Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 XVL ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1972. OKTOBER 11., SZERDA SZOCIALISTA SZERZŐDÉS, KISZ-VEDNÖKSEG A tervet novemberre teljesítik Kémiai talajjavítást is végeznek Jövőre húsz esztendős lesz a Duna—Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi, megyei irodája. Az egykor harminc emberrel meginduló kisüzem, több átszervezés után, 320 dolgozót foglalkoztató, országosan is jelentős vállalattá fejlődött. Lényeges fordulat következett be 1970-ben, amikor az országos Talajjavító Vállalat három önálló egységgé alakult, a Dunántúlon, a Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén. Az utóbbi központja Dunakeszin van, s annak egyik üzeme a ceglédi telep, melynek időközben a profilja is változott. Míg korábban talaj- erőgépek javításával, felújításával és alkatrészgyártással foglalkoztak, most Dél-Pest megyében és Bács megyében kémiai talajjavítást is végeznek. A kitermelt tőzeget műtrágyával keverve szántják a talajba, a meghatározott szabvány szerint. A réginél korszerűbb gépekkel dolgoznak. Alkatrészgyártással továbbra is foglalkoznak, a mezőgazdasági üzemek, vízügyi igazgatóságok megrendeléseire. Feladatuk a Duna—Tisza közi Vállalat másik három egységének alkatrészellátása is. A társmegyék telepeire szintén juttatnak gép- alkatrészeket. A Csepeli Szerszámgépgyár részére exportmunka kereté- ■' ben 3 millió forintos értékben, , szárnyas • fúrógépek részeit i gyártják. Nagy munkájuk a kiskörei vízlépcső- és öntözőrendszer megépítése, melyre 10 más vállalattal együtt, szocialista szerződést kötöttek. A vízlépcső felépítése fontos szakasza a tiszai hajózás megkönnyítésének. Az átemeléssel a víztárolókba jutó öntözővízzel Heves és Szolnok megye egy részén a mező- gazdasági üzemek öntözővízellátását biztosítják. A korszerű öntözés kiépítése fontos része a fejlett agrotechnikának. Sok C—100-as kotrógép és DT 54-es lánctalpas erőgép dolgozik ott. Az öntözőrendszer kiépítéséhez szervesen kapcsolódik a mezőgazdasági -földutak megépítése. A kiskörei munkálatokra a KISZ védnökséget vállalt. Az ott lebonyolított földmunkagép-kezelői versenyen a ceglédi üzem 3 dolgozója is előkelő helyezést ért el. A ceglédi üzem idei, éves terve 43 millió forint. Ezen felül még további 2 millió forintnyi munkát vállalt. A tiszta nyereséget 6,8 millió forifitra tervezte, mely szintén megemelkedne 700 ezer forinttal. November 7-re teljesíteni akarja az éves tervet, december 10-ig pedig a felajánlásban szereplő értéket is eléri. A hátralevő időt a telepen a gépek karbantartására fordítják, és segítséget nyújtanak a társvállalatoknak. Az igazgatói iroda falára kifüggesztett grafikon mindennél beszédesebben mutatja az elért eredményt. Az egy dolgozóra jutó termelési érték az augusztusi felmérés szerint 120 ezer forint, a tervezett összeg pedig 139 ezer forint. A bér- szintnek ez év végéig el kell érnie a 28 600 forintot. Ez az egyetlen üzem a Duna—Tisza közi Vállalatnál, ahol 44 órás munkahétben, túlóra nélkül dolgoznak. Három szocialista brigádja van, 2 brigád most versenyez a szocialista címért, és 120 olyan- dolgozója van, akik 5—'20 év óta hűek a vállalathoz. Velük minden évben megbeszélik az év eredményeit, tapasztalatait, kikérik véleményüket. A vállalat KISZ-alapszervezete szocialista szerződést kötött a VINEX- szel, a Vörös Csillag Tsz cse- mői részlegével és a dunakeszi központ KlSZ-alapszervezeté- vel, s gyakran rendez találkozókat, közös programokat. Filmklub is működik a vállalatnál: filmeket készítenek a vidéki munkahelyek életéről, amit a ceglédi üzem kultúrtermében mutatnak be. Korábban nagy volt az üzemben a fluktuáció, de a jobb vállalati szervezés és a jó munkahelyi légkör kialakítása után megszűnt. Sok fiatal dolgozik itt. Kezük munkája Csinosítják a Kutyakaparót Előkészület Petőfi születésének 150. évfordulójára 1973. január 1-én lesz a magyar szabadság lánglelkű dalnoka, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója, melynek megünneplésére országszerte készülnek. Az évforduló esztendejében, a jövő év tavaszán, a nagykőrösi Arany János Társaság a Kutyakaparó csárdánál országos jellegű emlékünnepséget rendez, melyre gazdag programot állít össze. Az előkészületek nyitányaként, az ÁFÉSZ szépen rendbehozatja a csárda külső részét, és udvarterét. A munkálatokat már megkezdték. A múlt héten ott járt dr. Tőrös László, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója, aki a helyszínen tanulmányozta, milyen tennivalókat kell végrehajtani, hogy az egykori be- tyárcsárda méltóképpen készüljön fel a Petőfi-ünnepség- re, melynek rendezésébe bekapcsolódik a csárda épületének tulajdonosa, Kocséf község is. Jó lenne, ha a modernizált csárda berendezését, régi, magyaros motívumokkal gazdagítanák, mert jelenleg jóformán már csak a falon függő tablókép emlékeztet a Kutyakaparó történelmi múltjára. Mire képes c gép és uz ember? A Duna-Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi munkahelyein a gépekre és a tervek megvalósítására egyaránt nagy gondot fordítanak. Felmérik minden gép egy órai kihasználását, és így pontos adatot kapnak a gép és az azt irányító szakember képességeiről. Ennek ismeretében állítják össze a következő hónapok terveit. A dolgozók munkavédelmére szintén nagy gondot fordítanak. Ebben az évben kevés baleset fordult elő, és azok mértéke is csekély volt. nemcsak a gépeken, hanem az üzem gondosan ápolt parkjain, gyümölcsöskertjében is meglátszik. Itt tanulták a szakmájukat is. Munkájuk eredményességét rendszeresen vizsgálják. Ebből az évből még hátra van egy negyedév, de a kibővített vezetőségi ülésen már a jövő évi tervekről esett szó. Beruházás nélkül 48 millió forintos tervet irányoztak elő, az eredményterv 7,5 millió forint. Jövőre 6 millió forint értékben végeznek kémiai talajjavítást, a gépjavítás és alkatrészgyártás értéke 5 millió forint, 8 millióba kerül a vízrendszer és földutak építése. A többi még szabad kapacitás, most folynak a tárgyalások, hogy azt is lekössék. 1973-ban a vállalat dolgozói megelégedéssel ünnepelhetik üzemük megalakulásának huszadik évfordulóját. K. A. Igényfelmérés Abonyban Több buszjáratot terveznek Az abonyi nagyközségi tanács szakigazgatási szerve felmérést végez a helyi és a távolsági autóbuszjáratokon. Bár a felmérés során nem jelentettek be külön igényt a nagyközségi üzemek, munkahelyek, a tanács mégis a VOLÁN Vállalattól a helyközi járatok szaporítását kérte. Ígéretet is kapott, mely szerint a negyedik ötéves terv végén, illetve a közvetlenül 'azt követő években lehetősége lesz a vállalatnak a buszjáratok bővítésére. A felmérés kimutatta, hogy szükség mutatkozik korszerű, központi pályaudvar építésére. Fesztiválra készülnek A ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola több mint négyszáz növendéket vett fel ebben az évben. A gyerekek buzgón gyakorolnak, készülnek az országos zenekari fesztiválra és az Egerben megrendezésre kerülő Gárdonyi Géza diáknapokra, melyeken tavaly szép eredménnyel szerepeltek. Egy fazék ezüstpénz A Tolna megyei Závodon egy fazék ezüstpénzre bukkant kerti munka közben Amber- ger Antal gépkocsivezető. A leletet beszolgáltatta a szekszárdi múzeumba, ahol kiderült, hogy a 3320 darab ezüstdénár Mátyás, Ulászló és II. Lajos király idejéből származik. Akadt köztük 1514. évi keltezésű is. Ünnepélyesen átadták Óvoda, közős összefogással Segített, aki csak tudott Évek óta gondot okozott Törteién a kicsinyek óvodai elhelyezése. A kettes számú napközi otthonos óvodába jelentkezők közül sokan maradtak ki a csoportokból. Tavaly 63-an szerették volna gyermeküket óvodába járatni, s közülük 30 szülő kapott elutasító választ. De még így is 132 százalékos volt a felvétel : 25 helyen ugyanis 33 kisgyermek kapott teljes ellátást. Á felvételt nem nyert gyermekek és szüleik sajnos, hátrányos helyzetbe kerültek. Ezen a körülményen mindenképpen változtatni kellett, így került sor az óvoda és a tanács közös megállapodására: feltétlenül bővíteni kell az óvodai férőhelyek számát. Hogyan? — ez volt a nagy kérdés. De nem sokáig. A szó szoros értelmében mindenki az ügy mellé állt, s elkezdődött a munka. A községi tanács 50 ezer forinttal, az Aranykalász Tsz építőanyaggal járult hozzá az építkezéshez. A Rákóczi Termelőszövetkezet faanyagot biztosított, s vállalta a festést, valamint a villany szerelését, az édesapák pedig magát az építést. Valamennyien, még a betegek is, írásban tettek ígéretet, hogy 30—50 órát segítenek. Vállalkoztak olyan édesapák, akiknek még csak pár hónapos a kicsijük, sőt, olyanok is, akiké most került ki az óvodából. A kisiparos szülők mintegy 8 ezer forint értékű munkára kötelezték el magukat. Június 26-án írták alá a szerződést, s a tervezett határidőből mindössze egy héttel futottak ki. Október 7-én délelőtt sor kerülhetett a kibővített óvoda ünnepélyes átadására. Az avatáson részt vettek a községi tanács, a termelőszövetkezetek vezetői, és a legboldogabbak: az óvodások szülei. Az 50 hellyel rendelkező, 60 kisgyermek második otthonát jelentő létesítményt Nagy Istvánná, az óvoda vezetője vette át. Köszönetét mondott a pénzbeli segítségért, a természetben juttatott támogatásért, a munkáért. Elmondotta, ez utóbbinak nagyobb az értéke, semhogy azt összegekben ki lehetne fejezni. Vállár lását mindenki túlteljesítette, külön is kiemelte Palásti István, Sebők István és a két Angyal — Imre és József — munkáiban tanúsított szorgalmát. Öröm volt látni azt az összetartást, lelkes és önzetlen segítőkészséget, amely munkájukat végigkísérte. Terven felül készült el a babaház, , a homokozó, sőt, legnagyobb meglepetésükre és örömükre, egy mini-strandot is építettek. Nem szabad megfeledkezni az anyukákról sem: ők a takarítást, ■ szépítést végezték el. — Ugyancsak hálásak vagyunk a Budapesti Porcelán- gyárnak, hiszen kívánságunkra külön elkészítette a kért kagylókat. Egyenként is tiszteletre méltó munkát végeztünk, ha viszont egészében tekintjük, sokkal szebb, még becsesebb az eredmény — fejezte be beszédét Nagy Istvánná. Győri Mária Törtéiért TELRE KÉSZÜL A MŰVELŐDÉSI HÁZ Válogatott program, mindenki kedvére tel nélkül ráfizetésesek. Egy- egy est 3700 forintba kerül, és a legjobb esetben 2500 forint a bevétel. Azért a színház mindig megéri — teszi hozzá az igazgató. — Mennyi a művelődési ház költségvetése? — 1972-ben 235 ezer forint volt az évi összköltségvetés. Ebből 57 ezer forint a bérkeret. A két törteli termelőszövetkezet összesen 15 ezer forintot ad, az ÁFÉSZ-tól kapunk még 10 ezer forint támogatást. Szeretnénk ezt a segítséget színes, változatos programmal viszonozni. Khim Antal Parkerdő és csónakázótó az abonyi határban A tömegsport mind erőteljesebb kibontakoztatására, a fiatalok testedzésére, pihenésére az abonyi tanács és a nagyközség több gazdasági egysége jelentős támogatást nyújtott és nyújt a jövőben is. A tanács például a Tsz Sportkörnek évente 30 ezer, az MHSZ részére 10 ezer, a gimnázium sportkörének pedig 5 ezer forint anyagi támogatást nyújt. A község második, harmadik, negyedik és ötödik kerületében 1975-ig testgyakorlásra alkalmas helyet és játszóteret építenek, valamint a Szolnoki és Szamuely utak által határolt területen, csaknem 5—6 holdon, kirándulásra alkalmas parkerdőt alakítanak ki. Tervezik, hogy a téglagyár Turjános dűlői részében . levő bánya területét, mely kis tónak is beillik, csónakázásra és horgászásra teszik alkalmassá. A kerttel nem rendelkező fiatal házasok részére kétszáz négyszögöles hétvégi pihenőtelkeket mérnek ki. A TÖRTELI MŰVELŐDÉSI HÁZ terveiről beszélgettünk Baranyai János igazgatóval. — Ezen az őszön és télen milyen programokkal várják a falubelieket? — Mi a tanyán lakókat és a közeli községekből átjárókat is szívesen fogadjuk. Gyakran jönnek még Ceglédről is — mondja nem kis büszkeséggel. Aztán hozzáteszi, hogy nem könnyű minden ember érdeklődését maradéktalanul kielégíteni, de azért igyekeztek olyan programot szervezni, amelyben mindenki talál valami érdekeset. — A TIT változatos ajánlatából kiválasztottuk a nekünk leginkább megfelelő ismeret- terjesztő előadásokat. Tizenkét részből álló sorozat lesz a szülők akadémiája. Az előadások mindegyike kapcsolódik az előzőekhez, és megteremti azt az alapot, amelyre a jövő évadban egy magasabb szintű sorozatot lehet építeni. Ezeknek az előadásoknak az a célja, hogy a szülők jól ismerjék meg és helyesen, eredményesen neveljék gyermeküket. — Arra törekedtünk, hogy elsősorban a helyi előadók jussanak szóhoz, ök jobban ismerik az itteni embereket, a helyi gondokat, és könnyebben el is érhetők. — Az idén is lesz ifjúsági akadémia Törteién. Az elmúlt évi sorozatban főleg társadalomtudományi kérdésekkel foglalkoztak, most az előadások fele a természettudomány köréből meríti témáját. Szó esik majd az ifjúsági törvényről, a politikai oktatási terv pedig szorosan kapcsolódik a területi KISZ-munkához. A fiatalok tavaly szívesen jártak ezekre az előadásokra, bizonyára az idén sem csökken az érdeklődésük. — A törteli Rákóczi és az Aranykalász tsz-ben nyolcnyolc előadásból álló sorozatot szerveztünk, a nőket érintő kérdésekről. A faluakadémiát a Hazafias Népfront és a KIOSZ támogatásával szerveztük: időszerű politikai kérdések lesznek napirendjén, beszélünk a tanácsok önállóságának és szerepének növekedéséről, szó esik a sportról, művelődésről, szórakozásról. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben 160 szocialista brigádtag részére, a télen, négy csoportban, szakmai kérdésekkel és a termelőszövetkezetet érintő problémákkal foglalkozó előadásokat szerveztünk. Az előadások különböző helyeken hangzanak el falu- szerte. A nők akadémiájának előadásai délután két órakor kezdődnek, hogy a délelőtti és a délutáni műszakban dolgozók egyszerre tudják végighallgatni azokat. — Az ismeretterjesztő programon túl, gondoskodtak szórakoztató rendezvényekről is? — AZ IFJŰSAGI KLUB részére készített változatos programban szerepelnek irodalmi, képzőművészeti, sport témájú és vidám, játékos vetélkedők. Bevált, kedvelt foglalkozások azok, amelyeken, Szót kérek! címmel, egy-egy fiatal az őt leginkább érdeklő kérdésről beszél. Ilyenkor gyakran heves vita kerekedik. Találkozókat tervezünk a ceglédi Fórum és az abonyi ifjúsági klubbal. Rendszeresen tartunk nótaesteket, táncos rendezvényeket, bálokat. Népitánc-, irodalmi színpad és színjátszó csoport működik még. A TERVEKBEN SZEREPEL három irodalmi összeállítás. A fővárosból látogat hozzánk az Irodalmi Színpad. Művészei Dózsáról és Petőfiről tartanak előadást. A legszebb magyar versek külön műsorban hangzanak el. A Déryné Színház öt előadására 120 bérletet adtak el. A címek elég egyoldalú műsorról vallanak: Liliomfi, Ludas Matyi, Rab Ráby, Vándordiák, A helység kalapácsa. Szeretnének az általános iskolások köréből is közönséget toborozni, hogy a gyerekek már 10—12 éves korukban megismerjék, megszeressek a színházat. — Ezek az előadások kivéBIRKOZAS Az NB II rajtja A Ceglédi VSE felnőtt szabadfogású birkózócsapata az elmúlt évben kiharcolta, hogy az idén az NB II-ben szerepeljen. Hosszú idő után, újra NB-ben indulhattak tehát a ceglédiek. Az első fordulóra Abonyban került sor, ahol két mérkőzést vívtak, s mindkettőt vereséggel végezték. Dunakeszi—Ceglédi VSE 6:2 48 kg-ban és nehézsúlyban egyik csapat sem indított versenyzőt. A Vasutas sportolóinak nem ment a birkózás, mindössze a két Szűcs, István és Sándor, tudta ellenfelét legyőzni. Abony—Ceglédi VSE 5:5 Az abonyiak ellen már szorosabb volt a küzdelem, a döntetlen eléréséhez nem sok, mindössze fél pont hiányzott. A ceglédi pontokat szerezték: Láncos, Hering, Tóth és Szűcs Sándor győzött, Botos döntetlent ért el. Ugyanekkor Monoron rendezték meg Pest megye serdülőbajnokságát. A CVSE kilenc fiatallal képviseltette magát, közülük halán helyezést szereztek. Súlycsoportjukban elsők lettek: Kozák István, Jurászik Béla, Pálinkás Miklós. Második helyet szerzett Esze István, Gáspár Ferenc és Csáti Pál. TEKE NB II Csavarárugyár —Ceglédi Épíiők 6:2 2728:2594 Jók: Raffai (447), Király (441), Rónaszéki (438). A hazaiak kitűnő faeredményt értek el. A ceglédiek, az elmúlt hetihez képest, jobban szerepeltek. NB Tartalékbajnokság: Ceglédi Építők „B”— EMTK „B” 4:4 2433:1972 Jók: Szűcs (449), Botos (425), Hollósi (401). A vendégek eggyel kevesebb játékossal szerepeltek, négy egyéni győzelmet vívtak ki. Az Építők, jobb faeredményével, két pontot szerzett. így döntetlen lett a mérkőzés.
