Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

4

"“K/űrlap

1972. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT

Gyömröi műteremlátogatás

P. Szabó Edit és ifj. Pál Mihály szobrai

SZABÓ EDIT

Debrecenben született, jelenleg Gyömrőn él. Férje: ifj. Pál Mihály, aki szintén szobrász.

Szabó Edit azóta rajzol, amióta magára eszmélt. Diplomáját a

Képzőművészeti Főiskolán szerezte. Több szobra áll köztéren. Kisvárdán a Szarvast, Budapesten, a Közlekedési Múzeum előtt Jedlik Ányos portréját, Veresegyházon a színházat jelképező női figuráját állították fel. Az idén Derkovitsösztöndíjasként mívódíjat kapott.

Szabó Edit művészete zárt Világ. A visszafogottan egyszerű formáktól fokozatosan jutott el a bonyolultabb és hevesebb szobrászati alakzatrendszerig. Az archaizáló mértéktartást hellenisztikus indu* lat váltotta fel. Századunk nyelvén szól. Hosszú ideig érdekelte a fekvő figura problémája, a horizontális terjeszkedés, melyben a nyugalom nyugalmát, a félszegség méltóságát mintázta (Álló lány). Az álló mozdulatban az egynemű statikát, a vízszintes mozgás sokrétűségében a len* dületet, az átlós irányokkal a heroikus mozgáseredőket vizsgálja. Ez utóbbi az a komplex alakzat, melyre rátalált, s az asszonytesttel szimbolizált Tengert is e szobrászati formulára bízza.

Kedvelt témái: Szirének, Fekvő nő, Niobe, Flóra — s j mindez alkalmas arra, hogy plasztikailag fejthesse ki elragadtatott vallomását a természet és a test szépségéről. E heves élmény nem forró és szilaj gesztusokban jut kifejezésre, hanem mértéktartó formai önfegyelemben.

Szabó Edit művészetének alapjai szilárdak. Ez a biztos kiindulás további terveihez.

IFJ. PÄL MIHÁLY minisztériumi ösztöndíjjal hamarosan Itáliába indul, hogy a klasszikus anyag elmélyült tanulmányozása sorún tisztázza saját szobrászi teendőit.

Erőssége a kidolgozás. MinP. Szabó Edit: Ülő nő

den alkotásán ez látszik: a tökéletesség igénye, a megmunkálás pontossága. Minded technikai felkészültségével párosul.

Az indítást édesapja, id. Pál Mihály gyömrői szobrászműIfj. Pál Mihály: Kalapos fej Kovács Ferenc felvételei.

helyében kapta. A Művészeti Gimnáziumban Martsa István, a Képzőművészeti Főiskolán Szabó István tanítványa volt. Megtanulta tőlük, amit szobrásznövendék egyáltalán megtanulhat: a mesterséget. Ezután következett csak az igazi munka; önálló törvényeket alakítani. Látványos csapkodás és indokolatlanul gyors iram helyett szívós, de állandó plasztikai térnyerésre törekedett.

Az emberi arcról az ő vésője mindig magatartást olvasott le, nem elégedett meg a hangulatok expresszív rögzítésével. A Kalapos fejen derű és méltóság honol, Ansermet- portréján a zenévé dúsított élet, Bocskay István arcmásán a sűrű és felhígulást nem engedélyező népvezéri elszántság. Miután hosszú ideig a magányos figurát a nyugalom és dinamika különböző helyzetében vizsgálta, az utóbbi években azt tűzte ki célul, hogy szobrászilag határozza meg két test eltérő mozgás- rendszerének szerves kapcsolatát. Az Áldozatban még a párhuzamosságot figyelte, a mozdulatok rokonítását végezte, a Fekvőkben már a döntő szempont az indulati egyeztetés.

Vonzódik a muzsikához. Régen zongorázott, s így a váci zeneiskola megrendelését a siker reményében vállalhatta. A fadombormű három részre tagolódik: kórusrészletre, hangszeres figurára és a szakrális zene szobrászi idézésére..

Kisplasztikáinak is fő erénye a szabatosság. A Március a fiatalság és a forradalom közös lobogását hordozza, az Isis az egyiptomi méltóság nagyvonalú sűrítése.

Merre vezet művészi kibontakozásának további útja? A tárgyilagos szemlélő csak any- nyit válaszolhat; képzeletének nagyobb bátorsága szükséges ahhoz, hogy utolérje kidolgozásainak állandó komolyságát.

Losonci Miklós

Kulturális napok

Bányász kulturális napok kezdődtek Pécsett a meszesi bányász lakónegyed József At* tila művelődési házában, Dombay Győző festőművész kiállításának megnyitásával. Ezt követően hangversenyek, fotó- és képzőművészeti tárlatok, irodalmi estek szerepelnek a kulturális hetek műsorában. 3emutatja alkotásait többek között a zentai művésztelep képzőművész csoportja. A szocialista brigádokat mozgósítja a bányatörténeti szellemi vetélkedő. Több helyen is fellép a Bulgáriából érkező jamobli néptáncegyüttes. Nagy érdeklődésre számíthat a Mecsek táncegyüttes és az Állami Bábszínház előadása.

Lenauiilésszak

Sárospatakon, a Rákócziak ősi várának lovaglótermében szeptember 4-én, hétfőn nyílik meg a Nemzetközi Lenau Társaság tudományos ülésszaka. A társaság 1964-ben alakult meg Ausztráliában, azzal a céllal, hogy a Lenau- emlékeket felkutassa mindazokban az országokban, ahol a költő élt és alkotott. Az idei ülés azért lesz Magyarországon, mert Nicolaus Lenau gyermekéveit nevelőapjánál, Tokajban töltötte és középiskolai tanulmányai során az ötödik-hatodik osztály anyagából a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumban vizsgázott. A négynapos ülésszakra tizennégy országból mintegy száz vendéget várnák. Bejelentette részvételét dr. Fred Sinowatz osztrák kultuszminiszter, a nemzetközi Lenau-társaság elnöke is.

A tanácskozás idején a hazai és külföldi vendégek felkeresik Tokaj községet, ahol megtekintik a költő életét bemutató kiállítást, majd emléktáblát avatnak annak a háznak falán, melyben Lenau gyermekéveit töltötte.

SZEPTEMBER 14-17

Művészeti napok Dunakeszin

Az idén is megrendezik a már hagyományos dunakeszi művészeti napokat, amelynek soha ilyen gazdag programja nem volt, mint ebben az esztendőben. A megnyitó ünnepségre szeptember 14-ént délután három órakor kerül sor a József Attila Művelődési Központban, ahol Józsa Kálmán, a Váci Járási Hivatal elnökhelyettese nyitja meg a dunakeszi üzemek kiállítását. Ezt követően délután négy órakor kerül sor Gebora László és Rózsa Péter közös tárlatának megnyitójára.

Másnap, szeptember 15-én, délelőtt a községi Petőfi Sándor Művelődési Házban szintén kiállítás nyílik: Tóth Béla szobrász, Péter Zsuzsa szobrász és Kovacsik Pál ötvöstárlata. Ezt követően a nagyközség üzemeiben rendeznek irodalmi bemutatókat. Elsőként a Talajjavító Vállalatnál a dunakeszi Radnóti Miklós színpad mutatja be Lengyel József: Ézsau mondja című drámai oratóriumát, majd pedig a konzervgyárban a Csepel Utcaszínház lép dobogóMiskolcra látogattak az IFLA tanácskozásának részvevői

A Könytáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) budapesti tanácskozásán részt vevők hatvantagú csoportja pénteken Miskolcra látogatott. A több mint nyolc országból érkezett vendégek megtekintették a közelmúltban megnyílt 125 ezer kötetes II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárat, ahol dr. Pusztai Béla, a Borsod megyei tanács elnökhelyettese fogadta és köszöntötte őket. Tájékozódtak a szabadpolcos kölcsönzési rendszerről, valamint azokról a szolgáltatásokról, amelyekkel a tudományos kutatást, az audio-vizuális nyelvtanulást is lehetővé teszi a könyvtár.

A küldöttség ellátogatott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárába is. itt elsősorban a szakképzéshez nyújtott könyvtári segítséget tanulmányozták.

Megtekintették az úgynevezett „műemlék könyvtárat”, ahol több mint másfél ezer kötet, a hajdani Selmecbányái akadémia által használt tan- és szakkönyveket, köztük számos ritkaságot őriznek.

KAPUNYITÁS

Immár harmadszor nyitotta meg kapuit a nyíregyháza- sóstói nemzetközi művésztelep, amely az idén tíz külföldi és néhány magyar festő- és grafikusművészt lát vendégül egy hónapon át. A művészek ellátogatnak ipari és mezőgazdasági üzemekbe, megismerkedhetnek a megye és környéke — Nyírbátor, Vaja, Tokaj, Sárospatak, Felső-Tisaa vidéke — műemlékeivel.

ra Tisztogatási akció efmÖ programjával. Délután a házgyárban szerepel a mágócsi művelődési ház színpada, Ion Baiescu: Az eltűnt értelem nyomában című művét mutatják be. A Mechanikai Laboratóriumban, majd pedig az Alagi Állami Tangazdaságban, a dunakeszi Radnóti Miklós Színpad ismétli meg műsorát. A hűtőházban a HVDSZ Hevesi Sándor színjátszó együttese Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című művét mutatja be. A járműjavítóban a győri Arrabóna művészeti együttes A reneszánsz tarka alvilága című produkciójával lép színpadra. Délután öt órakor a tanácsháza udvarán a dunakeszi körzeti állami zeneiskola tanárai és növendékei adnak hangversenyt, majd pedig este hétórai kezdettel író—olvasó találkozót rendeznek a tanácsteremben Sánta Ferenc író és Bata Imre irodalomtörténész részvételével.

A szombati program már reggel fél nyolckor a Piactéren folytatódik, ahol a Csepel Utcaszínház ismétli meg műsorát. Fél tizenkettőkor a gimnáziumban, a budapesti Orfeo Stúdió Vursli című produkcióját mutatja be. Délután a tanácsháza udvarán folytatódik a program, amelyen a Csepel Utcaszínház, a dunakeszi Radnóti Miklós Színpad, a győri Arrabóna művészeti együttes, a HVDSZ Hevesi Sándor színjátszó együttese, a budapesti Orfeó Stúdió, a mágócsi művelődési ház színpada és a tatabányai népház együttese szerepel.

A szeptember 17-i, vasárnapi programot a pesterzsébeti Csili Astra bábegyüttesének Játsszunk bábcirkuszt című produkciója nyitja meg. Délután a váci Musica Humana zenekar és az Országos Széchenyi Könyvtár kamarakórusa ad hangversenyt a tanácsháza udvarán. Ezt követően a Radnóti Miklós Színpad mutatja be Gyökerek című produkcióját Uray György rendezésében. A négynapos program este fél nyolckor Kárpá- thy Zoltán pantominművész Sámán mime című műsorával fejeződik be.

P. P.

Könyvespolc

Szovjet szerzők művei

E hetek könyvtermésében több szovjet szerző műveivel is találkozunk, köztük már klasszikusnak számító, ismert alkotókkal, de olyanokkal is, akikkel ezúttal ismerkedik magyar nyelven az olvasó. Regények, elbeszélések, válogatott ínűvek hagyták el a nyomdát az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Messzi utca

A Világirodalom Remekei negyedik sorozatának legújabb kötete — Messzi utca ösz- szefoglaló címmel — négy kisregényt tartalmaz. Négy, valóban remek kisregényt. Az első

ANDREJ PLATONOV: DZSÁN

című nagy elbeszélése. Hőse, Nazar Csagata- jev* sikeresen elvégezvén a moszkvai közgazdaságtudományi főiskolát, visszamegy szülőfalujába. Ha ugyan egyáltalán falunak nevezhető az a település, amely a húszas években, valahol az Amu Dar ja deltája körzetében küszködik a mostaha természettel — a fullasztó ázsiai klímával, terméketlen sivatagi homokkal, vadállatokkal. Az a keverék nomád nép — török, üzbég, kazah, perzsa, kurdszármazék, mely „dzsán”-nak nevezi magát — mire Nazar visszatér, új és új helyre vándorol a végtelen sztyeppén. Az éhség és a szomjúság űzi és egy idegen „megbízott”, aki Afganisztánba tereli az alig félszáz lelket számláló és a nélkülözés miatt akaratát, szinte létének tudatát is elvesztő „népet”, hogy eladja rabszolgának.

Nazar önfeláldozóan, végtelen szenvedések között próbálja megmenteni a dzsánokat, köztük anyját, aki nem éri meg a vándorút végét, nem jut el az Uszty-Urt völgyének édes- vizű menedékébe. A taskenti pártbizottság expedíciója és Nazar, s egy Aldim nevű kislány hősies helytállása segítette életben maradni a „dzsán” népet, hogy azután ismét eltűnjön, szerteszéledjen a végtelen sivatagban.

Platonov szívfájdítóan szép, drámai külte- tésű Írását

VERA PANOVA: MESSZI UTCA

című műve követi. A kötet címadó kisregénye finom és bensőséges líraiságával ragad meg bennünket. Szerjozsa, egy három-négy éves kisfiú öntudatra ébredését, a tárgyakkal, a természettel, a világgal, az emberi kapcsolatokkal való ismerkedését követjük a regény lapjain. Szerjozsa félárva, apja meghalt a háborúban, fiatal, szép anyja újból férjhez megy. A kisfiú érzéseit, gondolatait rendkívüli érzékenységgel, mégis markáns erővel idézi fel az írónő. Megrendítően hiteles annak a belső folyamatnak az ábrázolása, hogyan jut el Szerjozsa a gondtalan gyermeki boldogságtól a tudatosan átélt és nyomaiban örökre megmaradó emberi fájdalomig.

LILLI PROMET:

KI TERJESZTI A POLITIKAI VICCEKET?

— ezt a különös címet viseli az észt írónő regénye. A fasiszta megszállás alatt németeket kiszolgáló észt rendőrök és kémek ádáz és eredménytelen harcot vívtak a németellenes tréfák terjesztőivel. Senki sem árulja el, kitől hallotta a Hitlert és a fasimust gúnyoló vicceket. De ezek terjednek, sokasodnak, átjárják a nép minden rétegét.

Kitűnően rajzolja meg az írónő alakjainak egyéni sorsát, egyben megmutatja, hogy a magánéletbe való begubózás, a közöny, a „minden mindegy, csak élni hagyjanak” alapállása az oka annak, hogy az ellenállás, a gyűlölet jórészt kesernyés tréfálkozásokban füstölög el.

VASZILIJ BIKOV: AZ ÜT VÉGÉN

című regénye zárja le a kötetet. Tömör, nagyszerű mű ez, első sorától az utolsóig feszült drámaiság tölti meg. Cselekménye szikáran

egyszerű. Két partizán elválik a csoporttól, hogy élelmet szerezzen a többinek. Ütjük a vakító hóban, égető fagyban, egymáshoz való viszonyuk a szörnyű megpróbáltatások között, s végül csapdába esésük — ennyi a történet.

Mély emberismeret, tévedhetetlenül pontos lélekábrázolás a jellemzői ennek a jelentős, súlyos és nemesveretű írásnak.

A kitűnő műveket avatott fordítók — Kelemen Sándor, Nikodémusz Elli, Karig Sára, Nagy Elek — tolmácsolják magyar nyelven.

Iván hajója

„Iván hajója” vontatóhajó, s a Volgán teljesít szolgálatot. Iván Trofimics, a kapitány Borisz Vasziljev regényének főhőse, háborút járt ember, bal lábába szilánkot kapott, sántasága miatt botot használ. Egész világa a hajó, műhelye és otthona is. Feleségétől elvált, csak fia látogatása miatt keresi fel a parti lakótelepen hajdani házát. Élettársa a hajó női matróza, Jelenka.

A hajó másodkapitánya egy gátszakadásnál súlyosan megsérül. Helyébe a fiatal, homályos múltú Szergej kerül. A fiatalember élelmes, céltudatos és gátlástalan: Iván helyére tör a hajón és Jelenka szívében. Mindezt eléri, méhozzá olyan ügyesen, hogy Iván tűnik fel haszonlesőnek, hazugnak, az állam pénzével könnyelműen sáfárkodónak.

Borisz Vasziljev története meglehetősen didaktikus, méghozzá átlátszóan az. A jól megrajzolt szereplők az olvasó által a már előre tisztán látott utat járják be. A két férifi és Jelenka kapcsolatából hiányzik az igazi feszültség, holott magában rejti a drámaiság lehetőségét. A jó és hiteles életanyagot nem forrasztotta össze igazi regénnyé az írói élmény.

Hernádi László fordítása hibátlan. Gyárfás Gábor kötésterve szintén, de védőborítója sivár és jellegtelen.

Biok válogatott müvei

Szinte az irodalmi műfajok összessége — vers, széppróza, színmű, tanulmány, kritika, önéletrajz, napló, levelezés — szerepel abban

a válogatásban, 'amely Alekszandr Blok, a századvégi és a huszadik század hajnala nagy orosz költőjének életművét foglalja egybe.

A szimbolizmus képviselőjeként indult — a magány szorongása, misztikus hangulatok, sejtelmek, káprázatok uralták líráját. Majd az ínséges falvak, kopár puszták hátterére vetítve, a szegények s elnyomottak életét bemutatva, a részvét s együttérzés megindító poémáit alkotta meg. Később, mint a Tizenketten című, mozgósító erejű hatalmas költeményében (eposznak i§, balladának is nevezhetjük) a Nagy Októberi Forradalom szenvedélyes hitvallójaként és hirdetőjeként, a világbéke látomásos hírnökének mutatkozik meg.

önéletrajzában s naplójában is az a megértő humanizmus, lángoló indulat fűti, mint verseiben. Zseniálisan meglepő és merész megállapításai valósággal az önálló gondolkodás, az ember öntudatra ébredésének örökérvényű tézisei.

Színpadi jelenetei — a Komédiásdi szellemi bűvészmutatványa, amely a reális eseményeket a képzeltekkel vegyíti; A rózsa és a kereszt, mely a történelmi erők és az emberi érzelmek, erények és bűnök összecsapását idézi fel — szintén érdekes dokumentumai e kalandos szellemű költő viharos áradású tehetségének.

Korának művészi és politikai mozgalmai, világnézeti áramlatai s egyéni válságai mutatkoznak meg a „költő rendeltetéséről”, a „szimbolizmusról”, a „cári uralom végnapjairól” stb. írott cikkeiben. A kötet kiegészítői azok a levelek, amelyeket a költő többek között szüleihez s Belijéhez, Meyerholdhoz, Jeszenyinhez, Ahmatovához, Lunacsarszkij- hoz ír.

Biok műveinek válogatása Pór Judit, a pontos jegyzetek közlése Bakcsi György érdeme. A népes, kitűnő műfordítógárda tagjai közül hadd említsük meg a versek ihletett átültetője, Lator László nevét.

Barát Endre