Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

t‘EST NEC) 'kJŰirlap 1972. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK FgjKUSZ Peking — Tokióból nézve A JAPAN kiMuuÁMl csütörtök délelőtt hivatalosan bejelentette, hogy Tanaka mi nisztereinók Csou En-iajnak, a Kínai Államtanács einokenek megnívasára szeptember 25 és 30 Között látogatást tesz a Kí­nai Népköztársaságban. A lá­togatás célja, hogy jószomszédi és baráti viszonyt teremtsenek a két ország között a japán— kínai kapcsolatok normalizálá­sa révén. Tanaka miniszterel­nök szeptember 25-én, hétfőn reggel indul különrepülőgépen Pekmgbe. Ötnapos pekingi tar­tózkodás után Sanghajba uta- ■ zik, majd onnan tér vissza To­kióba. JAPAN POLITIKAI KÖ­RÖKBEN hangsúlyozzák, a Tanaka—Csou En-laj csúcs- találkozó célja annak az ab­normális állapotnak a felszá­molása, amely az elmúlt húsz évben, a San Francisco-i bé­keszerződés megkötése óta jel­lemezte a japán—kínai kap­csolatokat. A japán kormány megtette a látogatásra az ösz- szes előkészületeket, beleértve a csúcstalálkozóról kiadandó közös közlemény japán terve­zetének elkészítését is. Véle­mények szerint a pekingi tár­gyalások központi kérdése a két ország közt formálisan ma is fennálló hadiállapot meg- s'üntetése és Tajvan problé­mája lesz. TÁJÉKOZOTT japán forrá­sok szerint a hétfőn kezdődő pekingi kínaj—japán csúcsta­lálkozón a diplomáciai kapcso­latok felvételén kívül a két kormányfő nyilatkozatot ad majd ki országaik között el­méletben fennálló hadiállapot megszüntetéséről. Mint isme­retes, a japán és tajvani re­zsim közötti békeszerződést, amely véget vetett a két or­szág közötti hadiállapotnak, a kínai vezetés sohasem ismerte el. A JAPAN KORMÁNY hiva­talos szóvivője a Tanaka-lá- togatás bejelentését követően újságírók előtt hangoztatta, a japán lakosság hetven száza­léka helyesli a kormány arra irányuló politikáját, hogy ren­dezze kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Meggyőző­dését fejezte ki, hogy a japán miniszterelnök látogatásakor létrejönnek a diplomáciai kap­csolatok Tokió és Peking kö­zött. Mint mondotta, a japán— kínai viszony normalizálása jelentős hozzájárulás lesz Ázsia és az egész világ békéjé­hez és fejlődéséhez. Vélemé­nye szerint Tanaka nem fogja bejelenteni a japán—tajvani békeszerződés felmondását, minthogy a japán—kínai dip­lomáciai kapcsolatok felvétele a kapcsolatok automatikus megszakítását jelenti Tajvan és Japán között. Rámutatott, hogy a japán—kínai rendezés nem lesz káros kihatással a japán—szovjet kapcsolatokra, és hangsúlyozta, nem hiszi, hogy a csúcstalálkozó során vitatémaként szerepel majd a japán—amerikai biztonsági <«7pr7nflp<! TANAKA MINISZTEREL­NÖK csütörtökön beszédet mondott a Japán Kereskedel­mi és Ipari Kamara évi köz­gyűlésén. Egyebek közt hang­súlyozta, minden alkalmat megragad pekingi tartózkodása során arra, hogy őszinte pár­beszédet folytasson a kínai vezetőkkel, és elérje, hogy mi­előbb jószomszédi kapcsolatok alakuljanak ki Japán és Kína között. Reményét fejezte ki, hogy eljön a nap, amikor a két ország „kéz a kézben haladva” járul hozzá Ázsia békéjének és felvirágzásának biztosításá­hoz ... ANDREJ GROMIKO szov­jet külügyminiszter szerdán találkozott a szocialista orszá­goknak az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakán részt vevő küldött­ségei vezetőivel. AZ ENSZ ÜGYRENDI BI­ZOTTSÁGA szerdán 16:7 arányban, egy tartózkodással úgy döntött, hogy az 1973-as ülésszak napirendjére utalja a Koreában állomásozó ENSZ- csapatok kivonásának kér­dését. A BRÜSSZELBEN tartózko­dó Hasszán El-Zajjat egyipto­mi külügyminiszter csütörtö­kön közös piaci vezetőkkel tárgyalt a kereskedelmi kap­csolatok bővítéséről. Két különböző irányvonal McGovern kont Párizsban — szokás szerint — nem történt előrehaladás Ugyanazon a napon, azaz 1972. szeptember 21-én, csü­törtökön, amikor megtartották a párizsi Vietnam-konferen- cia 160. ülését, a McGovern- féle demokratapárti bizottság közzétette az elnökjelölt had­ügyi programját, egy lehord nevű amerikai képviselő pedig új törvénytervezetet terjesz­tett a kongresszus elé. Összefüggés van e három esemény között. A 160. párizsi ülésen, szokás szerint, nem történt előrehaladás, William Porter, az USA-delegáció veze­tője, elfogadhatatlannak mi­nősítette a VDK és a DIFK ja­vaslatát. Ezért is figyelemre méltó, hogy van Washington­ban másik irányvonal is, a McGovemé. Az elnökjelölt ugyan sokban visszatáncolt korábbi radikalizmusától, ám csütörtökön közzétett hadügyi programja még mindig tartal­mazza azt a fontos pontot, hogy ha elnökké választanák, a teljes amerikai haderőt ki­vonná Délkelet-Ázsiából (te­hát egész Indokínából) és Dél- Koreából. Még ha elveszti is novem­berben az elnökválasztást Ni- xonnal szemben McGovern — ami a dolgok jelenlegi állása szerint valószínű —, akkor sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni majd McGovern politikáját. Mert az, hogy a demokratapárti elnökjelöltsé­gig egyáltalán eljutott, annak köszönhető, hogy komoly tö­megeket, számottevő rétegeket tudott maga mögé állítani, mégpedig elsősorban háború- ellenes politikájával. Ezt azért Nixon sem hagyhatja számítá­son kívül újraválasztása ese­tén. Thisu-szemle Quang Tribsn és Húsban (Folytatás az 1. oldalról.) ségeket okozva a saigoni zsol­dosoknak. Quang Tri tartomány népi felszabadító fegyveres erői szerdán a tartományi szék­helytől keletre és északra fel­tartóztatták az ellenséget és visszaszorították a saigoni rangerek (különlegesen kikép­zett erők) ismétlődő ellentá­madásait. Az ellenség 190 ka­tonáját ölték, illetve sebesí- tették meg. Egyidejűleg a népi felszaba­dító fegyveres erők tüzérsége az ellenség utánpótlási bázi­sait ágyúzta a városban, meg­semmisített egy helikoptert és egy páncélost, a levegőbe rö­pített egy' lőszerraktárt. Egy saigoni katonai szóvivő elmondta, hogy csütörtökre virradóra az egyik legnagyobb összetűzés színhelye Tien Phuoc járási, székhely volt, amely mindössze 64 kilomé­terre van Da NangtóL A közelmúltban Hanoiban szabadon bocsátott amerikai pilóták és a VDK-ban tartóz­kodó családtagjaik látogatást tettek az ország déli részé­ben. A látogatók romos mun­káslakásokat, kulturális köz­pontokat, kórházakat és isko­lákat, szétbombázott templo­mot láthattak. Nguyen Van Thieu saigoni elnök visszautasított minden olyan javaslatot, amely koalí­ciós kormány megteremtésére irányul Dél-Vietnamban. Az elnök, aki szerdán szemlét tartott a Quang Triben és Huéban állomásozó csapatok­nál, úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós kormány létrehozása „Hanoi érdekeit szolgálná”. Thieu beszédében heves ki­rohanásokat intézett Francia- ország ellen, mert Párizs tá­mogatásáról biztosította a déVvietnami ideiglenes forra­dalmi kormány legutóbbi rendezési javaslatát. Az elnök azzal fenyegette meg a fran­cia kormányt, hogy intézke­déseket tesznek az ellen, ha „rendezést akar rákényszerí­teni Dél-Vietnamra”. Franciaország és a dél-viet­nami bábrezsim viszonya azt követően éleződött ki, hogy Pierre Messmer francia mi­niszterelnök támogatásáról biztosította a DIFK politikai rendezésre vonatkozó javas­latait. Pánik Kampalában Kiürítik a főváros központját... Az ugandai főváros utcáin szolgálatot teljesítő katonai járőrök csütörtökön délután elrendelték Kampala központ­jának kiürítését. Nyugati hír- ügynökség jelentései szerint a lakosság körében pánik tört ki. A rendelet kiadásának oka nem ismeretes, úgy tudják azonban, hogy „ellenséges tá­madásra” számítanak. Egy ugandai katonai szóvivő a kampalai rádióban elhang­zott nyilatkozatában óva in­tett a rémhírterjesztéstől. Jól tájékozott szomáli for­rásokra hivatkozva jelenti az AFP, hogy Omar Arteh Gho- lib szomáli külügyminiszter közvetítésével csütörtökön este Tanzánia és Uganda között megállapodást kötöttek, amely lehetővé teszi a kitört viszály békés rendezését. Minden Mekalor és Lampart olajkályha garanciális és garanciaidőn túli javítását rövid határidőre vállaljuk a monori járás egész területén. Hibabejelentés: Gyömrő, Táncsics M. u. 55. Steinmetz k. u. 12. Telefon: Gyömrő 12. SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET, GYÖMR S a harmadik esemény: mi­után nem sikerült bíróság elé állítani Jane Fondát, amiért a VDK-ba látogatt, lehord kép­viselő most olyan törvényter­vezetet javasol, amely bírói felelősségrevonást helyez kilá­tásba azok ellen az amerikai állampolgárok elleti, akik fel­keresik az Egyesült Államok­kal „fegyveres konfliktusban levő” országokat. Még nem tudhatjuk, tör­vényerőre emelkedik-e ez a javaslat, vagy elvetik. Jellem­ző azonban a fogalmazása. Az USA-val „fegyveres konflik­tusban levő”-t kellett monda­ni, „háborúban levő” helyett. A demokrácia, a törvényesség és a rend kiváló washingtoni bajnokai ugyanis — noha ed­dig több bombát szórtak le Vietnamra, mint amennyit a második világháborúban el­használtak — mindeddig „elfe­lejtettek” hadat üzenni Viet­namnak. NÉGY IZRAELI TORPEDÖ- NASZÁD hatolt be szerda este Tyr város térségében a liba­noni felségvizekre. A naszádok megközelítették a partot, és lőtték a város mellett levő pa­lesztin menekülttábor körzetét. Jelentés érkezett arról is, hogy izraeli felderítő repülőgépek csütörtökön reggel 30 perces felderítő repülést hajtottak végre Dél-Libanon felett... Választási illemkódex Az amerikai kétpártrend- szer elnökválasztási hagyo­mányainak megfelelően Robert Dole szenátor, a re­publikánus párt elnöke és Jean Westwood asszony, a demokrata párt elnöke ked­den ünnepélyesen aláírta a „tiszta és méltányos válasz­tási küzdelem” illemkó­dexét, majd mindketten nyilatkozatot olvastak fel, amelyben viszont kölcsönö­sen rágalmazással, megté­vesztéssel, alattomos takti­kával, kémkedéssel vádol­ták az ellentábort. Robert Dole felszólította McGo­vern demokratapárti elnök­jelöltet, hogy szüntesse be Nixon elnök összehasonlí­tását Adolf Hitlerrel, illetve a „barbár” jelző használatát Vietnam bombázásával kapcsolatban. Jean West- wood viszont Nixon elnök választási kampánybizott­ságát bélyegezte meg, „becstelen és erkölcstelen” gyakorlat miatt a demokra­ta pártközpont elleni kém­betörés kapcsán. Az illemkódex aláírásá­val egyidejűleg Spiro Ag- new alclnök meglepő elmé­lettel állt elő: „Elképzelhe­tő — mondotta —, hogy va­laki szándékosan beugrat­ta” a kém betörés miatt vád alá helyezett hét személyt, hogy ily módon „zavarba hozzák a republikánus pár­tot”. • A Washington Post szer­dán újabb leleplezéseket közölt: „jól tájékozott forrá­sok” szerint a betörők tet­tenérését követően Nixon elnök kampánybizottságá­nak két magas rangú veze­tője, Robert C. Mardian volt igazságügy-miniszter­helyettes (jelenleg „politi­kai összekötő” a kampány- bizottság és a Fehér Ház között) és Frederick La Rue, Nixon elnök volt ta­nácsadója és a kampánybi­zottság igazgatójának kü­lönleges tanácsadója bizal­mas feliratban „nagytaka­rításra” adott utasítást a választási vezérkarnak. A „nagytakarítás” folya­mán megsemmisítették a demokrata pártközpontban lehallgatott beszélgetések­ről készült feljegyzéseket és egy titkos listát, amely­ből kitűnt, hogy a kam­pánybizottság vezetői össze­sen mintegy 300 000 dollárt vettek fel a „különlegesen kényes” feladatokra elő­irányzott titkos pénzalap­ból. Megsemmisítettek hét vaskos üzleti könyvet is, amelyekben a párt titkos választási alapjára befutott több mint 10 millió dollár adományozóit tartották