Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
’ 1972. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK 3 A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉN Intézkedések a közlekedési fegyelem megszilárdítására és az áruellátás javítására A mezőgazdasági szakcsoportok további működéséről [ (folytatás az 1. oldalról.) \ A kormány tegnapi ülésén a továbbiakban megvitatta és tudomásul vette a pénzügyminiszter előterjesztését az 1973. évi költségvetés összeállításának irányelveiről. Felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei tanácsokat, hogy a költségvetés helyzetének javítását ésszerűen takarékos előirányzatok kialakításával segítsék elő. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatokat az illetékes szervek az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően készítsék el. A belügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a SZOT közös jelentést terjesztett a Minisztertanács elé a közúti közlekedés biztonságának helyzetéről és a balesetek csökkentése érdekében szükséges tennivalókról. A közúti forgalom biztonságosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Javul a szabályos közlekedést szolgáló nevelés és tájékoztatás, emelkedett a gépjárművezetés színvonala, szigorúbbak a vizsgák. A bíróságok következetesebben alkalmazzák a gépjárművezetéstől való eltiltást, mint mellékbüntetést, szigorúbbak az ellenőrzések, a rendőrhatóságok indokolt esetben visszavonják a gépjárművezetői engedélyt. Bevezették a gépjárművek kötelező hatósági műszaki vizsgálatát. A szakszervezetek és a társadalmi szervek is nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságos közlekedés segítésére. Mindezek ellenére a forgalom biztonsága a követelményektől elmaradt. A Minisztertanács a közúti közlekedés biztonságát fontos társadalmi és politikai érdeknek tekinti. Ezért úgy határozott, hogy a szabályos közlekedést szolgáló nevelést és a megfelelő magatartási normák kialakítását az iskolai oktatás, valamint a tömegtájékoztatás fokozottan tekintse feladatának. A közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében rendszeres és széles körű ellenőrzés szükséges. A központi és a helyi állami szerveknek javítaniuk kell a közúti közlekedéssel kapcsolatos tevékenységüket. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a közúti közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, a közúti forgalom szabályozása, a közúti üzemeltetés és közlekedés ellenőrzése során a baleset-megelőzés és a biztonság követelményeit a legmesszebb- menően érvényesítsék. Felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az érdekelt társadalmi szerveket és egyesületeket, hogy fokozott figyelemmel foglalkozzanak a közúti közlekedés biztonságának kérdéseivel. A kormány megtárgyalta es -jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a mezőgazda- sági szakcsoportokról és ennek alapján rendeletben szabályozta a mezőgazdasági, szakcsoportok működését. A fogyasztási szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok a szövetkezés legegyszerűbb formái. Jelenleg 1884 mezőgazdasági szakcsoport működik, tagjaik száma 91 990 fő. Az 1971. évi árutermelésük elérte a 700 millió forintot. Az új szabályozós szerint a szakcsoportok tevékenységüket továbbra is mint a szövetkezet önelszámoló egységei folytatják. A szakcsoportok a jövőben is elsősorban a fogyasztási szövetkezetek keretében működnek, az új szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a szövetkezet közgyűlésének hozzájárulásával mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetve szakszövetkezet kereté b is működhessék. A szakcs portok kizárólag az élelmiszer-gazdaság körében végezhetnek termelő, beszerző és értékesítő tevékenységet, különféle szolgáltatásokkal segíthetik tagjaik tevékenységét. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a gépipari ágazatokban készült termékekből történő lakossági áruellátás helyzetét. Egyes termékekből az ipar kínálata meghaladja a belkereskedelem igényeit, más termékekből viszont nem képes azokat kielégíteni, ami részben a kereskedelmi, részben termelési okokra vezethető vissza. Akiegyensúlyozott áruellátás érdekében mindkét tárca területén további intézkedések szükségesek. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt az árhatóságok 1972 első félévi árellenőrzésének tapasztalatairól. A széles körben folytatott ellenőrzések mintegy kétharmada a fogyasztási árakra terjedt ki. A feltárt szabálytalanságok megszüntetésére az árhatóságok intézkedéseket tettek. A tájékoztató jelentést a kormány tudomásul vette, s felhívta az árhatóságokat ellenőrző munkájuk javítására. A lakosság bútorellátásának helyzetére vonatkozó vizsgálatról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tett jelentést. A bútoripari rekonstrukció a tervezett ütemben halad, az új kapacitások korszerűsége megfelel az európai országok technikai színvonalának. A termelés várható növekedésével azonban nem tart lépést a raktár- és üzlethálózat fejlesztése, a garanciális javítóhálózat megszervezése, a szállítás korszerűsítése. A kormány a jelentést tudomásul vette és utasította az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bútorellátás további javítására. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a kormány tudománypolitikai bizottsága elvi állásfoglalását az egyetemi tanszéki kutatások legfontosabb elvi kérdéseiről. Felhívta a kutatásokat irányító illetékes szerveket, hogy a feladattervben szereplő elveket szakterületük sajátosságainak megfelelően egészítsék ki és gondoskodjanak azok megvalósításáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Fiatal munkások újabb csoportja utazott az NDK-ba Csütörtökön újabb csoport, több mint ezer fiatal munkás utazott ki az NDK-ba, ahol szakmai gyakorlatra várják őket a már hagyományos „vendéglátó” iparágak üzemei. Mint általában az elmúlt öt év során, most is főként a gépgyártás és az elektromos ipar fogad sok magyar fiatalt, így a kiutazók közül igen sokan Drezdában és annak környékén kapnak munkát, de számosán utaznak Lud- wigsfeldébe, az autógyárba és Erbisdorfba, hogy ott az NDK „Egyesült Izzójában”, a Narva Brand-- Műveknél dolgozzanak. Többet várnak az erősáramú berendezéseket szerelő cottbusi Stab-vállalatnál, csakúgy, mint a Premnitzi Vegyipari Műveknél, vagy a neuhausi Röhrenwerk Félvezetőgyárban. Gazdaságos A kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinátban, ahol már négyféle műtrágyát állítanak elő, megkezdték az új, 28 százalékos nitrogén tartalmú műtrágya gyártását. Ez a műtrágyaféleség a növények fejlődését elősegítő más hasznos anyagokat: kalciumot és magnéziumot is tartalmaz, s rendkívül gazdaságosan alkalmazható. PARTNERRE VARVA A jövő o szolgáltatóházé — Hogy mi hiányzik legjobban? — kérdez vissza a monori járási hivatal elnök- helyettese, amikor a járásbeli, és főként a helybeli szolgáltatás helyzetéről érdeklődöm. — Talán éppen az, aminek a megvalósításán most dolgozunk. Monor nagyközségi tanácsa rendelkezésre bocsátja a területet, vállalja a közműszolgáltatást, a beruházási költségek ötven százalékát pedig a vállalat, a Gelka fedezi. Mert Gelka-szerviz építéséről van szó. Ha mások is betársulnának — A mintegy százötven négyzetméter alapterületű szerviz építkezésébe szívesen betársulna a Patyolat is, s égetően sürgős lenne egy textiltisztító, felvevőhely is Mo- noron. A helyzet viszont az, hogy eredetileg csak Gelká- ról volt szó, csupán néhány hete jelentkezett a megyei Patyolat, ötven négyzetméteres saját rf'gplegének költségeit — a Gelkához hasonlóan — előteremtené, de hogy beléphessen az építkezésbe, ahhoz megyei segítség is kellene. Ehhez szeretné megnyerni a helyi tanács is az illetékeseket. — Felmerült persze, hogy még gazdaságosabbá tenné a beruházást, ha más szolgáltató vállalatok is betársulnának, de egyelőre nincs más partner. Pedig nagyon elkél a fodrász, a cipőjavító is, s minthogy — 190 négyzetméterrel számolva — hozzávetőleg egymillióba kerülne a szolgáltatóház megépítése, örülnénk, ha szolgáltató profilú betársuló jelentkezne. — A tervek elkészítése nem gond: járáson belüli „kapacitás” van hozzá, de legolcsóbb, legelőnyösebb a típustervadaptáció lenne. Kevés a férfifodrász — Hogy minél célszerűbben építkezzünk, három-négy látásból álló társasházépítkezést szervez a leendő szerviz felső szintjére az OTP. Vagyis mindent megteszünk, hogy gazdaságosan és mielőbb megépüljön a minél többrétű igényt kielégítő szolgáltatóház. — A járásban a szolgáltatást a Mouoci Járási Szolgáltató Szövetkezet látja el. Já- rásszerte kevés a férfifodrász, de munkaerőgond miatt ugyancsak kevés a női fodrász és a cipész is. Nemrég panaszolta a szövetkezet elnöke a sajátságos fluktuációt: Monorról, Gyömrőről, Úriból, Gombáról elment a férfifodrász, olyik más pályára: felnőtt, szakképzett férfifodrász tapétássá, autószerelővé képezte át magát. — A szolgáltató szövetkezet — mint a hasonló szövetkezetek többsége — egykori magánkisiparos-műhel yekben kezdte tevékenységét annak Idején. Ezek általában szűkösek, korszerűtlenek, gyenge műszaki állapotúak. Többségük bérelt helyiség. Semmiképpen nem érik meg a tata- rozási költséget, modernizálásról, bővítésről nincs értelme gondolkozni, de ilyesmire most nincs is pénze a szövetkezetnek: az idén átadott, új üllői szolgáltatóházra költötték minden pénzüket. Itt férfi-női fodrászat, kozmetika, gumijavító működik. Lakások az emeleten — A jövő természetesen a szolgáltatóházaké. Monor esetében a jövő ebben a vonatkozásban 1975-öt jelent. Az előreláthatóan férfi-női fodrász, kozmetika, fényképész részlegeket magába foglaló komplexum megépítéséhez erre az időpontra irányzott elő a megye másfél milliós támogatást. Társberuházás lesz ez a főtéren felépülő szolgáltatóház is: a 171 lakásos új épületsor egyik tagjaként, az emeletén szintén néhány lakás készül. — Ami még gondot okoz: a fűtőolaj-ellátás. Több kis olajkút működik a járásban, az ÁFÉSZ-ek is szívesen nyitnak ilyeneket, igazodva a lakosság igényeihez. Szép, ízléses kivitelű, modem olajkutakkal találkozhatunk Sülysápon, Maglódon, Üllőn, Gyömrőn. Az olaj kályha-javítást, karbantartást is a járási szolgáltató szövetkezet végzi; gyömrői olajkályha-szervizükben egy éve már elegendő a létszám, s lakáson javítanak olajkályhát — MEKALOR garanciálisát is. Péreli Gabriella Soron kívül építenek kukoricatárolókat Nagy az érdeklődés a kedvezményes akció iránt Több százezer tonnányi kukorica elhelyezéséről kell a következő hetekben soron kívül gondoskodniuk a termelőknek és a felvásárló vállalatoknak; a termés ugyanis jónak ígérkezik, s így szűknek, kicsinek bizonyultak a régi tárolók, górék, újak építésére van szükség. Lehetőség van is erre, amennyiben a nemrégen megjelent rendelet szerint az 1972. szeptember 7 és december 31 között felépülő tárolókhoz 30 százalékos ártámogatásért folyamodhatnak a gazdaságok. A jelentések szerint ezekben a napokban a gazdaságokban a szakemberek tanulmányozzák, hogy a tervezői kínálatból melyik építménytípust válasszák ki. Az AG ROTER V és a MEZÖBER Vállalatok megyei kirendeltségei információs szolgálatot szerveztek; nemcsak típusépítmények tervdokumentációját ajánlják, hanem soron kívüli egyedi tervezésre is vállalkoznak. A tervezőknek van olyan megoldásuk, amelyet 10 nap alatt lehet kivitelezni, mindössze 45 ezer forintos költséggel. Ajánlanak nagyobb épületeket is, esetenként három és fél millió forintos beruházási költséggel. A tárolók építéséhez beruházási hitelt is igényelhetnek a gazdaságok; ezt a kedvezményt a Magyar Nemzeti Bank fiókjai soron kívül biztosítják. További kedvezmény, hogy az ártámogatási kérelemhez a beruházóknak még nem kell mellékelniük az épületépítmény alaprajzát, s így jut idő a legmegfelelőbb típus kiválasztására. Belügy vagy közérdek? T avaly tavasszal a tanácstörvény végrehajtása során, a járási tanácsokból járási hivatalok lettek. Nyilvánvaló, hogy nem csupán táblát cseréltek a középületek falán. Az átszervezés végrehajtása előtt, közben, és még egy jó darabig utána is, meglehetősen sokan nem értették, mit is jelent ez a változás, milyen előnnyel jár, s ha előnnyel jár, kinek lesz előnyös. Sajátságos módon éppen az államigazgatási ügyekben jártasabbak tették fel maguknak a kérdéseket. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez az átszervezés mindennapos beszédtéma volt a munkásvonatokon, a gyárakban, szövetkezetekben. Az átlagos állampolgár viszonylag gyorsan napirendre tért a téma fölött. Elolvasta az illetékesek nyilatkozatait, a sajtó híradásait, s talán nem egészen értett pontorsán mindent, de a célokat és a várható eredményeket egyetértőén tudomásul vette. A cél és ez által a lényeg világos volt: az államigazgatás egyszerűsítése, ésszerűbbé tétele, azaz, hatékonyabbá, jobbá, gyorsabbá tétele. Azt már magyarázni sem kellett, hogy mindez a tanácsoknál ügyes-bajos dolgát intéző állampolgárnak lesz jó. Hát kinek is lenne másnak jól? Maguknak a tanácsoknak? Kétségtelen, hogy maguknak a tanácsoknak is jó ez, de végső soron ez is a lakosságnak kedvez. A végeredmény egy. Az átszervezés egyik leglényegesebb vonása vált talán a leginkább közismertté: számos olyan ügyet, amelyért azelőtt az embereknek be kellett utazniuk á járási székhelyre, ezentúl immár a saját lakóhelyükön intézhetnek el. A helyi tanácsnál olyan emberek intézik majd az ügyét, akik valóban és alaposan ismerik az ottlakókat, a körülményeket, az okokat, az összetevőket, s akik ilyenformán — már a logika szabályai szerint is — alaposabban és megnyugtatóbban dönthetnek. Még egy esetleges kedvezőtlen, elutasító döntés is elfogadhatóbb így. Aztán szállingóznak a hírek, hogy: csökken a járási hivatalok szerepe, s egyúttal nő a nagyközségek, községek önállósága; csökken a járási hivatali apparátusban dolgozók száma. Kérdőjelek is maradtak... A ztán megtörtént az átszervezés. A „beharangozott” előnyök valóban előnyök lettek, a kérdőjelek többségére meglettek a válaszok is, és napirendre tértünk az egész ügy fölött. Mert qgy vagyunk — mi, állampolgárok — a dolgokkal, hogy a jót, a kedvezőt tudomásul vesszük, természetesnek tartjuk, de, ha valami nem sikerül, akkor aztán... A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azonban az eltelt egy-másfél év alatt is foglalkozott a témával, a lakosság futó vizsgálódásainál jóval mélyebben, s az átszervezés számos más előnyeit is feltárta. Mert vannak ilyenek, anélkül, hogy talán tudnánk róluk. Tény, hogy a járási tanácsokhoz képest megváltozott a járási hivatalok szerepe. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett törvényességi felügyeletük, amely szorosan kapcsolódik egy másik fogalomhoz, egy másik tevékenységhez, a segítségnyújtáshoz, önállóak, önállóbbak lettek a községi tanácsok, napról napra „hús-vérbe vágó” döntéseket hoznak. De vajon szabályosan, a törvény előírásainak megfelelően teszik-e ezt? Nem törvénysértő-e a tanácsrendeletek, a határozatok, a tanácselnöki döntések egyike-másika? Betart- ják-e a községi tanácsok dolgozói az előírásokat, nem károsul-e — akár jóindulatú, de törvénysértő intézkedés nyomán — a köz- vagy az egyéni érdek? A Pest megyei tapasztalatok kedvezőek. Jelentős segítséget nyújtottak és nyújtanak a járási hivatalok dolgozói a községi tanácsoknak, s ennek a segítségnyújtásnak különböző formái vannak. A községi tanácsüléseknek például mintegy kétharmadán vettek részt az elmúlt időszakban a járási hivatalok képviselői. Rendszeresek a tanácsoknál a különböző vizsgálatok, melyek során — ha szükséges — a hivatalok dolgozói részletes, egészen aprólékos tanácsot, útmutatást is nyújtanak. S tanácsot adnak nagyobb ügyekben is, segítik például a községeket a fejlesztési tervek elkészítésében, felhívják a mutatós típustervekre a figyelmet (olcsóbban épülhet fel ezáltal például az orvosi rendelő), segítenek egy-egy építkezés műszaki ellenőrzésében. Sokat segítenek a járási hivatalok a szomszédos községek nagyszabású, azonos célú terveinek összehangolásában, olyan tervekében, amelyek megvalósításához egy-egy községnek kevés a pénze. Megyeszerte lehetne példát mondani a közös vízművekre, közösen felépült szociális otthonra, szakorvosi rendelőintézetre, amely több község összefogásával épült meg. Még egy példát mondjunk az átszervezés olyan előnyére^ amire eddig talán nem is gondoltunk. A járási hivatalok elődjeiknél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak. Hová lettek a felszabadult munkaerők? Jelentős részük — és éppen a leggyakorlottabbak — a nagyközségi, községi tanácsoknál dolgozik, ott, ahol a megnövekedett, felelősségteljesebb feladatok végrehajtásánál a legnagyobb szükség van rájuk. Kezd állandósulni a tanácsoknál dolgozó gárda, s ezáltal ismét csak javult az állampolgárok ügyeinek intézése. A községi tanácsok dolgozóinak 27,4 százaléka cserélődött ki 1969-ben, a fluktuáció az idén 18,8 százalékra csökkent. Még mindig nagyon magas ez a szám, de a fejlődést nem lehet nem látni. M egnövekedett feladataikhoz erősödtek tehát a községi tanácsok, a dolgozók számát tekintve is, de minőségben mindenképpen. A járási hivatalok segítségének is szerepe van abban, hogy az állampolgárok ügyeiben hozott döntések túlnyomó többsége találkozik az érintettek egyetértésével. Százezres körben lehet csak kifejezni a községekben egy év alatt meghozott határozatok számát, s ezekből egy év alatt 2231-et fellebbeztek meg. A másodfokú hatóságok, a járási hivatalok megvizsgálták a fellebbezéseket, 1371 esetben helyben hagyták az elsőfokú hatóság, a községi tanács döntését, és mindössze 847 esetben változtatták csak meg azokat. Néhány — a jövőben megszüntetésre váró — ellentmondás is született az átszervezést követő gyakorlatban. Egy jellemző példa: korábban a járási tanácsok irányították a járási közművelődési intézményeket, a járási könyvtárakat, művelődési központokat, most ez a feladat a nagyközségi tanácsokra hárul. Néhány helyen az a tapasztalat, mintha ezeknek az intézményeknek a munkája kezdene csupán a nagyközségre korlátozódni, kezdenének az egész járásról, eredeti funkciójukról megfeledkezni... N agyobb lehetőségek rejlenek az átszervezett tanácsapparátusban, mint amennyit az eddigi gyakorlat a felszínre hozott. Teljes kibontakozásukhoz másfél év nem nagy idő. A járási hivatalok szervezetének kialakítása, működésük rendjének meghatározása, új szerepkörüknek megfelelő munkamódszerek alkalmazása: folyamat, amely még nem zárult le. Deregán Gábor
