Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

1972. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK 3 Tsz-szövetségi elnökségi tanácskozás Nem érvényesül egyértelműen a szövetkezeti egyenjogúság Közös vállalkozások szorgalmazása A megyei pártbizottság ülésének napirendjén: a tanácstörvény végrehajtása Szerdán ülést tartott a Bu­dapest környéki Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­gének elnöksége. A tanácsko­záson fontos közgazdasági do­kumentumot vitattak meg, amely a mezőgazdasági szö­vetkezetek, valamint a velük kapcsolatban lévő állami vál­lalatok egyenjogúságának gya­korlati érvényesülését térké­pezi föl. Ennek a napjainkban oly­annyira aktuális témakörnek a múltja voltaképpen a föld­reformmal kezdődik, amidőn tulajdonjogilag elkülönült egy­mástól a legfontosabb terme­lőeszköz, a föld, s az annak termékeit feldolgozó élelmi­szeripar. Ugyancsak napjaink divatos szavával mondván, i az a bizonyos vertikum 1 különvált egymástól, meg- I szakadt az egymásra épült j folyamat. A feldolgozó és forgalmazó vállalatok haszonrésze költ­ségvetési bevétellé vált. Ek­kortájt a vállalatok úgyszlo- ván hatóságként jelentek meg a termelőknél, s nem gazda­sági ösztönzőkön, hanem jog­szabályokon alapult az a ha­tás, amit a mezőgazdaságra gyakoroltak. 1957-ig tartott ez a periódus, amikor megszűnt a beszolgáltatási rendszer. ■ Űj alapokra helyeződött a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolata a gaz­daságirányítási reformot kö­vetően: ekkortól bontakozha­tott ki a tsz-ek önálló, válla­latszerű gazdálkodása. Az egyenrangúság formailag ki­mondatott, ám ez a gyakorlat­ban még — miként a szövet­ség dokumentuma más szak­véleményekkel egyezően hang­súlyozza — nem érvényesül egyértelműen. Hogy miért nem? A válasz logikus: a szer­ződéses feltételek kidolgozása­kor monopólhelyzetbqn lévő vállalat áll szemben decentra­lizált szövetkezeti gazdasá­gokkal. Továbbá a mezőgazda- sági termékek döntő hányada úgynevezett kötöttpályás cikk, vagyis a szerződő szövetkeze­teknek nincs választási lehe­tősége a partnerek között. Ezek a döntő okok, de felso­rolhatjuk például azt, hogy az áru raktározásának feltételeit jobbára a vállalatok kapták, amelyeknek előnyük van az áru értékesítésékor is. Mind­ez azzal jár, hogy a tsz-ek — jóllehet elvileg egyenjogúak — a gyakorlatban változatlanul hátrányos helyzetben vannak. i Amit aztán már az egész ország megérez: ha nem alakul ki megfelelő szer­ződéses kapcsolat — stag­nál, vagy csökken egyes termékek termesztése-te- nyésztése. V annak személyiségek, akiknek emberi nagy­sága a könyörtelenül múló időben megnő. Történel­mi távlatot kapnák tetteik és példaképévé válnak azoknak, akik nem tudnak eszmények nélkül élni, akiket humaniz­musuk azok táborába vezérel, akik a társadalmi haladást cselekvőén szolgálják. Martos Flóra (1897—1938) ilyen hőse a forradalmi munkásmozga­lomnak. Mindazok, akik a mai napon megemlékeznek 75. születés­napjáról, gondolatban leteszik végső nyughelyére az emléke­zés vörös rózsáit. M artos Flóra 38 éves volt, mikor a magyar reakció emberirtó rendszerének korabeli leghírhedtebb hóhér­osztaga, a kémelhárítás lefog­ta. Behurcolták a reményte­lenség házába, a Conti utcai katonai börtönbe, és ott húsz hónapig kínozták. Ha semmi egyéb nem történt volna vele, „csak” húsz hónapig tartó sínylődés a sötét és levegőtlen magánzárkában, deszkaprics­A közgazdasági összefüggé­sek egyik lényeges eleme: az úgynevezett vertikum végén lévő vállalat akkor is elvon jövedelmet, ha arra a terme­lés fejlesztése érdekében nagy szükség lenne. Ilyenkor szo­kás azt mondani, hogy az il­lető ágazatot ismét dotálni kell! Közben elhomályosul a valódi ok, hogy tudniillik a nyereségelvonás a termelés- nek éppen abból a szakaszá­ból történt, amely később va­lóban dotálásra szorul. Aktuális példát említ e fejtegetés alátámasztásaként a tsz-szövetség dokumentuma. Valóságos nemzeti gondot okoz napjainkban a szarvas­marha-állomány csökkenése. Kormányprogrammá emelke­dett az ágazat gazdaságos ter­melésének rendbehozása, jól­lehet a vertikum végén lévő állami vállalat nyereség cí­mén a költségvetés számlájára korábban is ugyanolyan össze­get fizetett be, mint amennyi a gazdaságos működéshez szükségletként felmerült. Még­is, az állomány csökkenése miatt a gazdaságokat, a pa­rasztságot érte elmarasztalás. Mindebből kitetszik, hogy a termelőszövetkezeti szövetség szakemberei nagyobb előrelá­tást várnak a közgazdasági szabályzók kidolgozóitól, illet­ve a pénzügyi irányítástól. Nem vitatják azonban a szö­vetkezeti érdekvédelmi testü­let dokumentumának kidolgo­zói azt, hogy Tíz évvel ezelőtt írták alá a magyar—szovjet timföld—alu­mínium egyezményt. A ju­bileum alkalmából rendez­vénysorozattal, szakmai na­pokkal emlékezik meg a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt a nagy jelentőségű megállapo­dásról. E rendezvénycsoport központi tanácskozására szer­dán került sor a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. Timár Mátyás, a Magyar Alu­míniumipari Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettese a szá­mok tükrében vázolta az el­múlt tíz esztendőt: 42 száza­[ csen, jóformán kenyéren és ví­zen — annak elviselésére is j erős lélek kellett volna. De őt húsz hónapon át kitartóan, módszeresen „vallatták.” Jog­gal feltételezték róla, hogy az illegális kommunista párt ve­zetőiről, munkájáról, kapcso­latairól mindent tud. Fizikai és szellemi erejének megtöré­sére felhasználták a modern inkvizíció minden eszközét — eredménytelenül. Pedig a szen­vedések óráiban minden perc egy örökkévalóság. Hát még a hetek és hónapok együtt! Martos Flóra kiállta az ember­telen kínzásokat és nem val­lott. Erősebb volt a tiszti hó­hérok együttes erejénél... 1937 márciusában hordágyon vitték a vérbíróság elé, amely hírhedt volt egész Európában. De a vád még a legkisebb bi­zonyítékot sem tudta produ­kálni. Martos Flórát bizonyí­tékok hiányában kénytelenek voltak felmenteni. Kiszaba­dult. A párt azonnal gondos­kodott róla. Egy prágai szana­tóriumba vitette, s az orvosok mindent megtettek talpraállí- tására. De a leggondosabb ke­a feldolgozó és forgalma­zó vállalatok is hoznak létre új értéket munkájuk­kal, így megfelelő jöve­delmet is képeznek. Mégis, célszerű lenne fölül­vizsgálni, hogy a vertikum kü­lönböző szakaszaiban milyen mérvű jövedelemrészesedés il­leti meg a termelés-feldolgo- zás-értékesítés folyamatában részt vevő szövetkezeteket, il­letve vállalatokat. Napjaink­ban mind több közgazda, va­lamint párt- és állami vezető hangsúlyozza, hogy az élelmi­szergazdaságot egyetlen komplex vertikumnak kell te­kinteni, vagyis összességében célszerű megítélni. Mindmáig azonban számos jogszabály, valamint — s tán ez a döntő! — szubjektív ok akadályozza ennek megvalósulását Mi a javaslat? A tsz-szövet­ség megítélése szerint célsze­rű lenne arra törekedni, hogy az élelmiszergazdasághoz tar­tozó üzemek közös vállalko­zásokra lépjenek egymással a termeléstől a forgalmazásig, s így a vertikum egészében képződő nyereséget vonják el. Ily módon kiegyenlítődnek a termelésre fordított költségek, valamint a hozamok szintjei. Az elnökségi ülés résztvevői megállapodtak abban, hogy felkérik a szakszövetkezete­ket: jelezzék a szövetségnek a témakörben adódó tapaszta­lataikat, gondjaikat. Keresztényi Nándor timföldgyártás és 27 százalék­kal emelkedett a magyar alu­míniumkohók termelése. Ez a nagy jelentőségű megállapodás lehetőséget nyújtott az alumí­nium mind szélesebb körű fel- használására is. Az elmúlt évben már az egy főre eső alu­míniumfogyasztás meghaladta a 10,3 kilogrammot, s ezzel megközelítette a fejlett orszá­gok szintjét. Az értékes fehér fém felhasználási köre egyre bővül, s mind nagyobb szere­pet kap a kiemelt kormány- programok megvalósításánál, így például a járműprogram ­zelés sem menthette már meg. 1938 végén, 41 éves korában, meghalt. H ősiessége a marxizmus— leninizmus világot for­máló erejéből fakadt. Őreá tökéletesen illik Marx híres mondása: „Az eszmék, amelyek legyőzik értelmün­ket, amelyek meghódítják ér­zelmünket, amelyekhez értel­münk odakovácsolja lelkiis­meretünket, oly láncok, ame­lyektől szívszakadás nélkül nincs menekvés, oly démonok ezek, amelyeket az ember csak úgy győzhet le, ha meg­hódol nekik...” Martos Flóra mindössze 41 esztendőt élt. De csodálatosan gazdag volt az élete. Avatott tollal sokan írtak már róla méltó megemlékezéseket. Élet­műve, a tettek szakadatlan so­ra: 1918-ban a baloldali szo­cialisták soraiban harcolt. Ak­kor a Charité Poliklinika röntgenasszisztense volt. Alig 22 éves az 1919-es forradalom idején: a proletár gyermekek gondozásának egyik lelkes munkatársa és szervezője. És Az országgyűlés 1971-ben fogadta el az új tanácstör­vényt. A törvény magában foglalja pártunk X. kongresz- szusának a tanácsokra vonat­kozó elveit, valamint a Köz­ponti Bizottság és a Miniszter- tanács 1970. április 16-i együttes ülésén elfogadott irányelveit. Az új törvény elfogadásá­nak az volt a célja, hogy nö­velje a tanácsok önállóságát, szakszerűbbé tegye az irányí­tást, biztosítsa az eredménye­sebb ügyintézést, és szélesítse a tanácsi munka demokratiz­musát. Az elmúlt másfél esz­tendő tapasztalatai bizonyít­ják: helyes volt a tanácstör­vény megalkotása. Azóta — mint mondották — érezhető­en megnőtt a tanácsok hatás­köre, jogköre, felelőssége. A megyében jelenleg 6691 tanácstag képviseli választói érdekeit. Eredmény, hogy a választások során nőtt a fia­talok és a nők aránya. A megye életére kedvezően hatott a tanácstörvény. Jól érvényesül a területi elv, az alapvető fejlesztési koncepci­ók kialakítása, a városok és a községek képviselete. Ezt szol­gálta például a többi között a településhálózat fejlesztésének távlati terve, a közlekedésfej­lesztés 15 évre szóló fejleszté­si koncepciója, a bevételi sza­bályozók kialakítása, az álla­mi támogatás rendszerének jóváhagyása. A murikában sokat segített a Hazafias Népfront, a szak- szervezet, az üzemek, az in­tézmények, s mindenekelőtt a különböző szintű pártszerve­zetek. A lakosság támogatása is fokozódott: megélénkült a város- és községfejlesztésben a kezdeményezés. Szinte egye­dülálló az az eredmény, ame­lyet a pártszervezetek, a ta­nácsok, a tömegszervezetek elértek például az ivóvíztár­sulások szervezésében. Jelen­leg mintegy 70 ivóvíztársulat működik a megyében, amely csaknem száz község 400 ezer lakosának ivóvízellátását old­ja meg. Az elmúlt esztendőben, 117 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek a megye lakosai községük, városuk szépítéséért. Országos értéke­lés szerint is Pest megyében végezték a legnagyobb értékű társadalmi munkát. Nagysze­rű eredmények bontakoztak ki az MSZMP váci járási bi­zottság kezdeményezése alap­ján, az Egy iskola — egy üzem mozgalomban. Bővült az ipa­ri üzemek, szövetkezetek és tanácsok együttes beruházá­sainak köre is. Jelenleg mint­egy 300 millió forint áll ren­delkezésre a közös beruházá­sokra. Különösen dicséretes a közös beruházások alakulása a budai, a gödöllői, a monori amikor az imperialista hatal­mak nyeregbe ültették Horthy ellenforradalmát, Martos Fló­ra fáradhatatlan buzgalommal segítette az internáltakat és családtagjaikat Különösen a zalaegerszegi lágerben gyötrő­dő kommunistákon és balol­dali szocialistákon segített so­kat. Életben maradásukat töb­ben neki köszönhették. Működésének legális hátte­ret keresve belépett a Magyar- országi Magántisztviselők Szö­vetségébe. Akkor a Shell-olaj- vállalat csepeli laboránsa volt. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja tagjaként 1927-től előbb a Vörös Segély aktívája, majd vezetője. Horthy rend­őrsége 1931-ben letartóztatta, megkínozta, a bíróság pedig 8 hónapra börtönbe csukatta. K iszabadulása után, noha a kínzások felőrölték az egészségét, folytatta for­radalmi munkáját mindaddig, amíg a Conti utcai kazamaták pokla végképpen tönkre nem tette. Halála megrázta a kor osztályharcosait, és a szimpa­tizánsok sokezres táborát: a proletariátus nagy szíve ma­gába fogadta őt. Azóta ő, a szocializmust építő egész ma­gyar nép hőse már ... Földes Mihály és a dabasi járásban, vala­mint Vácott. A társközségek érdekére is ügyelni kell A tanácstörvény eddigi vég­rehajtásának idején alakítot­ták ki a közös tanácsokat is. Jelenleg 20 közös tanács 44 község ügyeit intézi. Ezekben a hetekben készítik elő 18 község 8 közös tanácsának megszervezését. A közös taná­csok igyekeznek jól dolgozni, munkájukat jól megszervezni. Ma azonban még gond, hogy keveset foglalkoznak a társ­községek problémáival, s az ilyen helyeken csökkent a közéleti aktivitás. A kirendelt­ségek pedig nem rendelkeznek olyan hatáskörrel, hogy elin­tézzék a panaszokat. Hiba az is, hogy a társközségek egy részében nem valósulnak meg azok a fejlesztési tervek, ame­lyeket korábban ígértek. Ennél máris kedvezőbben indult a járási hivatalok munkája — állapította meg a pártbizottság. A járási párt- bizottságok segítségével sike­rült leküzdeni a kezdeti bi­zonytalankodást. Kezd kiala­kulni az a helyes munkamód­szer, amely a községekkel, a megyei tanács osztályaival köti össze őket. Megoldásra vár még azonban az, hogy jusson erejük a hatáskörükbe tartozó szövetkezetek — kü­lönösen a ktsz-ek, ÁFÉSZEK — állami felügyeletének gya­korlására. A tanácsok a népgazdasági tervvel egyidőben készítették el saját ötéves fejlesztési, költségvetési terveiket is. Vi­lágossá vált az is, hogy a ta­nácsi önállósság nem elsősor­ban több pénzzel való gaz­dálkodást jelent, hanem a rendelkezésre álló eszközök eredményesebb, gazdaságo­sabb felhasználását. A helyi tanácsok először készíthettek olyan önálló tervet, amelyhez saját pénzalappal rendelkez­tek. A hat város és 151 közsé­gi tanács körültekintően mér­te fel lehetőségeit, és a ta­pasztalat bizonyítja, hogy jól meggondolják, megfontolják, mire fordíthatják pénzüket. A tanácsok jelenleg 1116 költségvetési intézményt üze­meltetnek, és gondoskodnak fenntartásukhoz a feltételek biztosításáról. A tanácsok gazdálkodásában azonban akadnak gondok is. A bevéte­li szabályozók alapelve jó, de túl bonyolult, amíg a tanácsok hozzájuthatnak bevételeikhez. A többi között például csak utólag tudják meg, hogyan alakult az üzemek adóbefize­tése, s ez természetesen hát­ráltatja a munkát. A pénzügyi szervek túl nagy apparátussal dolgoznak, és még nagy a bü­rokrácia. Az egész tanácsi gazdálkodást befolyásolja az, hogy az üzemek, intézmények befizetési készségének függ­vényei, hiszen csak azzal a pénzzel gazdálkodhatnak, amelyek az intézményektől, üzemektől befolytak. További problémát jelent a sok ár­változás, mert tervezéseik még az 1970-es árszinten történ­tek. Ezen is változtatni kell. Mindemellett az 1971—72. évre tervezett fejlesztés a la­kásépítés kivételével megva­lósult. Korábban rendkívül sok gondot jelentett a gyer­mekintézmények alacsony száma, az elmúlt időben a vártnál nagyobb számú óvo­da, bölcsőde épült, és így csökkentek a problémák. Helyben intézkednek A kívánalmaknak megfele­lően sok hatáskör került azok­hoz a tanácsokhoz, amelyek hely- és emberismeretük alap­ján gyorsabban, felelősebben tudnak intézkedni. A különbö­ző minisztériumok mintegy 70 hatáskört adtak át a megyei tanácsnak. A megyei tanács pedig 150 hatáskört juttatott a városi, illetve a községi taná­csoknak. A volt járási taná­csoktól pedig 120 hatáskör ke­rült a községekhez. A nem ta­nácsi szervek 23 hatáskört ad­tak át a tanácsoknak. Rájuk ruházták például a többi kö­zött a kereskedelmi felügyele­tet, a telekkönyvek intézését, az adóztatást, stb. A hatáskö­rök leadása mindenütt, de leg­inkább a községekben váltott ki jó hatást. Egy-egy, helyben elintézhető ügy miatt nem kell már a járási székhelyre utaz­nia a lakosságnak. így mint­egy 250 ezer lakos, aki eddig lakhelyétől távol intézte el ügyeit, most saját községében oldja meg problémáit. Mint korábban, úgy most is a tanácstagok, a tanácsi appa­rátus felkészültségén múlik, hogyan tudják legjobban szol­gálni a lakosságot. A felkészü­lést, a jobb tájékozódást segí­tették azok a tanfolyamok, amelyek ismertették az új ta­nácstörvényt. Magasabb színtű munkák Az eddigi tapasztalatok sze­rint az ügyintézés meggyor­sult. Az elmúlt esztendőben a tanácsok 105 500 határozatot adtak ki. Ennek 90 százaléka a lakosság egyedi ügyeire vonat­kozott. A kiadott határozato­kat csak a panaszosok 3 száza­léka fellebbezte meg. Az ügy­intézés időtartama is lerövi­dült. Gond csupán a másod­fokú eljárások során van, mert a panaszosnak polgári peres úton akár 2—3 évig is elhúz­hatják az ügyek lezárását. Amikor tanácsi hibából nem zártak le időben ügyeket, a megyei tanács minden esetben fegyelmileg vonta felelősségre a hibát elkövetőket. Ezzel kapcsolatban a pártbi­zottság kérte: emeljék tovább a tanácsapparátus munkájá­nak, valamint szakmai- és ál­talános műveltségének színvo­nalát. Kulturáltabban, figyel­mesebben, nagyobb felelősség­gel végezzék munkájukat. A döntések előkészítésébe von­ják be az állampolgárokat, hogy azok a végrehajtás során magukénak érezhessék a fel­adatokat. Ne tűrjék el a ta­nácsok vezetői a lélektelen, a közömbös, rideg ügyintézést. Kérte továbbá a pártbizott­ság: erősítsék a tanácsok de­mokratizmusát, aktivizálják a lakosságot és működtessék azokat a bizottságokat, ame­lyeket a lakosság hozott létre. A pártbizottsági ülés részve­vői felhívták a felsőbb szervek figyelmét: szorgalmazták a ta­nácsi ügyintézés további egy­szerűsítését. Mint mondották: van olyan tárca, amely 1971- ben 400 különböző szabályo­zást adott ki! A kisiparosok ipargyako'rlását 37 jogszabály írja elő. Az építéshatósági jog­kört 98 jogszabály szabályoz­za. Részben kevesebb, de job­ban áttekinthető jogszabályra lenne szükség, másrészt pedig kívánatos lenne gyorsítani a tanácsoknál az ügyintézés gé­pesítését. A lakosság megelégedésére A megyei pártbizottság az alapos, sokoldalú vita után el­ismerését fejezte ki az ered­mények eléréséért munkálko­dó aktivistáknak, a politikai tömegmozgalmak és tömeg­szervezetek tisztségviselőinek, a megye üzemeinek, szövet­kezeteinek, intézményeinek. Megköszönte a tanácsi testüle­tekben dolgozó tanácstagoknak, a társadalmi munkában részt vevő állampolgároknak, a pártbizottságoknak és a párt- szervezeteknek a munkáját. Hiszen az, hogy az új tanács- törvény ilyen rövid idő, más­fél esztendő alatt is eredmé­nyesen valósult meg, vala­mennyiük együttes akarásá­nak köszönhető. Ha az új ta­nácstörvény valamennyi hatá­sa ma még nem érezhető, mert másfél esztendő rövid ehhez, akkor is megállapítható, hogy tendenciája kedvező és a la­kosság elégedettségével, támo­gatásával találkozik. Megyénk tapasztalatai is segítséget nyújtanak majd a Központi Bizottság titkársága számára, amikor még ebben az eszten- uooen megvitatja az új tanács- törvény érvényesülését. A továbbiakban is szükség van a pártbizottságok, a párt­szervezetek fokozott segítségé­re, hogy tanácsaink elláthas­sák, a megye hasznára, meg­növekedett feladataikat. S. A. Jubileumi tanácskozás Tízéves a magyar-szovjet timföld—alumínium-egyezmény lékkai nőtt a bauxittermelés, I ban és a könnyűszerkezetes 100 százalékkal emelkedett a | építési programban is. Martos Flóra emléke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents