Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

Módosíloiták az ügy rend el a képviselők Befejezte őszi ülésszakát az országgyűlés Szerdán délelőtt dr. Diniény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszternek a mező- gazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő tör­vények és kormányhatározatok végrehajtásá­ról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyűlés.. Fock Jenő, Fehér Lajos és dr. Dimény Imre a Parlament folyosóján í Áz elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek adott szót. Öt követően hang­zott el Tóth Balázs (Békés me­gye), dr. Tamás László (Heves megye), Szigeti István (Somogy megye), dr. Baskaij Tóth Ber­talan (Pest megye) és Fáik Miklós (Bács-Kiskun megye) képviselő hozzászólása. A szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt Fodor Mihály (Szolnok megye), Ra- meisl Ferencné (Baranya me­gye), Fülöp László (Tolna me­gye), Bartha István (Hajdú- Bihar megye) és dr. Molnár Béla (Budapest) képviselő. Az ebédszünetet követően az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós S. Hegedűs László (Pest me­gye), Széles Lajos (Szabolcs- Szatmár megye) és Farkas Pál (Borsod megye) képviselőnek adott szót. Ezzel lezárult az el­ső napirendi pont vitája. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vá­laszolt a vitában elhangzottak­ra. Az országgyűlés ezután át­tért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság elnöke a bizottság ne­vében beterjesztette az or­szággyűlés ügyrendjének mó­dosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Ácséi György, Apró Antal,"Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Utána dr. Szilágyi Gábor (Hajdú megye) két további in­dítványt terjesztett elő. Egyik javaslata az országgyűlés el­nökének, a másik a jegyzők­nek a feladataival összefüggő szöveg pontosítására vonatko­zott. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés plénuma az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szö­vegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványo­kat egyhangúlag elfogadta. A szünet után — napirend szerint — az interpellációkra került sor. Apró Antal vette át az elnöklést. Az elhangzott hat interpellációra az illetékes miniszter válaszolt. Ezzel befejeződött a tárgyso­rozat megvitatása. Az ország- gyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárta be. (Dr. Szekér Gyula felszóla­lását, dr. Dimény Imre vála­szát, dr. Gonda György elő­terjesztését, az interpelláció­kat, valamint dr. Baskay Tóth Bertalan és S. Hegedűs László Pest megyei képviselők fel­szólalását a 2—3. oldalon is­mertetjük.) Csáb/iús — hűségre Növekvő termelés, fokozódó gondoskodás Évek óta idén teremtődött első ízben olyan helyzet a Cement és Mészművek váci gyárában, köznapibb nevén a Dunai Cement és Mészművek- ben, hogy jogosan bíznak az évi ter­melési feladatok teljesíté­sében. Tavaly a váci gyár hét száza­lékkal adott kevesebb árut, mint 1970-ben, idén viszont az első félévben termelése 534 ezer tonnára rúgott, ami 114 ezer tonnával több az 1971 el­ső hat hónapjában elértnél. A teljesítmény annál inkább tiszteletet érdemlő, mert a Vá­NYUJTOTT MŰSZAKBAN Az árpa és a rozs rendben, lassan halad a búzavetés Ki3légítő az alkatrészellátás . A mezőgazdaság őszi kam­pányfeladatainak elvégzéséről, a halaszthatatlan fontosságú munkák — talajelőkészítés, vetés, betakarítás — koordiná­lásáról tanácskoztak tegnap a Budapest környéki Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazda­ságok párttitkárai és főagronó- musai. A megbeszélést — amelyre a Pest megyei párt- bizottság székházában került sor — a tsz-szövetség, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga és a megyei tanács hívta össze. Az értekezleten Cserháti Pál, a tsz-szövetség elnökhe­lyettese, a hernádi Március 15. Tsz elnöke tájékoztatta a résztvevőket az időszerű kér­désekről. Részt vett a tanács­kozáson Kusza Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője, dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság munka­társa, s ott voltak az AGRO- KER, a Vetőmagtermeltető Vállalat, a MÉK és a Gabona­tröszt vezetői. A mezőgazdaság szakembe­rei megállapították, hogy a szövetség területén az őszi ár­pa és a rozs vetése rendjén halad, a búza »vetése viszont nagyobbrészt még hátravan. Az őszi betakarítással csak akkor birkózhatnak meg si­keresen a termelőszövetkeze­tek, ha bevezetve a nyújtott műszakot, teljes mértó'c- ben kihasználják gépeik teljesítőképességet. A szövetség területén termő 21 ezer hold kukorica törésén túl a legnagyobb gondot a szá­rítóberendezések hiánya okoz­za: sem a gazdaságok, sem a gabonafelvásárló vállalat nem rendelkezik megfelelő szárító­kapacitással. Az alkatrészellátás általában kielégítő, előfordul azonban, hogy néhány filléres értékű alkatrész hiánya miatt hosz- szabb-rövidebb időre leáll egy gép. A termelők kérik a cukor­gyárakat, hogy szombaton és vasárnap is tartsanak átvételi ügyeletét, ugyanis a répaszedést legtöbb helyen részművelésre adták ki, s a hét végén szedik a ter­mést. Végezetül valamennyi gaz­daság képviselői ígéretet tet­tek arra, hogy minden erőfe­szítés árán igyekeznek időben elvégezni a kedvezőtlen idő­járás miatt torlódó őszi mun­kákat — jóllehet ez még az aratásnál is jóval nagyobb fel­adat lesz. cott krónikussá vált munka­erőhiány'írem kímélt a Na­szály tövében levő üzemet sem, az eredeti létszám így 15—20 százalékkal mindig ki­sebb volt az év folyamán. Közrejátszik ebben az is, hogy bár történtek intézkedések, a bér, a kereseti lehetőség nem tükrözi eléggé a gyár munkakörülményeit, elsősorban az ünnepet sem is­merő folyamatos üzemet. Mivel a bérezés látványos javítására nincs lehetőség — s fedezet sem — a váci gyár, a Cement és Mészművek segít­ségével más utakon és mód­szerekkel igyekszik dolgozóit hűségre „csábítani”, s újakat megnyerni. Növelik a mun­kásvédelmet szolgáló kiadáso­kat, javítják a munkakörül­ményeket, s száz lakást építe­nek fel a már meglevők mellé, így remélve helyhez kötni az embereket. Ugyan­csak a munkaerőgondok eny­hülését remélik attól, hogy rövidesen átadásra kerül­het a kétszáz személyes, korszerű munkásszállás s így a jelentkezők nem kény­szerülnek sűrűn bizony bor­sos áron kínált albérletbe. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! /ß a ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Bombák és tárgyalások Párizsban: Kissinger a tervezettnél tovább tárgyal Hanoiban: a bombazápor súlyos sebesültje lett a francia födeiegátus Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, nem először foly­tat titkos tanácskozásokat Le Due Thoval, a Párizsban tár­gyaló VDK-küldöttség külön­leges tanácsadójával. Ezúttal a titkos tárgyalásokban részt vett Xuan Thuy, a párizsi VDK-delegáció vezetője és — ami sok találgatásra ad okot — a zárt ajtós megbeszélések hosszabb ideig tartanak, mint tervezték. Mennyi időt szántak rá ere­detileg? Ezt nem tudhatjuk. Ám abból következtethetünk — mert ez nyilvánosságra került —, hogy kedden már elhelyez­ték az amerikai különrepülő- gépbe Kissingerék poggyá­szát, azután mégis kicsomagol­tak újra, és szerdán tovább folytatták a tanácskozásokat. Abból is következtethetünk, hogy Kissinger közben Schu­mann francia külügyminisz­ternél járt. A francia sajtó máris azt állítja: Schumannon keresztül magát Pompidou el­nököt akarja felkérni az USA: közvetítsen közte és Hanoi kö­zött. Ez annál Is könnyebben elképzelhető, hiszen annak ide­jén, 1968 májusában is a fran­cia elnök — akkor még Char­les de Gaulle — személyes iniciatívája nagy szerepet ját­szott abban, hogy a VDK és az USA egyáltalán leültek tár­gyalni egymással Párizsban. Váratlan, de tulajdoniképpen nem véletlen gikszer csúszott közbe most, bár valószínűtlen, hogy ez akadályozná Párizs közvetítő szerepét. Az történt ugyanis, hogy a VDK elleni, szűnni nem akaró bombázá­sok során, Hanoit támadva, éppen most, szerdán érte sú­lyos találat a francia fődelegá­tus épületét. Maga a fődelegá­tus, Pierre Susini is súlyosan megsebesült. Franciaország természetesen hivatalosan til­takozott az USA párizsi nagy­követénél, az utóbbi sajnálko­zását fejezte ki. Szinte bizo­nyos, hogy ez az incidens, bár­milyen kínos is, nem akadá­lyozza meg Pompidout abban, hogy — ha elvállalta — köz­vetítsen a titkos tárgyaláso­kon. Csak éppen jellemzi Wa­shington hadviselésének nyers Pierre Susini, Franciaország ha­noi főmegbíz >tt ja, aki súlyosan megsebesült a Franciaország ha­noi főmegbízotti székházát ért amerikai bomoaiámadás nyomán. és barbár módszereit, amelyek gyakran egy öngól szerepével is felérnek. Egyébként a francia diplo­máciai képviselet szomszédsá­gában megsérült az algériai nagykövetség épülete. Továb­bá, ugyancsak a közelben, tíz­mázsás bomba találta telibe egy munkás lakótelep fából épült szállását, s egy másik lakóházat, amelyben két kis­gyermek halt meg. A francia diplomáciai kép­viselet épületét eltalálni — ez nemzetközi feltűnést kelt, mert ritka esemény. Hanoi la­kóházak rombadöntése, kis­gyermekek halála a bombazá­porban — ez, sajnos, egy ide­je mindennapos eseménnyé vált. Ám akik azt hiszik Wa­shingtonban, hogy épp ezért nem is feltűnő, azok tévednek. Váró Az új gödöllői SZTK rendelőintézet modern vá­rótermében már kényelmesen várnak a betegek a kezelésre. (Ékes János felvétele) Péter János felszólalása Befejeződött az ENSZ-közgyűlés álíalínos politikai vitája Szerdán, az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának befejezése napján hangzott el Péter János külügyminiszter felszólalása. Ily módon a Ma­gyar Népköztársaság képvise­lőjének lehetősége nyílt arra, hogy a világhelyzet fő voná­sait a közgyűlésen elhangzott több mint 100 felszólalás tük­rében, azok összegező mérlege­lésével tekintse át és vonja le következtetéseit. Szavainak különös nyoma- tékot adott, hogy az európai szocialista országok képvisélői- nek sorában utolsóként felszó­lalva, Péter János a nemzet­közi helyzet legpozitívabb fej­leményeinek térsége néző­pontjából mutathatott rá, hogy az államközi kapcsolatokat változatlanul mérgezi a két legveszélyesebb válsággóc: az indokínai népek ellen viselt irtóháború és az arab népek ellen elkövetett agresszió kö­vetkezményei. A magyar kül­ügyminiszter beszédét nagy figyelemmel hallgató küldöt­tek közül kevesen vonhatták kétségbe Péter Jánosnak azt a megállapítását, hogy a nem­zetközi helyzet javulása irá­nyában ható alapvetően pozi­tív fejlemények ellenére In­dokína és az arab világ népei nem érezhetik a nemzetközi enyhülést és az államközi kap­csolatok javulását. Mintegy a világfórum nagy vitájának összegezéseként ál­lapíthatta meg a magyar kül­ügyminiszter: csakis a békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítésével oldható fel korunk két legve­szélyesebb háborús válsággóca, s hogy ez lehetséges, arra ép­pen az az Európa mutat má példát, amelynek nevéhez a gyarmatosítás embertelen szá­zadai és két világháború tra­gédiái fűződnek. „Most Euró­pa a termonukleáris háború szörnyű kataklizmájának al­ternatívájával szemben a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját igyekszik érvényesíte­ni” — hangsúlyozta Péter Já­nos nagy tetszéssel fogadott beszédében. A közgyűlés délelőtti ülé­sén másodikként felszólaló Péter János előtt Paraguay képviselője, utána pedig Wick- man svéd, majd El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter fej­tette ki korihánya álláspont­ját. Az egyiptomi külügyminisz­ter bevezetőben hosszan fog­lalkozott az ENSZ nemzetközi politikai jelentőségével. Ezzel összefüggésben az általános vitában elhangzott izraeli fel­szólalásra utalva hangoztatta, hogy nem az ENSZ szerkeze­tével és nemzetközi tekinté­lyével van baj, hanem azok- j kai a tagországokkal, amelyek, mint Izrael, figyelmen kívül hagyják a világszervezet ha­tározatait. El-Zajjat megismételte, hogy (Folytatás a 4. oldalon.) Egymillió négyzetméter szövet • • Uzemavatás Kistarcsán Zöldcsempés, parkettás, ideális munkakörülményeket biztosító, 20 000 légköbméteres üzem készült el 16 hónap alatt a hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában. A 30 millió forintos — saját fejlesztési alapból megoldott — beruházást szerdán dr. Bakos Zsigmond, könnyűipari miniszterhelyettes, a Past me­gyei és a XX. kerületi pártbi­zottság, valamint az érdekelt szakszervezetek vezetőinek je­lenlétében adta át a dolgozók­nak, majd Sári Sándor, a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár vezérigazgatója mondott kö­szönetét az új létesítmény ki­vitelezésében közreműködő 17 vállalat szakembereinek. Az NDK gyártmányú cér- názó és lengyel készítésű ket­tőző gépekkel felszerelt üzem­ben évente 1000 tonna fonalat cémáznak. Ezekből mintegy 1 200 000—1 500 000 darab kö­töttárut, ruhát, pulóvert, vala­mint 1 millió négyzetméter szövetet állíthatnak elő. KÖZÉLET N. G. Pszurcev, a Szovjet­unió postaügyi minisztere és K. K. Anajtis, a Litván Sz. Sz. K. postaügyi minisztere kedden a késő esti órákban Budapestre érk-izett.

Next

/
Thumbnails
Contents