Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

Jelek a hordó hasán PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6LÉP VÁROS RfeSZERE xvi. Évfolyam, 228. szám 1972. szeptember 27., szerda Havonta többszöri ellenőrzés Egyre több táptakarmányt igényelnek Más megye is segít Vízzel mérik, mennyi bor fér bele KÉT ÉV ALATT ÖSSZÉBBSZŰKÜL Megemlékezések Sárkány Józsefről, a ceg­lédi Kossuth Múzeum egyko­ri igazgatójáról szép megem­lékezést írt a Magyar Nemzet szeptember 24-i számában Környei Elek publicista. Az adatokat Szilágyi Miklósi a múzeum jelenlegi igazgatója szolgáltatta. A Múzeumi Ér­tesítő legközelebbi számában Szilágyi Miklós tollából je­lenik meg cikk Sárkány Jó­zsef életéről és munkásságá­ról. Ellopták a vőlegényem Az első bérleti előadás Október 7-én este, a kecske­méti Katona József Színház társulata előadásában, Köves- di Nagy—Nádas—Szenes El­lopták a vőlegényem című ze­nés vígjátékával kezdődik a ceglédi színházi szezon. Ez lesz egyben az első bérleti előadás is, de jegyet nem bérlettulaj­donosok is igényelhetnek. EGY ÉV BÖRTÖN. A Ceg­lédi Hírlap szeptember 12-i számában, Megszomjazott, de nem volt pénze italra címmel, a dánszentmiklósi Sági József kerékpárlopásáról írt. A cikk­be egy helytelen adat került, ugyanis az elsőfokú eljárás során — nem jogerősen — kétévi szabadságvesztésre ítél­ték Sági Józsefet, nem két és fél évre, ahogy ez lapunkban tévesen megjelent. Tudomásunkra jutott, hogy azóta a Pest megyei Bíróság — jogerős ítéletével — egy évre csökkentette a büntetést. Régi világból életre keltett, új divat kapott lábra az elmúlt nyáron: kékfestő anyagból készített, karcsúsított ingben sétáló fiatalembereket, kék­festő mintás ruhájú lányok tűntek fel az utcákon. Meg­nézték, megcsodálták őket. Emlékeket idézett az öltözék anyaga, mintája: nagyanyók kötényét, fényesre keményí­tett kendőjét, régi ruhada­rabjait. Az olcsó kékfestő mintás anyag nagyrészét már századunk derekán gyárilag állították elő. De a nem tu­catba menő, a kékfestős ér­tékesebbje régi mesterek kis műhelyében készült, hagyo­mányos módszerrel, szőlőfür­tös, csigás, tűpettyes, vagy rizsszemes, leveles, vagy re- szelős mintájú nyomóducok- kal. Kékfestőműhely Cegléden is ▼olt. Még sokan emlékeznek rá az öregek közül. A Kossuth Múzeum föld­szinti kiállítótermeiben most épp kékfestő-kiállításban gyö­nyörködhetnek a látogatók. A nagyüzemi állattenyész­tésben dolgozó szakemberek és a háztáji állattartók egy­aránt jól tudják, milyen fon­tos, hogy az állatokat megfele­lő tápértékű takarmánnyal lássák el. Az állattenyésztés eredményessége, gazdaságos­sága nagy mértékben függ at­tól a termelőszövetkezetekben és a ház körül is, hogy a ha­gyományos szemes takarmá­nyon kívül milyen minőségű és mennyiségű, nagyüzemi úton előállított, dúsított takar­mánykeveréket használnak az állatok etetésére. Ä ceglédi járás termelőszö­vetkezeteit és kisállattenyész- tőit a Pest megyei Gabonafel­vásárló Vállalat ceglédi ta­karmánykeverő üzeme látja el, a szinte nélkülözhetetlen termékkel. Fehérjedús szójá­ból, földidiódarából, állati fehérjékből, különböző vita­minkoncentrációkból és sze­mes takarmányok összekeve­réséből állítanak elő magas Bódy Irén Munkácsy-díjas művész munkáit láthatják. Az a művész mutatkozik be alkotásaival, aki az ősi ha­gyományokat tisztelve, rop­pant egyszerűséggel igyekszik újjáteremteni, ismét megsze­rettetni az emberekkel a kék­festést. Kiállított munkái nem vitrindíszek, és nem azért ké­szültek, hogy a csodálok tá­borának kedvezzenek: inkább azért, hogy a mindennapi életbe visszahozzák a kék­festő művészetet. Párnahuzatokat, asztalterí­tőket, szádafüggönyöket, fa­lak között hangulatot terme- tő, pompás textilterveket lát­ni most a múzeumban. Olya­nokat, melyek nemcsak ki­állítóterembe, hanem családi otthonba is illenek. S akik el- jutanak erre a kiállításra, örömmel tapasztalhatják, hogy nemcsak élménnyel, hanem egy ötlettel is gazdagabbak lettek. Bódy Irén érdeme, ha Cegléden ismét népesebbé vá­lik a művészi kékfestő anya­got megszeretők tábora. tápértékű takarmányfajtákat. A baromfi-, sertés- és marha­tápokból a növendék- és a hízóállomány részére külön készítenek, melyeknek minő­ségét vállalaton belül havonta többször is ellenőrzik, de az Országos Terményellátó Fel­ügyelőség szakemberei is gyakran tartanak szúró­próbaszerűen ellenőrzést, melyeknek során laboratóriu­mokban vizsgálják a takar­mány minőségét. Havonta kétszáz vagonnyi mennyiséget adnak át a kü­lönböző takarmányféleségek­ből a kereskedelemnek, és a termelőszövetkezeteknek. Az üzem egyévi össztermelése 2200 vagon táptakarmány. Itt, a ceglédi üzemben, csak 11 hó­napból áll egy esztendő, mert egy hónapot minden évben a gyártóberendezések kar­bantartására fordítanak. Az idén október lesz a termelési holt szezon. Akkor majd más megyékből érkező szállítmá­nyokkal pótolják a hiányt. A Pest megyében működő, ilyen munkát végző üzemek nem képesek ellátni a ceglédi já­rás termelőszövetkezeteit és a még szintén a ceglédi takar­mánykeverő üzem ellátási te­rületéhez tartozó nagykátai já­rás nyolc termelőszövetkeze­tét. A társmegyei segítség nem csupán a karbantartás idején jelent értékes segítsé­get. A már említett 200 va­gon havonta előállított takar­mánykeverékhez még 50—60 vagon érkezik más megyékből az ellátás biztosítására. A havonta előállított mennyiség 85 százaléka csak a termelőszövetkeze­tek igényeit elégíti ki. Sajnos, azokét sem teljesen, de gondolni kell a kisállatte­nyésztőkre is, a fennmaradó részt nekik juttatják el: ők is egyre jobban érdeklődnek a tápszerek iránt. A közös gazdaságokba egy év óta ömlesztetten, tartályko­csikban szállítják az üzem ter­mékeit, míg a boltokba to­vábbra is zsákokban juttatják el a táptakarmányt. Az öm­lesztett szállítási módszer nem­csak célszerű, de enyhített az üzem korábbi súlyos munka­erőgondján is. A vállalat em­berei három műszakban dol­goznak. Az éjszakai műszak megszüntetésére egyelőre nincs kilátás, mert a válasz­tás szinte megoldhatatlan fel­adatok elé állítaná az üzem dolgozóit. Gondot jelent a szakember-utánpótlás és a raktározás is, bár, a nemrég elkészült, hatalmas töltőtar­tályok javítottak a helyzeten. Az üzem munkáját, terme­lékenységét befolyásolják az évi terméseredmények is, hi­szen az ipari takarmány fon­tos alapanyagai a természetes takarmányok. A szemes takar­mány magas árai nemcsak az üzem munkájának egyébként is magas önköltségét emelik, hanem az egyre nagyobb mennyiségben előállított ipari takarmányok is befolyásolják a szemes takarmányok piaci árát. Az állattenyésztésben nél­külözhetetlenek a hagyo­mányos, természetes ta­karmányok, de velük az ipari táptakar­mány felhasználása is egyre népszerűbb. Fejlődő állatte­nyésztésünk mind nagyobb termelést követel, mind erő­teljesebb, hatékonyabb mun­kát kíván a takarmánygyártó üzemektől. K. A. Pavilon a lakótelepen A Rákóczi úti új ÁBC-áru- ház megnyitásával megszün­tették a Kossuth gimnázium mellett működő vegyes élel­miszerboltot. A pavilont a Fáy lakótelepre vitték át, és e hét végén nyitják meg ismét. Szathmáry Károly műköszö­rűs Kisfaludy utcai műhelyének ablakában ez a strófa olvas­ható: „Tudd meg, ha nem tud­nád, itt élesítik élesre ollód, késed, borotvád!’’ Valamikor régen, ha a házi­asszony konyhakése kicsorbult, fülelhetett, míg az utcába ve­tődött egy vándorköszörűs. Igaz, annak is megvolt az elő­nye, hiszen házhoz jött a mesr tér. Szathmáry köszörűs nehezen tudná kétkerekű járgányra pa­kolni műhelyének felszerelését. Mert van itt szerszám sok, amelyekkel a kórházi szikéket, az ollókat, borotvákat élesíti, s minden más kisebb-nagyobb köszörűféle is: a gyalukéstől a manikűrollóig mindent lehet élezni velük, még tűélesítő al­kalmatosság is akad közöttük. — 1920-ban szegődtem el köszörűsinasnak — mondotta a mester. — Két és fél évig kellett inaskodnom, mire olyan élesre tudtam köszörülni a bo­rotvát, hogy arra még a bolha sem mert ráugrani. A falon agancsok sorakoz­nak. Hajdanán divatosak vol­tak a csontnyelű, agancsból készült vadászkések. Nem volt könnyű a kimunkálásuk, de szépek voltak, cifra mintájúak. Persze, ma már csak az emlé­keiket őrzik. Nagy fadobozokban áll a kész munka. Mindegyiken raj­ta van a javíttató neve. Kell is, hiszen a több száz hasonló kisolló csak így találhat vissza gazdájához. Azért akad egy- kettő, amelynek a mester lesz nem kívánt tulajdonosa, mert ittfelejtik. Majdnem így járt egy bárd is. Tíz évig őrizgette, míg egyszer hajnalban kopog­tattak az ablakán. A bárd gaz­A ceglédi Malom utcában lévő hitelesítő állomás udva­rán hordót gurítanak le egy lovas kocsiról. Lehet vagy öt- hektós. Hamarosan kiderül mennyi a pontos űrtartalma. A hordó gazdája fejcsóválva veszi tudomásul: két év óta csaknem egy literrel lett „szű- kebb” a hordója. A hitelesí­tési művelet befejeztével, a hordóra égetik az évszámot: 1972. Nemcsak az egyéni szőlő- termelők hitelesíttetik itt hor­dóikat: itt kerülnek az ada­tok azokra a hordókra is, ame­lyeket most hoznak majd for­galomba. Égetett szamok — Hogyan jutnak el addig, amíg beégethetik ezeket a számokat a hordódongába? — kérdeztük. — Egy 12 évvel ezelőtt meg­jelent kormányrendelet értel­mében, a forgalomba kerülő hordókat hitelesítő jelzéssel kell ellátni. Nemcsak a ktsz-ek, káderüzemek, gyárak új hordóit, hanem a 10 hekto­liternél nagyobb, beépített hordókat is. A rendelet sze­rint a szállítóhordókat há­romévenként újra hitelesít­jük, ha javították őket, javí­tásuk után azonnal. — Hogyan szállítják be a nagy hordókat? — Ide csak a kistermelők hozzák a sajátjaikat. A na­A ceglédi állatkófRSz taka­rítónőjének, Landgráf József - nénak, egy április végi vasár­nap be kellett mennie munka­helyére, mert sürgős munkája volt: akkor adták át az új ál­latkórházat. A férj nem akar­ta, hogy felesége vasárnap délelőtt is dolgozzon, de az asszony mégis elment. Férje, dája volt. Bizonyára az elfelej­tett szerszámról álmodott. A mai fiatalok közül keve­sen érdeklődnek a köszörűs mesterség iránt. Nehezen akad jelentkező. Persze, nem is könnyű szakma ez, éles szem, sok türelem és erős fizikum kell hozzá, de jó késre, szer­számra mindig szükség lesz. Cs. I. Sikeresen vendégszerepeitek Ócsán a Ceglédi MEDOSZ lab­darúgói. Győztek, így eddig 5 pontot szereztek. A kezdeti bi­zonytalankodás után, úgy lát­szik, kezd végre belelendülni a csapat, hiszen négy forduló után, csak 1 pontjuk volt, most, a 6. után, öt van. Ceglédi MEDOSZ—ÓCSA 3:1. Ceglédi MEDOSZ: Boda — Kiss, Kovács, Kalmár P., Cseh II, Máté II, Karsai, Sárik, Len­dér, Fodor, Kalmár S. A MEDOSZ megérdemelten győzött, bár a játék most nem ment olyan jól. mint legutóbb. A 15. percben Kalmár S. egyé­ni játék után szerezte meg a vezetést, majd a félidőben még egyszer ő volt eredmé­nyes. Szünet után újabb ceg­lédi gól született. A hazaiak a 87. percben lőtték egyetlen góljukat. Jó játékvezetéssel zajlott le a találkozó. Az ócsaiak lelke­sedése kevésnek bizonyult a pontszerzéshez. gyokat a helyszínen hitelesít­jük. Gépkocsival, 1000 kilós mérleget viszünk magunkkal, arra tesszük a hordót, tele töltjük vízzel és megmérjük. Kiengedjük a vizet, és ismé lemérjük. A nyert eredményi égetjük rá a hordóra. Ha lazul az abroncs — Hogyan hitelesítik az ezer hektoliteres cementhor­dókat? — A vízóra segítségével. Ar óra pontosan jelzi a hordób. folyt víz mennyiségét. Egy li tér 4 Celsius fokos víz súlya I kiló. Ennek alapján számít­juk ki, és jegyezzük a hor­dókra az adatokat. — Miért kell hároméven­ként újra mérni? — Gyakran szorítanak az abroncsokon, így csökken a hordók űrtartalma. Az évek során lerakódott borkő is csökkenti a hordó befogadó- képességét. Címeresek — Mikor van a legtöbb munkájuk? — Májustól szeptemberig, amikor üresek a hordók. Tüzesednek az izzítókályhán a vasak. Égetésre készülnek. Sistereg, füstöl a hordó fája, amikor a hordóhitelesítő ál­lomás címere is rákerül. Csatári Ilona aki előbb a városban jól be­ivott, követte. Az asszony nem hagyta ab­ba a munkát, a férj pedig a vitatkozást A hangoskodást meghallotta az ügyeletes állat­orvos, és távozásra szólította fel Landgráf József pénzbe­szedőt, a feleség pedig gyor­san magára zárta az ajtót, hogy munkáját zavartalanul befejezhesse. Negyedóra sem telt el, amikor az ittas férj visszatért. Zörgött, dörömbölt, s amikor senki sem vett róla tudomást, betörte az ajtót. A szorongatott helyzetből a fe­leség az ablakon át volt kény­telen elmenekülni. A férfi megrongálta a műtőbe vezető ajtót, és dühében az asszony kerékpárgumiját is átvágta, majd amikor a sógorával ta­lálkozott, aki az udvaron útját állta, verekedni kezdett. A bíróságon ■ elismerte tet­tét. Nem jogerősen, ezer forint pénzbírsággal sújtották, me­lyet, ha meg nem fizet. 20 na­pi elzárásra válthatnak át. Góllövők: Kalmár S. (2), Fo­dor. Jók: Boda, Kovács, Cseh II, Kalmár S. TEKE NB II Kevés fái ütöttek A Ceglédi Építők NB Il-es tekecsapata idegenben ven­dégszerepeit, sikertelenül. K. Porcelán—Ceglédi Építők 6:2. Jók: Rónaszéki (435), Mol­nár (405). A ceglédiek közül csak az előbb említenek nyújtottak el­fogadható teljesítményt. Ró­naszéki eredménye idegen pá­lyán egészen jó. NB. Tartalékbajnokság: K. Porcelán „B”—Ceglédi Építők „B’’ 5:3. Jók: Botos (392),, Aranyvári (391), Nyíri (387). Köszönetét mondunk rokonok­nak, ismerősöknek, mindazoknak, akik özv. Kazai Istvánué temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Gyászoló család. Apáti Tóth Sándor felvétele Csupa kék BŐDY KÉN KIÁLLÍTÁSA A műköszörűs A tűt is „meghegyezi” A vasárnapi munka miatt Megrongálta a műtőajtót PÉNZBÍRSÁGGAL SÚJTOTTÁK Területi labdarúgás Ócsán győzött a MEDOSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents