Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
PEST MEfcV kJCMop 1972. SZEPTEMBER 3., VASÄRNAP Pest megyei larangofáóok 37. KISKUNLACHAZA Kezdjük a legendával. A hagyomány szerint a kun cimborái között nagy kedvvel ti- vornyázó IV. vagy Kun László király „kéjlakot” tartott fent e helyütt — így keletkezett a település neve: Laczkóháza. Ám a Kun László uralkodásának idejéből, 1272-ből származó első írott emléken még Zan- tou—Szántó elnevezés szerepel s nem a később keletkezett név, hanem az ősi település hiteles létének 700 esztendős fordulójáról emlékezik majd meg az ünnepségsorozat, amit a többi kiskun fészkek részvételével a közeli napokban rendeznek a kiskunlacháziak. S hogy a hagyomány és história egybevetésénél maradjunk: történelmi dokumentumok szerint e korábban királyi birtokot a XIV. században kapta adományként a településnek nevet adó Laczkfi család, s mikQr V. László 1457- ben Pereggel és ölbővel együtt ajtónállómesterének és budai várnagyának ajándékozta, akkor már „Laczkhaza alio nomine Zantho” — vagyis „L’aczkháza másnéven Szántó” állott az adomá íylevélben, egy XVII. századbéli pecsétnyomó körirata pedig ez vala: Laczk- házi falu pecséti 1651. — Még talán ennyit: nem úgy van most, mint volt régen — a Duna árja 1741-ben. elpusztította a régi otthonokat, s lakói a következő évben, a hasonlóan baluljárt peregiekkel egyetemben, a soroksári (ráckevei) Du- na-ágtól jóval beljebb települtek a 'község mai helyére. Végezetül: a hajdani „Laczkhá- za” a tiszta vizű, halban gazdag Duna mentén manapság újra benépesül. Ott zsibong, terjeng, növekszik, épül a modem Kiskunlacháza bizakodható jövőjű strandja, üdülőtelepe és pecázóparadicsoma. Árnyas-lombos parkban emelkedik Kiskunlacháza legrégibb polgári rendeltetésű épülete, a pilléreken nyugvó, öt árkádíves, klasszicista stílusú, tekintélyes tanácsháza — az egykori községháza. A parkba lépőt Horvay János szobrászművész ceglédi Kossuth- szobrának bronzmása fogadja, amit 1902-ben helyi gyűjtésből, társadalmi adományokból készíttetett el a község függetlenségi érzelmű népe. Nem tudnám bizonyossággal megmondani, hogy a szép park megvolt-e már hetven esztendővel ezelőtt. Ha nem, akkor Kossuth Lajos lelkesítő alakját még a régi piac és az „embervásár” — mifelénk, az Alföldön „köpködő”-nek nevezték — lármája, pora vehette körül. Mikor a már régebben teljesen összeépült, s 1950. október 1-én egyesített Lacháza és Pereg ősi egyházi épületeit kutatjuk, akkor a katolikus templomot bízvást XIV. századi származéknak tekinthetjük, mert a nagy árvíz után 1772- ben épített új templom a ráckevei hídhoz közel levő dombocskán a középkorban alapított egyház köveit is magában foglalja. A reformátusok is 1771—1772-ben építették fel új templomukat, amelynek XVII—XVIII. századi, remekbe készült 'ónkupáit, tálait, hímzett úrasztalteritőit, cse- répkancsóját és ritka szép il- lumínált anyakönyvét Sándor Ernő tiszteletes úr — és jeles költő-műfordító — kedves figyelméből csodálhattam meg. Nagyközséggé emelése után negyedévvel, 1970. július 1-én a nevét egyébként megtartó Áporkát is közigazgatásilag a Fereggel megnövekedett Lacházához kapcsolták. A Pestre, gyorsan meggusztáltam a strandot. Az oda vezető út, amit rövidesen fel akarnak tölteni, egyelőre még zötyögős. De az egyfelől mocsári tölgyékkel, kőris- és nyárfákkal ékes erdőrészek, másfelől a befásítás- ra kerülő korábbi szántók körül már kirajzolódnak egy pompás üdülőtelep körvonalai. Nyáron hétköznap is 150—200 fürdővendég látogat ki, többA Magyar Hajó- és Darugyár Váci gyáregysége kivesz lakatosipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán: Vác, Devecske dűlő Strandvendéglő növekedés gondokkal és eredményekkel járt. A legutóbbi hét esztendőben orvosi rendelőintézettel, fogászattal, modern felső tagozatos általános iskolával, új postaépülettel, villanyhálózattal, étteremmel, bolthálózattal, Gelka-szervizzel (alig van ház rádió vagy tévé nélkül) és még sok más létesítménnyel gazdagodott a község. A víztársulás a házak 65—70 százalékát látja el kitűnő ivóvízzel, évente 200—250 otthonba kapcsolják be a vezetéket.. Az elmúlt években 20—22 kilométer járda épült, s talán leggyorsabb az óvodai férőhelyek szaporodása: a peregi részen 120 gyerek számára készült óvodát adnak át, Apor- kán hatvan kicsi juthat hamarosan uj oviba, s ugyanilyen létszámú bölcsőde építése is javában folyik. S ez nem lehet másként, mert a lacházi asszonyok sokan dolgoznak a szövődéi hibaelhárító üzemben vagy éppen otthon végzik ezt a titokzatosan hangzó, valójában gyári szövéshibákat eltüntető I munkát, s a áégy eredményes [ termelőszövetkezet is nagyszá- I mú 'asszonykezet foglalkoztat. I Egyébként a felnőtt lakosság harmadrésze, mintegy háromezer ember, a negyven kilométeres távolság ellenére is fővárosi ingázó, s csak a többi dolgozik helybeli üzemekben és vállalatoknál. Az elszívás Lac- házán is nehézségeket ókoz, talán legjobban a kulturális élet sínyli meg. Komoly erőfeszítés szükséges, hogy a művelődési intézmények, így például a hajdani beszálló csárdából átépített Petőfi Művelődési Ház eredményeket tudjon elérni. Joggal büszkék tehát tehetséges és serény tánc- ! csoportjukra, irodalmi körükre, s arra, hogy milyen lelkesedést lehetett ébreszteni Kiskunlacháza 700 esztendős jubileumának ünnepére. A lacházi Petőfi-émlékéíc- ről beszélgetünk Gunszt Ferenc vb-titkárral, arról, hogy Petőfi itt írta Árvalányhaj a süvegem bokrétája című népdalát, itt oróbálkozotf apja mészárszék- bérlettel, itt zajlott le a költő követválasztásának némely vihara. Beszélgetés közben elkísérem a vb-titkárt az előzsü- rizésre, amelyen a jubileumi ünnepek képzőművészeti kiállításán helyet kapó műveket rostálják. A négy Pest megyei tárásból verbuválódott Nagy István Képzőművészeti Központ festményei, grafikái, olasztikái sorakoznak a falakon. állvápyokon. s megtudom ezt is. hogy a Kisdunamenti SiFÉSZ szönvegszővő részlege 10 000 csomóból társadalmi munkában elkészítette a tanácsháza nagyterme részére Lacháza régi címerét. A készülődés láza engem is elkap. Sajnálom, hogy nem néhány héttel később vetődtem ide . .. Mielőtt hazafelé indultam Kiskunlacházán Foto: Bujtás Ottó nyire kocsin, a teljes évadban jelenleg 5—6000 üdülő fordul meg a lacházi strandon. Szaporodnak a 110—170 négyszög- öles parcellák, épülnek a ví- kendházak, a villany már ég, tervezik a mélyfuratú kutat, s bár a parton van már két kisvendéglő, van fűszeres és zöldségbolt, az ellátás egyelőre akadozik. A rövid „szemrevételezésben” egyszerre láttam meg az alapok lerakásának keserveit és a biztos beteljesülés örömét. Békés István Tanulságos történet a 48 százalékos kamatról Az érdparkvárosi cipész és a fővárosi „csendestárs” A Magyar Nemzet 1969. október 7-i számában jelent meg a hirdetés: „Körúti cipőüzletbe közreműködő tőkéstársat keresek, komoly tőke szükséges. Levélválaszt N. 693 jeligére”. Nyomban jelentkezett valaki, aki levélben közölte: kölcsönöz ötvenezret, de elfoglaltsága miatt csak igen korlátozott közreműködésre, annál kevésbé korlátozott kamatra gondol. A személyes találkozásnál félreérthetetlenül kiderült, hogy a kölcsönt nyújtó abszolút csendestárs akar maradni, őt kizárólag az évi negyvennyolc (!) százalékos kamat érdekli. Tízezer forint az államnak Megszületett a szerződés, amely a kölcsönt folyósító számára havi kétezer forint munka nélkül megszerezhető jövedelmet ígért. A Budapesten dolgozó kisiparos — egyébként érdparkvárosi lakos — eleinte szerződéséhez híven rótta le az abban kikötött összegeket. A csendestárs személyesen inkasszált. Két hónap múlva fizetési meghagyás kiküldésére kérte a járásbíróságot a kölcsönt adó. A fizetési meghagyást kiküldték — a cipész ellentmondással élt. Ebben előadta, hogy a kölcsönt évi 48 százalékos kamatra kapta, eszerint fizetett is, bár ezt egészében igazolni nem tudta. Ezt nem is lehetett felderíteni. Azt azonban a bíróság a perbeli iratokból megállapította, hogy a szerződés jogszabályba ütközik. Értesítette tehát a járási ügyészséget, amely a törvényesség érdekében fellépett a perben. Indítványozta, hogy a szerződést érvénytelenítsék, állítsák vissza az eredeti állapotot, ám a felperesnek visszafizetendő összegből tízezer forintot az állam javára ítéljen meg a bíróság. Így történt. Az indoklás szerint a szerződésben kikötött kamat rendkívüli mérMűanyagburkoló-munkőban jártas szakmunkásokat és segédmunkásokat teljesítménybéres munkára azonnal felveszünk. Fizetés és juttatások a kollektív szerződés szerint. Becs megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. 7 1972. október l-ével átképzés tanfolyamot inditunkvíz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, festő mázolj, festő-tapétázó, hidegburkoló, vízszigetelő, üveges, bádogos, épületlakatos, épületasztalos szakmákban. Jelentkezhetnek általános iskolát végzett és 18. életévüket betöltött férfiak (40 éves korig). A tanfolyam időtartama 5 hónap, erre az időre 1700 Ft biztosított bért fizetünk, ha a teljesítménybér a kívánt szintet nem éri el. Üzemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást biztosítunk és utazási költséghozzájárulást fizetünk. A jelentkezés, illetve a vállalatunkhoz történő belépés határideje: 1972. szeptember 20. Jelentkezés: csak személyesen, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál: Budapest XI., Dombóvári út 17. Nagyobb biztonság műkincseinknek Különleges páncélszekrények, riasztóberendezések Világszerte gyakoribb a mű" 1 bás, az intézet igazgatóhelyet" kincslopás, s ez arra késztette j tese elmondta az MTI munka- a Központi Múzeumi Igazga- l társának, a hagyományos mód- tőságot, hogy behatóan foglal- J szereken (őrszolgálat stb.) lakozzék a múzeumi anyagok I vül más eszközökkel is kísér- védelmével, biztonságos meg- léteznek, őrzésével. Mint Susán Barna- a neves Tesla csehszlovák céggel például megállapodást kötöttek különleges elektromos biztonsági berendezések szállítására, és ezeket a gyakorlatban már ki is próbálták. Ugyanakkor különleges riasztó, érintésvé- Ldelmi készülékekkel-látja el a 1 múzeumokat a Mechanikai | Mérőműszerek Gyára is.' A sokmilliós költséggel vásárolt I automaták között nem egy t olyan is található, amelyik az j elektromos vezeték elvágása i esetén is riaszt. A budapesti múzeumokban az utóbbi időben erősebb nyílászáró szerkezeteket, vasajtókat, ablakrácsokat szereltek fel. j Amíg a tervezett két páncélterem elkészül a fővárosban ; — a legjelentősebb értékek, elsősorban a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Mú- i zeum műkincseinek vedelmé- 5 re — addig itt különleges páncélszekrények beszerzésével igyekeznek nagyobb biztonságot teremteni. tékben meghaladja a megengedett, ötszázalékos kamatot, következésképp oly feltűnően aránytalan előnyt biztosít az egyik fél számára hogy az a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. Ezért a szerződés semmis, a sérelmet okozó félnek visszajáró pénz egy részét pedig az államnak kell odaítélni. Elutasították Az államnak kifizetendő tízezer forintra havi ezer, a kölcsönzőnek visszafizetendő negyvenezer forintra és a perköltségekre havi négyezer forintos részletfizetést szabott ki a járásbíróság. A kölcsönt adó fellebbezett! ragaszkodott az egy összegben való visszafizetéshez, az állam javára marasztaláshoz annál kevésbé. Mivel az alperes cipész érdparkvárosi lakos, ezért másodfokon a Pest megyei Bíróság ítélkezett. Elutasította' a fellebbezést. Aránylag olcsón úszta meg így is az üzsorakamatra kölcsönző felperes Tevékenységének spekulációs volta ugyanis kétségtelenül bebizonyosodott — ám nyilvánvaló volt a cipész rosszhiszeműsége is. Nem volt rászorulva a kölcsönpénzre. Tőkéjét kivonta az üzletből, mégis húszezer forintot akart keresni készárueladásból. Tízezer forint adótartozása volt, mégis családi házat épített Érdparkvá- rosban. Már húszezer forint teher volt a házon, mégis azonnal be akarta pucolni, mindenáron. Mindezekből kö- vetkeztetően s ezek tetejébe: az ötvenezer forintnyi kölcsön és vállalt kamatai visz- szafizetésére — semmiféle fedezete nem volt. Ez volt a kölcsönt adó szerencséje. Nem kenyérre kellett Ahhoz ugyanis, hogy bármilyen magas kamatra adott kölcsönt büntetendő uzsoraügyletnek minősítsen a bíróság: feltétel a kölcsönt igénylő kényszerhelyzetének kihasználása. Márpedig a türelmetlen, határt nem ismerő harácsolómánia — nem kényszer. A cipésznek nem kenyérre kellett. Megvolt már a kalácsra valója is. A megengedhetetlenül magas kamatra kölcsönt folyósító személy pedig, szakmájához képest szokatlan formában akart any- nyit keresni munka nélkül, mint egy átlagkeresetű magyar munkavállaló. A kölcsönt adó ugyanis egy fővárosi orvos volt. A gátlástalan keresetvágyra olykor talán rá is lehet fizetni. Annak is, aki kapja a törvénytelen kamatú kölcsönt, s annak is, aki adja. Péreli Gabriella Kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, autófényező és gépkocsivezető szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) és rakodókat azonnali belépéssel (elveszünk Jelentkezni lehet a „PROSPERITÁS" Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45.
