Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
PE SI MEGY 1972. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK 'kJCí,rlap Hat magyar vállalat a marseiíle-i vásáron A hónap második felében, szeptember 21-én nyílik a marseille-i nemzetközi vásár, amelyen hat magyar külkereskedelmi és exportjoggal felruházott vállalat mutatja be termékeit. A 260 négyzetméternyi magyar kiállítás árubemutatójának fontos célja, hogy ne csak Párizs környékén, hanem a dél-franciaországi vidékeken is megismerjék a magyar ipar termékeit. A nagy kikötőváros hajózási vállalatainak figyelmébe ajánlják a magyar daru- és hajómodelleket, s a sportolóknak vitorlás modelleket mutatnak be. A Magyar Hajó- és Darugyár a kiállítás idején szakmai napot is rendez, amelyen ismerteti termékeit, s a bemutatót filmekkel illusztrálja. Az előzetes piackutatás alapján nagy érdeklődésre számíthatnak a magyar épület- és lakásfelszerelési, díszítési áruk. Sokféle bútort, háztartási faárut, korszerű fűtőberendezéseket vonultatnak fel. Az Országos Idegenforgalmi Tanács is részt vesz a marseille-i magyar kiállításon; gazdag anyaggal ismerteti a magyarországi turizmus lehetőségeit, a magyar népszokásokat, népviseleteket. Országos tanácskozás A Művelődésügyi Minisztérium szervezésében háromnapos országos tanácskozás kezdődött csütörtökön a nyíregyházi tanárképző főiskolán az oktatással és az új tanév feladataival kapcsolatos kérdésekről. Az első napon az oktatás korszerűsítésén dolgozó négy tantervi bizottság ülésezett. Ma a pedagógusképző intézetek— tanár-, tanító-, óvónőképző — főigazgatói tartják tanévnyitó értekezletüket. Ekkor adják át a nyíregyházi intézet új könyvtárát is. A szombati tanácskozás napirendjén a testnevelés pedagógiai és módszertani kérdéseinek megvitatása szerepel. Minisztertanács Intézkedések a lakásépítési költségek stabilizálására A cél: a rakodás fokozott gépesítése (Folytatás az 1. oldalról.) . Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével együttes jelentést terjesztett a kormány elé az állami lakásépítkezések költséges áralakulásáról. Bár az elmúlt időszakban számos olyan állami és tanácsi rendelkezésre került sor, amelyek az indokolatlan költségnövekedések megszüntetésére vonatkoztak, az áremelkedés nem kívánatos alakulásának megakadályozása érdekében további következetes intézkedésekre van szükség. A lakásberuházások megvalósításúban több hatóság és többféle szervezet vesz részt. Helytelenül befolyásolta a költségek alakulását, hogy egyes esetekben a lebonyolítással foglalkozó vállalatok határozták meg — sokszor túlzott igényt támasztva —, hogy milyen felszereltségű, alapterületű, szintszámú s rendeltetésű épületrészeket tartalmazó lakóházak kerüljenek kivitelezésre. . A Minisztertanács megállapította, hogy lakásépítkezések tervszerű megvalósítása érdekében meg kell szüntetni a lakásberuházások gazdaságiműszaki előkészítésének hiányosságait. Fokozni kell a központi ágazatirányítás és -ellenőrzés szerepét. A kormány felhívta az illetékes állami szervek és tanácsok vezetőit, hogy a hatósági árellenőrzési tevékenység fokozásával is gondoskodjanak a javaslatok megvalósításáról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a pénzügy- miniszter, a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökségének előterjesztését a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások létesítésének és tevékenységének szabályozásáról. A vegyes vállalatok létrehozását a gazdasági társulásokról szóló, két évvel ezelőtt hozott törvény- erejű rendelet tette lehetővé. A kiadásra kerülő végrehajtási rendelkezések elősegítik a műszaki színvonal emelését, elsősorban a KGST-országok- kal való együttműködés fokozása révén. Az ezt szolgáló eszközök sorában új és korszerű módszert jelent a vegyes érdekeltségek létesítése. A vegyes vállalatokban való részvételre körülhatárolt körben és meghatározott feltételek mellett lehetőséget kapnak a nem szocialista országokban működő vállalatok is. A külföldiekkel közös gazdasági társulások létesítésének és működésének szabályai megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, összhangban állnak társadalmi-gazdasági rendszerünk követelményeivel. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a kohó- és gépipari miniszter előterjesztéseit az anyagmozgatás, a rakodásgépesítés helyzetéről és további fejlesztésének feladatairól. Az 1969-ben hozott határozat nyomán számos vállalatnál emelkedett az anyagmozgatás színvonala, de összességében a fejlődés nem kielégítő. Kevés olyan üzem- és munkaszervezési intézkedés történt, amely az anyagmozgató gépek és berendezések jobb kihasználását, a szállítási utak rövidítését és a felesleges rakodások megszüntetését segítené elő. A helyes, korábbi célok megvalósítására az anyagmozgatás és rakodásgépesítés fokozottabb ösztönzése szükséges. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a vállalatok számára ezzel kapcsolatos irányelveket adjanak ki. A kohó- és gépipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést terjesztett elő a folyamatban levő beruházások helyzetéről. A kormány a jelentéseket tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy az állami nagy-, célcsoportos és egyéb beruházásoknál fokozzák irányító és ellenőrző munkájukat. Rendszeres beszámoltatással, szükség esetén szankciók alkalmazásával és az egyéb lehetőségek jobb kihasználásával javítsák ez irányú feladataik ellátását. A beruházási munka tapasztalatait vezetői értekezleteken rendszeresen értékelni kell. A kormány tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztató jelentését a gazdaságos export növelését elősegítő 1968—1971. évi beruházási hitelezési tevékenységről. Megállapította, hogy az export növelését elősegítő hitelezéssel kapcsolatos tapasztalatok kedvezőek. A külügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakára utazó magyar küldöttség összetételéről és tevékenységének irányelveiről, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1972. évi közgyűlésén és az Egészségügyi Világszervezet Európai Területi Bizottságának ez évi rendes konferenciáján való részvételről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Pesten járt a tanácselnök Gondok, tanév elején „Szerencsére megtakarítottunk 190 ezer forintot’ Annak idején beszámoltunk a helybeli lakosság példamutató összefogásával, jelentős társadalmi munkájával megépült kismarosi óvodáról. A tavalyi iskolaév végén megírtuk azt is, hogy lezajlott az első tanévzáró a szintén újonnan, s ugyancsak sok lakossági áldozatvállalással megépült kismarosi négytantermes iskolában, ahol a jövő tanév kezdetéig berendezik a napközit is, a kosztot pedig a szomszédos óvodából hozzák. MéHányoMk Iskolaév, óvodaév kezdetének napjaiban keresem meg Krebs József tanácselnököt: mi újság? Éppen most jön Budapestről, a gázosoktól. — Ügy kezdődött, hogy amikor az óvodát építettük, kaptunk ugyan gáztűzhelyet is — a Művelődésügyi Minisztérium ajándékát —, de nem ment minden egyszerre: az üzemeltetéssel még várnunk kellett, s tavaly év végéig fatüzeléssel főztünk. A tanácstagok meg a szülők azonban már a tavalyi jelölőgyűlése- ken szorgalmazták: főzzünk az új iskola napköziseinek is. A két új intézmény egymás tőszomszédságában van, egyikből a másikba átvinni a kosztot nem gond — gondoltuk, s megszületett az elhatározás: megoldjuk! Júniusban a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályától kaptunk plusz béralapot, meg negyvenezer forintot az induláshoz. Méltányolták a szülők, a lakosság aktivitását, s hogy az elmúlt évben fejlesztési alapunk kilencven százalékát, költségvetésünk 30—40 százalékát oktatási célokra fordítottuk. — De . segített más is, ,Az Express tábor vezetője rendelkezésünkre bocsátott ötven darab műanyag kárpitozású széket, ebédlőasztalokat, kitűnő állapotban, meg nyolc darab hullámpalát. — Hogy az mire kellett, arról később; folytassuk egyelőre a derűsebb résznél: a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatójának készségességét bizonyítja, hogy ő is felajánlott ötven darab széket, tíz darab négyszemélyes ebédlőasztalt. A gázüzemeltetéshez szükséges szerelési Turistaként - nem hivatalos látogatáson Osztrák vendégek a megyeházán Alsó-Ausztriai néppárti képviselők és tartományi képviselők — köztük Andreas Maurer, Alsó-Ausztria tartomány kormányelnöke és felesége — huszonkilenc tagú turistacsoportja érkezett — az IBUSZ szervezésében — szerdán hazánkba. A háromnapos turistaút első napján Győrrel ismerkedtek, majd felkeresték a Dunakanyart, Esztergomot és Visegrádot. Tegnap délelőtt nem hivatalos látogatást tettek a Pest megyei Tanácson. Megtekintették a gazdag történelmi múltú épületet, majd dr. Mondok Pál országgyűlési képviselő, a Pest megyei Tanács elnöke kötetlen beszélgetésen fogadta a politikusokat. Ezen jelen volt Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Pest megyei országgyűlési képviselő, Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója, megyei tanácstag és a Pest megyei Tanács több osztályvezetője. Dr. Mondok Pál adott rövid tájékoztatót a megye földrajzi és demográfiai helyzetéről, sajátos településvi- szonyairól, az ezekkel összefüggő tervekről, eredményekről és gondokról. Szavait értő figyelem kísérte. „Szomszédok vagyunk, elég jól ismerjük egymás életét, de talán mégsem eléggé”, mondotta, s ezeknek a szavaknak az igazsága önmagában is magyarázhatná az érdeklődést. Alsó-Ausztria tartomány azonban — bár közvetlenül nem szomszédos hazánkkal — Pest megyéhez sokban hasonló helyet tölt be az országban. Szívében feleszik az osztrák főváros, miként Pest megyében Budapest, s így mégin- kább érthető a figyelem, amely a tájékoztatót övezte. Franz Stagier képviselő mindezt így fogalmazta meg: „A Pest megyei gondok sokban gondok Alsó-Ausztriá- ban is”, s a gondolatot Andreas Maurer továbbfflzte: „A megoldásra váró kérdések szinte teljes mértékben azonosak itt is, ott is.” A beszélgetés során jóformán egyetlenegy témát sem lehetett úgy érinteni, hogy ne került volna azonnal szóba az új tanácstörvény. Akár a lakásépítés, akár az egészségügyi ellátottság, akár az óvoda- iskolaügy volt a téma, konkrét példák támasztották alá dr. Mondok Pál szavait: „A decentralizációt nagyon helyesnek tartjuk, számos olyan helyi kezdeményezés bontakozott ki a községekben, városokban a rövid két év alatt, ami azelőtt jórészt ismeretlen volt.” A községek, városok önállósága, az állami segítség és a helyi erőforrások — a kérdések jelentős része ehhez a témakörhöz kapcsolódott. Ludwig Siegried, Alsó-Ausztria tartomány kor- mányelnök-helyettese elmondotta, a Bécs környéki községekből a fővárosba ugyan „csak” mintegy 80— 100 ezer ember ingázik (szemben a Pest megyei mintegy 160 ezerrel!), de gondot ez is jelent. A tartomány népessége megközelítően azonos Pest megyéével, s magasak a kommunális-kulturális igények is. Pest megye szép eredményeket ért el, de ezt hogyan csinálják? Ki viseli például az iskolák, a kórházak, szakorvosi rendelők, óvodák építési költségeit? Franz Stagier az iránt érdeklődött, hogy ki tartja fenn a különböző iskolákat, intézményeket, mi a szerepük általában a városi és községi tanácsoknak, és mi a szerepe a megyei tanácsnak? A kérdések egy részéből is kitűnt, hogy alapvetően más a mi társadalmi rendszerünk, számos eredményünk elismerésre méltó, de első hallásra — miként is van ez, hogy csináljuk — nehezen érthető. A tegnapi beszélgetés azonban azt is jelezte, hogv a különböző rendszerben élő népek közötti eszmecsere közelebb vihet egymás jobb megismeréséhez. D. GLegalább egy tállal — Mi megtettük, amit mi tehettünk: a gyerekek létszámának csökkenése folytán összevontunk két osztályt, a felszabadult tanteremből napközis ebédlő lett, a felszabadult „tanerőből” napközis pedagógus, s a szigorú KÖJÁL- és tűzrendészeti előírásoknak megfelelő feltételeket is biztosítottunk. Mint kiderült: külön kis építményt kellett felhúznunk az óvodai konyhától megszabott távolságra, minthogy két gázpalack üzemel, s további kettőt tartalékolunk. Ez a miniépület ötvenezer forintba került, és ezt tetőztük be az imént említett ajándékhullámpalával — aztán vettünk még egy hűtőszekrényt az óvodába, aztán négyezer forintért ételhordókat, aztán külön megrendelésre gumikerekű kézikocsit csináltattunk (pontosan olyan nyomtávval, hogy sárban-hóban elférjen a járdán). Az ételhordókat az óvoda meglevő, gyönyörű konyhai mosogatójában tisztogatják, az étkezőedényt viszont a napköziben, így hát (szintén KÖJÁL-előírás szerinti, csempézett, meleg vizes) mosogatót építtettünk az iskolai napköziben is. Szerencsére megmaradt tavalyról százki- lencvenezer forintunk megtakarításként, részben a társadalmi munkáknak köszönhetően! A költségek-nem okoztak gondot. De, úgy látszik, semmiből nem maradhat ki az akadályverseny; minek firtassam most már, ki hibájából — végül is a hivatalos óvodakezdés augusztus 28-i dátumát el kellett halasztanunk. Nem becéztek a szülők a plusz négynapi vakációért, s ez természetes: mindannyian bejáró dolgozók. Azután kiadtam az „ukázt”: ha a patakparton is, főzni kell a kicsiknek! A főzőnő — mellesleg a sógornőm — nem lelkesedett érte, de megtette: lakásának konyháján főzött ötven gyerekre és hat felnőttre, hogy legalább egy tál meleg ételük legyen. — Ma reggel azért utaztam be Pestre, hogy felderítsem: miért hagytak faképnél a szerelők, amikor legutóbb azzal mentek el: megnézzük a brazil—magyart, másnap jövünk, s azóta se szó, se beszéd, eltűntek. Ma Pesten sütötték ki, hogy nem volt dissousgázuk a hegesztéshez. Szóltak volna: szerzek. Akár kölcsönbe, Nagymarosról, a maszek fűtésszerelőtől, adott volna — ha már a TIGÁZ-nak ilyen gondja van, azaz a mi gyerekeinknek ... Ma végre kijöttek, ideiglenesen üzembe helyezték a konyhát, holnap próbafőzés, egyelőre az óvodásoknak. De kell a meleg étel az iskolásoknak is, összesen kilencven gyereknek és a pedagógusoknak. A TIGÁZ megígérte: szeptember hetedikén véglegesen bekötik a gázt. Addig hiszek nekik! „Nincs féheheszélés” — Persze, mindez semmiség. Ha megvan. De bizony ez nem város, ahol el lehet bújni, ez falu. Itt mindenki bejön a tanácselnök lakásába, minden gondjával-bajával, itt nincs félrebeszélés, ami probléma, azt meg kell oldani. Különösképpen olyan tettrekész lakosság esetében, mint a miénk. Hát ezért vagyok kiborulva, ezért lótok-futok — s ezért várnám el a szerelő vállalattól ugyanezt a gondosságot. Különben: a szerelők tisztességesen dolgoztak, vigyázva az újonnan festett konyhára — csak nem mindig jöttek időben. S ha vállalatuk helyett magyarázkodom — ez aligha pótolja a gyerekek ebédjét. De hát az ilyesmi hozzátartozik a mi hétköznapjainkhoz. Ügy látszik. Péreli Gabriella Ősznyitány előtt a monori járásban Felkészültek a gazdasagok a soron következő munkákra Az aratás elhúzódása az őszi munkák torlódását hozza a mezőgazdaságban. Különösen az északi járások kerültek kedvezőtlen helyzetbe ezáltal, de a megye más területein sem ígérkezik könnyed foglalatosságnak a talajelőkészítés, vetés, őszi betakarítás teendője. Erről tárgyalt tegnap az MSZMP monori járási végrehajtó bizottsága is. A járás termelőszövetkezetei ez ideig a learatott gabonaterületük 75 százalékát tisztították meg a szalmától és hozzáfogtak a tarlóhántáshoz, szükség szerint a mélyszántáshoz. Gondoskodtak az őszi vetések alá szükséges műtrágyáról is. Azokban a gazdaságokban, ahol a saját termésű gabona gyengébb minősége miatt nem alkalmas vetőmagnak, beszerezték a szükséges készleteket. Az őszi vetésekhez megfelelő mennyiségű gép — szám szerint 46 — áll a gazdaságok rendelkezésére. Az ősz nyitányának legnagyobb munkája kétségtelenül a kukorica betakarítása lesz. A tsz-ek 4772 hektáron termelnek tengerit, s az előzetes termésbecslés szerint mintegy 37 mázsás hektáronkénti átlaghozamot várnak. A csapadékos és hűvös időjárás késleltetheti a kukorica érését, ez a körülmény pedig a munka iramát fokozza majd. Ezért a gazdaságok máris készenlétbe állították teljes gépparkjukat. Átvizsgálták, kijavították a szárítóberendezéseket is, hogy elejét vegyék a nedves termény minőségromlásának. A szárító kapacitással nem rendelkező gazdaságok pedig felvették a kapcsolatot a felvásárló vállalattal, kérték, hogy a kukoricát nyomban törés után vegyék át. Ez esetben a vállalat végzi el a szárítást. A silókukorica betakarítását már a napokban megkezdte számos gazdaság. A számítások szerint idén csaknem kilencezer köbméter, igen jó minőségű szilázstakarmányt készítenek a termésből. A monori járásban mintegy 400 hektár területen termelnek burgonyát, amelynek egy részét — részesművelésben — a tagok szedik, a fennmaradt területen burgonyakombájnok és forgóvillás szedőgépek dolgoznak. Ugyancsak részes művelésre adták ki a zöldségművelés és betakarítás teendőinek zömét. Mint a járási hivatal fölmérése és a párt-végrehajtóbizottság tanácskozása megállapította, a monori járás gazdaságai felkészülten várják az időszerű mezőgazdasági teendőket. S ha valamelyest könnyebb dolguk is lesz, mint az északi járások gazdáinak — legalábbis az előkészületek simábban zajlanak —, az őszi munkák az aratáshoz hasonló próbatétel elé állítják őket. munkát még tavaly márciusban megrendeltük a Fővárosi Javszer Vállalatnál. A terv gyorsan elkészült, de aztán a Javszernek ezt a területet ellátó részét a hajdúszoboszlói főnökségű TIGÁZ-hoz csatolták. Hogy a bonyodalmak ezzel is kapcsolatosak-e, kár lenne firtatni, mert ha ^ igaz, most már valóban elkészülnek.
