Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

1 jo legkorbms Erősödnek a maglódi pártszervezetek Több a munkás — népszerű az elméleti képzés Több mint két éve alakult meg Maglódon a nagyközségi pártbizottság. Függetlenített titkár viszont csak 1971. ápri­lis 15-e óta tevékenykedik az élén, Pócsik Lajos személyé­ben, aki azelőtt a gépgyár párttitkára volt. Tőle kérdez­tük, milyen eredményeket ért el a fiatal pártbizottság az eitelt két év alatt. — Pártbizottságunk egyik fontos eredményének tartom, hogy a községben jó a politikai I légkör. A párt politikája iránti bizalom szilárd és ennek kialakulásában so­kat‘tett a pártbizottság. Köz­ségünk ipara és mezőgazda­sága egyenletesen fejlődik, öt párlalapszervezet tevékenyke­dik Maglódon. Szinte vala­mennyire jellemző a kiegyen­súlyozottság, a nyugodt és magabiztos légkör. A közeljö­vőben tervezzük a pedagógus pártalapszervezet létrehozá­sát, jelenleg a pedagógusok közül hét tanár tagja pár­tunknak. A pártbizottság meg­alakulása óta harminckét új eivtárssal gyarapodtunk, most a létszámunk 236. Ez szép emelkedés, hiszen csak az ar­ra rátermetteket vesszük fel a kommunisták sorába. — Melyik a legeredménye­sebben működő pártalapszer­vezet a községben? — Nehéz valamiféle rang­sort felállítani, mégis úgy gondolom a vas- és fémipari ktsz jár az élen. Az első fél évben például öt fiatalt vettek fel a párt tagjai sorába, valameny- nyien fizikai munkások. Kettőjüket a KlSZ-alapszer- vezet ajánlotta. De eredmé­nyesen dolgozik a vasipari ] vállalat és a tsz pártalapszer- j vezete is. — A pártoktatás? 1 — A kommunisták 65—70 százaléka vesz részt az okta­tásban, de igyekszünk bevon­ni a pártonkívülieket. Nép­szerű oktatási formák: a vál­lalati gazdálkodás, az etikai, világnézeti kérdések és a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom. A pedagógusok, a vál­lalati- és intézményvezetők szívesen vállalják az előadá­sok megtartását. 1965. óta működik kihe­lyezett marxista közép­iskola Maglódon. Az idén tizenkilenc hallgatója van. A községből a marxista—le­ninista egyetemre ketten jár­nak. — Milyen terveket szeret­ne megvalósítani a pártbi­zottság? — Elkészítettük a középtá­vú oktatásfejlesztési feladat­tervet, a Központi Bizottság ez év március 21-i határoza­tának megfelelően. Ennek alapján még több fizikai dol­gozót kívánunk felvenni a párt soraiba. Azt is szeret­nénk, ha a nők aránya is emelkedne. G. J. Gyömrő Hét végi klubestek Szombat este 7 órai kezdet­tel a szokásos hét végi klub­esten beatvetélkedő lesz. Játékvezető Lipták Viktor, a magnósklub vezetője. A P E ST ' M E G Y E i ; H Í R l A >• K Ü L 6 N KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1972. OKTOBER 21., SZOMBAT Modern üzem TISZTA, VILÁGOS SZERELŐCSARNOKOK — JÖVŐRE KÉTSZÁZRA EMELIK A LÉTSZÁMOT A Budapesti Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat Vasad községbe telepítette egyik részlegét. Hogyan jött létre ez az üzemegység Vasad községben? — kérdeztem Balek Imre üzemvezetőt. — Az üzemrész a kitelepí­tés! programmal és a vidéki iparosítás keretében jött lét­re. A vállalat a vasadi Kos­suth Szakszövetkezettől bé­rel ezer négyszögöl területet. Ezen már két nagy, a mai igé­nyeknek is megfelelő, szerelőcsarnok épült, amelyekben 130—140-en dolgoznak. — Mikor és hány munkás­sal kezdtek? — 1971. májusában negyve­nen kezdtük a termelést. Az indulás nem volt olyan egy­szerű, mint ahogyan sokan gondolják — mondotta a mű­vezető. — Először is meg kel­lett szervezni egy 25—30 fős csoportot, amelynek tagjai na­ponta 2—3 hétig jártak Buda­pestre a munkafolyamatok el­sajátítása miatt. Ezután több csoportot alakítottak. Üze­münk dolgozói vasadi, csév- haraszti és monori lakosok. — Hogyan szállítják ide a nyersanyagot és vissza a készárut? HÁROM KÖZSÉG EGYMÁS MELLETT Lakodalom a szomszéd várban Mende — Sülysáp — Űri. Három község egymás mellett. Lakói egyre inkább megismer­kednek, előbb jó barátok lesz­nek, majd szép álmokat sző­nek és kedves atyafiságba ke­rülnek egymással. A felszabadulás előtt egy- egy falu közössége sokkal rá- tartibb magatartást tanúsított. Elzárkóztak, sőt rivalizáltak egymással. Sülyben például a 15—16 éves lányt már siettek férjhez adni. A 19 éves pedig már vénkisasszonynak számí­tott. Szabály volt továbbá, hogy sülyi csak súly ível háza­sodhatott. Ha előfordult, hogy nem tartották be ezt a vastör­vényt, meg is szólták érte ala­posan az egész családot. Azért vitték el a lányt — mondogat­ták —, mert itt már nem kel­lett senkinek. Gyakran első unokatestvérek léptek frigyre csupán azért, hogy a vagyon a családban maradjon. Mindez azonban már a múl­té. A mendei és úri fiatalembe­rek egyre gyakrabban látogat­lak el Sülysápra és bele-bele- léznek egy-egy kislány sze­mébe. Tavasszal és nyáron in­kább a mendei fiúk, nemrég pedig az úriak vittek új asz- szonyt a házhoz. Legutóbb a léke utcából a szép Erzsiké /ált „úri” asszonnyá. Érdemes :rről az esküvőről bővebben negemlékezni, mert az úriak igyancsak kitettek magukért. Nagyszerű hangulatban, még zilágosban a násznép buszra ;zállt Sülysápon. Űri község iteáin a kipántlikázott gép- ármű méltóságteljes lassúság­ul haladt. Hadd lássa min- ienki, hogy új asszony érkezik faluba! azonnal az asztalra. A fiatal pár elé egy tátott szájú, nagy sült kakast helyeztek. A va­csora vége felé a vőlegény mellé egy hasáb fát és egy nagy fejszét állítottak. A nász­nagyok orra elé pedig hatal­mas velőscsontokat raktak. A vőlegény a hasáb fából fog- piszkálót vághatott kicsi menyasszonykájának, a cson­tokkal pedig az elégedett nász­nagyok kedvükre turkálhattak. Ezután minden percben újabb trükk, újabb tréfa következett. Említésre méltó még, hogy éjféltájban a násznépnek csak­nem a fele átöltözött. A férfiak női ruhába bújtak, sőt tutyit is raktak a fejükre, majd seprűt fogva, táncraperdültek. Két menyasszonytáncot is rendez­tek. Szerény ötvenesekkel kezd­ték, de ötszázasokkal végezték. A fiatal házaspár harminc­ezer forinttal indulhatott neki az új életnek. A nászajándé­kok is nagyon változatosak voltak. Az egyszerű kuktafő­zőtői az olajkályháig, minden fontos háztartási eszköz ott mosolygott az új asszonykára a sarokban. nek rendszerint házasság a vé­ge. Ez így helyes, így jó. Ez az egészséges vérkeringés zá­loga, a három község erejének, békéjének és barátságának. Krátky László — És a dolgozók keresete hogyan alakult? — Tessék lemenni a dolgo­zókhoz és beszélgetni velük — hangzott a válasz. Kovács Józsefné Monorról 1971. május óta jár az üzem­egységbe, 1700—1800 forintot, Guba Ferencné Nyáregyházá­ról 1300—1400 és Gömöri Jó­zsefné Vasadról 1500—1600 forintot keres havonta. Stu- dencz Mária bérelszámoló hozzátette még, ha a dolgozók 100 száza­lékon felül teljesítenek, akkor havi 200 forint pré­miumban is részesülnek. A máshonnét, főleg Monor­ról bejáró dolgozókat oda és vissza, a vállalat külön autó­busza szállítja. A szerelő- csarnokok tiszták, világosak, szellősek, ilyen munkahelyen, ilyen körülmények között öröm a munka. Vitéz Imre ) kigyullad a lény rekas munkával, rövidítettek a határidőn. Október 6-ig el­készítették a vezetékeket. Há­rom helyre utcai közlámpát is felszereltek. Már megkezdő­dött a házakba is a villany be­vezetése. Az ünnepélyes át­adást november 5-én tartják meg, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előestéjén, Ezen a napon kigyullad a fény Felsőiarkasdon, ezen a kicsi településen. A villanyvezeték megépítése 352 ezer forintba került. (Gér) A nép tanítója Mende — Sülysáp — Űri. Három község egymás mellett. A fiatalok hol ide, hol oda ruccannak. Lányok és fiúk be­leszeretnek egymásba, mely­Amint azonban a násznép a elyszínre érkezett és kényel- íesen helyet foglalt, a vőfély rémült” arccal adta mindenki jdomására, hogy a vacsora ésni fog 3—4 órát, mert a fő- sakács berúgott. Mikor aztán gypáran már szedelőzködni ezdtek, kiderült, hogy az egész ;ak egy jól sikerült tréfa volt. . legjobb fogások kerültek Bensőséges ün­nepségre került sor Maglódon az 1. számú általános iskolában, ahol a párt, állami és társadalmi szervek vezetői meleg sze­retettel köszöntöt­ték Maglód vas­diplomás tanítóját, Tóth Istvánt. Kol­légák és barátok meghatódottan hallgatták életé­nek történetét. — Bizony hosz- szú volt az út — mondta többek között István bá­csi — Nagykőrös­től, 1907-től a vas­diploma átadásáig. A hosszú életút- nak jelentősebb eseményei Terge- nye — Kisújfalu és Maglód községek nevéhez fűződik. Iskolaépítés, isme­retterjesztő elő­adások, színjátszó csoport, zenekar, énekkarvezetés, szövő és gazdasá­gi tanfolyamok szervezése, iskolai szertárfejlesztés és sok-sok népne­velő tevékenység húzódik meg a 65 éves pedagógus­múlt mögött. Már 1912-ben ott láttuk öt a magyarországi néptanítók VII. egyetemi gyűlésén, ahol sürgeti a „nemzeti iskolá­nak nyolc osztá­lyúvá fejlesztését", valamint a tanító­ság akadémiai szintű képzését. Tizenkilencben a Magyar Tanács- köztársaság politi­kai célkitűzéseivel örömmel egyetér­tett, amint ezt a Népszava 1919. 11. 25. száma is hírül adta. A Petőfi-ku- tatás, valamint édesapja irodalmi hagyatékának ren­dezése még ma is bőven ad tenniva­lót István bácsi­nak. A rjiostani lelkes ünneplésből mél­tóan kivették ré­szüket az iskola úttörői is, akik szeretettel nyúj­tották át a köszö­net és hála virá­gait az idős tanító­házaspárnak. Tóth István vas- diplomás pedagó­gus élete világító fáklya, munkája, nép- és hazaszere­tete példa nevelő­társainak, növen­dékeinek egyaránt. Ladányi KARCSI DEBRECENBEN Tfálinkás -*• sokan Karcsit Pilisen ismerik. Elsősor­ban talán azért, mert nemrégen írt róla a megyei újság, hogy Debrecenbe megy. Pálinkás Karcsi már Deb­recenben van, éspedig a gyen­gén látó gyermekek szeptem­ber végén megnyílt új intéze­tében. Nem volt könnyű el­szakadnia otthonától, mert bi­zony az ötven év körüli szü­lők nagyon szeretik ezt az egy szem fiúkat és Karcsi is rajong szüleiért. A papa mol- násr a pilisi malomban, az édesanya pedig a helybeli Hu­nyadi Tsz-be jár dolgozni. Karcsinak nehezen ment a tanulás, hiszen annyira rö­vidlátó már kicsiny korától, hogy képtelen lépést tartani az egészséges szemű tanulók­kal. Elfoglaltságuk miatt a szülők sem értek rá leülni mellé, hogy elősegítsék iskolai munkájában, így hát valamit cselekedni kellett. Néhány napja Debrecenben jártam, felkerestem ezt a nagyszerű, modern intézetet. Elbeszélgettem a vezetőkkel, nevelőkkel, orvosoklcal és ter­mészetesen Karcsit sem felej­tettem el meglátogatni. A fiú boldogan újságolta, hogy itt most már jobban megy a ta- . milás mint Pilisen, mert ki­vetítő készülékek, magnetofo­nok és nagy méretű televíziók segítenek a csökkent látású gyermekeknek. JC arcsi vidám és elégedett, százötvened magával szorgalmasan tanulja azokat a hasznos tudományokat, me­lyeknek a segítségével felvér­tezve ő is, valamint kis tár­sai is, értékes tagjai lesznek majd a felnőttek társadalmá­nak. Rakovszky József — 13 ÁFÉSZ foglalkozik Pest megyében jelentősebb mértékű ipari tevékenység­gel. Az év első felében eb­ből származó nyereségük csaknem 22 millió forintot ért el. — Hetven mázsa potyka. Egy húzásra 70 mázsa pon­tyot fogtak a győri Előre Ha­lászati Termelőszövetkezet dolgozói a Fehér-tón. A zsák­mányt a vár alatti folyósza­kaszon, bárkában tárolják. Felderitők Tinkel Lóránd, az önkéntes rendőrök járási parancsnoka kért: írjam meg ezt a £edves epizódot. Kérésének szívesen teszek eleget, hiszen a „Fel­derítők” igazán megérdemlik. Az elmúlt hét végén Tinke- lék házába kis csapat úttörő állított be. Mint kiderült, a monori Ady úti iskola hato­dikosai, a Felderítő őrs tag­jai. Elhatározták, hogy „fel­térképezik” a környék házait, s ahol idős nyugdíjasok lak­nak, oda bekopognak, hogy fel­ajánlják segítségüket. Tudnak fát vágni, takarítani, udvart söpörni — mondták — szíve­sen elvégeznek minden mun­kát, csak rájuk kell bízni. Lóri bácsit régen ismerik, hiszen ő tiszteletbeli úttörője az Ady iskola úttörőcsapatának. Ti­zenhárom éve tanítja ott a kisrendőröket. Akkor kapta tőlük a piros nyakkendőt, ami­kor éppen a 10. évet töltötte a gyerekek között, oktatva őket a helyes közlekedésre. Meghatódott, amikor beállí­tottak hozzá a „Felderítők”, és nagyon örült. Most így sze­retné megköszönni nekik, hogy iskolai tanulás után még külön munkára is vállal­koznak : segíteni szeretnének, ahol szükség van rájuk. A köszönetét szívesen tol­mácsoljuk, s reméljük, adha­tunk még hírt a Felderítő őrs dicséretre méltó úttörőmun­kájáról. (zs.) Vasad Diákok az íróasztalnál Négy napig tartott a tüdő­szűrés Vasadon. Amint hallót, tűk, az adminisztrációt főleg a 7. és 8-os iskolások végez­ték. Már a tüdőszűrés kezde­tén ígérték, hogy pontos, lel­kiismeretes munkát végeznek. Ez sikerült is. MŰSOR Mozik Gomba: Hé, barátom, itt van Sabata. Gyömrő: Eper és vér. Maglód: Az ellopott vonat. Mende: Asszony a banditák el­len. Monor; délután 15 órakor: Menyasszony a zsákban. Esti előadáson: Koma kalandjai. Nyáregyháza: Lövés a lángok­ból. Pilis: A kaktusz virága. Tápiósáp: Mr. Tibbs nyomoz. Űri: Koma kalandjai. Üllő: Egy nyomozás sorompói. Va­sad: Jöjjön el egy kávéra hoz­zánk. Vecsés: Fennakadva a fán. Éjszakai előadáson: A kardforgató nő. Bálok Gomba, művelődési otthon, 20 órától 03-ig: szüreti bál, játszik a Little Boys együttes, Monor, járási művelődési ház, 20 órától 01-ig: táncest, ját­szik a Budapesti Ifjúsági Park­ból ismert Hitvallás együttes, Mende, művelődési otthon, 17- től 22 óráig: ötórai tea, játszik a Cu-Ki együttes. Tragikus végű baleset . a sülyi búcsúban Nagy János szőlősnyaralói lakosnak és feleségének nem­régen még három gyermeke volt. Három engedelmes, szép szál fia, akik mindenkit tisz­teltek. Rendszerint egvütt jártak szórakozni is. A sülyi búcsú­ban két fiú ült fel a körhintá­ra. Száguldott már a körhinta, amikor egvikük, a legidősebb, az előtte lévő testvérét meg akarta fogni. Midőn azonban kikapcsolta a biztonsági lán­cot és előrehajolt, elvesztette az egyensúlyát és messze ki­repült a b’ntából. Súlyos belső sérüléseket szenvedett. A kór­házban az orvosok mindent el­követtek, hogy megmentsék az életét. Sajnos, nem sikerült. A szörnyű szerencsétlenséget mindössze négy héttel élte túl. Kedden ifjabb Nagy Jánost nagy részvét mellett temették el a sülyi temetőben. Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péte­riben: dr. Halmai Géza (Gyöm­rő), Monoron. Monori-erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kövesi László (Monor, Tán­csics u.), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pi­lisen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Illa- nicz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13), Sülysápon és Űriban: dr. Gáspár István, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletét vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve- esésen a János utcai. — Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­baton 12-től 19 óráig, vasár­nap délelőtt 8-tól 13-ig és dél­után 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. — A nyersanyagot és a' megmunkált anyagokat, al­katrészeket naponta ingako­csival szállítják Vasadra, il­letve vissza Budapestre. A vasadi üzem sürgőssé­gi sorrendben dolgozik és készíti az alkatrészeket a budapesti központnak. Két műszakban termelünk, reggel 6-tól 2-ig, és 2-től este 10-ig. A vállalat még egy, harmadik szerelőcsarnokot kí­ván építeni, hogy 1973. első felében kétszázra emelhesse a létszámot. — Munkaerőhiány van-e? — Jelen pillanatban esz­tergályosokra és marósokra lenne szükségünk. — Ha ilyen rohamosan fej­lődik, terebélyesedik az üzem­egység, talán egy-két szót a félévi tervteljesítésről? — Az első félévi tervet 102 százalékra, a forint­tervünket 54 százalékra teljesítettük, ami jónak mondható. A felsőfarhasdiak örömér November 5-én F elsőfarkasdon, a Gomba melletti völgyben, már régóta sürgette a Villány bevezetését a 350 lakos. A gombai közös községi tanács idén a farkas- diak legnagyobb gondját meg­oldja. ’ Ugyanis az ÉMÁSZ gyön­gyösi igazgatóságának sülysá- pi kirendeltségét megbízta a villanyvezeték megépítésével. Eddig 2559 méter hosszú háló­zatvezetéket készítettek el. A munlta elvégzésének a határ­ideje 1972. december 31. Az ÉMÁSZ dolgozói azonban de-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents