Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

POLGÁRI VEDELEM 3 Kiképzés A polgári védelem pa­rancsnokaival, a szak- szolgálatok parancs­noki csoportjaival szemben támasztott követelmények egyre nőnek. A megye, a járások és városok vezetői elvárják tőlük, hogy szak­területükön legjobb tudá­suk szerint segítsék elő a védelmi feladatok végre­hajtását, A beosztott állo­mány pedig elvárja a pa­rancsnokoktól, hogy isme­reteiket a kiképzés során megfelelő szinten adják át számukra. E kettős igény a parancs­noki állománytól alapos szakmai, s nem utolsó sor­ban oktatói felkészülést kí­ván meg. Időszerű jó ta­nácsként említjük meg, hogy a kiképzés jelenlegi szakaszában a szakszolgála­tok parancsnokainak szük­séges felülvizsgálniuk az egységen belüli oktatás rendszerét. A felülvizsgála­tot időnként a munkahelyi fluktuáció is indokolja A kiképzéshez olyan szak­emberekről kell gondoskod­niuk, akiket képzettségük, képességük alkalmassá tesz az oktatói munkára. Az ok­tatást igyekezzenek minél szemléletesebbé tenni. Eb­ben a törzs is segíthet, mindenekelőtt műszereket és szakmai oktató filmeket bocsáthatnak rendelkezé­sükre. A vezető törzsnek egyébként saját tervei alap­ján kell kiképezni a beosz­tott állományt, amelyre — mint ismeretes — adott esetben nem kisebb feladat hárulhat, mint az élet- és vagyonvédelem, valamint a szervezett állami élet to­vább folytatásának biztosí­tása. A parancs adott kö­rülmények között már konkrét védelmi intézke­désre ad utasítást, a védel­mi feladatok végrehajtásá­nak objektív és szubjektív feltételeit azonban már most kell megteremtenünk — jól szervezett oktató, ki­képző munkával. M indenekelőtt azt ért­jük korszerű kikép­zésen, hogy a véde­kezés általános elveit saját feladataira tudja alkal­mazni minden szakszolgálat és szakszolgálati alakulat parancsnoka, vezető állo­mánya. Ennek egyetlen módja a polgári védelem vezetéséhez szükséges is­meretek elsajátítása. A já­rási, városi vezetés e té­ren már elismerést érdemlő eredményeket ért el, mint ezt a tavaszi kiképzések bi­zonyították. A korszerűséget félreér­telmezik azok, akik úgy vé­lik, akkor korszerű egy pv- egység, ha a védelmet szol­gáló összes modern techni­ka az alakulat raktárában van. Nosvmint ezt számos példa is bizonyítja, lehető­ség van a technikai eszkö­zök kettős célú igénybevé­telére; békés és háborús cé­lokra egyaránt. Nem enged­hetjük tehát meg magunk­nak, hogy egy készlet ter­melési célra, egy készlet pe­dig polgári védelmi célra álljon rendelkezésre. E gy megjegyzés a kor­szerűségről. A terme­lésben alkalmazott modern gépek kezelését, használatát nem polgári vé­delmi oktatás keretében kell elsajátítani, begyako­rolni. Nem a polgári véde­lem feladata, hogy a kor­szerű termelési eszközöket a dolgozókkal megismertes­se. Feladatunk azonban, hogy bonyolult körülmé­nyek között az elsődleges mentő- és mentesítő mun­ka — sugár-, vagy vegyileg szennyezett terepen — rendkívül gyors és eredmé­nyes legyen. A polgári vé­delmi felkészülés során te­hát azt a többlettudást kell elsajátítani, amelynek gya­korlati alkalmazását adott esetben az élet- és vagyon­védelem megköveteli. Dr. Sajnovics János vezérőr­nagy, a polgári védelem or­szágos parancsnoka ' mon­dotta egy értekezleten: „A polgári védelemnek nem az a feladata, hogy a moz­donyvezetőket mozdonyt vezetni, az esztergályost esztergálni megtanítsa. Er­re vannak hivatott szerve­ink és intézményeink. A mi feladatunk azt a pluszt elsajátíttatni, amely képes­sé és alkalmassá teszi őket arra, hogy bonyolult hábo­rús körülmények között is végre tudják hajtani a rá­juk háruló feladatokat”. Az elmondottak szelle­mében kell megkezdenünk megyénkben is a polgári védelmi egységek, alegy­ségek kiképzését. Terveink szerint a kiképzés befejezé­se után — korszerű eszkö­zök felhasználásával — sok kerül majd az elméleti tu­dás gyakorlatszerű vizsgá­jára is. DR. OROSZ ZOLTÁN ' ■■ ...................’• OKTATÁS-KIKÉPZÉS-OKTATÁS-KIKÉPZÉS A Csepel Autógyárban Kiképzés előtt — Sikerült záloga: az együttműködés A Csepel Autógyár Pest megye egyik legnagyobb üze­me. Széles betonútjain autók, targoncák suhannak el, a fák mögött az egyenes üzemépü­letek húzódnak meg. A munka, amely ezekben a csarnokokban folyik, népgaz- daságilag rendkívül jelentős. A gyár egyik fő profilja — a közúti járműprogram kereté­ben — a padlóvázgyártás az Ikarus-buszokhoz. Külföldre elsősorban Lengyelországba — szervokormányt szállítanak, s nem kevésbé fontos profiljuk az alkatrészgyártás. Üzemi alegységek A mai csendes, impozáns üzem gyermekkori emlékeze­temben a pusztulás képét idé­zi. Akkor volt ez, amikor még repülőgépgyártással fog­lalkoztak. Képek elevenednek meg bennem a második világ- háborús bombázásról, amikor az embereket váratlanul érte itt a veszélyes fegyverek szűnni nem akaró robbanása, s a felkészületlenség csak fo­kozta a pánikot, a pusztulást. Mindez több mint negyed­századdal ezelőtt történt. De vajon milyen a helyzet ma, hogyan készítik fel a dolgo­zókat egy esetleges veszély- helyzetre, hol tart a védelmi kiképzés? Erről kérdeztem Uhrik Istvánt, az üzemi pol­gári védelmi törzsparancsno­kát is. — Az autógyárban műszaki, egészségügyi és vegyi védel­mi szakalakulatok, valamint üzemi alegységeket szervez­tünk — mondta a törzspa­rancsnok. — A polgári véde­lem kérdéseire nemcsak mi, hanem a gyár gazdasági, po­litikai szervei, vezetői is nagy súlyt fektetnek. így például májusban a párt-végrehajtó­bizottság tárgyalta meg az üzem polgári védelmi hely­zetét. A vezérigazgató főosz­tályi szintre helyezte a vé­delmi feladatokat, közvetle­nül az igazgatási főosztály- vezető irányításával. Az elkö­vetkezendő időszak tenniva­lóinak végrehajtási utasítá­sát ugyancsak a vezérigaz­gató hagyja jóvá. — A felkészítési munká­ban, a kiképzés megszerve­zésében ezek szerint kevés gondjuk akadt? — A párt- és gazdasági ve­zetés segítségével kétségkí­vül egyszerűbb a feladatok Sorakoznak a teherautók vezetőfülkéi a hatalmas nokban. teljesítése. Korántsem jelen­ti azonban, hogy nincsenek problémáink. A szervezetek felállításakor példái az egyes parancsnokok közvetlenül fog­lalkoztak a beosztottak kü­lönböző felmentési kérelmei­vel. Ezek a személyes be­szélgetések elejét vették an­nak, hogy a jogos vagy vélt panaszok miatt bizonytalan legyen az egységek állomás nyának létszáma. Ebben az időszakban üzemorvosunk is bekapcsolódott a munkába, s az egyéni és közösségi érde­kek figyelembevételével dön­töttünk minden kérelem ügyé­ben. szervezzük, s ezeket a foglal­kozásokat minden témában három alkalommal tartjuk meg. így a különböző műsza­kok dolgozói is akadály nél­kül részt vehetnek a kiképzé­seken, és lehetőség van arra, hogy a hiányzó beosztottak is pótolják ismereteiket. ,r, Előrelátó szervezés Hosszan lehetne még sorol­ni azokat a gondokat, s a megoldásukat szolgáló intéz­kedéseket, amelyekre kiter­jed az autógyár párt-, gazda­sági és polgári védelmi veze­tőinek figyelme. Az itt el­mondottak azonban minden bizonnyal jól illusztrálják, hogy e szervek összefogása, gondos előrelátása megoldja majd a legnehezebb feladato­kat is. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a Csepel Au­tó polgári védelmi egységei­nek, dolgozóinak átfogó vé­delmi felkészítése, kiképzése jó úton halad. Tóth Károly A fluktuáció gondjai Az autógyárban tehát meg­alakultak az egységek. Igaz, hogy azóta a fluktuáció miatt történtek változások is. Az át­szervezés óta összesen egy parancsnok maradt a régi be­osztásában, a többiek idő' közben kiléptek a vállalattól s újak jöttek helyükbe. Ez eddig még nem jelentett na­gyobb gondot, hiszen a szak­alakulatok egyébként is jó­részt új elemekből állnak, s a parancsnokok kiképzését a napokban megkezdik. Az ön­védelmi alegységek parancs­noki gárdájának tagjai pe­dig a polgári védelemmel 15— 20 éve foglalkozó szakembe­rek. A gyár területileg Sziget- szentmiklóshoz tartozik. A dol­gozók 75—80 százaléka azon­ban a környező községekből jár be. A bejárók munkaidőn túli igénybevételét a legtöbb­ször meghatározza a külön­böző közlekedési járművek kötött menetideje. S ezenkívül nemegyszer bonyodalmat okoz a változó műszakos termelési rendszer is. A nagy gyár, a dolgozók több ezres létszáma gyakran olyan jelentéktelen­nek tűnő gondot is okoz, mint a helyiséghiány. Számítani kell arra, hogy az egyes üzem­részekben a gazdasági meg­beszélés, szakszervezeti tár­gyalás, vagy éppen pártokta­tás folyik. S ilyenkor a be­osztottak közül nem is ke­vesen, ezeken a tárgyalásokon is érdekeltek. A gyári polgári védelem ve­zetői mindennek ismeretében készülnek fel a soron követ­kező kiképzésekre. Uhrik Ist­ván erről ezt mondja: — A létszámváltozás figye­lemmel kísérése érdekében kapcsolatot tartunk minden osztállyal. Rendszeresen el­lenőrizzük a kilépők és az itt dolgozók létszámát az al­egységekben. A rendezvények megszervezését egyeztetjük a különböző szervezetekkel. A kiképzéseket alegység szinten tesítését és a beérkező nyers­áru tisztítását. Essék előbb szó a raktári állókészletről... Ál­talában, békeidőben is több száz vagon konzervet tárolunk raktárainkban. Attól függően, hogy mivel szennyezett, kell lemosni oldatokkal, tiszta víz­zel, s újabb oldatokkal, majd tiszta burkoló csomagolás után minél gyorsabban kiosztani a lakosságnak — röviden ez a feladatunk. Különböző vegyi felderítő műszereinkkel ellen­őrizhetjük a konzerváru szeny- nyezettségét. A mentesítést a vegyvédelmi alegység végzi, de ha szükséges, a tisztítóesz­közök mellé beállíthatjuk ki­képzett dolgozóinkat is. Egyébként több, külön élelmi­szermentesítő alegység áll rendelkezésünkre a feladat mi­nél gyorsabb végrehajtására. Felkészülés veszélyhelyzetre A gyártás folyamatosságát megőrizni szintén nem könnyű feladat és természetesen ezen áll vagy bukik egy-egy körzet, sőt egy megyényi terület élel­miszerekkel való ellátása. Ép­pen ezért fokozottabb a mun­ka és üzemszervezés még bé­keidőben is, gyakoribb az el­lenőrzés, a beszámoltatás. A beérkezett árukat