Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

ffcST hegyei zMíriap 1972. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK fókusz A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG külpoliti­kájának világszerte feltű­nést keltő sikere az a tény, hogy Berlinben parafálták az NDK és Finnország diplomá­ciai kapcsolatainak felvételé­ről kötött egyezményt. Finn­ország az első európai semle­ges állam, amely ezzel a lé­péssel nemzetközi jogilag is minden vonatkozásban elis­meri a jelenlegi európai rea­litásokat, és nagykövetét cserél az NDK-val. MINT ISMERETES, a finn kormány már tavaly szeptem­berben is, az idén júliusban pedig újra felajánlotta az NDK-nak és az NSZK-nak egyaránt, hogy teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat sze­retne teremteni a két állaim­mal: ez idáig ugyanis Finnor­szág csak konzuli joggal fel­ruházott kereskedelmi misz- sziói szinten tartott fenn kép­viseletet Berlinben és Bonn­ban. S az NDK és az NSZK is ugyanilyen szinten képviselteti magat Helsinkiben. AMÍG AZONBAN az NSZK kormánya kitartott és ma is kitart amellett az álláspontja mellett, hogy az NDK-val kö­tendő úgynevezett alapszerző­dés tető alá hozatala előtt nem hajlandó tárgyalni Finnor­szággal, addig az NDK ked­vezően fogadta a finn javas­latot, s ennek alapján a két fél között meg is indultak a tárgyalások. EZEK MOST aránylag gyors eredményt hoztak, s — amint ezt a Berlinben és a Hel­sinkiben nyilvánosságra hozott közlemények hangsúlyozzák — ez azért sikerülhetett, mert mindkét fél, tiszteletben tart­ván a tárgyaló partner állás­pontját, valóban megegyezésre törekedett. A szerződés mosta­ni parafálása után Helsinki­ben kerül majd sor az aláírás­ra. A megállapodás akkor lép eletbe, ha ezt a két állam par­lamentje ratifikálja. Ezután újabb tárgyalások indulnak a szerződéssel kapcsolatos gaz­dasági és jogi kérdések rende­7p<»prnl AZ NDK—FINN EGYEZ­MÉNY parafálása egyértel- műleg a Schell-doktrina látvá­nyos veresége, hiszen Finnor­szág ezzel a lépésével áttörte azt a „bűvös kört”, amelyet az NSZK kormánya a nyugat- és észak-európai államok számá­ra az NDK diplomáciai elis­mertetésének megakadályozá­sára teremtett. Az NDK fővá­rosában éppen ezért egyálta­lán nem okoznak meglepetést, ha ezek után újabb észak­európai államok követnék a finn példát, és hasonló tartal­mú tárgyalásokat kezdemé­nyeznének a Német Demokra­tikus Köztársasággal. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY egyébként sajnálattal vette tudomásul, hogy Finnország és az NDK megállapodott a dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lében — jelentette be szerdán délután a nyugatnémet kül­ügyminisztérium. A bonni külügyminisztérium szerdai állásfoglalásában meg­jegyzi, hogy tiszteletben tart­ja a finn kormány szuverén döntését, mindazonáltal saj­nálkozik azon, hogy a finn kormány a jelen időpontot tartotta megfelelőnek e lépés megtételére. AMI A FINN—NYUGAT­NÉMET diplomáciai viszony megteremtését illeti — szögez­te le ismételten a nyilatkozat —, annak konkrét időzítését a szövetségi kormány politikájá­nak teljes összefüggésében ha­tározza meg. Ebben a politiká­ban pedig változatlanul „el­sőbbsége van” a két német ál­lam viszonya rendezésének ... Újabb incidens az olimpiai faluban Azegyiptomi kormány véleménye a müncheni drámáról Izraeli behatolás libanoni területre A müncheni tragédiát okozó szervezet három életben maradt rahim Badran, a 22 éves Szamer Abdel Kader el-Dnaui. Szerdán a késő esti órák­ban újabb incidens zavarta meg az olimpiai falu nyugal­mát. Ezúttal az NDK sporto­lóit fenyegették meg telefon- felhívás útján, hogy „ebben a házban még történik valami”. Ezenkívül az NDK súlyemelőit és birkózóit külön is fenye­getések érték. A nyugatnémet rendőrség védőőrizetet ren­delt el az NDK csapatának védelmére. Néhány csapat — a norvég, a holland, a nyugatnémet pél­dául — „lelkiismereti okok” miatt lehetővé tette sportolói­nak, hogy versenyzés nélkül hazatérjenek. Ezzel a lehető­séggel azonban e pillanatig csak kevesen éltek. Münchenben csütörtökön rendőrbíró elé vitték a há­rom foglyul ejtett terroristát, s ezzel kezdetét vette az iz­raeli olimpikonok ellen elkö­vetett barbár támadás előz­ményeinek és körülményei­nek felderítése. A nyugatné­met rendőrség eközben orszá­gos méretű hajtóvadászatot indított 15 — meg nem neve­zett — arab éllen, akik a szö­vetségi köztársaság területén állítólag szabotázscselekmé­nyeket akartak elkövetni. A nyomozást kiterjesztették Nyugat-Berlinre is. Csütörtökön megérkezett a Tel Aviv-i repülőtérre az iz­raeli olimpiai csapat életben maradt tagjait és a palesztin terroristák áldozatainak ko­porsóit szállító repülőgép. A különgépet Golda Meir iz­raeli miniszterelnök vezetésé­vel a kormány több tagja fo­gadta. Az egyiptomi kormány szó­„Fekete Szeptember” tagja. Balról Jobbra: terrorista 20 éves Ib­Mohammed Abdullah és a 21 éves vivője csütörtökön az alábbi magyarázatot fűzte azokhoz a kijelentésekhez, amelyeket Conrad Ahlers bonni kor­mányszóvivő tett a müncheni merényletről. „Egyiptom csak a hírügy­nökségek jelentéseiből és a nyugatnémet kormány hiva­talos közleményeiből érte­sült a müncheni merénylet részleteiről” — hangsúlyozta bevezetőjében. E közlemé­nyek világosan mutatják, hogy a bonni kormány nem járt el bölcsen, ezért egye­dül neki kell viselnie a teljes felelősséget az incidensért. „Amikor Willy Brandt kan­cellár telefonált Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnöknek és azt javasolta, hogy a pa­lesztin kommandó tagjait és a túszokat szállítsák Kairó­ba — elképzelése szerint a palesztinok ott maradtak vol­na, a túszokat pedig vissza­szállították volna az NSZK- ba — Aziz Szidki megkér­dezte a nyugatnémet kancel­lártól, hogy vajon ebben megállapodtak-e a paleszti­nokkal. Brandt azt válaszol­ta, „nem tudja pontosan, hogy azok mit akarnak”. Szidki ekkor Brandt tudo­mására adta: a javaslat elfo­gadhatatlan, s mindaddig, amíg nem kötöttek megálla­podást a palesztinokkal, sem­miféle döntést nem lehet hoz­ni”. „Különös — fűzte hozzá a kairói szóvivő —, hogy a telefonbeszélgetés kedden, közép-európai idő szerint SO,20 órakor, tehát pontosan akkor zajlott le, amikor a nyugatnémet hatóságak, a hivatalos nyilatkozatok sze­rint már arra készültek, hogy a NATO fennhatósága alatt álló katonai repülőté­ren csapdát állítanak. E csapdának sajnálatos kö­vetkezményei lettek...” A Libanon ellen február­ban végrehajtott megtorló akciók óta első ízben csü­törtökön ismét izraeli csa­pategységek lépték át a li­banoni határt a Földközi­tengertől mintegy tíz kilo­méterre fekvő Jarun falu közelében. Egy Tel Aviv-i katonai szóvivő szerint a csü­törtök délelőtti akció a li­banoni területeken tartózko­dó palesztin gerillák ellen irányult. A csütörtök dél­előtti behatoláskor az izraeli katonák egy palesztin geril­lát megöltek. Hadgyakorlat Csehszlovákiában rátkozása a Varsói Szerződés országainak ban folyó hadgyakorlatán. Csehszlovák és magyar katonák ba- Csehszlovákiá­CHILE Továbbra is feszült a belpolitikai helyzet Chilében továbbra is feszült a belpolitikai helyzet. Az Ál- lende elnök melletti szolidari­tási megnyilvánulásokat, fel­vonulásokat követően meg­mozdult a jobboldal is. Santiagóban szerdán kivezé­nyelték a rendőrséget a jobb­PARIZS: A 158. ÜLÉS Az USA-légieró ismét Hanoi térségét bombázta Fokozódó intenzitású harcok Dét-Vietnamban DélKorea decembertől fokozatosan kivonja expedíciós hadtestét... oldal által mozgósított diákok rendbontásai miatt. A rendőr­ség és a diákok összecsapásá­nak több sebesült, sőt, a leg­frissebb jelentések szerint egy halálos áldozata van. A diá­kok magánkézben levő oktatá­si intézmények tanulói voltak. Hogy a szerda reggeli tün­tetés mögött milyen erők áll­tak, arra fényt derít az a kö­rülmény is, hogy miközben a rendőrség igyekezett vissza­szorítani a fékevesztett töme­get, egyszerre csak megjelent a helyszínen Eduardo Frei volt elnök is. Látva azonban, hogy hívei visszaszorulnak, gépkocsiba ült, és elhajtatott. Párizsban csütörtökön meg­tartották a Vietnammal fog­lalkozó négyes értekezlet 158. ülését. A jelek szerint ezen az ülésen sem sikerült közelebb jutni a háborús konfliktus ren­dezéséhez. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy . a következő ülést jövő csütörtö­kön tartják. Mint az AFP helyi tudósító­ja jelenti, Hánoiban csütörtö­kön ismét légiriadó volt: az amerikai légierő újra Hanoi térségét bombázta. A tudósító arról is beszámol, hogy szer­da éjszaka is többször meg­szólaltak a VDK fővárosában a szirénák, s tisztán lehetett hallani a távoli, de erős rob­banásokat. Egyidejűleg a B—52-es stra­tégiai nehézbombázók is tá­madták szerdán Észak-Viet­nam területét: négy hullám­ban bombázták Dong Hói tér­ségét. Heves és fokozódó intenzi­tású harcokról számoltak be a saigoni szóvivők csütörtökön reggel. Közléseik szerint Da Nang , térségében, a központi fennsíkon és An Loc körül zajlottak le jelentős összecsa­pások a saigoni alakulatok és a felszabadító erők között. Dél-Korea decembertől kezdve fokozatosan kivonja Dél-Vietnamból ott állomáso­zó 38 ezer fős expedíciós had­testét — jelentette be Kim Jong Szik külügyminiszter. A döntésről, amely „végleges”, már tájékoztatták a saigoni rendszert. A kivonási tervet egyébként az Egyesült Álla­mokkal megtartott konzultá­ciók alapján és után dolgoz­ták ki. Damaszkusz Kalafavi nyilatkozata ff szovjet pavilonban Abdel Rahman Kalafavi Szí­riái miniszterelnök a 19. da­maszkuszi nemzetközi vásá­ron látogatást tett a szovjet pavilonban. Ebből az alkalom­ból a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelen­tette: „a szíriai nép soha nem felejti el azt a segítséget, ame­lyet a Szovjetuniótól kapott és kap gazdasági, műszaki és más területeken. Ez a segítség nagy mértékben hozzájárul orszá­gunk fejlesztéséhez, nemzet­gazdaságunk megteremtéséhez, ötéves fejlesztési tervünk meg­valósításához”. A szovjet nép hatalmas tudományos és tech­nikai eredményeiről szólva a miniszterelnök megjegyezte, hogy ezek szemléletesen tük­röződnek a pavilonban kiállí­tott termékeken. Végezetül a miniszterelnök beszélt a Szov­jetunió nagy szerepéről a Szí­riai Arab Köztársaság védelmi erejének megerősítésében. A Balkánon át..: (4) Túl a Boldogság Kapuján Éjszakai csata Belfastban Csatazaj dúlta fel szerda éj­szaka Belfast csendjét, és az összecsapások csütörtökön a reggeli órákban is folytatód­tak. Az éjszaka folyamán min­den eddiginél súlyosabb ösz- szetűzésre került sor szélsősé­ges protestáns tüntetők és a brit katonák között. A tömeg támadást intézett a járőrök és két katonai őrszoba ellen. A protestánsokat gumilövedé­kekkel és könnygázzal verték vissza 27 személyt letartóztat­tak. Már odahaza találgattuk, vajon miért is hívják I. Achmet szultán mecsetjét Kék mecsetnek. Mert kék színűre festették? Vagy az ablakai kékek, s attól látjuk majd kéknek a belsejét? Egyik feltevés sem bizonyult igaznak. Az viszont igen, hogy be­lépés előtt le kellett venni a cipőn­ket, az igazhitűek pedig a lábukat is megmosták. Azokra a hölgyekre, akiknek túl dekoltáltra sikeredett a ruhájuk, netán túlságosan áttetsző anyagból készült a blúzuk, vagy pe­dig a szoknyájuk hossza találtatott túlságosan rövidnek, nagy udvaria­san egy kék kaftánt terítettek. Siipp:dó-puha, tarkamintás sző­nyegeken léptünk be a 4600 négy­zetméter alapterületű építménybe. Lámpa nem világított, de 260 szí­nes üvegablak sugározta a fényt a kékeszöld fajansszal borított falak­ra, a hatalmas kékszí nos zlopok mo­zaikjaira. Sejtelmes, semmihez sem hasonlítható kékes derengés színe­zett be mindent, a fehér márvány­ból készült szószéket és imafülkéiket csakúgy, mint az ámulva csodálkozó emberek arcát. Lehettünk vagy öt­százan odabenn, mégis üresnek tűnt a hatalmas mecset, amelyet a török birodalom fénykorában ezrek és ezrek töltöttek meg egyszerre egv-egy ünnepi szertartásön. S a Kék mecsettől alig néhány lé­pés a Hagia Sophia, amelyet a világ csodái között tartanak számon. S nem véletlenül. Alapterülete majd kétszer akkora, mint a méreteiben is lenyűgöző Kék mecseté. A világ negyedik legnagyobb temploma. Igen, templom, mert annak építtet­te Nagy Konstantin császár 325-ben, s bár többször pusztította tűzvész, földrengés, s dúlták-fosztogatták ke­reszteshadak, mégis ezerszáz évig keresztény templomként működött a bizánci építőművészetnek ez a csodálatos remeke, amelynek falait gazdagon színezett freskók és aranymozaikok borították. Ií. Mo­hamed szultán 1453. május 29-én foglalta el Konstantinápolyi, s há­rom nappal később már mohame­dán szertartást celebráltak benne. Freskóit, mozaikjait gipszréteggel takarták el az igazhivők elől. Az oltár helyére imaház került, s az emeleti árkádsor elé hatalmas kör alakú, zöld színű táblák, aranybetűs Korán-idézetekkel. A későbbiek so­rán négy minaretet építettek a ba­zilikához, a régi keresztelő kápol­nából pedig I. Musztafa türbéje — síremléke — lett. így lett Bizánc legszebb bazilikájából majd fél év­ezreden át mecset, mígnem 1931- ben Kemál Atatürk elrendelte a mozaikok letisztítását, s a nagy munka befejeztével, 1935-ben mú­zeummá nyilvánította a Hagia So- phiát. Innen megint csak néhány lépés a Topkapi szeráj vagy ahogy mi ma­gyarok jobban ismerjük történel­münkből: a Fényes Porta, a min­denkori török szultán palotája. A tulajdonképpeni palotáig előbb a Szultáni Kapun, majd az Üdvözlet Kapuján, s végül a Boldogság Ka­puján visz át az út. A Szultáni Ka­pun át valaha még lóháton érkeztek a vendégek, ma autóval, autóbusz- szal. Az Üdvözlet Kapuján azonban régen is, ma is már csak gyalogo­san haladhat át a földi halandó. A hatalmas udvar jobb és bal oldalán hatalmas, egybefüggő épületsor. Balra a tanácstermek és szultáni ki­hallgatások termeinek épületsora, jobbra a konyhák, amelyekben egy régi krónika szerint 1147 szakács főzött. Ma ezekben a termekben több mint tízezer darabból álló por­celángyűjtemény látható. Legrégibb, s talán legcsodálatosabb darabjai a IX—XIII. századból való kínai tá­lak és tányérok. De szép számban található itt meisseni porcelán, cseh kristályüveg, velencei kristály, tá­nyérok és vázák Napoleon kézje­gyével, XII. Károly svéd király arcmásával, elefántcsontból készült, drágakövekkel kirakott japánkertek és pagodák, s felsorolni is nehéz lenne a teljes gyűjtemény páratlan gazdagságát. Mi ez mindahhoz képest, ami a Boldogság Kapuján túl tárul a sze­münk elé! Még távirati stílusban sem lehetne felsorolni mindazt a kincset, ami a palota legbelső épü­leteiben az elmúlt világ évszázadai során felhalmozódott.. IV. Murad trónja elefántcsontból készült. Iz­mail sah trónszékét 25 ezer igaz­gyöngy díszíti. Néhány lépéssel odább egy aranylapokkal bevont, topázzal ékesített trónus áll, ame­lyet Egyiptomban készítettek a XV. században. Mellette két, másfél mé­ter magas, arany gyertyatartó, mindegyik 6282 gyémánttal ékesít­ve. S a következő teremben a világ legnagyobb smaragdja látható — a súlya 3200 gramm! — egy nyolcvan­hat karátos és egy negyvenkilenc karátos gyémánt szomszédságában. Aztán valamennyi török szultán drága szövetből, arannyal átszőtt kaftánja következik, amelyet éle­1 A Fényes Porta minaretje tűk utolsó napjaiban viseltek. S a kaftánok mellett turbánok, kardok, szablyák, arany markolaté, ékkö­ves, Korán-idézetekkel díszített fegyverek, majd a Szent Korán egy több száz éves példánya, mellette a Mekkában őrzött szent Kába kő egy darabja, s egy elkerített kis terem, ahol valaha Mohamed, a nagy pró­féta lakott. A szemünk káprázott még akkor is, amikor már a hárem csillogó termein sétáltunk át, a szépséges hurik birodalmán, akik fátyolban vagy fátyol nélkül lépkedtek ugyan­azon tarka szőnyegeken, amelyeket most a mi lábunk tapos. Frukner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents