Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

rt-sl «Ml yfirlop 1972. OKTOBER 17., KEDD Meglepetésszerű légitámadás — először Újabb izraeli agresszió Libanon és Szíria ellen Az izraeli légierő vasárnap, magyar idő szerint nem sok­kal 15 óra előtt bombatáma­dást intézett a libanoni fővá­rostól mintegy negyven kilo­méterre délre levő Saida vá­ros peremikerületei ellen. Libanoni közlés szerint az el­lenséges gépek ugyancsak tá­madást hajtottak végre a liba­noni tengerpart mentén épült Sarafand kisváros térségében. Sarafand, amelynek mindösz- sze egy kis halászkikötője van, húsz kilométerre délre fekszik Dél-Libanon legjelentősebb városától, Saidától, s nem egé­szen ötven kilométer választ­ja el a libanoni—izraeli tűz- szüneti vonaltól. Egy Tel Aviv-i katonai szó­vivő megerősítette a libanoni terület ellen vasárnap elköve­tett izraeli légitámadások hí­rét. Kiegészítve azzal, hogy az izraeli légierő egyidejűleg egy Szíriában levő célpontot is támadott Egy damaszkuszi katonai szóvivő nyilatkozatából ugyan­akkor kiderült, hogy a szíriai területen, a fővárostól mint­egy 160 kilométerre északra fekvő egyik gerillatámasz­pont ellen végrehajtott izraeli légitámadás kudarcba fulladt. Mint mondotta, a szíriai légei­Egy, az Izraeli erők által bőm hold (arab Vöröskereszt) kocsi hárítás jól működött, időben riasztották az elfogó vadász­gépeket, amelyek elűzték a be­tolakodókat. A támadó gépek a szóvivő közleménye szerint így nem tudták a város fö­lött kioldani bombáikat, csak attól távolabb. A becsapódá­sok nyomán károk nem je­lentkeztek, emberélet nem esett áldozatul. Libanon panaszt tett a Biz­tonsági Tanácsnál a vasárnapi légitámadás miatt. Ezt hivata­los bejrúti körök jelentették be, megjegyezve azt is, hogy a batámadással sújtott roncsa. vörö« Féi­Tizenegy kubai halász — és a banditák Hétfőn visszaér­kezett a kubai fő­városba az a ti­zenegy kubai ha­lász, akiket októ­ber 10-én barbár kalóztámadás ért a Bahama-szige- tek partjainál. A halászok a havannai repülő­téren rögtönzött sajtótájékoztatón elmondották, hogy két hajójukat hat­főnyi fegyveres el- ellenf orrad almár bandita támadta meg. A kalózok Miamiba akarták kényszeríteni a halászokat, s kö­zölték velük, hogy meg akarják sem­misíteni az egész kubai halász flot­tát, mert az jelen­tős devizát termel a forradalmi or­szágnak. Miután az el­lenforradalmá­rok felszólításának halászok nem tet­tek eleget, a ban­diták eszeveszett rombolást kezdtek és több helyen fel­gyújtották a hajó­kat. Az irányítha- tatlan bárkákon a kubai halászok három napig hánykolódtak ét- len-szomjan, míg október 13-án egy helikopter a fedél­zetre emelte és a Bahama-szigetek fővárosába, Nas- sauba szállította őket. A halászok elmondották, hogy a bahamai ható­ságok jó bánás­módban részesí­tették őket. A hősies ellen­állást tanúsító ku­bai halászokat — akik közül az egyik a támadás során megsebe­sült, — Havanná­ban Jesus Monta­ne, a Kubai Kom­munista Párt Köz­ponti Bizottságá­nak tagja köszön­tötte. A Prensa Latina hírügynökség je­lentése szerint hétfőn 16 kubai halászhajó indult a bahamai partok mentén elterülő nemzetközi vizek­re, hogy az inci­dens ellenére e térségben is to­vább végezzék fontos munkáju­kat. libanoni kormány nem kérte a BT összehívását. A Libanon és Szíria terüle­tén levő gerillatámaszpontok ellen vasárnap végrehajtott iz­raeli támadással kapcsolatban hírügynökségek felhívják a fi­gyelmet arra, elsőízben for­dult elő, hogy egy ilyen jelle­gű agresszív támadás megle­petésszerű volt, azt nem készí­tette elő valamilyen fenyegető nyilatkozat. Utólagos magyarázat Goi da Meir miniszterelnök-asszony­tól hangzott el, aki vasárnap egy amerikai cionista nődele­gációval létrejött találkozó so­rán azt fejtegette, hogy a tá­madások azért irányultak Li­banon és Szíria ellen, mert ott képezik ki azokat a geril­lákat, akik az izraeliek és ál­talában a zsidók elleni me­rényleteket a világ különböző térségeiben elkövetik. Golda Meir ismét a müncheni terror­akció tényét melegítette fel. A legújabb jelentések sze­rint a Libanon területén va­sárnap végrehajtott izraeli támadás négy halálos és egy tucatnyi sebesült áldozatot kö­vetelt. HÉTFŐN LEZÁRULT Nor­végiában a már három hete tartó kormányválság. Lars Korvald, a Keresztény Nép­párt elnöke, az új miniszter- elnök hétfőn a parlamentben bemutatta kormányát. Az új kormány a parlamentben ki­sebbségben van. VIKTOR BUBANJ repülő vezérezredes, a jugoszláv had­sereg vezérkari főnöke vasár­nap Belgrádban elhunyt. A két világrendszer gazdasági versenye A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasá­gi versenyének alakulásáról közöl adatokat a „Mirova- ja Ekonomika i Mezsduna- rodnije Otnosenyija” című szovjet folyóirat októberi száma. A rövid történelmi visz- szatekintésben a folyóirat emlékeztet arra, hogy ez a verseny rendkívül nehéz körülmények között kezdő­dött a Szovjetunió számára. 1913-ban Oroszország ipari termelése 8-szor kisebb volt az Egyesült Államokénál. Ráadásul még — népszö­vetségi adatok szerint — 1922-re az Egyesült Álla­mok termelése 25.8 százalék­kal nőtt, a Szovjetunióban ez idő alatt három és fél­szer csökkent a termelés. 1940-ben viszont a szovjet ipari termelés már megkö­zelítően 30 százai " t tette ki az Egyesült Államoké­nak. A háború ismét meg­változtatta a gazdasági erő­viszonyokat. A hadiipari termelés növekedése ellené­re a szovjet ipari termelés 1945-ben 8 százalékkal ke­vesebb volt mint 1940-ben, míg az Egyesült Államok­ban 61 százalékos volt a növekedés. A háború előtti arányt csak 1950-re sikerült visszaállítani. Ettől kezdve a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok ipari termelése közötti különbség állandóan csök­kent. 1971-ben a szovjet ipari termelés meghaladta az amerikai háromnegye­dét. Több fontos ágazatban a Szovjetunió utolérte, il­letve megközelítette vetély- társát. Az ipari termelőesz­közök gyártásában például a Szovjetunió elérte az amerikai szint 80 százalé­kát, a fogyasztási cikkek gyártásában pedig 60 szá­zalékát. Ennek ellenére műanyag, műszál, szinte­tikus mosószerek és egyéb ipari termékek gyártásában a Szovjetunió még lénye­gesen elmarad az Egyesült Államok mögött. A Szovjetunió és más szocialista országok gyors­ütemű gazdasági fejleszté­sének problémája a szovjet világgazdasági folyóirat szerint szoros kapcsolatban áll a termelés hatékonysá­gának fokozásával és a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításával. E tekintetben is az a helyzet, hogy egyes területeken — az atomenergiai villamos- energia-termelésben váló hasznosításában, a vízierő- mű-építésben, a folyamatos acélöntésben, a szuperszo­nikus utasszállító gép kifej­lesztésében, a vasúti kapa­citások hatékony hasznosí­tásában — a Szovjetunió már élre került. Ennek el­lenére az ipari és különö­sen a mezőgazdasági mun­ka termelékenységében a szovjet hátrány még jelen­tős. A kilencedik ötéves terv értelmében az ipari munka termelékenységének szov­jetunióbeli színvonala 1975-re éri el a jelenlegi amerikai szint 75 százalé­kát. Ez az ötéves terv a kapitalizmussal vívott gaz­dasági verseny jelentős ál­lomása — állapítja meg a „Mirovaja Ekonomika”. Ha sikerül teljesíteni az elő­irányzott feladatokat, akkor 1975-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme a jelen­legi egyesült államokbeli színvonal 96 százaléka lesz. Koppenhágai végi* ö ve tk ez te tés (Folytatás az 1. oldalról) tartó meghallgatása, valamint tárgyi bizonyítékok és írásbeli jelentések értékelése után, hét­főn nyilvánosságra hozta vég­következtetéseit : „Az agresszióért és a népir­tásért, valamint a korlátlan tö­meges bombázásokért és bizo­nyos fegyverek törvénytelen használatáért a felelősség el­sődlegesen, közvetlenül és tel­jes mértékben az amerikai kormány vezetőit és az ameri­kai katonai parancsnokságot terheli.” UGANDA a tíz nappal ez előtt kötött mogadishui bé keszerződés megszegésével vá dolta a szomszédos Tanzá niát. Az integráció hétköznapjai Áz időzónák kooperációja 2 f[§kusz Szidki Moszkvában TEGNAP a Kremlben meg­kezdődtek a Moszkvába érke­zett Azaz Szádki egyiptomi mi­niszterelnök és Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök, valamint Nyikolaj Podgomij szovjet államfő tárgyalásai. Miként az MTI jelentette teg­nap este Moszkvából: )rA ba­ráti légkörű tárgyaláson véle­ménycserét folytattak a szov­jet—egyiptomi kapcsolatok kérdéseiről, valamint a közel- keleti helyzetről. A tárgyalá­sokat tovább folytatják.” MIELŐTT Szidki Kairóból elindult a szovjet fővárosba, vasárnap este Szadat elnök fo­gadta őt. Ezt megelőzően az egyiptomi államfő közei egy­órás beszédet mondott az egyiptomi nemzetgyűlésben. A közel-keleti helyzetet elemez­ve kijelentette, hogy az iz­raeli agresszió elleni harc­ban az egyiptomi nép min­den egyes tagjának maxi­mális erőfeszítéseket kell ten­nie és jelentős terheket kell vállalnia. Beszélt Egyiptom­nak a békés együttélésre tett erőfeszítéséről is. „Mindent megpróbáltunk, kopogtattunk minden ajtón, és válaszoltunk minden javaslatra, őszintén akarjuk a békét, amelynek egyetlen biztosítéka számunk­ra az igazság. Emberfeletti erőfeszítéseket tettünk, szinte hegyeket mozgattunk.” Éles szavakkal bélyegezte meg Szá­dat az USÁ-t, amelynek Izrael számára nyújtott támogtása egy „olyan vezeték formáját öltötte, amelyen éjjel-nappal áramlik a segítség.” Az egyip­tomi elnök hangoztatta, hogy az USA nem képes a status quo fenntartását célzó akara­tát Egyiptomra kényszeríteni, mert az megadással érne fel. SZADAT beszédében kitért az egyiptomi—szovjet kapcso­latok kérdésére: Egyiptom nagyra értékeli az arab—szov­jet barátságot, és állandóan annak fenntartására és az elle­ne intézett-támadások kivédé­sére igyekezett. Ez a barátság stratégiai jellegű Egyiptom számára, amely „további erő­feszítéseket tesz a Szovjetunió­val való kapcsolatokban fel­merülő körülmények leküzdé­sére.” AZ EGYIPTOMI ELNÖK be­szédének végéin elmondotta, azt kívánja, hogy Szidki minisz­terelnök moszkvai útja sikeres legyen és „teljes támogatását” adta Szidki küldetéséhez. A SZOVJET FŐVÁROSBAN a most kezdődött szov­jet—egyiptomi tárgyalások­kal kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy szó sincs, mint­ha valamiféle új szakasz kez­dődne a két ország kapcsola­tában. Szovjet részről követ­kezetesen visszaverték az utóbbi napokban a szov­jet—arab viszony lazításá­ra tett különféle kísérleteket. A moszkvai kommentárok in­kább a két ország kapcsolatá­nak állandóságát,'’ történelmi meghatározottságát húzták alá. NEM KÉTSÉGES, hogy a jelenlegi kormányfői találko­zón — akárcsak Aziz Szidki legutóbbi júliusi moszkvai lá­togatása alkalmával — újra megvitatják az izraeli agresz- szió következményeinek fel­számolásával kapcsolatos kö­zös tennivalókat. Moszkvában ezzel kapcsolatban megint csak a szovjet álláspont állandósá­gára helyezik a hangsúlyt: a Szovjetunió minden segítséget kész megadni az arab orszá­gok haladó, antiimperial ista erőinek az agresszió elleni küzdelemben. Egyiptom eseté­ben ez a segítség az ország gazdasági és katonai ellenálló- képességének, és annak bizto­sítására irányul, hogy az or­szág tovább haladhasson előre a haladás, a nemzeti füeget- lenség és az antiimperiaüsta összefogás nasszeri útján. Alacs B. Tamás AZ AMERIKAI Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) vasárnap léggömböt bocsátott fel, amelynek kosarában te­leszkópot helyeztek el a Tej­útrendszer különböző térségei­nek megfigyelésére. James C. Fletcher, a NASA igazgatója a kísérlet célját a csillagok inf­ravörös kisugárzásának tanul­mányozásában jelölte meg. Ismert tény indul a repülő, Moszkvából, alkonyaikor, azután megérkezik Ferihegyre — és még- sincs este. Eltelt pedig több mint 2 óra és magunk „alatt” hagytunk kis- híján 2 ezer kilométert. Együtt ha­ladtunk a nappal, az alkonyattal: az egyik időzónából a másikba. Ez mindenképpen érdekes. Ma már azonban, abból tulajdonképpen, hogy forog a föld jelentős haszon is származhat. Európa egyik felében eloltják a villanyt, éppen kikap­csolják a tv-t, beállnak a villamo­sok a remizbe, a kontinens másik felében pedig akkor kapcsolják be a háztartási gépek garmadát, a fény­reklámokat és indul a gyárak má­sodik műszakja. Ott véget ér a csúcs- fogyasztás. itt meg éppen elkezdő­dik. Ott kihasználatlan erőművi ka­pacitások keletkeznek, itt meg kel­lene hirtelen egy-két új elektromos centrálé. A villamosenergia pedig több-kevesebb veszteséggel gyor­san és jól szállítható. Kézenfekvő tehát a következtetés: az Ural kör­nyéki késő esti áramfelesle^et át kell dobni a Kamatokon túli kora esti szükségletek fedezésére, lay sehol sem kell a csúcsfogyasztásokra berendezkedni. Az időzónák ko­operálhatnak. Ez a felismerés az alapja a KGST összekapcsolt villamoshálózatának, ennek, a lassan már két évtizedes rendszernek, amely egyike volt a KGST első és legegyértelműbb eredményének. Ezen a hálózaton ér­kezik hozzánk is az energia a Szov­jetunióból. nótolandó a hiányzó ha­zai „forrást”. Különben ez annyi, amennyi egv ROO—800 megawattos erőmű teljesítménye. Ezt az erőmű­vet tehát nem kellett megépíteni. A KGST legutóbbi ülésszakának egyik dokumentuma külön foglal­kozik a tagországok villamosener- gia-ellátásával, megállapítva, hogy a villamosenergia-termelést és szál­lítást a fokozódó szükségletek ki­szolgálására a közeljövőben az eddi­ginél erőteljesebben kell fejleszte­ni. A világ elektromos áram igénye 10 évenként megduplázódik. Nem kevésbé a KGST-országok szükség­lete is. Ezt a duplázódást ugyanak­kor egyre inkább a háztartások és a kommunális fogyasztók szükségle­tének növekedése idézi elő. A 70-es évek elejére a termelő fogyasztás ré­szesedése a nemzetközi energiamér­legekben 52—54 százalékra alakult, a szakemberek szerint egy-két esz­tendő múlva bekövetkezik a „for­dulás” és a háztartások fogyasztásá­nak aránya meghaladja majd a ter­melők igényeit. A porszívók, mosó­gépek, televíziók milliói dolgoznak esténként a háztartásokban. Több a metró, a villamos. A villogó üzlet­sorok, fényreklámok, a közvilágítás milliárd luxai falják a villanyt. Az urbanizáció és az életszínvonal eme­lésének tempójához kell most már szabni a villamosenergia-bázisok fejlesztési tempóját is, nem elég csak az iparosodás üteméből kiin­dulni. A KGST-országok életszínvo­nal-programja így sürgeti az erő­művek építési programját is. A legutóbbi KGST-ülésszak már említett dokumentuma és a komp­lex program alapján már megin­dult a fejlesztési terv kidolgozása. A magyar gazdaság a szénnek és a vízi energiának nem lévén bőségé­ben — az energetikai gépgyártás néhány eredményét ajánlhatja eh­hez a programhoz. Képesek va­gyunk például kis teljesítményű komplett erőművek szállítására. A nagy teljesítményű erőműveknek azonban csak egyes berendezéseit vállalhatjuk gyártásra. Az erőművi főberendezések gyár­tásszakosításának lehetőségeit most vizsgálják a KGST illetékes bizott­ságai és 1973-ra készül el a felmé­rés: ki, mit ajánl nemzetközi szín­vonalon és a szükséges teljesítmény tartományban. A szovjet ipar a nyár derekán mutatja be új 800 és 1000 megawattos turbináit. Ebben a teljesítménykategóriában a magyar ipar nem tud benevezni. A Láng 200 megawattos turbinája azonban ki­tűnő és egy-két éven belül meg­csinálja a gyár az 500-ast is. Meg­állja a helyét a Ganz 220 mega­wattos generátora, amelyet a le- ningrádi Elektrószila dokumentá­ciója alapján kezdtek gyártani. A Fiat kis teljesítményű gázturbinái­hoz is szállít generátorokat a Ganz. Ne feledjük azonban, hogy ez az üz­let eléggé esetleges. A KGST szako­sodási megállanodások adhatnak hosszú távra, biztos alapot a gyár­nak. A Fiat kis teljesítményű gene­rátorokat kér, pedig a Ganzban már 500 megawattosok gyártására ké­szülnek. Ezeknek pedig a KGST-ben van meg a helyük és nem a Fiat­kooperációban. A közös program persze a nagy erőművekre alapszik majd. Ezekhez is van azonban ajánlatunk a nem­zetközi élvonalhoz tartozó ún. erő­művi segédberendezések köréből. Az erőművi vízköröket, vízelőké­szítőket (Heller—Forgó berendezés, tápházak, szivattyúk, a víz tisztí­tásához ioncserélő gyanták) és az erőművi kapcsolóberendezéseket tud­ná szállítani a magyar ipar. Az együttműködés másik lehető­ségét az energiaszállítás kínálja. A Szovjetunióban már 750 kilovoltos távvezetékeket építenek, mi tu­dunk már 400 kilovoltost és az itt, Közép-Európában, leágazó vezeték­nek nagyon jó. A magyar energetikai berende­zésipar fejlesztése az utóbbi évtized­ben jól meghatározott úton haladt. Erre utal az ágazat mai ajánlat­listája. Jó licenszekkel és jó hazai eredményekkel sikerült felkészülnie a 70-es évek hazai és a méreteink­hez illő nemzetközi feladataira. Az ágazat ma már nem képes kiszol­gálni a hazai villamosenergia-ter­melést, szállítást és az import fo­gadását korszerű eszközökkel, be­rendezésekkel a hazai teljesítmény­igényekkel összhangban: és képes a közepes teljesítménvigényekhez is igazodni — a nemzetközi kívánal­maknak megfelelőén. Korszerű, kon­vertálható kapacitás ez az időzónák kooperációjában is. i Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents