Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

PEST Alter k/Íírlap 1972. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Rózsás, gyümölcsös iskola Szentlőrinekdtai Gül Baba Szentlőrinckátán, az isko­lához vezető, hosszú útra, a kertkaputól kezdve rózsalugas borul. Ritka szép, gondo­zott rózsakert pompázik ott, s a gyerekek ápolják a virágok szépséges királynőjét — poli­technikai oktatás keretében. Többet a szabad levegőn — De ez még nem minden — mondja Rukoszy Gyula igazgatóhelyettes, és elvezet az iskola hatalmas telkének egy másik részébe: a gyümöl­csösbe. Büszkén mutogatja. — Azt mondják, az egész járás­ban nálunk a legeredménye­sebb a gyakorlati oktatás. Nyolcszáz öl a gyümölcsös, kétszáznál több fa van benne. — Mezőgazdasági község a miénk, nálunk a gyakorlati oktatásban a gyümölcskerté­szeten van a hangsúly — mondja az igazgatóhelyettes. — Imre Sándor igazgató, meg Jenes JózSefné pedagógus, a politechnika oktatói kezde­ményezték a gyümölcsöst. — Kicsit meg kellett küzdé­sünk érte — szólal meg Imre Sándor is. — Akkor még is­kolánk szülői munkaközössé­ge csupa férfiből, az apákból állott. Mondhatom, mindent készségesen megtettek gyer­mekeik második otthonáért, az iskoláért, de a kert létesítését nem helyeselték osztatlanul. Azért társadalmi munkával valamennyien hozzájárultak. Divat lett Hozzáteszi azonban az igza- ató, hogy fa- meg vasipari olitechnikai műhelye is van z iskolának a fiúk részére. A ányok varrni és főzni tanul­lak. De csak télen, meg na- ;yon rossz időben, mert az a él, hogy a tanteremben el­oltott időn kivül minél töb- iet legyenek szabad levegőn. Olyan „jó ránézni” ember az iskolaigazgató. Testes, nyu­godt, csupa derű. Nehéz gyer­mekkoráról — a kétholdas kisparaszt fiának a küzdel­méről a továbbtanulásért — mosolyogva beszél. — Négy polgárit végeztem, aztán kellett otthon a pénz, ha addig csak vakációkban, most már egész évre munká­ba álltam. Esztendőkkel utóbb kérvényeztem, adjanak kor­engedélyt, hogy felvehessenek a tanítóképzőbe. Nem engedé­lyezték. Aztán jött a felszaba­dulás. Húszesztendős korom­ban, 45 nyarán, még arató­munkás voltam, őszén pedig már beiratkozhattam. Nem­csak korengedélyt kaptam, hanem azt is megengedték, ha tudom, az első két évet egy esztendő alatt elvégezhe­tem. Sikerült. Képesítővel a kezében haza­jött ősei falujába, Szentmár- tonkátára. A török hódoltság után, de csak 1727-ben épül­hetett templom a faluban, a meglévő legrégibb anyakönyv első bejegyzései tehát abból az időből származnak. És egy 1730. évi bejegyzés a tanú rá, hogy az Imre családban Szent­lőrinckátán már akkor is szü­letett gyermek. — Valódi bennszülött va­gyok, abban mégis elütöttem a falumbeliektől, hogy én min­dig Szerettem a gyümölcsöt. Nemcsak enni, hanem a ter­mesztése iránt is érdeklődtem. Kivétel volt a községben az apám, akinek ma is hobbyja a szőlő, szép lugast nevelt, ápolt mindig. — Szóval hajlamát a ker­tészkedéshez tőle örökölte? — Meglehet. És a vér nem válik vízzé, a fiam a gödöllői egyetemre jár, s a kertészet érdekli leginkább. Az iskola gyakorlókertje pedig divatba . Kőműves, vízszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, autófényező és gépkocsivezető szakmunkásokat, kubikosokat betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) és rakodókat azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezni lehet a „PROSPERITÁS" Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. \ SZÖVETKEZETI JAVÍTÓSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TIPUSO SZEMÉLY. ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 21.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki u. 1.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.). garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz hozta a községben a gyümölcs- termesztést. Szabadtéri tanterem Nyolcezer forintot kell for­dítani évente a gyakorló gyü­mölcsösre. Már tavaly is 12 000 forintot hozott, idén pedig meglesz vagy 17 000 a bevétel. Az iskola oldalfala mellett az utcán is rózsa virul. Azt is politechnikában ültették. Ti­zenötfajta, 150 rózsabokor dí­szíti tehát az iskolát. Ügy be­szél az igazgató erről a virág­ról, hogy le kellene kottázni a hangjában csengő szerete- tet. Szavait hallgatva az jut az ember eszébe, a rózsák aty­ja, Gül Baba — Szentlőrincká­tán. — Ha esküvő vagy eljegy­zés van a faluban, megveszik tőlünk a csokorravalót. A ró­zsa 500 forintot hozott az idén is az iskolának. A gyümölcsösben körtefák között jókora tisztás. Két év múlva megnőnek a fák, akkor összehajlítják a tetejüket, és a zöld mennyezet alá iskola­padok kerülnek. Szabadtéri tanteremben folytatják a ker­tészeti politechnika elméleti oktatását. Nagyszerű gondo­lat! Amellett ennél olcsób­ban aligha épül még valahol tanterem. Ä szentlőrinckátai iskolában ebben a tanévben 225 gyer­mek kertészkedik, még a kis elsősök is. Persze, ha felnő, közülük csak kevés lesz ker­tész, de valamennyi magával viszi az iskolából az életbe a fák, a virágok, a természet és a szépség szeretetét. Szokoly Endre Ezeréves Esztergom Még véget sem értek Szé­kesfehérvárott a millenniumi ünnepségek, Esztergom máris hasonló eseményre készül: jö­vőre ünnepli várossá alakulá­sának 1000. évfordulóját. Ezer évvel ezelőtt több fővárosa, il­letve községi székhelye volt az országnak. Géza fejedelmi székhelye Esztergom volt, csa­ládi birtokai viszont Székesfe­hérvár körül terültek el. Így mindkét hely a politikai és társadalmi élet központja — főváros volt. A tudományos akadémia állásfoglalása alap­ján az esztergomiak 1973-ban ünnepük meg az évfordulót. DÉRYNÉ Száz évvel ezelőtt, 1872. szeptember 29-én hunyt el a magyar színjátszás kimagas­ló alakja, Déryné Széppataki Róza. Az évfordulóra ünnep­ségsorozattal készül szülővá­rosa, Jászberény, ahol szá­mos emlék van Dérynéről, s ahol szobrot állítottak emlé­kezetére. Szeptember 29-én megyei honismereti napok­kal kezdődnek az ünnepsé­gek, majd színháztörténeti kiállítást nyitnak. A film­színházban levetítik a Déry­né című nagysikerű magyar filmet, a Május 1. szigeten megkoszorúzzák Déryné szobrát. Megkezdődött a beiratkozás a Magyar Eszperantó Szövet­ség nyelvtanfolyamaira. A kezdő, közép-haladó és hala­dó eszperantó tanfolyamokra szeptember 30-ig lehet jelent­kezni a szövetség Kenyérme­ző utcai központjában (tele­fon: 137—872, 141—078-as), vi­déken a helyi csoportoknál. VISEGRÁD, SZENTENDRE Menü — festményekkel Szomorkás arcok, különös, gyötrelembe csavarodó figu­rák néznek ránk az étterem faláról — egy költőien szo­rongó világ tekintete kíséri a csevegő fagylaltozókat. A fur­csa ellentét — a művészet valíomásos hangja a gyomor gyönyöreinek székhelyén — nem is téveszti hatását. A vendégek körülsétálják a tár­lót, elidőznek a fantázia-kö­zépkor levegőjét árasztó, hosszú nyakú alakok előtt, némelyikük a képek ára iránt érdeklődik. Szerény, gépelt meghívó in­vitált a szokatlan verniszázs- ra: Gerlóczy Sári képeinek kiállítása megtekinthető au­gusztus 22-től szeptember 15- ig, a visegrádi Sirály étterem­ben. „Szemben a révvel, te­hát a legforgalmasabb he­lyen” — teszi hozzá, a magát megnevezni nem kívánó üz­letvezető, akitől azt is meg­tudhatjuk, hogy második esz­tendeje rendeznek hasonló kiállításokat a szezonban. Az IBUSZ Dunakanyarba látoga­tó hazai és külföldi csoportjai rendszeresen itt ebédelnek, vacsoráznak — vagyis az al­kalom szülte a „tolvajt”, az ötletet: kapjanak egy kis kul­túrát menüjükhöz. A kezdeményezést Szent­endrén is felkarolták: itt a Művész és a Teátrum étterem fogadott be képzőművészeket pörköltillatú társbérletbe. A visegrádi vendéglő tövében még szabadtéri szoborkiállí­tást is terveztek, de ez meg­hiúsult az éjjeliőr hiányán. (Érdemes volna e túlzott óvatosságot tükröző elutasítás áthidalásán elgondolkodni.) A külföldiek jelentős része nem megy el kiállítási csarnokok­ba, de ha helyébe hozzák a műalkotásokat, nem csupán megnézik, vásárolnak is belő­lük. De csak úgy, ha a hely­színen a kiviteli engedélyt is elintézik, hiszen nem védett képekről van szó. (Talán ez sem megoldhatatlan; csak né­mi rugalmasság szükségeltetik hozzá...) Gerlóczy Sári képeinek egy­séges hangulata ragadja'meg elsősorban a nézőt. Kedvenc anyaga a zsákvászon, ez adja vissza a leghívebben barna, sárga, sőt, arany és fekete színekbe öltöztetett látomása­it. Sajátosan lebegő, szoron­gásos világ az övé; az irodal- mias címadás, a vonalak sze­cessziós indázása mögött őszintén feltárulkozik a mű­vész belső nyugtalansága. Jó néhány képét jellemzi a le­zártság, a keret hiánya: a külvilágtól kapott hatások mintha ellebegnének a végte­lenbe. jeladásaként egyfajta kozmikus kiszolgáltatottság­nak (Magány az emberbo­zótban). A Légszomj szinte egy pontba sűrűsödött halai, a Kútbanézök vagy a Ronald kútja ismétlődő motívumai is erős atmoszférával árulkod­nak arról az aggodalomról, mely a képek legtöbbjén me­sébe, álomszerű képzeletvi­lágiba oldódik. Gerlóczy Sári képei szep­tember 30-án átköltöznek a szentendrei Teátrum étterem­be, ahol Rózsa Mária festmé­nyei, valamint Törley Marili és Muzsainé Széchenyi Emília — lapunkban már ismertetett — kavicskompozíciói társasá­gában várják majd a látoga­tókat. Lehotay-Horváth György HETI FILMJEGYZET A 22-es csapdája Jelenet A 22-es csapdája című filmből. Középen a fő­szereplő, Alan Arkin. Meddig mehet el a szatíra? Kigúnyolhatja-e valaminek a rossz, hibás, ostoba, aljas, naív vagy zsarnoki vonásait, s ezzel kész — vagy megkérdő­jelezheti' magát az eredeti ki­indulópontot is; azaz a bírá­lat-e a feladata vagy a meg­semmisítés? A Joseph Heller regényéből készült amerikai film, A 22-es csapdája, ezt a kérdést veti fel, s eléggé egyértelműen vála­szolja meg: az amerikai had­seregben, nevezetesen a légi­erőnél olyan elképesztő állapo­tok uralkodnak, olyan elkép­zelhetetlen dolgok történnek, hogy ezek után a leglogiku- sabb lépés magának a hadse­regnek, a légierőnek a meg­semmisítése, beszüntetése len­ne. Pedig ez a légierő a II. vi­lágháború vége felé Olaszor­szágban állomásozik, a fasisz­táktól és náciktól visszavere­kedett területen, a hitleri had­sereggel való állandó harc kö­zepette. És mégis: ezt a légi­erőt atomjaira zülleszti a kor­rupció, a katonáskodást kar­rierlehetőségnek tekintő, civil­ben pénzember tisztek gátlás­talan és hozzá nem értő osto­basága, a harácsolás, az akár­milyen áron üzletet kötés szel­leme, a szemérmetlen lopás és az erkölcsi nihilizmus. Ennek a légierőnek az volna a felada­ta, hogy minden erővel a ná­cizmus megsemmisítésére tör­jön, ehelyett rangkórságban szenvedő tábornokok, séf telő tisztek, antikatona katonai ve­zetők játékszere lesz, ahol a gépek bevetése helyett csem­pészáruért röpülnek Törökor­szágba, ahol eladják a pilóták ejtőernyőit, élelmét, sebkötöző csomagjait. És eladják az éle­tüket: az előírt harmincöt re­pülés helyett egyre többet kell teljesíteniük, mert ezredesük dicsőségéhez ez kell, s gyakor­latilag addig repülnek, amíg le nem lövik őket. Yossarian, a regény és a film hőse, éppen ezt akarja el­kerülni. De itt jön a „22-es csapdája”, a híres katonai sza­bályzati pont: Valaki csak ak­kor hagyhatja abba a repülést, ha őrült. Őrültnek viszont csak akkor számít, ha tovább akar repülni. Tehát, ha azt ké­. .. (D KV ] A DUNAI KŐOLAJIPARI VÄLLALAT Termékforgalmi Főosztálya felvételre keres • saját kezelésben levő vasútüzeméhez kocsirendezői munkakörbe 18. életévüket betöltött, e pályára alkalmas férfiakat és legalább általános iskolai végzettségű, 18. életévüket betöltött munkaerőket, betanított munkakörökbe. Érettségizettek előnyben. Vidékieknek kulturált szállást adunk. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet megbeszélés végett személyesen: a vállalat Munkaügyi Osztályának Felvételi Irodájában, vagy levélben a Százhalombatta 3. Pf. 1. címen. ri, kerüljön vissza a földre; nem lehet őrült. Tehát nem kerülhet a földre. Így aztán, miután ebből az ördögi körből nincs szabadulás, Yossarian történetében egy eleve re­ménytelen küzdelmet kísérhe- hetünk nyomon. Méghozzá úgy, hogy mind a filmből, mind a regényből érezzük: többről van szó, mint egy ides­tova harminc esztendős histó­ria felemlegetéséről. Ha ugyanis lehántjuk a filmről a gyilkos szatíra rétegeit, s nem felejtjük el, hogy a történet eredeti képtelenségét még csak megszokszorozza a torzí­tott látásmód, akkor lehetet­len nem észrevenni, hogy Jo­seph Heller kicsit a mai ame­rikai háborúkra, elsősorban a vietnami háború gátlástalan­ságára, aljasságára, cinikussá- gára is gondolt, amikor ilyen­nek mutatta be az amerkiai lé­gierőt 'a II. világháború végén. A film egyike azon ritka eseteknek, amikor az eredeti művel csaknem teljesen egyenértékű változatot sike­rült produkálni. Pedig ezúttal ez különösen nagyon keserves munka lehetett, hiszen Heller regényének egyik legfontosabb eleme a stílusa, és az 'a kite- kert-fanyar verbális humor, amelyet képre lefordítani alig lehet. Mike Nichols rendező, de a forgatókönyvet író Buck Henry is kitűnően vitték át a filmre mindazt, ami ebből a sajátos stílusból átvihető, s inkább a regény cselekmény­vezetését, szerkezetét és az egyes figurákat igyekeztek mi­nél hívebben tolmácsolni, mintsem az eleve reprodukál­hatatlan, hosszas — bár frene­tikusán humoros — dialóguso­kat vagy leírásokat. Nichols- nak ehhez nagyszerű színész­gárda állott rendelkezésére. Olyan kiválóságok is, mint Orson Welles vagy Anthony Perkins kisebb szerepekben tündökölnek, s a felhősöket — Yossariant és Cathart ezredest — nem kevésbé kiváló művé­szek, Alan Arkin és Martin Balsam játsszák. A 22-es csapdája minden bi­zonnyal óriási közönségsiker Jesz, s nem érdemtelenül. Csak egyre kell vigyázniuk a nézők­nek. Arra hogy ennek a film­nek a legelrugaszkodottabb ötletei és legfantasztikusabb víziói is véresen komoly mondanivalót hordoznak. Fiatalok Szovjet film. Hősei fiatalok, a felnőtt kor küszöbén, de még eléggé kialakulatlanul. Ebből adódnak a konfliktusok is: Alekszej és Zsenya nehe­zen kibontakozó, aztán meg­szakadó, majd nehézségeken át is egymásra találó, de ké­sőbb újra elváló kapcsolata, szerelme csak kemény leckék után tud beteljesedni. Kár, hogy az érdekesen felvázolt alaptörténetet és a jól megra­gadott konfliktusokat gyengíti több figura erősen sablonos rajza. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents