Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
fíSI KEGYEI 197X OKTOBER 17., KEDD kXwUxp Rehabilitáció a Csepel Autóban Angyalföldről Vlagyivosztokba A Magyar Hajó- és Daragyár angyalföldi gyáregységében szovjet megrendelésre lsét tengerjáró hajó épül. A Szemen Kosai és a Vitim 1500 tonnás tengeri áruszállító hajó anya- kikötője Vlagyivosztok lesz. Mit köteles biztositan; a házkeze'őség Kapupénz és lif kulcs — Világítás és tisztaság Í B. I.-né a járműgyáregyiség- ben hegesztő, tüdőbeteg. Az orvosi vélemény szerint 40 i százalékkal csökkent a munkaképessége, véglegesen. Tiszta levegőn, könnyű fizikai munkát végezhet. — Véleménye szerint jelenlegi munkahelye nem káros az egészségére? — De igen. Az üzemorvos nemrégiben elküldött Ráeke- vére, ahol megvizsgáltak és kaptam egy papírt, hogy más munkakörbe tegyenek, de én nem akartam. — A változtatás nem járt volna keresetcsökkenéssel... — Akkor sem változtatok, szeretek itt dolgozni. — Saját érdeke... — Tudom. 1969-ig az alvázhegesztésen dolgoztam, az nehezebb volt, mint a mostani. De a kis alkatrészek hegesztésénél alig van könnyebb fizikai munka. Ennyi por, füst minden munkahelyen van. A hajtóműgyáregység szer- vóműhelyében dolgozik Rad- nics Gergely. — Baleset következtében úgy megsérült a lábam — mondja —, hogy 50 százalékkal csökkent a munkaképességem. Asztalos a mesterségem, de nem tudok álló munkát végezni, ezért lettem sorjázó lakatos. Most úgy dolgozhatok, ahogy nekem kényelmes. A bal lábam teljesen merev, kétszer műtötték, de estére mindig bedagad a bokám. — Miért nem százalékoltat- ja le magát? — Fel kell nevelni a gyerekeket ... Soós Ibolya kel voltak, akik húzódoztak a csökkent munkaképességűek alkalmazásától. Azt hitték, hogy az ilyen dolgozó csak portás, öltözőőr vagy takarítónő lehet. Azóta bebizonyosodott, hogy például gépen is dolgozhat egy sérült lábú ember, ha olyan magasított széket készítünk neki, amelyről kényelmesen eléri a munka- padot. — Mindez persze nem jelenti azt — folytatja a szociális felelős —, hogy nincsenek gondjaink. Visszatérő probléma a dolgozók egészségügyi ellátása.. Az üzemorvosok feladata lenne a megváltozott munkaképességűek rendszeres ellenőrzése, felülvizsgálata, erre azonban nálunk nem vállalkozhatnak, mert kevés az orvos, nincsenek betöltve e státuszok. Megtudjuk azt is, hogy a rehabilitációs bizottság rendszeresen ellenőrzi az egészségre ártalmas munkahelyeket, figyelemmel kíséri az óvórendszabályok betartását, az ott dolgozókat rendszeres orvosi vizsgálatra küdik. Akinek 50 százalékkal csökkent a munkaképessége, annak javasolják leszázalékol tatását.,S ha a dolgozó munkaviszonya alapján még nem jogosult rokkant nyugdíjra, kérik az illetékes helyi tanácsot, hogy rendszeres szociális segélyben részesítse a rászorulót. Két karton A csökkent munkaképességűeket nyilvántartó sok száz kartonból találomra választottunk kettőt. Jó fog, jó jelmondattal az Idén is megrendezik az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosítási Központjának irányításával a fogászati hónapot november 8. és december 10. között. A fogászati kampányt a kisdobosok és az úttörők részére pályá-' zattal köti össze a Magyar Vörös- kereszt ifjúsági osztálya. A pályázat feltételeit a gyerekek köny- nyen teljesíthetik; az a cél, hogy a fiatalok is ismerjék a fogbetegségek megelőzését szolgáló heJEGYZET Fogy a termőföld egészség lyes táplálkozási szokásokat, őrsi megbeszéléseken foglalkozzanak a témával, s egymást ellenőrizzék a rendszeres fogápolásban. A pályázati lapokat az iskolákban az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek tanárelnökei osztják szét. A pályázatot december 9-ig kell eljuttatni a Vöröskereszt Pest megyei szervezetéhez. A több ezer forint értékű ajándék sorsolását december 18-án tartják. A Csepel Autógyárban a csökkent munkaképességű dolgozók aránya magasabb az országos átlagnál. Hogyan törődnek velük, mit tesz értük a vállalat — ezzel a kérdéssel kerestük meg Hervay Ernőt, a Csepel Autógyár rehabilitációs bizottságának vezetőjét, aki egyben a munkaügyi osztály vezetője is. Tavaly huszonhármán — A csökkent munkaképes- Ségűekről szóló 1/1967-es rendelet után alakult meg bizottságunk, amelynek tagjai a vállalatot, a szakszervezeti bizottságot, illetve az üzemi főorvost képviselik. Első feladatként elkészítettük azoknak a dolgozóiknak a névsorát, akik nem tudnak teljes értékű munkát végezni. Nehezen ment a „feltérképezés”, a jelentkezés ugyanis önkéntes volt. Sokan megbélyegzőnek érezték azt, hogy csökkent munkaképességűek. Valóban, nem a legszerencsésebb kifejezés ez, mi is egyre inkább „megváltozott munkaképességű” dolgozókról beszélünk. — A csökkent munkaké- pességűekről ezután nyílván- tartólap -készült, amely a személyi adatok mellett tartalmazza az orvosi szakvéleményt; a munkaképesség csökkenésének százalékát, előrelátható időtartamát, s azt, hogy milyen munkakör betöltésére alkalmas a de gozó. Az évenkénti felülvizsgálatnál mindig találnak olyan dolgozót, aki időközben rendbejött. Tavaly decemberben például huszonhármán térhettek vissza eredeti munkahelyükre. A Csepel Autógyárban jelenleg hatszázhuszonhét csökkent munkaképességű dolgozót tartanak nyilván; 630 or- \ vosilag felülvizsgált munkahelyet jelöltek ki foglalkozásukra. Ebből azonban csak ötszázhatvanat töltöttek be. Megfelelő munkát — Hogyan történik a megváltozott munkaképességűéit renaoilitálása? — Egy konkrét példával érzékeltetem — hangzik a válasz. — A járműgyaregység- ben egy hegesztőnő szeme erősen romlott, ezért áthelyeztük a meóba, ahol szakmai gyakorlatát is kamatoztathatta s egyáltalán nem érezhette azt, hogy nem teljes értékű dolgozó. Minden egyes esetben, amikor erre mód van, a megváltozott munkaképességűeknek olyan munkakört adunk, ahol azt tapasztalja: munkájára változatlanul igényt tartunk, fontos, társadalmilag hasznos, amit végez. A rendelet egyébként kimondja, hogy a csökkent munkaképességűeknek ilyen esetben az előző bér 80 százalékát meg kell adni. Mi azonban arra törekszünk, hogy az áthelyezések ne járjanak keresetcsökkenéssel. — Mi a véleménye a bizottság vezetőjének, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a rehabilitációt? — Szerintem módosítani kellene azt a rendeletet, amely a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalatok pénzügyi kedvezményeiről intézkedik. Az a tény, hogy a rehabilitált dolgozó munkabére mentes az illetmény- és kommunális adó alól, nem nagy előny. Ha ezt úgy változtatnák meg, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók bérének 50 százaléka ne számítson bele a vállalat bértömegébe, jobban ösztönözné a gazdasági vezetőket, hogy minél több munkahelyet hozzanak létre foglalkoztatásukra. Kevés az orvos — Elégedettek-e a dolgozók a rehabilitációs bizottság munkájával, kérik-e a szak- szervezettől sérelmeik orvoslását? — kérdeztük Pál Emiikét, a szakszervezet szociális felelősét, a bizottság tagját. — A legritkább esetben találkozunk panasszal. Vitáink inkább a gazdasági vezetőkD ühösek a Beremendi Cementgyár, illetve, a Balaton északi partján húzódó új közlekedési fővonal beruházói. Bizonyos tekintetben módosítani kellett terveiket. Ugyanis mindkét helyen csak úgy ráraj:»l- ták a térképre a Leendő üzemi vasút, illetve országút nyomvonalát, mit sem törődve azzal, hogy kitűnő földeket tesznek tönkre, illetve majorokat kell a beruházás miatt lebontani. A hatóságok azonban a kisajátítást ebben a formában nem engedélyezték, a tervet módosítani kellett. Szomorúak a miskolci horgászok. Kedvenc vizük ugyanis a közeli bányató-rendszer. Üjabban azonban a tavak egyre mélyebbek lesznek. Tíz méternél mélyebb vízben pedig a ponty már nem érzi jól magát, valami új halfajta betelepítéséről kell gondoskodni. Az történt ugyanis, hogy a hatóságok nem engedélyezték a sóderbányák széliében való terjeszkedését. így a kotrók egyre mélyebben hatolnak, hogy a kavicsellátásban fennakadás ne történjen. Ezek a tünetek már azt mutatják, hogy hat az 1961. évi hatodik törvény, az illetékesek szigorúbban lépnek fel a termőtalaj védelmében. Sajnos azonban igazi eredményt még ez a törvény sem hozott. Hazánkban 1945 és 1961 között egymillió kataszt- rális holddal csökkent a mezőgazdasági termőterület, az ipari építkezések, a városok bővülése, új közlekedési vonalak megnyitása stb. következtében. A törvényhozás abból indult ki, hogy a civilizáció fejlődése természetesen térigénnyel jár, de a fentiekben jelzett iram nálunk nem indokolt. A termőföld védelmére született törvény hatálybalépését követően úgy tűnt, hogy a lendület megtört, de 1932-től napjainkig mégis (Siókként további 325 ezer ka- tasztrális holddal a mezőgazdasági termőterület. Külön érdekessége a folyamatnak, hogy a beruházók nagy rokonszenvet éreznek a legjobb földek iránt. Székes- fehérvártól nyugatra például sok alacsony értékű szántóföld található. Az új alumíniumüzemet mégis a várostól keletre, az ország legjobb földjein — 20 aranykoronás, holdanként 30 mázsa búzát termő területen — építették fel. És amint az üzem bővül, úgy harap le újabb darabokat a Szabad Élet Tsz életteréből. Miért van ez? Az ingyenes kisajátítás hazánkban megszűnt. A beruházó most már fizet a földért, amelyen építkezik. Csakhogy keveset. A megváltási ár az aranykorona 300—5000-szeres szorzata forintban. Ez azt jelenti, hogy egy katasztrális hold gyenge területet meg lehet kapni 3000 forintért, de a legkitűnőbb föld sem kerül többe holdanként 100 000 forintnál. Ha arra gondolunk, hogy egy kisebbfajta gyár beruházási költsége is legalább százmillió forint, vagy egy kilométer korszerű betonút tízmillió forintba kerül, akkor látjuk, hogy a kisajátítási költség a béruházás teljes összegéhez képest jelentéktelen tétel. Minimális előnyök kedvéért is érdemes a legjobb területen települni. Más országokban ez nem így van. külföldön előfordulhat, hogy a beruházási költség legnagyobb tétele lesz a terület megszerzéséért fizetett összeg. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy akitől a földet elveszik, az még a szerény kártérítési Hidrogeológus mérnökök A folyó tanévtől kezdődően a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megkezdi hidrogeológus mérnökök képzését és hidrogeológus szakmérnök továbbképző tanfolyamot szervez. A végzett hidrogeológus mérnökökre jelentős feladatok hárulnak az ország felszín alatti vízkészletének feltárása, kitermelése és hasznosítása terén, valamint a fejlődő országok által egyre nagyobb mértékben jelentkező szakértői igények kielégítésében. Új típusú olajtűzhely Pápán, a Villamosberendezések és Készülék Művek Elekthermax-gyárában új típusú olajtűzhelyek gyártását kezdték meg. A szénnel vagy olajjal fűthető új típusú tűzhely elsősorban a nagyobb konyhával rendelkező falusi lakások kiegészítő konyhai berendezése lehet. A pápai Elekthermax-gyár' terméke karácsonyra az üzletekbe kerül. j összeget sem kapja meg teljes I egészében. Sőt, ha a téesz te- I rületében állami tulajdonban levő föld is van, akkor a szövetkezet esetleg nem kap semmit. Csökken tehát a területe, de a kieső földet nem tudja beruházásokkal pótolni. így könnyen kerül abba a helyzetbe — különösen az olajvidékeken —, hogy a Hágok jövedelme is csökken, mert a kisebb földterületen nem tudják a régi nagyságú termelési értéket előállítani. Ha azonban elkezdtük boncolgatni ezt a témát, akkor érdemes megnézni a másik oldalát is. A már említett — 10 év alatti — 325 ezer katasztrális holdas csökkenésnek csak felét okozta az ipar, a közlekedés, stb. A másik fele azért került ki a mezőgazdasági művelésből, mert erdősítették. Ez nem rossz dolog. Vannak ugyanis földek, amelyek szántóként, sőt legelőként sem térítik visz- sza a befektetéseket, viszont erdősítve kisebb ápolási költséget igényelnek, ám egy idő elteltével nagyobb értéket adnak. így vizsgálva, még azt a kijelentést is megkockáztatjuk, hogy a csökkenésnek ez az adata kevés. Bátrabban, nagyobb területeket kellene a szántóföldi művelésből kivonni. Hiszen Vasban. Zalában. Borsodban és másutt is. járásnyi területek vannak, amelyekbe szinte öliük az állami dotációt és a pénzt, bár magunk is tudjuk, hogy ezek a befektetések soha nem térülnek meg. A mezőgazdasági '"zomek azonban panaszkodjak. hogy az ilyen átminősítésekhez rendkívül bürokratiAz építésügyi és városfejlesztési miniszter most megjelent rendeletében a házkezelői szolgáltatásokról intézkedik. A házkezelők, illetve megbízottjaik kötelesek gondoskodni az épület, a közös helyiségek tisztántartásáról, megvilágításáról, a közös zöldterületi részek gondozásáról, a háztartási szemét elszállításáról, az épület előtti járda tisztításáról, a kapu nyitásáról, zárásáról, s arról, hogy a személyfelvonót a lakók használhassák. Kapukulcsokat csak az épületben lévő lakás használójának és a vele együtt lakó 14 évesnél idősebb személyeknek lehet kiadni. Kívánságra — havi felvonóhasználati díj ellenében — felvonókulcsot is a lakók rendelkezésére kell bocsátani. kusan, nehezen, vagy egyálta- J Ián nem kapják meg az engedélyt. Utánajártam a panasznak, de őszintén meg kell mondani, hogy a kérdésre egyenes választ nem kaptunk. Az illetékes hatóságok válaszai körülbelül így hangzottak: attól függ, hogy milyen változtatást kérnek. Tovább boncolgatva pedig rá kellett jönnünk, hogy ha egy szántóföldet gyümölcsfákkal akarnak betelepíteni, akkor megy a dolog, hiszen így az a szántóföld a statisztikában magasabb osztályba kerül. Ha azonban a szántóföldből legelőt, vagy a legelőből erdőt akarnak csinálni, akkor az esetek jelentős részében ten- gerikígyó-huzavona kezdődik. Mert akkor a statisztika a termőföld csökkenését jelezné. Holott az említett területeket jobban lehetne hasznosítani erdősítéssel. Talán nem sértünk meg senkit. ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a statisztikai szemlélet akit or is uralkodik —, vagy főleg akkor uralkodik, amikor indokolatlan, amikor ésszerű intézkedéseket fékez, vagy akadályoz meg. Az elmúlt tíz esztendő alatt tehát a termőtalaj csökkenését sikerült fékezni hazánkban, de nem eléggé. A jövedelmezően nem művelhető területek más célra való hasznosítása megindult, de bátortalanul. További intézkedésekre lenne szükség, hogy az egészséges arányok kialakulhassanak. Ehhez azonban változtatni kellene a jelenlegi hatósági szemléleten és gyakorlaton is. Földeáki Béla A kapukulcs havi használati díja lakásonként 5 forint, a kapunyitás esetenkénti díja éjfél előtt személyenként 1 forint, két vagy több személy együttes kiengedésekor 2 forint. Éjfél után kétszeres díjat kell fizetni. A személyfelvonó havi használati díja lakásonként 30 forint, ügyfélforgalommal járó tevékenység esetében kulcsnélküli felvonó után lakásonként 60 forint. A liftek esetenkénti használati díja éjfél előtt személyenként 1 forint, éjfél után 2 forint. Kitüntetés A KISZ Központi Bizottsága Hegyi Gyulát, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség nyugalmazott elnökét, a magyar munkásmozgalom régi harcosát 75. születésnapja alkalmából „Ifjúságért” érdeméremmel tüntette ki. A kitüntetést Főcze Lajos és Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottsága titkárai adták át. Mintaholt a Haris közben A Budapesti Bőripari Vállalat október 18-án nagyszabású bőripari bemutatót rendez a Technika Házában. Ennek alkalmából Királyhidi Zoltán igazgató ismertette a vállalat újdonságait. Idén került forga- galomba a BNV-díjas mosható 1 sertésvelúr, melyet hat színben gyártanak. A legmodernebb kikészítési technológiával, a di- vatigányeknek megfelelően, csaknem kétszáz fajta mintabőrt mutatnak be szerdán a szakembereknek. Az igazgató elmondta, hogy jövő hónapban a Budapesti Bőripari Vállalat a Fővárosi Kézműipari Vállalattal közösen mintaboltot nyit a Haris közben, ahol kaphatók lesznek a legújabb alapanyagokból készült cipők, ruhák, bőrdíszmű- termékek. Vendéglátótechnika 72 A Belkereskedelmi Minisztérium a KPVDSZ-szel egyetértésben október 16—25. között a BNV-n rendezi meg a „Vendéglátótechnika ’72” című szakmai kiállítást és tanácskozást — jelentette dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes a hétfői sajtó- tájékoztatón. A kiállítás azt a célt szolgálja, hogy a vendéglátó szakemberek figyelmét felhívja azokra a legújabb technikai, technológiai, szervezési módszerekre s berendezésekre, amelyek a lakosság, a vásárlók jobb ellátását, kiszoL gálását segítik. Az 1500 négyzetméteres kiállításon a hazai vendéglátóipari gépgyártás, a vendéglátás technikai eszközeit gyártó és értékesítő vállalatok mutatják be termékeiket.
