdálkodás eredményességét, a környezethigiénia korszerűsítését, s nem utolsósorban a helyi radioaktív- biológiai-vegyi védelmet. Kuthy Ferenc A legnagyobb óvatosság és a körültekintő ellenőrzés Is igen fontos része a megelőzésnek. Jó szervezés szükséges a riasztás, a riasztószolgálat rendszerének kialakításához, megteremtéséhez, s a többszöri próbariasztás gyakorlása is fokozza a mentés, illőivé a tűzoltás gyorsaságát. A tűzrendészet! ellenőrzések, az üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti dolgozók, valamint a lakosság rendszeres oktatása, elengedhetetlenül szükséges feltétele a megelőző intézkedések végrehajtásának. Nagyon fontos feladat a létesítményi, valamint a községi önkéntes tűzoltók továbbképzése. Elméletileg és gyakolatilag is tisztában kell lennie minden és az ellene való védekezés technológiájával. De a dolgozóknak is ismerniük kell a különféle por-, hab- és gázoltó készülékek kezelését és működését. Ezeket tűzrendészeti oktatások keretében sajátítják el. A polgári védelem, melynek alapvető feladata az ország lakosságának és anyagi javainak védelme, a katasztrófák megelőzésére és következményeinek csökkentésére irányuló társadalmi tevékenység szervezése, nem nélkülözheti a tűzvédelem szerveinek támogatását, az állami és az önkéntes tűzoltósággal való igen szoros együttműködést. G. L Felderítés a kárhelyen Egészségügyi alegység gyakorlata Dabason A dabasi járásban a közelmúltban megkezdődött az egészségügyi szakszolgálatosok szakaszparancsnokainak kiképzése. A parancsnokok feladatairól egynapos, gyakorlati bemutatóval egybekötött tanácskozást rendezett a járási polgári védelmi parancsnokság, a járási egészségügyi törzs és a járási Vöröskereszt-szervezet vezetősége. A helybeli egészségügyi alegység gyakorlatára Dabason, a Jubileumi park területén került sor. A feltételezés Szerint ellenséges repülőgépek támadása következtében bombatalálat érte az egyik épülő irodaházat, ahol többen megsérültek. A játszótér területén vegyitámadás történt, s több gyermek megsérült. A kiserdő területe pedig az atomtámadás következtében sugárszennyezett lett. Az alegység feladata a terület felderítése és a sebesültek mentése volt. A rajfelderítők átfésülték a terepet, majd a szakaszok megkezdték az életmentést. A segélyhely hamarosan megtelt „sebesültekkel”. Az alegység törzsének irányításával egy óra múlva már minden sebesült itt várta továbbszállítását. A sikeres gyakorlat végén Szarvas Sándorné, a Vöröskereszt járási titkára elmondta: a dabasi alegység a magas színvonalú kiképzési eredményeivel példát mutat a járás minden egészségügyi szakasz- parancsnokának. Az egészség- ügyi szakszolgálat munkájában a Vöröskereszt továbbra is jelentős feladatot vállal, együttműködve a polgári védelmi törzsparancsnoksággal. A lezajlott gyakorlat kezdete annak a munkának, amelynek során a községeikben működő egységeket hasonló védelmi feladatok végrehajtására képezik ki. Fábián Miklós Dabas Latyak István felvételei Mi a egeélszerűbb megoldás? Az általános fejlesztési tervek keretében kell megteremtenünk a megelőző és mentesítő munka feltételeit. Ezek közé a körülmények közé sorolhatjuk az állami egészségügyi szolgálat folyamatos fejlesztését, a közművek bővítését, tisztasági fürdők létesítését, vagy akár a korszerű lakásviszonyok kialakítását. Mindez a tanácsi szervek, ezen belül egyre inkább a helyi tanácsok hatáskörébe kerül. A megyei polgári védelmi parancsnokság intézkedése nyomán minden községbe*1 megalakult az rbv-védelmi csoport, amely közvetlenül a községi parancsnokság mellett látja el a község rbv-vé- delmének tervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A csoport tagjai általában biológia- és kémiaszakos tanárok, gyógyszerészek, élelmiszerkereskedelmi és mező- gazdasági szakemberek, akik a község polgári védelmi szervezetén belül az egészségügyi, áz állat- és növényvédelmi, az élelmezési és az óvóhely-szakszolgálati alakulatok parancsnokaival szoros együttműködésben dolgoznak. Munkájuk elsősorban a lakosság védelmének megÚJ RENDSZERŰ oktatás és élelmiszervédelem a konzervgyárban Beszélgetés Réthy József törzsparancsnokkal sajátosságainak megfelelően oktassa kollektívját a pv-tud- nivalókról. Ez minden bizonynyal sokat segít az eddig sokszor formális foglalkozások látogatottságán, hiszen húsba-vérbe vágó dolgokról szól egy-egy óra, s mindenki arról hall, arról értesül — mi a feladata munkagépe, íróasztala, szerszáma mellett. Igen fontos feladatokat kell megoldaniuk a pv-aktivisták- nak a körösi kombinátban, hiszen a különleges, sajátosságoknak megfelelő oktatás itt párosul egy elengedhetetlenül szükséges tudománnyal, az élelmiszervédelemmel. 1973- ban megkezdődik az állomány kiképzése, s ez nagy feladat elé állítja a törzsparancsnokot, a parancsnoki állományt, hiszen több mint ezer ember oktatását kell megszervezniük, gondoskodniuk pontos időbeosztásról — hiszen a résztvevők közül mindenki vizsgát tesz. Létfontosságú gyorsaság A konzervgyár valóságos élelmiszerbánya. És ezt a bányát nem elég feltárni, veszély esetén biztosítani kell a szeny- nyeződés nélküli konzerveket. Számolni kell radioaktív, vegyi és biológiai szennyeződé®' sei — és felkészíteni gyakor-' latban a dolgozókat a tisztításra, az élelmiszervédelemre. Réthy József törzsparancsok j — Külön kell választanunk a raktáron levő készáru mengazdasági, társadalmi vezetőktől, mint itt. Régen csak önvédelmi szervezet működött a gyárban, az átszervezések nyomán annak idején azonban megalakultak az egészségügyi és vegyvédelmi szak- szolgálati alakulatok is. Kiképzésen a parancsnokok Az idén kezdődött az új rendszerű kiképzés. A gyárban természetesen elsőként a parancsnoki állomány vett részt a harmincórás oktatáson. összesen több mint százan hallgatták az előadásokat, melyek az általános ismereteken túl a gyár feladatait, az üzem sajátosságait is figyelembe vették. Kovács Sándor, a gyár igazgatója úgy rendelkezett, hogy azoknak a gazdasági vezetőknek, akik nincsenek bevonva az alakulatok munkájába, kötelessé- • gük részt venni a foglalkozásokon. Egyébként májusban fejeződött be a parancsnoki állomány kiképzése. — Szellemi totóval — nevet .Réthy József. — így vizsgáztattunk. Tizenöt kérdésre kellett tippelniük a hallgatóknak. Az átlag — tizenegy találat volt, harmincán kaptak jutalmat kitűnő felkészültségükért, tizenketten „pótvizs- gáznak”... Az új rendszerű kiképzés egyik újdonsága, hogy minden vállalat, intézmény, üzem értik-e a pv-szabályok fontosságát, a kiképzés, a jól megszervezett oktatás előnyeit. És kiderül rögtön, miért lelkes Réthy József, miért beszél szívesen a több mint háromezer embert foglalkoztató gyár pv-munkájáról. A gyár igazgatója s többi vezetője segítségét adja ehhez a munkához, lehetővé teszi azokat az obpjektív feltételeket, melyek nélkül nem lehetne hathatós ez a munka. Sőt ezen felül minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megteremtsék a minél jobb körülményeket, s kötelezővé teszik minden dolgozó részvételét a kiképzésen. — Kilenc éve foglalkozom a polgári védelem ügyeivel ebben a kisközség nagyságú konzervgyárban. Véleményem szerint ritka az ilyen üzem — egyrészt ahol ennyi és ilyen összetett feladat hárül a pv-re, másrészt ahol ennyi segítséget kapnak az aktivisták a pástétomok, savanyúságok. A világ minden tájára. Az élelmiszer-védelem a polgári védelem egyik fontos feladata: őrizni, védeni a kincset, mely sokszor minden nemesfémnél többet ér. Üzemi alakulatok Mi hát a feladat, melyek az alapvető rendszabályok, célkitűzések egy óriás konzervgyárban, milyen lehetőségei vannak a polgári védelemnek az ilyen élelmiszeripari üzemben? Mit jelent békében a polgári védelmi munka? Hogyan tudják a gyakorlatba átültetni a megnnyi feladatot? Ezek a kérdések érdekeltek, mikor felkerestem Réthy Józsefet, a konzervgyár polgári védelmi törzsparancsnokát. Szívesen beszélt munkájáról. Szívesen és lelkesen. Azzal kezdi, amire bizony nem is gondoltam: milyen a kapcsolata a vezetőkkel, megKonzervmúzeum. Ilyen is van a Nagykőrösi Konzervgyár egy emeleti kis szobájában. Itt őrzi a relikviákat, megannyi emléket a fejlődésről, mely az egykori szeszfőzdét Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari kombinátjává tette. Nézem, és eszembe jut egy amatőr készítette sárguló fotó az utóbbi világot égető háború memento jául, a szimbólummá merevedő fénykép, melyen a kártyavárként összeomlott házak között, az utcaköveket megszakító bombatölcsérek között lótetemet szabdalnak, gyorsan metsző kések. A rongyokba burkolózott emberek mint ritka csemegét és kincset viszik haza a kimetszett húsdarabokat. Nézem az otthonosan berendezett kon- zervműzeumot, s nézem a korszerű gyárat, melyben kétszáz féle konzerv készül, idén több mint kétszázmillió: főzelékek, gyümölcsitalok, hús-
