Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

\ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉGI XVI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1972. OKTÓBER 21., SZOMBAT CSŐTÖRŐ ÉS LUPROS/L Ki kell használni a jó időt HOL, HOGYAN TÖRIK A KUKORICÁT? EXPORTRA CSOMAGOLNAK Megkezdődött az almafelvásárlás ÚJABB GYÜMÖLCSFÁKAT TELEPÍTENEK Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ceglédi felvásárlótelepére a múlt hé­ten újabb személyeket vettek fel, az exportra kerülő téli al­ma válogatására és csomagolá­sára. — A téli almának most van a főszezonja — mondotta Kol­lár József, az ÁFÉSZ felvásár­lási osztályának vezetője. — Ceglédi és csemői telepünkre naponta átlagosan száz mázsa téli almát hoznak a termelők, a háztáji gazda­ságokból és a külterületi házi kertekből. — Honnan kapják a legtöbb almát ? — A ceglédi Öregszőlőkből, Csemő, Nyársapát, Tápiószele és Tápiószőlős vidékéről. — Az alma túlnyomó része milyen fajta? — A jonatán, a star king és a golden almafajták vezetnek. — Az átvett almák féreg­mentesek? — Majdnem teljesen. A ter­melők évről évre nagyobb gon­dot fordítanak a növényvéde­lemre. — Mit fizetnek érte? — Az első osztályúért 5,40, a másodosztályúért 3,40 forintot. A válogatott al­mát főleg a baráti orszá­gokba exportáljuk. Beszéltünk több csemői és nyársapáti termelővel. Általá­ban elégedettek az átvétellel. A kedvező gyümölcsértékesí­tési lehetőségeket mérlegel­ve, többen kijelentették, hogy az idei őszön újabb gyümölcs­fákat telepítenek, főleg ne­mes meggy, nyári alma és kaj­szibarack fajtákból. K. L. Hétfőn este: Ballada a messzi tájról A Pest megyei szibériai he­tek eseménysorozata kereté­ben, október 23-án, hétfőn, es­te hatórai kezdettel, a ceglédi zeneiskola koncerttermében, Ballada a messzi tájról cím­mel, zenés, irodalmi műsor hangzik el. Bevezetőt Gergely Mihály író mond, aki — a Magyar Írók Szövetsége küldöttségé­nek tagjaként — az idén járt Szibériában. A műsorban Pus­kin, Csehov, Jeszenyin, Vino­kurov, Jevtusenko és Voz- nyeszenszkij műveit Schubert Éva színművésznő, Egressy István és Czigány Judit elő­adóművész tolmácsolja. Vera Kancurova énekművész, Knapp Viktor és Horváth Dezső kí­séretével lép fel. betakarítás után Az utolsó terepszemle KÖNYVBŐL TANULT KERTÉSZKEDÉS Őszi csend honol a Budai út mellett húzódó hobbykertek tájékán. Már csak vasárnapon­ként láthatunk serénykedő em­bereket, akik még egy utolsó terepszemlét tartanak kiskert­jükben. Felgereblyézett utak, rendbe rakott porták dicsérik a tulajdonost, aki, a betakarí­tott termés után is, lelkes-gon­dos gazdája maradt földjének. A dűlőút egyik oldalán, füst töt eregető, kis házacska előtt találjuk Kovács 1Miklóst, akit még a lassan leszálló köd sem zavar munkájában. Műanyag «síkokat szabdal, amelyek majd a facsemeték derekára kerül­nek, a téli kártevők ellen. Az egyeljen helyiségből álló házikó őrzi az idei gyümölcs- és zöldségtermést. Homokkal megtöltött ládákba került a sárgarépa meg a gyökér, a szo­ba földje terítve almával. A gazda legszívesebben egyenként venné kezébe a mo­solygós, szép, nagy gyümölcsö­ket, hogy elmesélhesse történe­tüket. A kapu előtti fáról a két unoka szedte- le, a húsvéti roz­maring saját szedésű, nincs is rajta sem karcolás, sem folt. Megbecsült mindegyik. — Minden szabad időmet itt töltöttem — mondja Kovács Miklós. — A feleségem is itt szorgoskodott mellettem. Te­hettük, mind a ketten egy mű­szakban dologzunk. Én a hús­iparban, a feleségem a Május 1. Ruhagyárban. Ez a kis föl- decske a kikapcsolódásunk. Először csak pihentetőnek szántuk. Igaz, könyvből tanul­tuk a kertészkedést. A piaci árak sem nagyon érdekelnek bennünket. Megvan a télre va­ló zöldség. A burgonyater­mesztéssel még hadilábon ál­lunk. Ötvenkilónyi termett, az is apró. Majd tavasszal hoza­tok egy kis trágyát, gondolom, az hiányzott. Csatári Ilona Tágasabb hely a könyvelőknek Hosszú huzavona után, vég­re akadt vállalkozó az OTP ceglédi fiókjának felújítására. A kivitelező, a ceglédi Vörös Csillag Tsz építőbrigádja, e hét közepén látott munkához. A korszerűsítés eredményeként galéria osztja majd ketté a he­lyiséget, s a galérián kap he­lyet a könyvelési csoport. így tágasabb helyen, a korábbinál kényelmesebb körülmények között fogadhatják a hozzájuk fordulókat. A NAGY ŐSZI FELADA- ' TOK között tartják számon a kukoricabetakarítást. Mint minden begyűjtési munka, ez is attól függ, hogy az emberek milyen időjárási viszonyok kö­zött dolgozhatnak, a csapadé­kos napok mennyire késlelte­tik az előrehaladást. A kukori­catörés meggyorsítását a gé­pek is segítik, melyeknek meg­felelő kihasználásától nagyban függ az eredmény. A ceglédi termelőszövetkeze­tek összesen 1450 hektáron ter­mesztenek kukoricát. Ennek. a területnek az ötven százaléká­ról géppel, a másik feléről kézzel .törik le a termést. A legútóbbi jelentések szerint, 492 hektáron már befejezték a munkát, ebből 351 hektáron gépek dolgoztak. Speciális cső­törő berendezéssel. 121 hektá­ron folyt a munka, egyötödén az ilyen betakarításra kijelölt közös földnek. A ceglédi gaz­daságoknak összesen 148 üzem­képes traktor, 9 kombájnra szerelhető kukoricát betakarító adapter és 10 traktorvontatású csőtörő berendezés áll rendel­kezésre. Megvizsgáltuk, hogy az egyes termelőszövetkezetek miként használják ki gépeiket, milyen eredménnyel végezték munkájukat az elmúlt idő­szakban. A Kossuth Termelőszövet­kezet 228 hektáron termesztett kukoricát, eddig 80 hektáron végzett. Ebben a szövetkezet­ben két csőtörő gyorsítja a be­takarítást. A Lenin Tsz 212 hektárnyi kukoricaföldjének 50 hektárjáról már leszedték a termést, 3 csőtörő segítségé­vel. A Vörös Csillag Tsz-ben 693 hektáron kell elvégezni a betakarítást. 351 hektáron már befejezték a munkát, 2 csőtö- rője és 4 kombájnra szerelhető adaptere van a szövetkezetnek. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz 317 hektáron termeszti fontos takarmánynövényünket. Az ő munkájukat 3 csőtörő és 5 adapter segíti. Ennek ellené­re mindössze 11 hektáron vé­geztek a muyftáyál. Érthetet­len, hogy a kedvező időjárás és a jó gépi ellátottság ellené­re, miért csak ekkora terület­ről törték le a kukoricát. Az időjárás kiszámíthatatlan, nem tudni, hogy a következő hetek kedvezőek lesznek-e. A gépek kapacitásának teljes kihasz­nálása, helyes, körültekintő munka- és üzemszervezés ered­ményezheti csak a gyors, sike­res finist. Nem ártana, ha a Találkozó a veretlennel Szombaton tekében, az NB- tartalékbajnokság keretében, 16 órakor, a Ceglédi Építők „B”—Vasas Ikarus „B” együt­tesei mérkőznek az Építők né­gyes tekepályáján. Vasárnap a kézilabdázóknak és a labdarúgóknak szurkol­hatnak az érdeklődők. Kézi­labdában, a Bem SE gerjei sporttelepén, 10 órakor kezdő­dik a Ceglédi Építők—Dunai SZERTE AZ ORSZÁGBA Elszállításra várnak, a KÖZGÉP ceglédi gyárának udvarán, a REISER típusú 4,5 ton­nás aszfaltkeverő berendezések, melyek nélkülözhetetlenek az országos járdaépítési program megvalósításához. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kőolaj megyebajnoki női ta­lálkozó. Az Építők, a gyengébb tava­szi szereplés után, magára ta­lált, felzárkózott, s most a má­sodik helyen áll. Bajnokságot már nem nyerhet a csapat, de az ezüstérem megszerzése már szinte biztos. Előtte, 9 órától, ifjúsági mérkőzés lesz. A ceg­lédi fiatalok már megnyerték a bajnokságot. A Bem SE labdarúgói va­sárnap, 14 órai kezdettel, a Vasas Ikarus ellen lépnek pá­lyára, az NB Ill-ban. A Bem SE az eddigi kilenc fordulóban 11 pontot szerzett, s ezzel a rendkívül szoros mezőnyben a 9. helyen áll. Az elsőnek, a Vasas Ikarusnak, 15 pontja van. A csoport egyetlen veretlenje a tavaly még NB II-es V. Ikarus. A Bem SE, a váratlan hazai kisiklás után, Baján már javuló formában szerepelt, gólnélküli döntetlen­re mérkőzött. Különösen kapu­suk, Németh tett ki magáért. Izgalmas, szoros mérkőzés vár­ható. A győzelem, minden bi­zonnyal, nagy harc után dől majd el. V. L. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Lépj olajra! (francia). Ceglédbercel: holnap: Sa- lud, Marija! I—II. (szovjet), Tcrtel: ma és holnap: Csermen (szovjet—grúz), Jászkarajenő: ma és holnap: A lovakat lelö­vik, ugye? (amerikai), Kocsér: holnap: A medve és a baba (francia).­kevésbé intenzíven dolgozó ter­melőszövetkezetekben jobban kihasználnák a jelenlegi ked­vező időjárást és a gépi fel­szerelést. A SZAKEMBEREK becslése szerint, 40 mázsa kukoricát várnak hektáronként — má­jusi morzsoitban számítva. Legkorábban, október első napjaiban, a Lenin és a Vörös Csillag termelőszövetkezet földjein indult meg a munka. A kukoricacsövek kézi vagy gépi letörésével azonban még nem fejeződött be a munka, gondoskodni kell a tárolásáról, a kisebb-nagyobb nedvesség- tartalmú kukorica szárításáról. Kifejezetten erre a célra egyik ceglédi közös gazdaságban sincs szárítóhelyiség. Bár a mezőgazdasági osztályra beér­kezett jelentésekben a Vörös Csillag Tsz és a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz neve mellett is szerepel egy-egy szemester- mény-szárííó, azonban ezek­nek mérete és kapacitása nem jelentős. Tehát nem marad más, minthogy a nedves kuko­ricát a hagyományos módon górékba rakják. Ilyen módon azonban jelentős mennyiségű kukorica válik használhatat­lanná, penészedik meg. A me­leg levegős szárítással jelentő­sen lehet csökkenteni a sze­mek nedvességtartalmát, így kevesebb megy veszendőbe, de ez a módszer igen költséges, nagy beruházást igényel. Két év óta egyre jobban tért hódít a vegyszeres tartósítás, egyre több helyen használják a Luprosil nevű anyagot a ku­korica tartósítására. Érdeklő­désünkre, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége agrokémiai labora­tóriumának vezetője, Borsos Arnold tájékoztatott ennek a nálunk viszonylag új szernek az alkalmazásáról. A kukorica­szemeket 14 százalékos nedves­ségtartalommal tudják, káro­sodás nélkül, tárolni, az ennél magasabb nedvességtartalom már penészedést okoz. A pro- pionsavakhoz tarjgzó Luprosil hatgsa abban áll, hogy helyes alkalmazás esetén, vékony hár­tyát, burkot von a mag köré, amely a levegőt elzárva, meg­szünteti annak életfunkcióit. De meggátolja a fuzárium ne­vű gabonabetegség továbbter­jedését is. Hatására jellemző adat: egy mázsa 30 százalékos nedvességtartalmú kukoricát 6 hónapig tartósít 1100 gramm Luprosil-folyadék. Aránylag kevés beruházással megoldha­tó alkalmazása. Az importált tartósítószer 35 ezer forintért kapható, speciális permetező­berendezéssel kell a magokra j permetezni, de permetezhető csávázógépekkel is, ha azokat TEE—YET-szórófe j ekkel sze. relik fel. A vegyszer alkalma­zása egyre nő, Cegléden mégis csak a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz kért és használ egy kevés mennyiséget. A kísérle­tek a Luprosil semmilyen ká­ros hatását nem mutatták. Az így kezelt kukorica tárolásá­hoz nem kell magtár, csupán csapadéktól védett helyet kell számára biztosítani. A FELADAT AZ, hogy mi­nél több termést gyűjtsenek be a földekfői, minden szemet fel­használjanak, mert ezekért nem kevés munkát és fáradsá­got áldoztak a mezőgazdaság-, ban dolgozók. Khim Antal Iskolai kirándulás A ceglédi zeneiskola felső­tagozatos tanulói a minap a fővárosban jártak. A program­ban — egyebek között — ál­latkerti séta és a Fővárosi Nagycirkusz délutáni előadá­sának megtekintése szerepelt. ERMESEK Siker a vívóbajnokságon Október közepén rendezte meg a Pest megyei Vívó Szak- szövetség a megyei vívóbaj­nokságot, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. A baj­nokság egyúttal válogató volt a hónap fnásodik felében meg­tartandó területi vívóbajnok­ságra.- A-Ceglédi VSE vívóiskolájá­nak vívói, erős küzdelemben, szép eredményeket értek el; kardban második Tersztyánsz- ky Zoltán (ezüstérem), har­madik Somodi Rudolf. Férfi tőrben első Somodi Rudolf (aranyérem), harmadik Térsz-, tyánszky Zoltán. ÖKÖLVÍVÁS Tiszántúl serdülői Nyíregyházán ÖT CEGLÉDI TOVÁBBJUTOTT Nyíregyházán rendezték meg Tiszántúl serdülő egyéni ököl­vívó-bajnokságát. Nagy me­zőny gyűlt össze, 116-an in­dultak, közöttük heten a CVSE versenyzői. A ceglédiek jól szerepeltek. Igaz, csak egy el­ső helyet szereztek, de még négyen harcolták ki a tovább­jutást, hiszen súlycsoporton­ként az első három jutott to­vább a vidéki bajnokságra. Nagyközépsúlyban Halmi Imre bajnok lett. Mindhárom nap mérkőzött, egyszer döntő fölénnyel, kétszer pontozásos győzelmet szerzett. Második lett pehelysúlyban Szlovák István. Két remek győzelem után, a döntőben, Nyíró (MVSC) ellen, megérdemelt pontozásos vereséget szenve­dett. Harmatsúlyban második Abonyi István. Ö is a döntő­ben kapott ki. Nagy váltósúly­ban Rajna Pál lett a máso­dik. Az ő súlycsoportjában in­dultak a legkevesebben: mind­össze egyszer kellett a szorí- tóba lépnie, s ekkor pontozá­sos vereséget szenvedett. Har­madik lett, s így a ceglédiek közül ötödikként jutott to­vább Hlács Ferenc, aki köny- nyűsúlyban mérkőzött. U. L. A szolnoki rádió műsora Október 23-tól 29-ig Hétfő: Alföldi krónika. A kunszentmártoni gimnázium kórusa énekel. Üzemi lapszem­le. „Ember”-hónapok. Pol­kák. A hét vége sportjáról. Ze­nés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Pe- tula Clark műsorából. A ma­gyar költészet századai. Nép­dalok. Fordított életritmus. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: Alföldi krónika, húszéves az abonyi zeneis­kola. A terménytárolásról. Operettrészletek. Válaszol a jogász. Beatparádé — köz­ben: Farmer és nyakkendő. Csütörtök: Alföldi krónika. Bemutató előtt. Dolgozunk vagy dolgozgatunk? Pár perc dzsessz. Karomon a „fogyasztói kosár”. A Led Zeppelin együt­tes műsorából — közben: Sport. Pénteken: Alföldi krónika. Nótacsokor. Határszemle. A Szolnoki járás művelődési há­zaiban. Filmzene. Felnőttek az iskolapadban. Ritmustur­mix. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Kirándulás a múlt­ba. Könnyűzene. A hét témá­ja. Lap- és folyóiratszemla- Szerkesztik a hallgatók. Vasárnap: Vasárnapi rpá gazin. Filmklub született. Mo< solygó zenetörténet. Hivatali tragédiák. Sport és muzsika. Az adások mindennap, 18 órától, a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el.

Next

/
Thumbnails
Contents