Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

1972. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK PEST MEGY cMírlap 3 Lakásuk vagy otthonuk a falu? Napirenden: a tanácsi gazdálkodás pártirányításának módszerei Gázcseretelep 240 ezer forintért Újabb lakásakció Budakalászon AZ ÜZEMI LÉGKÖR, a Vállalati közérzet kérdéseivel gyakran foglalkozunk. A lakó­helyi körzetről azonban keve­sebbet szólunk. Vajon a szó eredeti értelmében otthon érzi-e magát lakóhelyén a bu­dai járás csaknem 140 ezer la­kosa — vagy csak laknak a faluban, s haza aludni járnak a Budapesten és a járásban dolgozó munkások? Ezeket a kérdéseket tárgyal­ták nemrégiben a budai já­rás közbeeső pártbizottságai­nak és csúcsvezetőségeinek titkárai. Vizsgálták, milyenek a községek anyagi feltételei, s • milyen a tanácsi gazdálkodás. Megállapították, hogy a taná­csok rendelkezésére álló szűk anyagi lehetőséggel is lehet gazdálkodni, egy forintból hármat csinálni, vagy lehet elkeseredetten hajtogatni: „üres kamrának bolond a sza- kácsnéja”. Melyik oldalról kö­zelítsék meg a község gond­jait? Az egyik kényelmesebb, a másik sok munkával szépet, maradandót alkot. Mi is tartozik tulajdonkép­pen a községi tanácsi gazdál­kodás körébe? (Ezt ma még vitatják.) Mindenesetre az ál­lami gazdaságpolitika helyi szervezése, koordinálása. Ez elég általános és közvetett feladatokat jelöl meg, de né­ha-néha nagyon konkrétan kell tudni állást foglalni. Pél­dául: a közlekedést fejlesszék, hogy munkába tudjanak utaz­ni a bejárók, vagy a helyi ipar további bővítését támo­gassák elsősorban ? A helyi községi gaádaság- poíitika is a tanácsi gazdálko­dás körébe tartozik. A tanács törődik a község életét érintő minden gazdasági kérdéssel — községfejlesztéssel, a lakosság ellátásával, az infrastruktu­rális fejlesztéssel. A KÖZSÉGFEJLESZTÉS­HEZ TARTOZIK többek kö­zött a közművesítés, az isko­lai, az óvodai, egészségügyi beruházások, az idősekről va­ló gondoskodás. A lakossági ellátást szolgálja a kereske­delem, a vendéglátás fejlesz­tése, valamint az ipari-mező­gazdasági szolgáltatások. A tanácsok törődnek a köztisz­tasággal, a parkosítással, a fa­lu szépítésével, a belső út­fenntartással. Az infrastruk­turális beruházások közé szá­mítjuk a villamosítást, a víz­szolgáltatást, a gázellátást, a csatornázást, a jelentősebb utak, közlekedés, posta bizto­sítását. Ezek tehát röviden a tanácsi gazdálkodás részkér­dései. A község lakossága és veze­tői számára azonban ezek kü- lön-külön nagy és jelentős feladatok. A részkérdés azon­nal a legfontosabb gonddá válik, amikor az anya elmen­ne dolgozni, de kicsijét nem veszik fel az óvodába; ha fel­épül az új ház, s a villany be­vezetésére fél évet kell várni; vagy ha betörte a szél az ab­lakot és nincs alti megcsinál­ja, s ha nincs ivóvíz. A BUDAI JÁRÁS KÖZSÉ­GEI munkástelepülések, a ta­nács minden intézkedése a munkásság napi helyzetét és életszínvonalát befolyásolja. Vitathatatlanul politikai kér­dés a községi tanács gazdál­kodása. A párt irányításának pedig alapkérdése, hogy sike­rül-e általánossá tenni azt a nézetet és gyakorlatot, hogy napjainkban politikai kérdés a községi gazdálkodás. Hiszen a gazdálkodás közvetlenül érinti a munkásosztály hely­zetét, a dolgozó életszínvona­lát, ifjúságunk nevelését, a nők egyenjogúságának megva­lósulását. Mind több az olyan község, ahol a tanács vezetői és a község lakossága együtt, összeforrva sokat tesznek a tágabb értelemben vett ottho­nukért, falujukért. A helyi községi pártszervek a koordi­nálói, mozgatói annak, hogy egyrészt a községben élő és dolgozó vezetők, másrészt a falu lakossága megértsék tet­teik fontosságát. A községi pártszervek elsősorban a köz­ség tanácsi, gazdasági, moz­galmi vezetőitől várnak sokat. A budai járásban tíz nagy­község, öt közös tanácsú köz­ség, és három község, vagyis huszonhárom településen dol­gozó és élő tanácsi vezetők érzik az új, magasabb igényt, amit a tanácsi önállósággal kaptak: kicsi pénzzel sok gon­dot. A községi tanácsok veze­tői a jelenlegi községi gazda­ságpolitikai feladatok megol­dásának dinamikus szervezői, „hadvezérei”. A tanácsi gazdálkodás párt­irányításának módszerei nem forrottak még ki teljesen, a budai járásban mégis vannak kezdeti, biztató eredmények. AZ ELMÚLT HÓNAPOK­BAN sikerült elérni pél­dául, hogy a tanács pártirá­nyítása a községi pártcsúcs- vezetőség vagy végrehajtó bi­zottság egyedüli feladata. (Ahol nincs csúcsvezetőség, ott a községi alapszervezet irá­nyít, mint Perbálon, Diósdon, Budajenőn.) A helyi és járási pártszer­vezetek feladata, hogy segít­sék, gyorsítsák a helyi önál­lóság kibontakozását, úgy hogy az társadalmi és poli­tikai felelősségtudattal páro­suljon. A községi gazdálko­dás pártirányítása új felada­tot jelentett a helyi pártszer- veknek* több botladozással, és hiányosság mellett értek el eredményeket, sok új tapasz­talattal gazdagodtak. Az általános gazdaságpoli­tika mellett a helyi, községi gazdálkodás pártirányításá­nak konkrétan megnyilvánuló főbb pozitív módszereit, ta­pasztalatait érdemes általáno­sítani. Az önállóság gyakorlá­sának módszerei váltják ki a legtöbb vitát. Így például so­kat vitáznak a döntési jogkör gyakorlásán. Kezdetben báto­rítani, biztatná kellett, hogy merjenek dönteni, ne várja­nak felsőbb utasításra, hisz a pénzeszközök adottak. Így volt a tárnokligetj iskola bővítésénél, felújításánál. A községi fejlesztést érintő kér­déseket több helyen túl bo­nyolultnak ítélték meg, s ke­resik az ezzel járó felelős egyént, ez a döntés idejét el­nyújtja. Döntéssel természe­tesen nagy felelősséget is vál­lalnak a tanács vezetői, ez né­ha „ijesztőnek” tűnik szá­mukra, hiszen több millió fo­rint sorsáról kell határozniuk. Mégis vannak eredmények: a diósdi kommunisták kezde­ményezésére építettek fel több száz lakást, csator­náztak stb. öt községben vál­lalták a meglévő óvodák bő­vítését vagy újak építését. A községi pártbizottság, csúcsvezetőség, illetve alap- szervezeti vezetőség megkü­lönböztetett figyelmet fordít a tanácsokra napi munká­jában is. A pártvezetők ügyelnek arra is, hogy jelen­tősebb beruházások, melyek több vállalatnak előnyösek, közös pénzből valósuljanak meg, s koordinálják az érde­keket. Ilyen közös beruhá­zásból épült Érden a MÁ- VAUT-pályaudvar és a ke­reskedelmi centrum, vagy a jelenleg épülő szolgáltatóház, Ezekben hat vállalat volt ér­dekelve. így épült fel a bu­daörsi óvoda, ahol az üzemek a fekvőhelyeket váltották meg pénzzel. A helyi pártszervek nem­csak a tanácsi költségvetésből fedezett gazdasági kérdések­kel foglalkoznak. Törődnek azokkal a fejlesztési felada­tokkal, amelyek társadalmi összefogásból valósulnak meg: a parkosítással, a fásítással. Ilyen eredmények vannak a többi között Budakeszin, Bu­daörsön. NEHÉZ, BONYOLULT FEL­ADAT a központi és a helyi célok egyeztetése; a helyi igé­nyek és népgazdasági lehetősé­gek szembesítése, vagyis a reális tervek kidolgozása, elfo­gadása testületi üléseken, majd elfogadtatása a lakos­sággal. Ezeknek 'a reális ter­veknek azonban tartalmaznia kell a helyi erőforrások kiak­názásából származó feladato­kat. Ez egyrészt „feszíti” a községi tervet, másrészt a he­lyi igényekhez viszonyítva las­sítja. Tudni kell azonban igent és nemet is mondani. Ennek különös a jelentősége a közös tanácsú községekben, ahol az érdekütközések mé­lyebben jelentkeznek. Szükséges ismertetni a la­kossággal a hosszútávú falu­fejlesztési terveket is. Ha a la­kosság távlatokat ismer, akkor mai cselekedetei is tudatosab- bá válnak. 1972-ben minden község megtartotta a tervis­mertető falugyűlést, és faluki­állításokat is rendeztek. A budai járás településeinek mintegy 80 százalékában értik pártszervezeteink feladatukat, és differenciáltan hoznak ha­tározatot a társadalmi szer­vekben dolgozó kommunisták munkájára is. A tanácsi mun­kával kapcsolatos párthatáro­zatok még többnyire félénkek. Budakeszin, Budaörsön és Ér­den azonban már politikus, fe­lelősségteljes párthatározato­kat hoznak. ELENGEDHETETLEN AZ EGÉSZSÉGES MUNKAKAP­CSOLAT a helyi párt- és ta­nácsi vezetők között. Az egyenlő fél, egymástól tanácsot kérő szemlélet sok nehézségen tovább juttatta már a helyi ve­zetőket. Egy évben legalább egy-két alkalommal szükséges összehívni körzetközponton­ként a helyi vezetőket, a kör­zetben tervezett gazdaságpoli­tikai feladatok egyeztetésére. Ez rendszerint 4—5 tanácsot vagy települést érintő terv­egyesítéssel foglalkozó megbe­szélés. Itt elsősorban az infra­strukturális és a nagyobb be­ruházásokat érintő feladatokat vitatják meg. A budai járás­ban eddig ezt három fő táj­körzetnél alkalmaztuk. Ami­kor ezzel a lehetőséggel nem éltünk, a vállalati érdek elkü­lönülése mélyebben jelentke­zett. A központi tájmegbeszé­lések arra is alkalmasak, hogy a helyi vezetők számukra fon­tos információkhoz is jussa­nak. A hatáskörök átrendezésével a községi gazdálkodás pártirá­nyítását a járási pártbizottság a községi végrehajtó bizottsá­gokon és csúcsvezetőségeken keresztül végzi. Ebben a tanu­ló átrendeződési szakaszban ez nem tudott teljesen érvé­nyesülni. Volt, ahol apró, ope­ratív kérdésekben is a járási pártbizottság intézkedett, míg másutt csak a helyi vezetés. Kevesebb segítséget nyújtot­tunk, s a beszámoltatás is el- elmaradt. A járási pártbizott­ság munkamódszere további finomítást igényel. A LAKOSSÁG SZÍVESEN VÁLLALKOZIK társadalmi munkára, ha hívják. A párt a hélyi társadalmi szerveken ke­resztül szervezi az ilyen mun­kákat; a KISZ, a Hazafias Népfront, a Szakmaközi Bi­zottság, az MHSZ és a többi társadalmi szerv sokat segít. Ennek is köszönhető, hogy ma már a lakosság többsége érti és érzi a saját falujáért vég­zett munka szépségét és fele­lősségét. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az emberek való­ban otthon érezzék magukat falujukban, akár ott dolgoz­nak, akár bejárnak. Tuza Sándorné, az MSZMP budai járási bizottságának titkára Elhunyt Soltész Istvánná Mély megrendüléssel és faj­dalommal tudatjuk, hogy Sol­tész Istvánné elvtársnő, pár­tunk Központi Bizottságának és Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának tagja, az Ipari Szövetkezetek Országos Szö­vetsége (OKISZ) elnökségé­nek tagja, a Szabolcs-Szat- már megyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke, gépkocsibaleset következté­ben szerdán elhunyt. Temetésére szeptember 8- án (pénteken) 15 árakor kerül sor Nyíregyházán, az északi temetőben. Budapest — Nyíregyháza, 1972. szeptember 6-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége A Közlekedési Hírlapban, a Budapesti Közlekedési Válla­lat hetilapjában jelent meg az alábbi felhívás: „TÁRSAT KERESÜNK Maglódon épülő, négyszer másfélszobás, össz­komfortos társasház építkezé­sünkhöz. Feltételeink: kb. 12 ezer forint készpénz, ötéves munkaviszony. Érdeklődni le­het Bédy Sándornál.” Ezután a telefonszám következik, de ez történetünk szempontjából érdektelen. Már együtt voltak Bédy Sándor, a BKV Fehér úti járműjavítójában dolgozik, a motorműhelyben. Kék szere- lőruhát visel és erősen do­hányzik. Nehéz a dolga, sok mindenre kell figyelnie ezek­ben a „házépítő napokban”. — Csepelen lakom, egyszo­bás főbérletben, de 1968 óta fekszik a tanácsnál minőségi csere kérvényem. Éppen a ta­nácsnál biztattak, -hogy jobb lenne, ha a vállalaton keresz­tül próbálnék lakáshoz jutni. A vállalatnál sem volt egy­szerű megtalálni a járható utat. Az illetékesek ott is tudták, hogy Bédy Sándornak főbérletd lakása van, ki sem mentek megnézni. Sok kollé­ga van, aki jobban rá van szo­rulva az új lakásra, rosszabb körülmények között lakik, vagy éppenséggel albérletben. — Így aztán kiestünk a szórásból, de a mentőövet csak utánunk dobták. Van a központban egy segítőnk, bi­zonyos Kerti Károly, aki építésztechnikus. Azt taná­csolta, hogy próbáljunk lakást csinálni saját erőből. Nem kellett sokat gondoUcodnom, Budakalászon is építenek állami, illetve OTP-segítség- gel lakásokat. Jelen pillanat­ban hat darab „Cs”-lakást építenek azok számára, akik még jelenleg Is rossz körül­mények között laknak. Ezeknek a lakásoknak az idén el kell készülni. Szervezés alatt van egy újabb lakásakció, amelynek keretében a tanács ingyen biztosít telket tíz családnak, s később új-abb tíznek. Az OTP hitelt ad azok számára, akiknek a tanács ezeket a telkeket odaadja. Akik megkapják, azoknak bi­Csehszlovák gyártmányú nyelvoktató laboratórium ér­kezett az esztergomi Labor Műszeripari Művekbe. A mintegy félmillió forint értékű audio-vizuális berendezést azért vásárolta a vállalat, hogy minél több dolgozója ta­nuljon nyelveket. A MIM ugyanis önálló külkereskedel­mi joggal rendelkezik, sok or­szágban van szervizszolgálata, így szakemberei nemcsak Eu­rópában, hanem a tengerentúl zonyos előtakairékossági ősz-; szeggel kell rendelkezniük. Elmondták azt is Budakalá­szon, hogy régi kívánságuk teljesül, amikor megépítik a gázcseretelepet. Eddig a lakosságnak Po- mázra kellett átmenni a tele gázpalackokért, onnan kellett Budakalászra szállítani. Most a tanács építi fel a telepet, amely 240 ezer forintba kerül, ezt az összeget a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ három év alatt letörleszti, mivel a tanács a telepet en­nek az ÁFÉSZ-nak adja át. is gyakran megfordulnak. Sok­szor vesznek részt különböző nemzetközi bemutatókon, vá­sárokon. Mindez nyelvtudást igényel. Az új berendezést — amellyel egyidejűleg húszán tanulhatnak — A TIT-tel és a METESZ-szel együttműködve tartják majd fenn, hogy a vá­rosbeli nagyobb gyárak is igénybe vehessék. Egyelőre orosz, angol, német és francia nyelvből indulnak majd a 105 órás tanfolyamok. Elkészült a második pálya Megépült az M—7-es út második pályája Budapest és Mar- tonvásár között. Az új utat holnap adják át a forgalomnak. Társat keresünk! Négy család Maglódra készül míg beláttam, igaza van Le­gyen akkor társasházi Tavaly tavasszal jelent meg a Nép- szabadságban egy cikk, mely­ben közölték, hogy Maglódon parcelláznak, lehet házhelyet vásárolni. Mivel lakatos a szakmám, az is eszembe ju­tott, ha végül is ott építünk egy házat, berendezhetek ma­gamnak egy műhelyt, ott az­tán zöröghetek ahogy akarok, senki sem szól rám, mint egy pesti bérházban. össze is álltak négyen, la­kásra volt szükségük. Így az­tán négylakásos társasházra gondoltak. Hárman azonban hamar visszatáncoltak. „Nem férünk be” — Tavaly augusztusban ma­gamra maradtam, akikor ha­tároztam el, hogy újabb tár­sulásnál bizony kikötöm az ötéves munkaviszonyt, hi­szen a visszalépők között olyan is volt, aki két hónapja dolgozott a vállalatnál. Nem beszélve arról, hogy csak ilyen módon számíthatunk vállalati segítségre is. Nem beszél keserűséggel a visszalépett társakról, a cser- benhagyás szó el sem hang­zik. Pedig nagyszerűen indult, haveri alapon, ahogy Bédy Sándor mondta. Egy helyen dolgoztak, hárman voltak la­katosok, egy pedig asztalos. Ügy képzelték, hogy csak a kőművesmunkát végeztetik el valakivel, a többit egyedül. Sőt, a telket is megvették ... — Telkünk 320 négyszög- öles volt. De már nincs meg. A maglódi szomszéd éppen akkoriban kezdett építkezni, de tévedésből pontosan a te­lekhatárra. Kiderült, hogy mi már nem férünk be a házzal oda. A tanács nagyon rendes volt, adott egy másik telket. Erről ugyan még nem érke­zett meg a hivatalos papír, a napokban várjuk a monori j árásbíróságtól. Nos, ezek voltak a házépí­tés premierje előtti pillana­tok. Akkor maradt egyedül Bédy Sándor. Ezután jfelent meg az írásunk elején idézett felhívás, bizonyítva, hogy min­den kezdet nehéz. 110 ezer fejenként — Hamarosan újra négyen lettünk. Én, a családommal, betársultak apámék is egy külön lakásra. A maradék két lakáson Koszpeg József és fe­lesége — van egy kislányuk is —, valamint Farkasréti Margit és leánya osztoznak. Ez utóbbiak, a gyermekek ki­vételével mind villamoskocsi- vezetők. így talán még jobb lesz. Formaságok vannak még hát­ra, az új telek — említettük már — még nincs átírva, jo­gilag nem lehet birtokba ven­ni. De ha ez megtörténik, a régebben visszalépő háromnak le kell mondania telekrészéről Bédy Sándor javára, aki újra egyenlő részekre osztja a tel­ket az újak között. — Előzetesen úgy számolok, hogy fejenként körülbelül 110 ezer forintba kerülnek a laká­sok. Jövőre felvesz mindenki a vállalattól 70 ezer forint kamatmentes kölcsönt, amit 15 év alatt kell visszafizetni. Terveink szerint OTP-köl- csönt is veszünk fel, 40 ezer forintot. Már mindenki befi­zetett 24 ezret, így ez össze­sen 134 ezer forint. És körülbelül 30 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeznek majd a munka­társak, a szocialista brigád tagjai. Az összeg így jóval na­gyobb, mint amennyit laká­sonként terveznek. De kell „rátartás”. — Ha marad pénz, nem vesszük igénybe az összes vál­lalati kölcsönt. Az építkezést ugyanis továbbra is saját erő­ből szeretnénk kivitelezni. Jövő ilyenkor? Saját erőből... Mert Bédy Sándor is, az édesapja is ezer­mester, de Koszpeg József is ért a házépítéshez, hiába vil­lamosvezető. összeállnak és nekifognak majd. — Már készítettünk kint egy kis felvonulási épületet. Vásároltunk építőanyagokat is, sódert, cementet, kútgyűrűt, sőt, a kerítés is megvan, csak a területet kellene már kitűz­ni. Akadt ismerős gépkocsi- vezető is, aki segít majd a szállításokban. Ügy tervezzük, hogy szeptember 23-án kivo­nulunk körülbelül harmincán, mert jönnek a brigádtagok is, és hozzáfogunk. Aztán csinál­juk minden hétvégén, szabad­ságon, meg amikor tudjuk. Jövő ilyenkor be szeretnénk költözni. Ez a helyzet, mielőtt Magló­don, a Jókai utca és a Bata Ferenc utca sarkán kinőne egy kétszintes, négylakásos ház a földből. Fehér Béla Nyelvoktató gépet vásárolt a gyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents