Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
197*. SZEPTEMBRR 16., SZOMBAT ;"',k'/&rSap 5 SÉTA A MÚZEUMBAN ’ Hosszas, kényszerű szünet után az elmúlt szombaton — : mint jelentettük — ismét '.megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az átalakított és új épületszárnnyal bővített szentendrei Ferenczy Múzeum. • Az 1793-ban épült, egykori szerb iskolát éppen két évtizede alakították át múzeummá, a négy kiállítótermében kezdetben elsősorban régészeti, helytörténeti és néprajzi anyagokat láthattak az érdeklődök. De, mert Szentendre több mint négy évtizede az élő magyar piktúra városa, egyre nagyobb teret hódított a múzeum programjában a képzőművészeti tárlatok megrendezése. Joggal. A szentendrei festészetet olyan nevek fémjelzik, mint Ferenczy Károly, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kmetty János, Mvháltz Pál, Szántó Piroska. És azért is, mert a régi művésztelep mellé (a közelmúltban fejeződött be rekonstrukciója) a város jóvoltából és a megye támogatásával új művésztelep is alakult. S talán éppen ezért, mert ennyi művész él és alkot a város falai között, a régi múzeum négy kiállítóterme egyszeriben szűknek bizonyult És sürgette az új épületszámy megépítését az a helyes megyei koncepció is, amely éppen Szentendrén kívánta létrehozni a megyében élő művészek galériáját. (A múzeum ma már nyolcszáz jelentős képzőművészeti alkotással rendelkezik!) Egy művészcsalád emléke Aki ismeri a múzeum történetét, annak mindez akaratlanul is az eszébe jut, amikor kissé megilletődve belép a remekül kialakított múzeumudvarra, ahová máris kamarahangversenyeket képzel, s ebben a feltevésében csak megerősíti dr. Ikvai Nándor, a múzeumok Pest megyei igazgatója, aki készséggel vállalkozott az új múzeum bemutatására. — Múzeumunk 1970-ig a Ferenczy Károly nevet viselte, aki 1889 és 1892 között a városban élt és alkotott. De mert a Ferenczy-név a magyar művészeti életben nem egy, hanem négy tehetséges művészt takar, Ferenczy Károlyt, az apát, s három gyermekét, Valért, Bénit és Noémit, feltétlenül helyes volt a névváltoztatás, amely egy művész helyett egy egész művészcsaládra utal. A nagyszabású munka — átépítés és építés — nyolc és fél millió forintba került, s tervezője Cifka Anna volt. Szürke műkövei szegélyezett vörösmárvány lépcsőkön jutunk fel a tizennégyszer hét méteres kiállítóterembe, ahol Ferenczy Béni harminc szobra, valamennyi érme, valamint Ferenczy Noémi páratlan szépségű gobelinjei fogadják a látogatót. Nagyszerű művészi élményt kínáló kiállítóterem. (Csupán szokatlan faburkolata meghökkentő, amelybe beleolvadni látszanak a barnás tónusú gobelinek, s a képek fakeretei.) Ott volt a műterme A második emelet egészét elfoglaló hatalmas kiállítótermet Ferenczy Károly képei uralják. Kompozícióinak többsége a természet szenvedélyes szeretetéről vallanak és sajátos, álomszerű, költői hangulatot sugároznak. A kezdeti sötét tónusok később tüzesedni, világosodni kezdtek, a vaskos, darabos festékfelhordást pedig egyre inkább a sima felület, a vékony festékréteg váltotta feL Mindezen változások a kiállított tizennyolc képen jól érzékelhetők. Dr. Ikvai Nándor az erkélyre invitál, s kimutat a jellegzetes szentendrei háztetők fölött. — Ott, abban a házban volt a műterme. Ott, a három élénkzöldre festett ablak mögött... Ezt jó lenne valahogy ideírni az erkélyajtóra, gondolom, már a képeket szemlélve, éppen az imént említett műteremben készült Kertészeket, s a többi nagyszerű alkotást. (Aztán mégis kénytelen vagyok másra gondolni : mi lesz ezekkel a képekkel, ha megkezdődik a fűtési idény? Mert körben a falak mentén, alig egy méternyire a képek alatt fonják körül a termet a fűtőtestek ...) — Nagyszerű gondolat volt — jegyzem meg csendesen —, egy helyen összegyűjteni e nagy hírű művészcsalád valamennyi tagjának alkotásait. Ilyen jellegű családi múzeummal aligha találkozni Európában. — Valóban egyetlen — bólint rá az igazgató —, s csak köszönést jár érte mindazoknak, akik közreműködtek létA remekül kialakított múzeumudvar. Ferenczy Béni szobrai és Ferenczy Noémi gobelinje az első emeleten. (Ékes János felvételei) rehozásában. S éppen itt, Szentendrén, a festők városában ... Múlt és jelen találkozása — Nagyszerű dolog ilyen páratlan érdekességű és értékű kiállítás közvetlen szomszédságában Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kmetty János és a többi Szentendrén élő vagy alkotó mester műveivel találkozni — mondom, amikor már az átalakított, de egyelőre még üresen álló régi épületszárnyon visz át utunk. —. Igen, ez volt az eredeti elképzelés — hagyja helyben a megjegyzést dr. Ikvai Nándor. — Csak azt nem értem, miért festették kékre ezeket a termeket? Erre azonban a megyei múzeumok igazgatója sem tud mit. mondani. Kék alapon kékszínű képek... és jó néhány ilyen akad a múzeum nyolcszáz darabos gyűjteményében, amely egyelőre még a raktárakban porosodik. Remélhetőleg azonban már nem sokáig. Kár lenne elzárni akár csak egyetlen évre is a nagyközönség elől ezeket a kitűnő, minden vonatkozásban Szentendréhez kötődő alkotásokat. Prukner Pál Színek, számok, ábrák Korszerű vizesosztályozó A szentendrei központi automata betongyár szinte külön üzem a hatalmas Be tones Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában. Vezérlőpultján ábrák, számok, színek követik az anyag útját. Az automata betongyár — mindent programok irányítanak, azért az elnevezés — már a kísérleti időszak alatt is elegendő betont adott Siómé csőgyártó gépeinek. Három keverőgép dolgozik, így nemcsak a csőgyártáshoz, hanem máshová is adnak innen betont — csaknem húszezer köbmétert. Az automata betongyár társüzeme, az osztályozó jól működik — törőberendezései segítségével sokkal jobb minőségű betont lehet előállítani, mint régen, a hagyományos gépekkel. A szárazosztályozó mellett dolgozik már a vizesosztályozó is, melyet Ausztriából szállítottak a szentendrei gyárba. Ez a berendezés megtisztítja a Duna-kavicsot, s megoldották az úgynevezett iszapos zagy víz elvezetését is — ülepítéssel, visszaforgatással a leggazdaságosabb. A használt vizet vezetéken továbbítják az Építéstudományi Intézet szentendrei telepére* itt nagy medencékbe kerül, s ülepítik. Néhány nap múlva az újra kristálytiszta vizet visszavezetik a gyári tartályokba. A Rheax-berendezes egyébként Európa betongyárainak legkorszerűbb géprendHat kilométer járda Tavaly Szentendrén 7 kilométer járda épült társadalmi munkában, az idén — ugyanígy— 6 kilométert terveznek. Az első hónapok bizonytalansága után ez ma már bizonyosnak látszik. Igazolásul csak egy apró példa: a múlt héten az izbégi területen 674 méter készült el. Ismételjük: egy hét alatt! A tanács az anyagot és az irányító szakembert adja csupán- Ha sikerül ezt a tempót tartani a- jövőben is, akkor egy-két év múlva Szentendre lakott területein, minden utca legalább egyik oldalán szilárd burkolatú járda lesz. A henziűkútig készül a jó út Terítőfolyam A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának őriás filmnyomó gépein halad keresztül a terítőfolyam. Gábor Viktor felvétele Október 4—5—6-án Szentendrei egészségnevelési napok Az idén immáron harmadízben rendezi meg — október 4-én, 5-én és 6-án — a Pest megyei Egészségnevelési Csoport és a Szentendrei Városi Tanács a szentendrei egészség- védelmi napokat. A háromnapos előadássorozat az egészségnevelés úgyszólván valamennyi témakörét felölelik. Október 4-én délután a városi tanács nagytermében öltözzön egészségesen mottóval divatbemutatót rendez a Női és Leánykaruha Nagyke- kereskedelmi Vállalat. Október 6-án, délután 5 órai kezdettel — ugyancsak a városi tanácson — egészségügyi fórumot tartanak a város lakói részére. Papszsgetí tervek A legverőfényesebb nyári napokon is ritkán látni Szentendre partjai mellett csónakot, kajakot, vagy egyéb sportolásra és szórakozásra alkalmas vízi járművet, mert a városnak nincs vízi élete. A lehetőség pedig adott, s igény is lenne rá. Ezért vette tervbe a tanács, hogy a Papszigeten vízi sporttelepet alakít ki, 'felépítve az összes szükséges létesítményeket, csónakházakat, kabinsort... Kihasználva a meglévő anyagi lehetőségeket, elsősorban a város intézményeinek, üzemeinek, közületeinek építenék a telepet. Természetesen a sziget fáit nem bántják majd és sok füves területet is szeretnének. meghagyni, hiszen nemcsak ék a cél, hogy megfelelő épületeket készítsenek a vízi sportok kedvelőinek, hanem a pihenni vágyók is örömmel menjenek a szigetre. A kiviteli tervek előre láthatólag a jövő esztendőben készülnek el. Az eddig elmondottak a szentendrei vízi sport felélesztésének első lépését jelentik. A távlati elképzelés az, hogy egészen Leányfalu határáig csónakházakat építenek, otthont adva ezen a hosszú szakaszon az evezősöknek. A tanács, elképzeléseinek valóra váltásában a Dunakanyar Intéző Bizottsággal működik együft. A szentendrei 11-es számú műút építése az idén az első negyedévben ért a város széléhez. Azóta a Dózsa György úti szakaszon kisebb-nagyobb felfordulás tapasztalható, ami együtt jár az útépítéssel. Rövidesen egészen a benzinkútig készen lesz az út, de hogy mi fog azután történni, az legfeljebb találgatás tárgya lehet Hiszen még ma sem dőlt el, hogy egy hídon kivezetik-e az utat a szigetre, vagy pedig egy nagy kanyarral elkerüli majd a várost a 11-es út. Az útépítések ha a forgalmat nem terelik el az éppen munka alatt álló szakaszról — mindig balesetveszélyesek, i Szentendrén nincs lehetőség terelőút kijelölésére, ezért régóta nehéz helyzetben vannak a gépkocsivezetők a Dózsa György úti szakaszon. A tanácshoz sok bejelentés érkezett. A többi között azt kérték, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáregységének óvodája előtti részen fessenek zebrát az úttestre a gyerekek érdekűben. Ezt azonban addig nem lehet megtenni, míg az út másik felére nem kerül fel az úgynevezett korona. Szerencsére a járművezetők elővigyázatosak, komoly baleset még nem történt, amióta az út rendezetlen. Elmondható, hogy sokkal inkább balesetveszélyes a már elkészült út. Budapest határában, a budakalászi elágazásnál eddig 7 halálesettel végződő baleset történt, ami azt bizonyítja, hogy a gépkocsivezetők és a motorosok száguldással szeretnék kihasználni a jó • utat. A Szentendrei Városi Rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy szombaton és vasárnap 4—5 ezer, vagy néha még . több jármű halad át a városon, az épülő szakaszon is. ■ Továbbra is jó lenne, ha mindenki az útviszonyoknak megfelelően közlekedne. Jogos a kívánság, de a gépkocsiveze- | tők kívánsága is figyelemre méltó: nem lehet Véletlenre bízni, hogy történik-e baleset vagy sem. Különösen a csúszós, esős idő beálltával félő, hogy a hepehupás útszakaszon vigyázat ellenére is balesetveszélyes lesz a közlekedés. (f. b.) nem leheted: várni Szentendrén a központi napközi-konyha és ebediö eredetileg az anyaiskola, a Kákóczi úu iskola növendékeit volt hivatott ellátni. Húsz-harminc évvel ezelőtt. Időközben egymás után nyíltak az általános iskolákban a napközik, újabb és újabb óvodai csoportok alakultak, s ma már közel ötször annyi gyermeknek — és technikai személyzetnek, • pedagógusnak — főznek itt ebédet — naponta mintegy 700 adagot —, mint a kezdet kezdeten. Ezek után el lehet képzelni, hogy milyen KöruJtncnyek között dolgoznak. Ilctve dolgoztak . .. A tanács vezetői jól látták: valamit tenni kelL Az új központi konyha a tervek szerint 1975-ben épül fel, addig nem lehetett várni. Már azért sem, mert sorra nagyobbodnak az óvodák, s újabb és újabb csoportjainak kell biztosítani az ebédet. Valamit tenni kellett. Beletekintettek a város kasszájába, eresztett valamennyit, 167 ezer forintot. Segítség után néztek. Jelentkezett a Pest megyei TÜZEP Vállalat, áron alul eladott két mutatós és a célnak megfelelő faházat. Társadalmi munkában segítettek felállítani a konyha dolgozói s a városgazdálkodási vállalat. Az eredmény: két hét alatt betonalapra kerültek a faházak, egy nagy ebédlő lett a két helyiségből. Mutatós, világos, egészséges ebédlő, amely csatlakozik a meglevő épülethez. A régi étkezde helyiségével megnagyobbodott a konyha, mind higiéniai, mind munkavédelmi szempontból javult a helyzet. Szeptember l-én alig ismertek rá a gyerekek a régi épületre. A régi ebédlőben egyszerre 40—45-en tudtak étkezni, ma 90-en. A múlt tanévben már délelőtt fél ll-kor el kellett kezdeni az ebédeltetést, hogy délután 3 órára mindenki végezzen, ma egy-egy órával megrövidült az étkeztetési idő. Kényelmesen elférnek, és evés után kezet is lehet mosni. Átmenetileg — ■ 1975-ig — a körülmények megfelelőek. A tenni- akarás, a találékonyság és — a TüZÉP segítsége mellett — a mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munka eredménye ez. ÉRDEMES VOLT Két, úgynevezett fehér folton létesített üzletét az elmúlt időben a pomázi ÁFÉSZ. Pomázon tavaly októberben nyílt meg a még csak ezer lakost számláló Tiszolci telepi kisbolt. Ez év első felére tervezett 460 ezer forintos forgalmát hetvenezer forint- | tál túlszárnyalta. A telep fejlődése, a szövetkezeti lakás- építkezés megindulása máris azzal fenyegeti a szövetkezetei, hogy bővítenie kell a takaros kis üzletet. A Szentendre — Pannónia telepi ÁBC-áruház mintegy négyezer emberről gondoskodik. Az év első öt hónapjára tervezett forgalmuk 400 ezer forinttal lett több. Különösen kedvező, hogy — a turistákra való tekintettel — vasárnap délelőtt is nyitva tartanak.
