Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1972. OKTOBER 11., SZERDA KÖJÁL-MÉRLEG Javuló közegészségügyi helyzet Ételmérgezés nélkül — Túlzsúfolt óvodák Ésszerű beruházást OSZI-TELI ESTEK A járási művelődés: ház életéből FILMKLUB FIATALOKNAK, FELNŐTTEKNEK Még szorosabb kapcsolatot Úttörő- és KISZ-vezetők tanácskozása Értekezletet tartottak jiz úttörőcsapatok vezetői és a KISZ-titkárok. Pintér Erzsébet járási úttörőtitkár számolt be az úttörő—KISZ testvérkap­csolatok alakulásáról, a hát­ralevő feladatokról. Elmondotta: a monori járás 44 úttörőcsapata közül 33-nak van testvérkapcsolata valame­lyik KISZ-szervezettel. Külö­nösen jó kapcsolat alakult ki Csévharaszton és Monoron. Itt közösen rendeznek ünnep­ségeket, műsorokat. A monori Kossuth iskolában okmány rögzíti a testvérkapcsolatot. Elmondotta még, különösen az ifivezetők hadnak sokat tenni a kapcsolat élénfcebbé tételé­ben. Az a jó, ha KISZ-tag ifi­vezetők rendszeresen beszá­molnak a taggyűlésnek az út­törők életéről, munkájáról. Jó, ha az úttörő-, illetve KISZ-vezetők meghívják egy­mást egy-egy csapat- vagy KISZ-gyűlésre. Javasolta: az év végéig mindenütt készítsék el az együttműködési szerző­déseket. Ezek tartalmazzák a közös kirándulások, ünnepsé­gek és valamennyi feladat programját. Drabek Károly, a járási pártbizottság munkatársa el­mondotta: a pártszervezetek kellő segítséget tudnak nyúj­tani a kapcsolatok még szo­rosabbá tételéhez. Hangsúlyoz­ta: a nyolcadikosokat fel kell készíteni az ifjúsági mozga­lomban való részvételre. Berla Ferenc járási KISZ- titkár hangsúlyozta: már a no­vember 7-i ünnepségek közös megszervezésében is sokat te­hetnek az úttörőcsapatok és KlSZ-szerv esetek. Mi a titka? Fehér cipőt keresek. A mo­nori cipőboltban széttárja ke­zét az eladó: nincs, nem is lesz, sokan keresik, de hát... Belenyugszom, igazán nem először történik meg, hogy Monoron nem talál valamit az ember. Pesten sem lesz — „vigasztalnak” a cipőboltban — már többen mondták, hogy ott sincs, esetleg egy maszek­nál ... És tényleg nincs, Pes­ten sem. A „maszek” cipöskira- katok a kapuk alatt meglúd- bőröztetik a pénztárcámat. Mentő ötlet: megpróbálom Ve- csésen. A 4-es műút mellett van egy cipőbolt, nagyot só­hajtok, mielőtt belépek, és lé­lekben felkészülök az elutasí­tásra. Bent mosoly fogad, egy középkorú férfi és egy fiatal kislány sürög-fottog a vevők körül. A kislány hozza a cipőt, nem is egyfélét, válogathatok, közben persze nem hiszek a szememnek és csodálkozva re- begem: mostanában senki sem tudott fehér cipőt szerezni, és itt... Mosolyognak, fizetek, amíg csomagolnak, fölpróbálok egy mokasszint — mert az is van! Kint a buszmegállóban jut eszembe: meg kellett vol­na kérdeznem, mi a titka a jó áruellátásnak? De azt hiszem, úgyis csak egy lehet a válasz: a kereslet, a vevők igényeinek figyelembevétele. — k. zs. — Az év eltelt időszakában a közegészség- és járványügyi állomás járási csoportja öröm­mel állapíthatta meg, javult a monori járás köz­egészségügyi helyzete. Az iskola-egészségügy terén is. Jó néhány iskolában kézi mos­dót szereltek fel a nyár folya­mán, de legtöbb helyen még mindig hiányzik. Pedig, a hi­giénia minimum ezt minden oktatási intézménytől megkö­veteli. Az óvodákban jelentős bővítéseket és korszerűsítése­ket végeztek. Ezért több óvodást is tud­tak fogadni az intézmé­nyek, mint azelőtt. Nem lehetnek azonban túlzsú­foltak, mert ez a gyerme­kek egészségét károsítja. Sajnos, néhány helyen mégis azok. A községekben nem hasz­nálják fel mindig ésszerűen a beruházásra szánt összeget. Egyik községünkben a három óvoda részére nagy teljesít- i ményű hűtőgépet vásárolt a községi tanács. Elég lett volna | Cikkünk nyomán Válaszol az illetékes Hivatkozással az 1972. szeptem­ber 27-én megjelent cikkre, mely Barna Béla — Gyömrő, Köztársa­ság u. 47. sz. alatti lakos panaszá­val kapcsolatos, és mely panaszt személyesen kivizsgáltam — ké­rem, hogy az általam leírtakat megjelentetni szíveskedjenek. A körzeti orvos, akit Barna Béla bepanaszolt, nem tagadta meg a gyógykezelést, noha Barna Béla viselkedése alapján erre jogosult lett volna. Ugyanis a többi beteg előtt az örvös magatartására vo­natkozóan, valamint szakmai ké­pességére vonatkozóan is, lejára­tó szavakat használt. Barna Béla 1972. február 14-e óta nem is ke­reste meg körzeti orvosát és nem is^ hívta, vagy hivatta, hogy laká­sán keresse fel. Kétségtelen, ke­zelést igényel, de semmi se indo­kolja saját elhatározásán kívül, hogy ezt a kezelést nem dr. Al- torjai Károlyt ól igényelje. Dr. Al- torjai Károly a jövőben is ellát­ja, de fenntartja magának azon jogát, hogv a gyógvkezeléshe* használandó gyógyszereket vizsgá­lata alapján saiát maga döntse el. Ezzel mint orvos, magam is egyetértek. Dr. Dikó István járási főorvos MŰSOR Mozik Maglód: A lovakat lelövik ugye? Nyáregyháza: Egy vá­lás meglepetései. Vecsés: Az oroszlán télen. Kiállítás Monor, Ady Endre úti álta­lános iskola: Dózsa emlékkiál­lítás. valamennyi helyre a kisebb méretű gép is, az így megta­karított összegen az egyik óvo­dának egy villanyboylert is vásárolhattak volna. Egy másik községben ugyan­csak bővítették az egyik óvo­dát, új foglalkoztatót építettek. A terv szerint a fűtést központilag kívánták meg­oldani. Igen ám, csak er­re már nem jutott pénz. Emiatt egyelőre bizony­talan a terem fűtése __ A KÖJÁL megállapította: a jövőben ésszerűbben kell felhasználni a beruházások költségkeretét. A vezető óvó­nőket feltétlenül meg kell kérdezni, mit kíván vásárolni a tanács az óvoda részére. Többször vizsgálta a KÖJÁL az év folyamán a gyermekélel­mezés helyzetét az óvodákban és a napközi otthonokban is. Megállapításuk szerint volt olyan óvoda, ahol a gyer­mekek paprikát, paradi­csomot és gyümölcsöt nem fogyasztottak (?!) egész évben. Utasítást kaptak az élelmezés­vezetők; az étrend összeállítá­sánál kérjék ki a szakorvos vé­leményét is. Fontos az étrend változatos összeállítása az őszi és téli hónapokban is. A felnőtt lakosság egészség- ügyi helyzete is javult a mo­nori járásban. Eddig — egy kivételtől el­tekintve — járványos meg­betegedés nem fordult elő. A település-egészségügy terü­letéről számos bejelentés ér­kezett a KÖJÁL-hoz: sok ud­varban az előírástól eltérő, ki­csi a távolság a kút és az il­lemhely között. Sok helyen a sertésól is közel van a szom­széd portához... Múltunk, hagyományaink megőrzése és továbbéltetése — a városiasodás rohamos térhódításának következtében — immár nemcsak illendő, hanem kötelességünk is. Eb­ből a felismerésből fakadt — néhány évvel ezelőtt — a Ha­zafias Népfront felhívása, sa nyomában kibontakozó falu­kutató, falukrónika-író. moz­galom. Vannak egyes tájak, falvak, amelyek kiemeltek, országos köztudatban élnek, s nagyobb is a rájuk irányu­ló figyelem. A monori járás­ban ilyen Ecser község, örü­lünk, hogy „lakodalmasával” hírt, rangot szerzett, de nem titkolhatjuk kétségeinket sem. Szorongat a kérdés: nem egyoldalú dicsőség-e ez, eset­leg a többi szokás, a népvise­let, a népművészet, a szájha­gyomány kárára? Öriz-e eb­ből is valamit a község? A választ az ecseri Laky pedagógus házaspártól kapjuk egy rögtönzött kerekasztal-be- szélgetésen. Es „árulkodik” maga a szoba is, kancsót, kor­sókat őrző polcaival. A köz­ségben van magángyűjtemény — ez az, amiről elsőként megbizonyosodhatunk. Vala­mennyinek ugyan az iskola folyosóján, vitrinben lenne a helye, de ott kevés a hely, a padláson — ahol szintén tá­rolnak belőlük — meg nincs biztonságban. Nemrégiben, a szintén idehordott gabonával telt zsákokkal összetörtek be­lőlük. Bosszantó? Inkább úgy tűnik — a vélemények tükré­ben —, hogy az alapokot nem A munkaegészségügy terén is sok még a tennivaló. Nem­csak a balesetek figyelmez­tetnek erre, hanem a foglalko­zási megbetegedések növeke­dése is. Idén, a termelőszövetke­zetekben vegyszerrel dol­gozók közül betegedtek meg sokan. A baleset okai között a leg­többször a szeszes ital fogyasz­tása is szerepel. Már több órá­val a munkakezdés előtt sem szabad italt fogyasztani. Gyak­ran tapasztalták az ellenőrök, hogy az előírt védőruhát, vé­dőeszközöket sem használják. A méregraktárak állapota — kevés kivételtől eltekintve — sem megfelelő. Súlyos hiányosság, hogy a vegyszerrel dolgozók ré­szére a zuhanyozási lehe­tőséget csak kevés helyen biztosították eddig. Fejlődés is tapasztalható: a termelőszövetkezetekben in­tézkedési tervet készítettek az egészségügyi helyzet javítá­sára. A KÖJÁL folyamatosan ellenőrzi a kereskedelmi és vendéglátóegységeket. Több­ször tapasztalták, hogy az ételt1 elrakták másnapra, és felme­legítve ismét felszolgálták. Belsőséget és főtt ételt nem szabad másnapra el­tenni. Legutóbb a Rétescsárdában ta­pasztaltak ilyet az ellenőrök, s ezért szabálysértési eljárást indítottak az üzletvezető ellen. Végezetül hadd zárjuk so­rainkat a KÖJÁL jó tanácsá­val: az őszi és téli hónapokban fokozottabban vigyázzunk egészségünkre. Öltözködjünk rétegesen, hogy elkerüljük a megbetegedéseket. is annyira az itteni hely­hiányban, mint inkább a já­rási múzeum hiányában kell keresni. Talán ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy kevés a ment­hető, a község hovatovább tárgyi múltjának, emlékeinek temetője lesz. Egyedül talán a fővárostól leszivárgott „zsebre” kutató amatőrök ostromát sikerült megállítani. Sokan nem is sej­tették, hogy a megmosolygott „kacatgyűjtők” mennyit ke­restek így a Bizományi Áru­házakon keresztül. Holott ez a pénz bizonyára jól jött volna például a helyi KlSZ-szerve- zeteknek is. A figyelmükbe ajánljuk! Ami a még mindig fellelhető, valóban eredeti népi hímzést, népvisele­tet illeti, az a jelenben is bi­zakodást keltő. Szakavatott kutatója, őrzője és tovább- éltetöje ennek Laky Károly- né. E tárgyban, hiteles forrá­sokból merítő, részletesen le­író és elemző könyve — Népművészet és világdivat — címmel már nyomdában van. Az ebből vett szemelvények­ből többek között kitűnik, hogy népművészetből a kör­nyező falvaknak, például Csö­mörnek, Kistarcsának is Ecser adott példát, formát, színe­ket. Megtudni még, hogy a minták, hímzések, vezérmotí­vuma a rózsa, a ruha alapszí­ne a fehér. A krónika sze­rint a falu 1710-től — ekkor települt ide a szláv ajkú la­kosság — egészen a 40-es éve­kig. csaknem érintetlenül őrizte meg zárt közösségét. A kinti hűvösből jólesik be­lépni a monori járási művelő­dési ház kellemesen meleg iro­dájába. Bán Sándorné, a mű­velődési ház megbízott igazga­tója, Gulyás Etelka és Burján István előadók az őszi-téli ter­veken dolgoznak. A megbízott igazgató ezt mondja: — Igyekszünk gaz­dag programot biztosítani az őszi-téli hónapokban. A 12 csoport közül néhányban már megindult a foglalkozás. Né­met nyelvtanfolyamot indí­tottunk kezdőknek. A harmo­nika-zeneoktatásra még vár­juk a jelentkezőket. Az ifjú­sági klub programját is össze­állítottuk már. A leendő mo­torosok örömére motorvezetői vizsgára előkészítő tanfolya­mot szervezünk. Ezenkívül szabás-varrás tanfolyamot in­dítunk lányok-asszonyok ré­szére. A társastánctanfolyamot is megszervezzük. A közelmúltban mutatkozott be újjászervezett irodalmi szín­padunk, nagy sikerrel. Továb­bi programot szervezünk ré­szükre. A Kossuth iskolában működik Somogyi "Rózsa veze­tésével a kamarakórusunk, amelyben szép számmal van­nak gimnazisták is. A monori labdarúgócsapat bizakodva, de nem elbizakod­va indult Csepelre, a két baj­noki pont megszerzéséért. Ab­ban, hogy ez csak 50 százalé­kig sikerült, több tényező is közrejátszott. Például a rossz pálya és a kihagyott, biztos gólhelyzetek. A mérkőzés csú­szós, vizes, bokáig érő sárban került lejátszásra, amely végig rányomta bélyegét a játékra. Az első félidőben Szegedi és Zákó hagytak ki biztosnak lát­szó gólhelyzetet, míg Kalocsá­nak két esetben is tisztázni kellett a hazaiak erős lövését. Szünet után a 65. percben a hazaiak megszerezték a ve­zetést, de nemsokára Szegedi egyenlített, beállítva a vég­eredményt, 1:1. Jó iramú mér­kőzésen minden monori játé­kos dicséretet érdemel. Nagyobb szerencsével és átütő erővel játszott az ifjú­| A bomlás később, mint mindenütt, itt is elkerülhetet­len volt, de nem mindent el­söprően. A tárgyi emlékeket — mint említettük — meg­semmisíti, de a népviseletet ünnepnapokra, alkalmakra ma is megtartja. Hogy öntudat­ból-e, ősi hagyománytisztelet­ből, azt nem sikerült kiderí­teni. Laky Károlyné gyűjtemé­nyében valamennyi ecseri hímzés, népviseleti motívum rajza és leírása is szerepel. A község két köztiszteletben álló I idős múltőrzőjének, Tabányi I Pálnénak, Kanyik Tera néni­nek ajándékaként. Dicséretes érdemük az, hogy nemcsak őrzik, hanem a mai lányok­nak tovább is adják anyáik, dédanyáik művészetét. A dí­szítések, a legújabb divatvo­nalat követő ruhákon is to­vább élnek. Ellenben fehér folt még a szájhagyományok, rigmusok, mesék területe, s nem tudni azt sem, hogy van- nak-e a községnek eredeti, ősi dalai. Ezek legfeljebb csak a ma is napokig tartó lakodal­mak rögtönzött hangulatában bukkannak fel. összegezve, a teendőket La­ky Károly így fogalmazta meg: — A községben új lakó­telep kezd kialakulni. A pa­rasztházak közül mindössze néhány van még mutatóban. Egyet közülük mindenképpen meg kellene őrizni — falu­múzeumnak. A KlSZ-szerve- zetnek számos, a községhez fűződő programja között sze­repeljen legalább egy — amely a mentést, a megőrzést szorgalmazza. Baky László Most készülünk a szocialis­ta brigádok november 7-i szel­lemi vetélkedőjének megren­dezésére. Gulyás Etelka: Színvonalas műsorokra törekszünk. Októ­ber 28-án magyarnóta-est lesz, amelyen fellép Gál Gabriella és Horváth István. Tervezünk egy Bergendy-koncertet is az évad folyamán. A gyerekeknek december elején ifjúsági elő­adást rendezünk. Burján István örömmel ma­gyarázza: — November elejé­re tervezzük az ifjúsági film­klub megnyitását. Elsősorban a gimnázium fiataljaira szá­mítunk, de szívesen várjuk mások jelentkezését is. A Pest megyei Moziüzemi Vállalattal közösen a helyi filmszínházban rendezzük majd a vetítéseket, vitákat. Néhány film az aján­lottak közül: Huszárik Zoltán: Színdbád, Fáim: Hangyaboly, Bergman: Ritus. Egy-egy ma­gyar film bemutatása után vi­tát is rendeznénk, melyre meg­hívnánk a film alkotóit. A cse­peli utcaszínházat is meghív­juk egy alkalommal. A ké­sőbbiekben a filmklubot kiter­jesztjük a felnőttek részére is, G. J. I sági csapat, amely 2:1 arány - I ban győzte le a Csepel Autó [ ificsapatát. ★ A pilisiekre rá sem lehetett ismerni az elmúlt heti gödöl­lői mérkőzés után. Az üllőiek ezzel szemben, az esélytelen nyugalmával léptek pályára. A vendégek győzelme feltét­lenül meglepetésnek számít. Érdekesség, hogy Üllő egyik legjobbja ifjú Antal János volt, aki tavasszal még a mo­nori kosárlabdacsapat egyik erőssége volt. ★ Nagy érdeklődés előzte meg Sülysápon az Albertirsa el­leni találkozót. Sülysáp az 1., Albertirsa a 2. helyen áll, így érthető, hogy szép számú kö­zönség volt kíváncsi a mér­kőzésre. A sülysápiak többet támadtak, mégis meg kellett elégedniük az egy-egy pont­tal. Mindenesetre, eddigi sze­replésük így is figyelemre méltó. ★ Gyomron lassan teljesen kicserélődik a csapat. Vasár­nap Dohnál is „megtért”, és játékra jelentkezett. Tóth J. még mindig sérüléssel bajló­dik. A Vasad elleni találkozó biztos hazai győzelmet ígért, ám a vendégek ebbe alaposan beleszóltak, legalábbis az első félidőben. A vezetést is meg­szerezték, s Gyömrő a máso­dik félidőben tudta csak a maga javára fordítani a mér­kőzést. ★ Monor II—Gomba 5:5, Mo­nor II ifi—Gomba ifi 3:1. ' ★ Női labdarúgás Monori SE—Nagytétényi Chinoin 1:1 (1.1). A mérkőzést esős időben játszották végig a lányok, mindkét csapat játékosai so­kat csúszkáltak a pályán. A 15. percben a vendégek sze­rezték meg a vezetést. Alig öt perc múlva szabadrúgáshoz jutott a hazai csapat, s Gál Júlia szabadrúgását a vendég­játékos kézzel fogta meg. Ti­zenegyes. A büntetőt Kálo- vics Teréz értékesítette. 1:1. Szünet után, a 35. percben Gál Júlia és a 45. percben Kálovics Teréz hagytak ki biztosaiak 1 átszó gólhelyzete­ket. ★ Kézilabda-eredmények: Gyömrő—Fürst. SE 20:14 (területi férfibajnokság). Abony—Gyömrő 34:2 (terü­leti női bajnokság). (vitéz—gér) Ezúton mondunk köszönetét mindenkinek, aki felejthetetlen drága halottunk. Fiel Pál temeté­sén jelen volt, sírjára virágot, koszorút helyezett, részvétével fájdalmunkat enyhíteni Igyekezett. A gyászoló Flel család, Pilis. G. J. Levél egy motorkerékpárhoz Tisztelt Uram! Van szerencsém és merészségem üzenetet intézni önhöz abból az alkalomból, hogy immár a harmadik esetben, csak­nem feltaszított a pilisi gyalogjárdán. önnek, tiszteit motorkerékpár, két füxgén forgó kereke van, nekem két könnyen fáradó lábam. Ón két iiiháncoló fia­talembert hurcol az ülésein, míg én az élet gondjait, bajait cipelem a vállamon, öné a kiszélesített, korszerű autósztráda, enyém a nyamvadt, 90 centiméter keskeny járdácska. De ön még ezt a semmiséget, ezt a nadrágszíj szélességű betonocskát is el akarja ragadni tőlem végérvényesen. Hogy túlzók? Téved, kedves motorkerékpár! Emlékezzen csak vissza. Amikor pár nappal ezelőtt az a maga által hur­colt két fiatalember dülöngélve kitámólygott a „Sirály” boro­zóból, nyomban a gyalogjárdán fogott neki a vad rohanásnak, és kicsi híján elütött engem. Hát nem emlékszik...? Én voltam az, aki mind a két öklömmel fenyegettem magát, amikor a kor­mányával meg is ütött, mellettem elrohantában. Kérném önt ezeknek utána — mély tisztelettel —, hogy engedélyezni méltóztassék számomra a gyalogjárón való biz­tonságos közlekedést, ön pedig robogjon kényére-kedvére, a maga 90-es, megszokott tempójával az úttesten. Persze, nem a lakott területen, mert az tilos, hanem odakünn, a nyílt, sza­bad betonon, a világ lüktető, szürke ütőerén[ Alázatos kérelmem mielőbbi meghallgatásában és meg­valósulásában bízva, maradtam egyszerű gyalogjárói esede- zéssel és hódolattal, őszinte bámuló ja: Rakovszky József fe. j.) Mit őriz Ecser? Gyűjtsék falumúzeumba a régi kultúra emlékeit SPORT Döntetlenek vasárnapja

Next

/
Thumbnails
Contents