háborúban külön laboratórium vizsgálja is ellenőrző állomásokon megy keresztül a gyümölcs, zöldség §s egyéb mezőgazdasági ter­mék. Megannyi vizsgálat dönt arról, felhasználható-e rögtön a nyersáru vagy sem. A törzsparancsnok a szabá­lyokról tájékoztat: — Ha a nyersáru szennye­zett, szigorú rendszabályokat foganatosítunk: U gy anazokon a mentesítéseken mennek ke­resztül, mint az előbb elmon­dottak során a raktári kon- zervek. Csak így kerülhetnek feldolgozásra. A polgári véde­lemnek igen magas felkészült­ségi fokon kell tehát lenni, hogy a termelés zavartalanul folyhasson, hiszen itt a gyorsa­ság létfontosságú s nem ke- vébé a megbízhatóság — min­den egyes embernek nagy a fe­lelőssége, társaik életét veszé­lyeztethetik hanyag munkával. Ezután arról beszélgetünk a törzsparancsnokkal, mennyi­ben függ a pv-munka az év­szaktól. — A szezonban problémát jelent a töméntelen nyers­anyag ellenőrzése gyáron kí­vül. Hiszen a két ellenőrző ál­lomás a gyárkapun kívül he­lyezkedne el... Mondanom sem kell, óriási munka napon­ta több vagon gyümölcs-zöld­ség. egyéb növény ellenőrzése. Télen persze inkább a kész­áruraktárra kell. hogy fordul­jon a figyelem, azonban egy ekkora gyárban már összemo­sódnak az évszakok, mert a leg­hidegebb hónapban a gépek készételt készítenek. És mi sem természetesebb, mint hogy eze­ket is szigorúan ellenőrizni kell. Jövőre radiológiai labort is felszerelnek a Nagykőrösi Konzervgyárban. Ilyen labora­tórium még csaik a trösztnél működik. Előtérben: a gyakorlati munka Mik hát az idei tennivalók. Ezt összegezte végül Réthy Jó­zsef: — Az eltelt időszakban igen fontos feladatokat hajtottunk végre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több fokozatú gyakorlatot ren­dezett Nagykőrösön az év ele­jén. Ezen nemcsak a pv-pa- rancsnokok, hanem a gazdasá­gi vezetők is részt vettek. Gyakorolták a legkülönbözőbb körülmények közötti rendkí­vüli feladatok megoldását. Mint mondtam, májusban fe­jeződött be a parancsnoki ál­lomány kiképzése — az új el­képzelések szellemében. így a kisebb feladatok, gyakorlatok, a napi munka mellett mór a következő évre készülhetünk. Jövőre szakágaknak megfele­lően több mint ezer ember vesz részt a kiképzésben. Az önvédelmi szolgálat, a mérő és ellenőrző állomások beosztot­tai. az egészségügyi és vegyi­védelmi alegységek tagjainak feladatai: a tudnivalók minél iobb, alaposabb elsajátítása, a gyakorlati munka minői ügye­sebb, gyorsabb elvégzése. Szervezés és oktatás A két fontos tevékenység a gödöllői járásban a lakosság felkészítésére Kitüntetett aktivisták A honvédelmi miniszter a polgári védelem területén hu­zamosabb időn keresztül vég­zett kiemelkedő munkájuk, példás helytállásuk és a be­osztásukkal járó feladatok kiváló végrehajtása elismeré­séül az alábbi kitüntetéseket adományozta: Honvédelmi Érdemérmei kapott 20 éves kiemelkedő munkája jutalmául: Arbecz Istvánná (Ráckevei' járás), dr. Fabó István (Gö­döllői járás), Kiss Károly (Gödöllői járás), Mojzes Jó­zsef (Vác város), Nedelkov Szvetozár (Ráckevei járás), Pucher Gyula (Vác város), Szeidl József (Vác város), Ve- csei Gyula (Budai járás). Honvédelmi Érdemérmet kapott 15 éves kiemelkedő munkája jutalmául: Bányai József (Budai já­rás), Balogh Ferencné (Nagy- kátai járás), dr. Bíró Gábor (Ráckevei járás), Ferenczi Il­lés (Százhalombatta város), dr. Haracsi Sándor (Vác vá­ros), Garai Gyuláné (Budai járás), Kiss Tibor (Nagykátai járás), Magyar István (Rác­kevei járás), Mihalovics Mi­hály (Dabasi járás), S. Nagy Imre (Dabasi járás), Romhá- nyi Ferenc (Nagykátai járás), Simányi Józsefné (Százhalom­batta váro6), Stáhly László (Ráckevei járás), Tóth Gábor (Ráckevei járás), Vincze Nán­dor (Ráckevei járás), dr. Zi- mányi Béla (Ráckevei járás). Honvédelmi Érdemérmet kapott 10 éves kiemelkedő munkája jutalmául: Bárdos Ilona (Ráckevei já­rás), Bagyinszki Béla (Nagy­kátai járás), Csabina Gyula (Dabasi járás), Kecskés Zsig- mond (Dabasi járás), dr. Kö­rös Károly (Vác város), ifj. Nagy Lajos (Cegléd város), Pálinkás Vilmos (Cegléd vá­ros), Pázler Károly (Ráckevei járás), Schneider István (Rác­kevei járás), Szűcs István. (Budai járás), Tusák Miklós- né (Dabasi járás), Zsemle György (Cegléd város). szakaszára, illetve a Nagy- Duna gödi szakaszára vezény­lik. A befogadási szakszolgálat terveit jövőre készítik el. Igen fontos feladatuknak te­kintik a lakosság polgári vé­delmi oktatását. Az 1973-as esztendőben ez is megkezdő­dik. Ennek megfelelően az idén a községi polgári védelmi parancsnokok segítségével fel­mérték, hogy kik jöhetnek szá­mításba a kiképzésben. Kije­lölték az oktatókat, s három­fős instruktori csoportot hoz­nak létre. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy — a járás te­rületét három részre osztva — összefogják, irányítsák az ok­tatók tevékenységét. A gödöllői járásban nem fe­ledkeznek meg a honvédelmi nevelés fontosságáról sem. Még az idén tovább folytatják korábbi sikeres kezdeménye­zésüket: az általános iskolások polgári védelmi vetélkedőjét. Az elmúlt esztendőben az isa- szegi általános iskolában az úttörők remek felkészültségről tettek tanúbizonyságot, s ak­kor hathatós segítséget kap­tak a pedagógusoktól. Minden bizonnyal így lesz ez most is, s az elképzelések szerint a járás valamelyik nagyközségében — a helyszínt később jelölik ki —* rendezik meg a pv-vetélkedőt. Rövidesen pv-kiállítás nyílik Isaszegen, amelyet a Vöröske­reszt szervezetével közösen rendeznek meg. Gödöllőin a járási élelme­zési szakszolgálatok parancs­nokai három napig tartó to­vábbképzésen vettek részt. Konzultációs formában foglal­koztak azokkal a kérdésekkel, amelyek az élelmezési szak- szolgálat parancsnokai tevé­kenységéhez minden körülmé­nyek között szükséges. E továbbképzés kapcsán to­vábbi terveikről beszélget­tünk dr. Süpek Zoltánnal, a járási hivatal elnökével, a já­rás pv-parancsokával és Dob- roczky János őrnaggyal, a gö­döllői járási polgári védelmi törzsparancsnokkal. Az elmúlt időszakra vissza­tekintve, különösen fontos te­vékenységnek bizonyult a szervezés. Ezt a munkát az új polgári védelmi elveknek megfelelően 1969-ben kezdték el. Ezt követően — 1969 vé­gén, majd 1970-ben — kiala­kult a szakszolgálatok végle­ges arculata. Ma már olyan szervezettségi fokot értek el, hogy mind elméleti, mind gya­korlati felkészültségben meg­felelnek a legfontosabb köve­telményeknek. Az egészség- ügyi, a vegyivédelmi, a riasztó és a műszaki mentőalakulatok parancsnokait — megyei szin­ten — kiképezték. Elkészült az árvízvédelmi terv is. Igaz, a gödöllői járás nem tartozik ár­vízveszélyes övezetbe, de az itteni szakaszt veszély esetén a Kis-Duna szentendrei szigeti

Next

/
Thumbnails
Contents