szá­mon. A lap szerdai vezéreik- ■ ke hangsúlyozza: Klein­dienst igazságügy-miniszter vizsgálatával az ügy nem tekinthető 1 lezártnak. „A népnek joga van megtud­ni a választ azokról az em­berekről, akik további négy évi kormányzásunkra ajánlkoznak” — írja a Washington Post. A szovjet-amerikai viszony problémái Jurij Zsukov válaszai a nézőknek a moszkvai televízióban A szovjet—amerikai viszony problémáival foglalkozott „Vá­laszolunk nézőinknek” cí­mű televíziós műsora nagy részében szerdán este Jurij Zsukov, a moszkvai Pravda politikai hírmagyarázója. Kissinger legutóbb moszkvai látogatása kapcsán többek között emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió a május­ban létrejött SALT-egyez- mények jelentőségét elsősor­ban abban látja, hogy az Egyesült Államok elismerte az egyenlő biztonság elvét és lemondott az egyoldalú elő­nyökről. A szovjet fél — mondotta Zsukov — a SALT- tárgyalások következő sza­kaszában is ennek az elvnek alapján fog törekedni arra, hogy újabb fegyverzetkorlá-. tozási megállapodások jöhes­senek létre a két ország kö­zött. Zsukov kifejezte re­ményét, hogy az amerikai sze­nátus és a képviselőház „egyeztető tárgyalásain” a SALT-megállapodások szel­lemével ellentétes Jackson- féle módosító javaslatot vé­gül is elvetik. Minthogy a moszkvai tele­vízió számos nézője érdeklő­dött a szovjet—amerikai lend­lease tárgyalások helyzetéről, Zsukov felelevenítette ezek történetét. Elmondta, hogy a Szovjetunió a második világháború folyamán mintegy 11 milliárd dol­lár értékű fegyvert, ha­jót, élelmiszert és más árucikket kapott a köl­csönbérleti egyezmény alapján az Egyesült Ál­lamoktól. A tartozás kiegyenlítéséről a háború után hosszas és bo­nyolult tárgyalások kezdődtek. Anglia már a negyvenes évek­ben befejezte tárgyalásait az amerikaiakkal saját lend- lease adósságairól, a szov­jet—amerikai tárgyalások vi­szont megszakadtak, mert az Egyesült Államok a szerző­dés hetedik pontjának meg­szegésével akadályozta a két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését, majd felrúgta a kereskedelmi megállapodást. A kommentár ezután meg­említette, hogy miként Ang­lia is kedvezményben része­sült á kölcsön visszafizetése során, tekintve, hogy a ka­pott termékeket a nácizmus elleni háború céljaira hasz­nálta fel, még inkább kedvezmény MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, IPARI VÁLLALATOK, TELEPEK! Garanciával vállalunk ROVARIRTÁST, PATKÁNYIRTÁST Kérje ajánlatunkat! SZIGETSZENTMÁRTONI ÁFÉSZ \ » • / Szigets"entmárton. illeti meg a Szovjetuniót, amely Angliánál lénye­gesen nagyobb mérték­ben vette ki részét a háborús erőfeszítésekből. Zsukov a továbbiakban el­mondta, hogy valakinek, vagy valakiknek a kezdeményezé­sére egy-egy politikai plety­ka hullámszerűen elterjed az egész Szovjetunióban. Legutóbb a televízió nézői közül sokan levélben fordul­tak hozzá azzal a kérdéssel, igaz-e, hogy az Egyesült Ál­lamoknak vissza kell szol­gáltatnia Alaszkát, amelyet száz évvel ezelőtt bérbe vett a cári Oroszországtól. Ogyesz- szában még olyan híreszte­lések is voltak — idézte Zsu- kov az egyik levelet —, hogy „Alaszkát a lend-lease tartozá­sok fejében csatolták az Egye­sült Államokhoz”. Az újságíró emlékeztetett: Oroszország, amelynek akko­riban nem volt elegendő ere­je, hogy megvédelmezze az amerikai földrészen fekvő bir­tokát, 1867-ben 7,2 millió dollárért eladta, nem pedig bérbeadta a területet az Egye­sült Államoknak, s természe­tes, hogy a Szovjetuniónak Alaszka tekintetében semmi­féle követelése nem lehet az Egyesült Államokkal szemben, Schumann Reykjavikban Maurice Schumann francia kül­ügyminiszter hivatalos látogatásra Izland fővárosába, Reykjavíkba érkezett, ahol Augustsson külügy­miniszter (baloldalt) fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents