Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

Y 2 FÓKUSZ A Patet Lao békejavaslatai Souvanna Phouma, a laoszi királyi kormány feje — útban az Egyesült Államokba —, va­sárnap reggel Párizsba érke­zett. A repülőtéren derűlátóáh nyilatkozott Laosz és egész Indokína békéje helyreállítá­sának kilátásairól. Hozzáfűzte, a folyamatban levő tárgyalá­sokról Vientianéből történő elutazása előtt tájékoztatta őt William Sullivan, távo-l-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki részt vett azokon a konzul­tációkon is, amelyeket Kissin­ger, amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Saigonban tartott Thieuvel. Souvanna Phouma Párizsból ma utazik tovább az Egyesült Államokba. Jelezte, hogy Washingtonban Kissinger- rel, New Yorkban pedig Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtit­kárával kíván találkozni. A laoszi belpolitikai helyzetről szólva úgy vélekedett, hogy a béke helyreállítását célzó tár­gyalások „jól kezdődtek”. VALÓBAN jól kezdődtek, ugyanis a Laoszi Hazafias Front Pártja az október 17-én Vientianéban tartott megbe­széléseken javaslatokat ter­jesztett elő a laoszi probléma békés rendezésére. E JAVASLATOK érteimé^ ben Laoszból ki kell vonni az amerikai fegyveres alakulato­kat, haladéktalanul meg kell valósítani a tűzszünetet, mó­dosítani kell az alkotmányt s általános választásokat kell tartani a nemzetigyűlés és a koalíciós kormány megalakí- tásáiTH A LAOSZI HAZAFIAS FRONT PARTJÁNAK vélemé­nye szerint az érdekelt laoszi feleknek mindenekelőtt meg kell alakítaniuk az ideiglenes nemzeti koalíciós kormányt, amely három összetevőből áll­na: — a Laoszi Hazafias Front Pártjának képviselőiből, — a semleges hazafias erők­ből s más olyan személyisé­gekből és értelmiségiekből, akik szívügyükön viselik a bé­ke, a függetlenség és a semle­gesség ügyét, — a Vientiane! fél képvise­lőiből. AZ IDEIGLENES nemzeti koalíciós kormánynak új poli­tikai programja lesz, s rendel­kezni fog a külügyek irányí­tásához, a béke fenntartásához, a felek közötti megállapodá­sok végrehajtásához szükséges gépezettel. Az ideiglenes nem­zeti koalíciós kormány meg­alakulásával egy időben kon­zultatív politikai tanácsot hív­nak életre a valóban demokra­tikus általános választások elő­készítésére. A KONZULTATÍV politikai tanács az összes felek képvi­selőiből, a nemzetiségeket, a különböző vallásokat, az ösz- szes társadalmi rétegeket és az értelmiségieket képviselő ha­zafiakból áll. E tanácsnak kell kidolgoznia a választási tör­vényt, a nemzetgyűlés és a nemzeti koalíciós kormány megválasztásának válóban de­mokratikus szabályait. A LAOSZI HAZAFIAS FRONT PÁRTJÁNAK képvi­selői az október 17-én Vien­tianéban tartott ülésen kiegé­szítették az 1970. március 3-án előterjesztett öt pontba foglalt javaslataikat. Ezek sze­rint: — az Egyesült Államoknak felelnie kell a Laosz ellen 1964 óta folytatott támadó háború­ban, nevezetesen a légitáma­dások során okozott összes veszteségekért és pusztításért; — a Vientiane nem fogadja el a katonai szövetség nyúj­totta állítólagos „védelmet” s nem engedi meg külföldi or­szágoknak, hogy területén ka­tonai támaszpontokat tartsa­nak fenn, illetve, hogy valami­lyen formában fegyvereket szállítsanak területére. Egy- ideiűleg hatálytalanítani kell az összes idevágó katonai meg­állapodásokat és szerződése­ket; — a katonai és polgári fog­lyok cseréje megkezdődik és az amerikaiak, a külföldi ta­nácsadók, és minden egyéb katonai személyzet kivonásá­val egy időben fog befejeződ­ni; — a tűzszünetet és a megál­lapodások végrehajtását az ér­dekelt felek által alakítandó ö«w'.'ötő szerv fogia ellen­őrizni, A. B. T. */£<.» '■K-Mírl(W 1972. OKTÓBER 24., KEDD (Folytatás az 1. oldalról) széd állítólag a parlament két házának együttes ülésén fog elhangzani, A hétfői párizsi lapok veze­tő helyen közük azeucat a ta­lálgatásokat, amelyek szerint „küszöbön áll a fegyverszünet Vietnamban”. A lapok ezzel kapcsolatban már azt jósolgat­ják, hogy a fegyverszünetet követő politikai rendezés sza­vatolásánál Franciaország is fontos • szerepet játszik majd, mert a francia kormányt fel­kérik a fegyverszünet után hat hónappal tartandó válasz­tások ellenőrzésében való rész­vételre. A francia kormány hivatalosan még nem nyilat­kozott erről, de a lapok tudni vélik, hogy a kormány haj­landó e szerep vállalására, ha valamennyi érdekelt fél fel­kéri erre. I A találgatások mellett sok­kal súlyosabban esik latba Pham Van Dongnak, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnökének a Newsweek című amerikai he­tilapnak adott exkluzív inter­júja, mely nagy vonalakban ismertette azokat az elvi el­képzeléseket, amelyekről Hen­ry Kissinger, Nixon elnök Pham Van Dong interjú nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja és Le Duc Tho, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója nemrég Párizsban tárgyalt. A VDK kormányfője nyilatko­zatában egyebek között sejtetni engedi, hogy az amerikai foglyok szabadon bocsátására a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai fegy­veres erők teljes kivonása előtt* általános választásokra pedig hat hónapon belül sor kerülhet. A Newsweek tudósítójának kér­déseire válaszolva Pham Van Dong azt mondotta a foglyokról — akik­nek helyzetét az amerikai kor­mány presztízskérdésként keze­li —, hogy szabadon bocsátásuk­kal nem fognak „a megállapodá­sok alkalmazásáig” várni. Hozzá­fűzte azonban, hogy egyidejűleg kell szabadon bocsátani az összes katonai és polgári foglyokat, vagy­is nemcsak az amerikaiakat, ha­nem mindkét fél foglyait. Pham Van Dong — a hetilap szerint —, a vietnami konfliktus rendezésének három szakaszáról beszélt: a teljes tűzszünet megvaló­sítása, amelyet nyomon kö­vet az összes amerikai csa­patok kivonása; a Dél-Vietnamban fenriálló két kormányzat, tehát a DIFK és a saigoni rezsim közvetlen tárgyalásai a három leg­fontosabb dél-vietnami politikai irányzatot képviselő ideiglenes koalíciós kormány megalakításá­ról; O hat hónappal a tűzszünet megvalósítása után válasz­tások Dél-Vietnamban az új kormány kijelölésére. A VDK kormányfője kifejtette elképzeléseit arról is, hogy orszá­ga és az Egyesült Államok között milyenek lesznek a kapcsolatok a béke helyreállítása után. „Az amerikaiak felelősek a ne­künk okozott összes anyagi káro­kért — hangoztatta. — Ezért az Egyesült Államoknak kötelessége hozzájárulni elpusztított gazdasá­gi életünk helyreállításához”. Pham Van Dong végül azt mon­dotta az amerikai újságíróknak: „Barátom,' értelmesen és hősiesen harcoltunk. Nem azért, hogy meg­alázzuk önöket, hanem azért, hogy véget vessünk az amerikai beavat­kozásnak ügyeinkbe, s helyreállít­suk a népeink közötti barátságot. Együttes erővel kell megnyitnunk az új korszakot”. Az AFP washingtoni tudósí­tója szerint Pham Van Dong interjúja igen jelentős, hisz eszerint a VDK hajlandó olyan katonai megoldást elfogadni, amely azonnalra szól, míg a politikai megoldás hat hónap­ra húzódik el; nem követeli hivatalosan a megállapodás előfeltételeként Thieu távozá­sát; és kész még az amerikai elkötelezettség lezárulása és a politikai rendezés megvalósu­lása előtt szabadon engedni az összes amerikai foglyot. Pham Van Dong ezzel nyil­ván segített Nixon elnöknek annak érdekében, hogy rá ve­hesse Thieut a hatalom meg­óvására a koalíciós kormány kebelén belül. * Mezzoprncs összecsapás Ismét barikádokat bont a rendőrség az olaszországi IJBH1 Reggio di Calabria utcáin. Tavaly és tavalyelőtt számtalan tüntetés, véres összecsapás tette ismertté a város névéi; Most jobb- és baloldali tüntetők csaptak össze vasárnap az utcán: a mezzogiorno-konferencia alkalmából. «Mew < •% • ÍWVW.W •• '• •• ........................ • s ' •j1' Tör ök Boeing Szófiában Drámai órá­kat él át a szófiai repü­lőtér. Fotó­riporterek fényképezik a vasárnap reggel óta a géprablók hatalmá­ban tartott török utasszállító Boeinget. Több mint nyolc órával an­nak a határidőnek a lejárta után, amelyet a szófiai repülőtéren vesz­teglő török utasszállító gép eltérítői szabtak a török kormánynak, hogy teljesítse követeléseiket, a bolgár főváros repülőterén kialakult helyzet rendkívül feszült és aggasztó, — ez a lényege annak a jelen­tésnek, amelyet helyi idő szerint hétfőn este fél kilenckor adtak ki Szófiában. A tárgyalások a négy főnyi fegyveres csoport és a meg­bízott felelős bolgár szervek képviselői között folytatódnak .. • Kairó cáfolja a puccskísérletet A BBC egy szambát esti je­lentése szerint egyiptomi ka­tonatisztek egy csoportja a múlt héten megpróbálta pucs- csal megdönteni Szadat elnök hatalmát — jelentette a UPI az angol fővárosból. Két tiszti csoport vett részt az akcióban, amelyek egy héttel ezelőtt érkeztek a fő­városba. A puccskísérletet követően — az angol rádió külpolitikai tudósítói szerint 200—300 ka­tonatisztet vettek őrizetbe. Kairóban hivatalos helyről határozottan cáfolták ezt a szombaton közzétett jelentést. A bejrúti „Daily Star” című lap vasárnap „Kairóból érkezett utasokra” hivatkozva azt írja, hogy az egyiptomi fővárosban biztonsági intézkedéseket lép­tettek életbe, ezt a jelentést azonban a hírügynökségek helyszíni beszámolói nem tá­masztják alá. Sikeres határcsúcs Ä 1 7 ..J. '■ y • i % § ■ 1. « ni í fi 8 i jhí ■.. -j SS ■. * -jpS A két államfő a soproni városnézésen. „Nagyon szívélyes és baráti légkörű volt az elnökök talál­kozója” az osztrák kormány hivatalos lapja, a Wiener Zei­tung szerint, amely vasárnapi számában bő terjedelemben el­ső oldalon háromliasábos cím­mel számolt be a szombati magyar—osztrák találkozóról. A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja szerint: „Losonciéi Pál aláhúzta a két ország között kialakult baráti kapcsolatokat és rámuíatoít azokra a további lehetőségek­re, amelyekkel az együttműkö­dést fokozni lehetne. A szom­bati eszmecsere az európai biz­tonsági konferencia létrejötté­nek szolgálatában állt”. A tekintélyes Die Presse „Si­keres határcsúcs” címmel szá­molt be a két szomszéd ország államfőjének baráti találkozó­járól. „Ausztria és Magyaror­szág baráti kapcsolatainak de­monstrálását szolgálta ez a be­szélgetés. A két államfő ezzel az eddigi határtalálkozókat — Péter János és Kirchschläger külügyminiszterek találkozóit — még magasabb szintre emelte”. A bécsi lap ezenkívül közöl­te a két államelnök vélemé­nyét a találkozóról. Losonczi Pál a Die Presse szerint hang­súlyozta, hogy a fő cél a bará­ti kapcsolatok demonstrálása volt, ezenkívül a határmenti találkozó a jó kapcsolatok el­mélyítéséhez újabb lehetősége­ket adott. Nyomatékkai szólt arról, hogy a jövőben a kap­csolatok még szélesebb terüle­tekre is kiterjednek. Franz Jónás elégedetten nyilatkozott az Elnöki Tanács elnökével folytatott négyszemközti esz­mecseréjéről, s kifejezte remé­nyét, hogy a fennálló társadalmi rendszerek különbözősége elle­nére, a beszélgetés hozzájárult a szomszéd államok közötti jó kapcsolatok erősítéséhez. A bécsi Kurier elsősorban azt emelte ki, hogy a két ál­lamelnök az európai biztonság problémáiról is véleményt cse­rélt. „A bilaterális kapcsolatok kérdésén kívül mindenekelőtt az európai biztonsági konfe­rencia előkészítéséről tárgyal­tak, amelynek létrejöttén mindkét ország tevékenyen fá­radozik”. Jemeni párbeszéd Az Arab Liga védnöksége alatt, Kairóban tárgyalnak Észak- és Dél-Jemen képvi­selői a két ország közötti konf­liktus rendezéséről. Szombaton megvitatták azt a javaslatot, hogy a két or­szág határán vonják vissza a felek fegyveres erőit, és lép­tessenek életbe teljes tűzszü­netet. Szelim El Jafi, az Arab Liga főtitkárhelyettese a liga szék­Mostantól egy nevezetességgel kevesebbel büsz­kélkedhet a száz­nyolc éves moszk­vai állatkert: ki­múlt az állatkert pandamackója, amely 1958-ban, kétesztendős ko­rában került ide, és rekordideig élt a számára szo­katlan körülmé­nyek között. A pandamackó a világ legritkább Panda és legkényesebb állatfajtái közé tartozik. Kizáró­lag a kínai Sze- csuán tartomány hegyvidékén él, s az európai állat­kertekben eddig sehol sem sikerült igazán meghono­sodnia. Az Egyesült Ál­lamokban pilla­natnyilag két, 10 év körüli életko­rú pandamackó él, mindkettőt Ni­xon elnök kapta ajándékba pekingi látogatása idején. A moszkvai ál­latkert pandamac­kója tizenhat éves volt, ami ennél az állatfajtánál tisz­tes kornak számit. Pusztulását azon­ban nem valami öregkori betegség, hanem szívinfark­tus okozta. házában zárt ajtók mögött folytatott tárgyalás után kö­zölte, hogy a liga jelképes bé­kefenntartó erőt szándékozik küldeni a két ország határá­ra. Az elképzelések szerint a teljes tűzszünet életbe lépte után mindkét fél a határvo­naltól tíz kilométerre vonja vissza fegyveres erőit. A békéltető bizottság — a főtitkárhelyettes közlése sze­rint —, foglalkozott a két Je­men békés egyesítésének kér­désével is, és javasolta, hogy a fegyvernyugvásra, illetve az egyesítésre vonatkozó terveket a két ország államfőjének csúcstalálkozóján vitassák meg. A vasárnapi ülésen a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttségvezetője ter­vezetet terjesztett elő a két or­szág egyesülésére vonatkozó elképzelésekről is. Ennek ér­telmében többek között létre­hoznák a legfelsőbb tanácsot, amely az észak-jemeni köztár­sasági tanács és a dél-jemeni elnöki tanács elnökéből és tag­jaiból állna. Pjotr Fedoszejev akadémikus a Pravdában a Szovjetunió megala­kulásának 50. évfordulójával kap­csolatban közölt cikkében a követ­kezőket írja: Korunkban az internacionaliz­mus új fejlődési fokot ért el, meg­testesítve magában a népek, a kü­lönböző nemzetekhez és különböző államokhoz tartozó dolgozók minő­ségileg új kapcsolatait. Megnöveke­dett a proletár szocialista internacio­nalizmus jelentősége a felszabadító világmozgalomban az imperializmus ellen, a szocializmus és a kommuniz­mus győzelméért vívott harcban. „Országunkban a nemzeteknek és népcsoportoknak az internacionaliz­mus elvein alapuló baráti együttmű­ködése, az egymásnak nyújtott köl­csönös segítség a szocialista nemzet­közi kapcsolatok példájává vált... A népek barátsága megszilárdulásának, állandó közeledésének eszmei alapja a minden szocialista nemzet és nép­csoport egységes ideológiája — a marxizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus” — írja Fe­doszejev. Eltérően a burzsoá ideológiá­tól, amely szembeállítja egymással a fajokat, a nemzeteket és a népcso­portokat, a tudományos kommuniz­mus ideológiája azonos mértékben A proletár internacionalizmus - ma kifejezi minden dolgozó közös érde­keit, csakúgy, mint sajátos nemzeti érdekeit. A burzsoá nacionalista ideológia, ellentétben a marxista— leninista internacionalista ideológiá­val, fékezi a népek barátsága és együttműködése erősödésének, ál­landó közeledésének objektív folya­matát. Az imperializmus ideológusai és politikusai a nacionalizmus és an­nak legrafináltabb formája, a „nem­zeti kommunizmus” propagálásával azt a célt igyekeznek elérni, hogy el­távolítsák egymástól a szocialista vi­lágrendszer országait, aláaknázzák egységüket és együttműködésüket — mutat rá Fedoszejev akadémikus. Egyesek a nacionalizmus mar­xista—leninista elvi kritikáját úgy fogják fel, mint a nemzeti elv taga­dását. Ez azonban vagy a dolog lé­nyegének teljes meg nem értését je­lenti, vagy csupán demagóg fogás. Éppen a marxizmus és leninizmus mutatott utat a nemzet sokoldalú fejlődésére a szocializmus alapján. A kommunisták nem a nemzeti elv ellen foglalnak állást, hanem az el­len, hogy ezzel az elvvel helyettesít­sék a társadalmi jelenségek osztály­alapon való megközelítésének elvét. Az ilyen helyettesítés hívei — mint Fedoszejev hangsúlyozza — a törté­nelem legfőbb mozgató erejének ki­áltják ki a nemzetet, megfeledkezve az osztályokról, magának a nemzet­nek az osztálystruktúrájáról. A mar­xisták—leninisták az elméletben csak úgy, mint a gyakorlatban, abból az alapvető elvből indulnak ki, hogy a történelem alkotói általában és a szocializmusban különösen a néptö­megek, amelyek élvonalában a mun­kásosztály halad. Az egész társadalmi élet internacionalizálásának gyorsított ütemű folyamata, a forradalmi vi­lágmozgalom fellendülése megnöveli a lehetőségeit annak, hogy sikeres harcot lehessen vívni a burzsoá na­cionalizmus ellen.­A termelőeszközök magántulajdo­nának megsemmisítése, a kizsákmá­nyoló osztályok felszámolása kiirtja a nacionalizmus gazdasági és társadal­mi gyökereit. A nacionalizmus csö­kevényei azonban hosszú időn át megragadnak a szocializmus viszo­nyai között is. Ezért — mint Fedo­szejev írja — a sovinizmus, a nacio­nalizmus, a nemzeti elkülönülés je­lenségei ellen folytatott küzdelem, a dolgozóknak a proletár internacio­nalizmus és a népek barátsága szel­lemében való nevelése a marxista— leninista pártok egyik fő feladata a győztes szocializmus viszonyai kő zött is. A szovjet társadalomban a nacionalista előítéletek és a nem­zeti súrlódások társadalmi gyökereit kiirtották és ezek megjelenését sem­mi sem indokolhatja. A kommunista és munkás világmozgalom egész története, a szocialista országok fejlődésének ta­pasztalatai megcáfolhatatlanul tanú­sítják, hogy a konkrét viszony októ] függően bárhogyan is változzanak a proletár internacionalizmus megje­lenési formái, annak lényege meg­marad : a dolgozók tényleges nem­zetközi szolidaritása az imperializ­mus ellen, a béke és a szocializmui védelmében vívott harcban — hang­súlyozza végezetül a Pravda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents